Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

MAP POLITIKAI NAPILAP * II. évfolyam, 277. szám 1970. november 26., csütörtök Arm Ml FILLER EN-javaslat a városi tanács vb előtt Ma délelőtt nagy érdeklő­déssel várt, Miskolc vala­mennyi lakóját érintő témák kerültek a városi tanács vég­rehajtó bizottságának aszta­lára. Miskolc IV. ötéves fej­lesztési tervjavaslata mellett — egyebek között — a kalauz nélküli közlekedés bevezeté­séről döntenek tanácsi veze­tőink. Az építési és közleke­dési osztály előterjesztésébe­n benyújtott vitaanyag részlete­sen elemzi azokat a körülmé­nyeket, amelyek alapján a közlekedési szakemberek a fővárosban használatos me­chanikus jegykezelő berende­zések alkalmazását javasol­ják. Lapzártakor a tanácsülés tart. A végrehajtó bizottság döntéséről ma este a va­sasklubban sorra kerülő köz­­­ankét után részlete­sen tájékoztatjuk olvasóinkat. r Értekezlet a HCM jövőjéről Várhatóan egy hónap múl­va, december második felé­ben kerül a Gazdasági Bi­zottság elé a Hejőcsabai Cementgyár rekonstrukció­jának terve, a szakemberek azonban már az új gyár épí­tésével kapcsolatos munkák megszervezésén fáradoznak. Ma több mint 3 milliárd fo­rintos beruházás lebonyolí­tásával megbízott Szilikát­ipari Kutató és Tervező Iroda meghívására ültek össze az ÉVM, a városi ta­nács és a HCM vezetői, hogy megvitassák a rekonstrukció beindításáig hátralevő ten­nivalókat. S bár a terv még jóváhagyásra vár, azt már tudjuk, hogy a negyedik öt­éves tervben ez lesz építő­anyag-iparunk legnagyobb beruházása. A teljes egészé­ben újjáépülő gyár — az el­képzelések szerint — 1971 végétől évi 1,6 millió tonna cementet, a hazai cement­ipar termelésének csaknem 30 százalékát (!) állítja elő. Európai biztonság Finn emlékirat Karjalainen finn miniszter­elnök sajtóértekezletet tartott és ezen szétosztották a finn kormány emlékiratát az össz­európai biztonsági értekezlet előkészítéséről. Az emlékirat javasolja, hogy az európai biztonságba érdekelt orszá­gok nagykö­nti szinten kezd­jenek tanác­kozásokat az ér­tekezlet elő­­szításéról. A finn ki­sány emlékira­tát ”3 or tágnak küldték meg. Az ez ákk­al célszerű­nek tartané ha ezeknek az országoknak a képviselői elő­ször a finn külügyminiszté­riummal ki­­ölnék észrevé­teleiket. m­­­i Helsinkiben több oldalú tanácskozásokat folytatnának így egyes or­szágok végl­­­esen meghatá­roznák állásp­ontjukat az ér­tekezlet össz­ehívásáról. A pártkongresszus harmadik napja • Biszku Béla, Komócsin Zoltán és N­yers Dezső felszólalása Az MSZMP X. kongresszusa tegnap folytatta tanácskozá­sát. Az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta­ meg az ülést, majd bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a kongresszushoz. A szünet után Borsod me­gyei küldött, Simon Józsefné, a Lenin Kohászati Művek da­ruvezetője látta el a tanácskozás elnöki tisztét. Ugyancsak a szerdai tanácskozáson hangzott el a man­dátumvizsgáló bizottság jelentése, amely szerint a kongres­­­szus küldöttei között képviselve, van társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege: a tudomány, a művészet területén dolgozók, veteránok, gazdasági, állami, párt- és tömegszer­vezeti vezetők. A küldöttek 76.8 százaléka férfi, 23.2 szá­zaléka nő. — Meggyőződésünk, hogy az egész párttagság képviseleté­ben jelen levő küldöttek — akik kiemelkedő tevékenységük és széles körű ismereteik alapján kapták megbízatásukat — felelősen, lelkiismeretesen döntenek a szocializmus teljes fel­építésének soron következő feladatairól — hangsúlyozta a bizottság jelentése. A párt- és a szocialista demokrácia jelentősége Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára felszólalásában a követ­kezőket mondotta: “ A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, vala­mint a kongresszus elé ter­jesztett jelentés sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrá­cia és a szocialista demokrá­cia jelentőségével. