Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
MAP POLITIKAI NAPILAP * II. évfolyam, 277. szám 1970. november 26., csütörtök Arm Ml FILLER EN-javaslat a városi tanács vb előtt Ma délelőtt nagy érdeklődéssel várt, Miskolc valamennyi lakóját érintő témák kerültek a városi tanács végrehajtó bizottságának asztalára. Miskolc IV. ötéves fejlesztési tervjavaslata mellett — egyebek között — a kalauz nélküli közlekedés bevezetéséről döntenek tanácsi vezetőink. Az építési és közlekedési osztály előterjesztésében benyújtott vitaanyag részletesen elemzi azokat a körülményeket, amelyek alapján a közlekedési szakemberek a fővárosban használatos mechanikus jegykezelő berendezések alkalmazását javasolják. Lapzártakor a tanácsülés tart. A végrehajtó bizottság döntéséről ma este a vasasklubban sorra kerülő közankét után részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. r Értekezlet a HCM jövőjéről Várhatóan egy hónap múlva, december második felében kerül a Gazdasági Bizottság elé a Hejőcsabai Cementgyár rekonstrukciójának terve, a szakemberek azonban már az új gyár építésével kapcsolatos munkák megszervezésén fáradoznak. Ma több mint 3 milliárd forintos beruházás lebonyolításával megbízott Szilikátipari Kutató és Tervező Iroda meghívására ültek össze az ÉVM, a városi tanács és a HCM vezetői, hogy megvitassák a rekonstrukció beindításáig hátralevő tennivalókat. S bár a terv még jóváhagyásra vár, azt már tudjuk, hogy a negyedik ötéves tervben ez lesz építőanyag-iparunk legnagyobb beruházása. A teljes egészében újjáépülő gyár — az elképzelések szerint — 1971 végétől évi 1,6 millió tonna cementet, a hazai cementipar termelésének csaknem 30 százalékát (!) állítja elő. Európai biztonság Finn emlékirat Karjalainen finn miniszterelnök sajtóértekezletet tartott és ezen szétosztották a finn kormány emlékiratát az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítéséről. Az emlékirat javasolja, hogy az európai biztonságba érdekelt országok nagykönti szinten kezdjenek tanáckozásokat az értekezlet előszításéról. A finn kisány emlékiratát ”3 or tágnak küldték meg. Az ez ákkal célszerűnek tartané ha ezeknek az országoknak a képviselői először a finn külügyminisztériummal kiölnék észrevételeiket. mi Helsinkiben több oldalú tanácskozásokat folytatnának így egyes országok véglesen meghatároznák álláspontjukat az értekezlet összehívásáról. A pártkongresszus harmadik napja • Biszku Béla, Komócsin Zoltán és Nyers Dezső felszólalása Az MSZMP X. kongresszusa tegnap folytatta tanácskozását. Az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg az ülést, majd bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a kongresszushoz. A szünet után Borsod megyei küldött, Simon Józsefné, a Lenin Kohászati Művek daruvezetője látta el a tanácskozás elnöki tisztét. Ugyancsak a szerdai tanácskozáson hangzott el a mandátumvizsgáló bizottság jelentése, amely szerint a kongresszus küldöttei között képviselve, van társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege: a tudomány, a művészet területén dolgozók, veteránok, gazdasági, állami, párt- és tömegszervezeti vezetők. A küldöttek 76.8 százaléka férfi, 23.2 százaléka nő. — Meggyőződésünk, hogy az egész párttagság képviseletében jelen levő küldöttek — akik kiemelkedő tevékenységük és széles körű ismereteik alapján kapták megbízatásukat — felelősen, lelkiismeretesen döntenek a szocializmus teljes felépítésének soron következő feladatairól — hangsúlyozta a bizottság jelentése. A párt- és a szocialista demokrácia jelentősége Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában a következőket mondotta: “ A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett jelentés sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségével. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére a problémák megoldására. Központi Bizottságunk mindenkor nagy figyelmet fordított a pártdemokrácia fejlesztésének kérdéseire. A pártirányítás rendkívül fontos feladata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és továbbfejlesztéséről. A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a pártonkívüli dolgozók között. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az a fő dolgozó vezető, aki mellett hasonló képességű, alkalmasság dolgában elevenrangú vezetők nevelődnek — folytatta Biszku elvtás.— Sajnos, még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pedig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitatkozni is merészel velük, vagy ellentmond nekik. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztásában is jobban kell igazodni a demokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy valakinek a kinevezése vagy felmentése előtt figyelembe kell venni a közvetlen munkatársak, a beosztottak véleményét. Nemegyszer tapasztaljuk azonban, hogy a felsőbb szervek egy-egy vezetőről kialakult jellemzése nem mindig esik egybe a munka tényleges eredményeivel és a közvetlen munkatársak véleményével. Vannak jól képzett emberek, akiknek semmiféle hatalmat sem szabad a kezükbe adni, mert a legkisebb hatalomtól is megmámorosodnak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bízott ügyet, és önmagukat is. A kádermunka demokratizmusa, amely szerves része a pártdemokráciának, elősegíti, hogy jobban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatalmi posztokra. Ezután arról szólt, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a szocialista demokrácia fejlődésére is. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform számottevően megnövelte a helyi szervek, a gazdasági egységek, a felelős vezetők önállóságát, kibővítette döntési hatáskörüket. Az állami munkáról a következőket mondotta: — Amint a beszámoló hangsúlyozta: dolgozó népünk állama, a Magyar Népköztársaság betölti hivatását. De azt is tudjuk, hogy milyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékonyságának fejlesztésében. Úgy véljük, hogy ez a fejlesztés nem egyik évről a másikra megy végbe. Itt sokszorosan érvényesül az a közmondás, hogy „hétszer mérd le, egyszer vágd le”. Befejezésül hangsúlyozta: „ Pártunk a X. kongresszuson meghozandó döntésekkel újabb, nagy feladatokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy többsége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelyeket úgy jellemzünk, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való folytatása. (Folytatás a 3. oldalon) Azért még milliomos marad Leváltották az USA belügyminiszterét Nixon kitüntette a kudarcot vallott „fogolymentőket” Rogers Morton, a republikánus párt elnöke, az USA új belügyminisztere, aki a jövő év elején veszi át hivatalát. Walter Hickelt, az eddigi belügyminisztert Nixon leváltotta. Az elnök ugyanekkor kitüntette a Vietnamban kudarcot vallott ,,fogolymentő akció” négy vezetőjét, Laird hadügyminiszter pedig kijelentette, hogy fontolóra vettek további hasonló akciókat. Hieker belügyminiszter leváltásával kapcsolatban emlékeztetnünk kell rá, hogy az ellentétek az elnökkel már a tavasszal megkezdődtek, amikor az kifejtette, hogy nem ért egyet Nixon ifjúsági politikájával. Miután nem tudott az elnökkel ebben az ügyben érintkezésbe lépni, levélben közölte álláspontját és ez — valamilyen indiszkréció következtében — a lapokba került. Az ellentétek azóta is megmaradtak és Nixon most megvált ,.kellemetlen” ellenfelétől, akit egyébként nem kell sajnálni, mert továbbra is milliomos maradt. A kudarcot vallott „fogolymentők” kitüntetésekor Nixon nem titkolta, hogy „továbbra is mindent megtesznek a Vietnamban elfogott amerikai pilóták kiszabadítására, a diplomáciai tárgyalóasztalnál és más módon”. Rogers amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy az Izraelnek szánt 300 millió dolláros segély „az erőegyensúly fenntartását” célozza és célja, hogy Izrael visszatérjen a Jarring-vezette közvetítő tárgyalások asztalához —. ahogy azt éppen ő javasolta. Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony viszont kijelentette, hogy az amerikaiak elképzelése gyakran különbözik az izraeliekétől. Tel Aviv azonban keresi a módját, hogy elfogadja az amerikai javaslatot. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy Izrael előbb-utóbb kénytelen lesz részt venni a tárgyalásokon, még akkor is, ha Egyiptom nem viszi el rakétáit a Szuezicsatorna térségéből — ahogy azt Izrael óhajtotta. Hírmagyarázat: Az amerikai belügyminiszter lemondatása eklatáns példája annak, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreiben súlyos nézeteltérések mutatkoznak a belső problémák megoldását illetően, ami természetesen összefügg a külpolitikával is. Hiszen az ifjúsággal szemben alkalmazott politika nagymértékben függ attól, mennyire veszi figyelembe a kormányzat az ifjúság háborúellenes, néger megkülönböztetés-ellenes és szociális haladást óhajtó magatartását. Nixon ezt — a jelek szerint — elsősorban rendőri akciónak tekinti. Hickel álláspontja az ellenkezője volt. Az elnök tüntető lépése, hogy kitüntette a VDK területét megsértő „fogolyszöktetőket”,s Laird fenyegetőzése és Rogers kijelentése, amellyel megindokolta az Izraelnek szánt, „erőt kiegyenlítő” újabb katonai segélyt, — egyaránt arra mutat: a Nixon-kormányzat továbbra is a világcsendőr szerepét igyekszik magának biztosítani. Ha ez az európai enyhülés következtében az ősi kontinensen kevésbé megy, akkor más területeken próbálja Európát „bekeríteni”. És itt találkozik ez a politika Hickel menesztésével, hiszen az amerikai értelmiség, elsősorban az egyetemi ifjúság, pontosan ezt a háborús veszélyt jelentő politikát ellenzi. MÁTÉ IVÁN a Hová kerül visszatérő páncélvonat? Februárban visszatér Miskolcra a XII-es páncélvonat korhű mása, amelyet a MÁV miskolci járműjavító műhely fiataljai a nagyvállalatok közreműködésével a Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados évfordulójára készítettek. Visszatérése után az érdekes történelmi emléknek Miskolc területén kívánnak állandó helyet biztosítani. A páncélvonat végső elhelyezésére többféle lehetőség közül választanak a város vezetői. Ha sínen marad, a Tiszai pályaudvar előtti tér, a Gőzön Lajos utca vagy a Kilián lakótelep jöhet számításba. A pályaudvarnál a MÁV munkásszálló közvetlen szomszédságában, a vasgyárban az LKM-vendégház előtti téren, vagy a Kiliánnál, a lakótelep előtt húzódó zöld sávon építenék ki a villamos vágányhoz csatlakozó sínpárokat. A vágány nélküli elhelyezésnél a Kun Béla utca, Petneházi lakótelep felőli vége, a selyemréti Szinva-part, Hadirokkantak utcája felőli szabad területe, vagy a Népkert keleti, a labdarúgópálya főbejáratával szomszédos része került szóba. A hely kijelölése rövidesen megtörténik. Ködszitálás Előrejelzés Miskolc térségére péntek délig. Változóan felhős, párás idő, időnként ködszitálás. Mérsékelt, változó irányú szél. A hőmérséklet hajnalban 3, holnap délben 5 fok körül várható.