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs és nem is lehetséges. A szocialista társadalom­ban a közéleti demokrá­cia fejlődésének biztosí­téka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, ami­kor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehető­ségeit és feladatait vizsgáljuk. Minél teljesebben érvénye­sül a demokrácia, annál na­gyobb lehetőség nyílik a poli­tika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi el­lenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek le­küzdésére a problémák meg­oldására. Központi Bizottságunk min­denkor nagy figyelmet fordí­tott a pártdemokrácia fejlesz­tésének kérdéseire. A pártirá­­nyítás rendkívül fontos fel­adata, hogy gondoskodjék az elvi politika érvényesítéséről, a politika védelméről és to­vábbfejlesztéséről. A legfőbb garancia erre a pártdemokrácia rendszeres fejlesztése, amely a vezetés minden szintjén a párttagok legjobbjaiból hozza létre a kollektív vezető testületeket és erősíti azokat a kapcsola­tokat, amelyek segítségével állandó érintkezés alakulhat ki a vezetés és a tagság, a párt és a pártonkívüli dolgo­zók között. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az a fő­ dolgozó vezető, aki mellett hasonló ké­pességű, alkalmasság dol­gában elevenrangú veze­tők nevelődnek — folytatta Biszku elvtá­s.— Sajnos, még ma is találunk olyan vezetőket, akik nem szeretnek jó képességű, okos emberekkel dolgozni. Az pe­dig egyenesen aggasztja őket, ha egy munkatárs még vitat­kozni is merészel velük, vagy ellentmond nekik. Az élet azt mutatja, hogy a káderek kiválasztásában is jobban kell igazodni a de­mokrácia követelményeihez. Ezen azt értjük, hogy valaki­nek a kinevezése vagy fel­mentése előtt figyelembe kell venni a közvetlen munkatár­sak, a beosztottak vélemé­nyét. Nemegyszer tapasztal­juk azonban, hogy a felsőbb szervek egy-egy vezetőről ki­alakult jellemzése nem min­dig esik egybe a munka tény­leges eredményeivel és a köz­vetlen munkatársak vélemé­nyével. Vannak jól képzett embe­rek, akiknek semmiféle ha­talmat sem szabad a kezük­be adni, mert a legkisebb ha­talomtól is megmámorosod­­nak, elvesztik a realitások iránti érzéküket, tönkreteszik a rájuk bízott ügyet, és ön­magukat is. A kádermunka demokra­tizmusa, amely szerves része a pártdemokráciá­nak, elősegíti, hogy job­ban megnézzük, milyen emberek kerülnek hatal­mi posztokra. Ezután arról szólt, hogy az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése kedvezően h­a­tott a szocialista demokrácia fejlődésére is. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform szá­mottevően megnövelte a he­lyi szervek, a gazdasági egy­ségek, a felelős vezetők ön­állóságát, kibővítette döntési hatáskörüket. Az állami munkáról a kö­vetkezőket mondotta: — Amint a beszámoló hangsúlyozta: dolgozó né­pünk állama, a Magyar Nép­­köztársaság betölti hivatását. De azt is tudjuk, hogy mi­­lyen tartalékok rejlenek az állami munka hatékony­ságának fejlesztésében. Úgy véljük, hogy ez a fej­lesztés nem egyik évről a másikra megy végbe. Itt sok­szorosan érvényesül az a köz­mondás, hogy „hétszer mérd le, egyszer vágd le”. Befejezésül hangsúlyozta: „ Pártunk a X. kongres­­­szuson meghozandó dönté­sekkel újabb, nagy felada­tokra kötelezi el magát. Azt is bizonyosra veszem, hogy dolgozó népünk nagy több­sége a párttal együtt vállalja ezeket a feladatokat, amelye­ket úgy jellemzünk, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését szolgáló munka magasabb szinten való foly­tatása. (Folytatás a 3. oldalon) Azért még milliomos marad Leváltották az USA belügyminiszterét Nixon­ kitüntette a kudarcot vallott „fogolymentőket” Rogers Morton, a republi­kánus párt elnöke, az USA új belügyminisztere, aki a jövő év elején veszi át hiva­talát. Walter Hickelt, az ed­digi belügyminisztert Nixon leváltotta.­­ Az elnök ugyan­ekkor kitüntette a Vietnam­ban kudarcot­­ vallott ,,fogoly­­mentő akció” négy vezetőjét, Laird hadügyminiszter pedig kijelentette, hogy fontolóra vettek további hasonló akció­kat. Hieker belügyminiszter le­váltásával kapcsolatban em­lékeztetnünk kell rá, hogy az ellentétek az elnökkel már a tavasszal megkezdődtek, amikor az kifejtette, hogy nem ért egyet Nixon ifjúsági po­litikájával. Miután nem tudott az el­nökkel ebben az ügyben érintkezésbe lépni, levélben közölte álláspontját és ez — valamilyen indiszkréció kö­vetkeztében — a lapokba ke­rült. Az ellentétek azóta is megmaradtak és Nixon most megvált ,.kel­lemetlen” ellenfelétől, akit egyébként nem kell saj­nálni, mert továbbra is mil­liomos maradt. A kudarcot vallott „fogoly­­mentők” kitüntetésekor Ni­xon nem titkolta, hogy „to­vábbra is mindent megtesz­nek a Vietnamban elfogott amerikai pilóták kiszabadí­tására, a diplomáciai tár­gyalóasztalnál és más mó­don”. Rogers amerikai külügymi­niszter a szenátus külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy az Izraelnek szánt 300 millió dolláros segély „az erőegyensúly fenntartá­sát” célozza és célja, hogy Izrael vissza­térjen a Jarring-vezette köz­vetítő tárgyalások asztalához —. ahogy azt éppen ő java­solta. Golda Meir izraeli mi­niszterelnök-asszony viszont kijelentette, hogy az ameri­kaiak elképzelése gyakran különbözik az izraeliekétől. Tel Aviv azonban keresi a módját, hogy elfogadja az amerikai javaslatot. Annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy Izrael előbb-utóbb kény­telen lesz részt venni a tárgyalásokon, még ak­­­­kor is, ha Egyiptom nem viszi el rakétáit a Szuezi­­csatorna térségéből — ahogy azt Izrael óhajtotta. Hírmagyarázat: Az amerikai belügyminiszter lemondatása eklatáns példája an­nak, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreiben súlyos nézet­eltérések mutatkoznak a belső problémák megoldását illetően, ami természetesen összefügg a külpolitikával is. Hiszen az ifjúsággal szemben alkalmazott politika nagymértékben függ attól, mennyire veszi figyelembe a kormányzat az ifjúság háborúellenes, néger meg­különböztetés-ellenes és szociális haladást óhajtó magatartását. Nixon ezt — a jelek szerint — elsősorban rendőri akciónak tekinti. Hickel álláspontja az ellenkezője volt. Az elnök tüntető lépése, hogy kitün­tette a VDK területét megsértő „fogolyszöktetőket”,s Laird fenyege­tőzése és Rogers kijelentése, amellyel megindokolta az Izraelnek szánt, „erőt kiegyenlítő” újabb katonai segélyt, — egyaránt arra mu­tat: a Nixon-kormányzat továbbra is a világcsendőr szerepét igyek­szik magának biztosítani. Ha ez az európai enyhülés következtében az ősi kontinensen kevésbé megy, akkor más területeken próbálja Európát „bekeríteni”. És itt találkozik ez a politika Hickel menesz­tésével, hiszen az amerikai értelmiség, elsősorban az egyetemi if­júság, pontosan ezt a háborús veszélyt jelentő politikát ellenzi. MÁTÉ IVÁN a Hová kerül visszatérő páncélvonat? Februárban visszatér Mis­kolcra a XII-es páncélvonat korhű mása, amelyet a MÁV miskolci járműjavító mű­hely fiataljai a nagyvállala­tok közreműködésével a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának félévszázados évfor­dulójára készítettek. Vissza­térése után az érdekes törté­nelmi emléknek Miskolc te­rületén kívánnak állandó he­lyet biztosítani. A páncélvonat végső el­helyezésére többféle lehető­ség közül választanak a vá­ros vezetői. Ha sínen marad, a Tiszai pályaudvar előtti tér, a Gőzön Lajos utca vagy a Kilián lakótelep jö­het számításba. A pályaud­varnál a MÁV munkásszálló közvetlen szomszédságában, a vasgyárban az LKM-ven­­dégház előtti téren, vagy a Kiliánnál, a lakótelep előtt húzódó zöld sávon építenék ki a villamos vágányhoz csatlakozó sínpárokat. A vá­gány nélküli elhelyezésnél a Kun Béla utca, Petneházi lakótelep felőli vége, a se­­lyemréti Szinva-part, Hadi­­rokkantak utcája felőli sza­bad területe, vagy a Népkert keleti, a labdarúgópálya fő­bejáratával szomszédos része került szóba. A hely kijelö­lése rövidesen megtörténik. Ködszitálás Előrejelzés Miskolc térsé­gére péntek délig. Változóan felhős, párás idő, időnként ködszitálás. Mérsékelt, változó irányú szél. A hőmérséklet hajnal­ban 3, holnap délben 5 fok körül várható.

Next