Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-26 / 21. szám

• .. ■ [UNK] .■ : Tízezer ___________­­T?V. Trabant ára A minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti ipar miskolci vállalatainál 1970-ben az előző évhez képest örvendetesen, 1,5 százalékkal csökkent az üzemi balesetek miatt kieső munkanapok száma. Az ebből eredő veszteség azonban így is óriási, hiszen 89 ezer 927 munkanapról van szó, ami a produkált teljes termelési értéket figyelembe véve mintegy 15,7 millió forint „elúszását” jelenti. Ennél sokkal nagyobb az a kár — az előbbi számítás sze­rint 315 millió forint —, ami az 1 millió 790 ezer 895 táp­pénzes nap miatt keletkezett. (1969-ben a táppénzes napok szám­a 1 millió 59 ezer 264 volt.) A tényleges veszteség azonban ennél nagyobb, hiszen a 315 millió forint csupán azt érzékelteti, mekkora értékű terméket állítottak volna elő a táppénzes napok ideje alatt. S ezekre a napokra még táppénzt is fizettünk ... Ha mindehhez hozzávesszük a selejtkárból eredő 133,8 millió forintos veszteséget is, az elmúlt évi veszteségek tteszege Miskolcon 464 millió forintra rúg! Ebből a pénzből —a saját számításaim szerint — 1546 egyenként 300 ezer forintos lakás épülhetett volna a városban, vagy 10 ezer 100 darab Trabantot vásárolhattak volna a gazdálkodó egy­ségek kollektíváinak tagjai. A példákat tovább is lehetne sorolni... Noha sajnálatos, ám ugyanakkor bizonyos mértékig ter­mészetes dolog, hogy üzemi balesetek mindig voltak, van­nak és lesznek. S ugyanez a helyzet a táppénzzel és a se­le­j­ttel is. Ám újra és újra érdemes felfigyelnünk arra, hogy « három területen bőven van még keresnivalónk. Tudják azt a vállalatoknál is, hiszen már az 1971. évi tervek is je­lentős javulást ígérnek: a selejt várhatóan mintegy 6,5, az üzemi balesetek miatt kieső munkanapok száma 18,7, a táp­pénzes napok száma pedig 8,3 százalékkal csökken. Amen­­­nyiben e vállalati elgondolások „bejönnek”, az elmúlt év­ben keletkezett 464 millió forintos veszteség 36,5 millióval (azaz 121 lakással, vagy 811 Trabanttal) csökken. Úgy gondolom, nem csupán az én véleményem, hogy ezért érdemes lesz erőfeszítéseket tenni! NYIKES IMRE Vasút helyett gépkocsin A Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szerveze­tének ózdi csoportja több tanulmányt készít a szállítás korszerűsítésének lehetősé­geiről. Többek között meg­vizsgálják, hogy az Ózd és Borsodnádasd között közle­kedő kisvasút megszűnésével hogyan lehetne közutakon lebonyolítani a személyszál­lítást. Egy másik tanulmány arra ad választ,­ hogy az ÓKÜ belső forgalmának kor­szerűsítése milyen intézke­déseket kíván. Tudott dolog például, hogy a gyár termé­kei között sok olyan áru ta­lálható, amelyeket közúton lehetne szállítani. Erre a cél­ra igénybe lehetne venni azokat a Miskolcról Ózdra közlekedő, házgyári elemeket szállító gépkocsikat, amelyek visszafelé eddig üresen fu­tottak. Végül egy harmadik tanulmány a városi személy­­szállítás kérdéseivel foglal­kozik, különös tekintettel az új ózdi városközpont kiala­kításával kapcsolatban fel­vetődő közlekedési problé­mákra. Legközelebb: jövőre rendezik meg az Expót Nemrég látott napvilágot a Gazdasági Bizottság határo­zata, amely szerint nagyváro­saink — Miskolc, Szeged, Győr, Pécs és Debrecen — csak két- vagy hároméven­ként rendezhetnek helyi ipari kiállítást és vásárt. A határozat megjelenése után a napokban összeült a miskolci helyiipari vásár, az Expo rendező bizottsága. Elő­ször a tavalyi kiállítás végső értékelését végezték el, majd a következő vásárok sorsáról tárgyaltak. Úgy határoztak, hogy 1972. július 25. és augusztus 10. kö­zött rendezik meg a legköze­lebbi helyiipari termékbemu­tató vásárt és azután minden második évben, az év hason­ló időszakában mutatkoznak be a miskolci és az észak ma­gyarországi üzemek, vállala­tok. A Gazdasági Bizottság ha­tározata a testvérvárosok és testvérüzemek kapcsolatának további erősítése érdekében szorgalmazza a külföldi kiál­lítók meghívását, részvételét is. Miskolcra elsősorban a kassai üzemek jöhetnek el termékeikkel. Egyelőre csak távoli terv a tampereiek rész­vétele. A Gazdasági Bizottság ha­tározata intézkedett arról is, hogy a MÁV biztosítson 33 százalékos utazási kedvez­ményt a rendezvény vidéki résztvevőinek. 1972 júliusa még elég mes­­­sze van, de a rendezők már megkezdték a tervezést. A rendezést szeretnék az ide­genforgalmi hivatalra bízni, hogy a látogatók a kiállítás ideje alatt Miskolcon kultu­rális és sportesemények ré­szesei is lehessenek, lévén ez az időszak az idegenforgal­mi szezon csúcsideje. A ter­vek pontos kidolgozására ké­sőbb kerül sor. N. J, A megyei fás vb­ ü­lése Ma délelőtt ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Először a pedagó­gus-továbbképzés ötéves ter­vét vitatták meg, majd a me­zőgazdasági termékek és ter­mények tárolásának és minő­ségi megóvásának helyzetét mérte fel a végrehajtó bi­zottság. TTT-konferencia Ma délután a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Ka­zinczy klubjában találkoznak a TIT megyei szervezetének elnökségi tagjai a társulat járási, városi és megyei veze­tőivel, hogy megvitassák a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulatnak a közművelő­dés rendszerében betöltött helyét és szerepét, továbbá meghatározzák a társulat leg­fontosabb feladatait. Előadó: dr. Vonsik Gyula, a TIT fő­titkára lesz. Itt, ebben az üzemben gyártja a Tiszai Vegyikombinát a műanyagból készült különféle fólia- és zsugorzacskókat, amelyek a korszerű csomagolástechnika elveinek megfelelően mind nagyobb keresletnek örvendenek a belföldi piacon is. A fóliazsák kiválóan alkalmas a műtrágya csomagolására és tárolására is. Totó-lottó 1970-ben 1970-ben 29 millió 200 ezer lottó- és 7 millió 240 ezer totószelvény érkezett be a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság Arany János utcai irodájába Borsod és Heves megyéből. Az elmúlt évben az egész országban mindössze egy ötös találat volt, az sem Borsod­ban. A Borsod—Heves me­gyei fogadók közül négy ta­lálatot 277-en, három talála­tot 24 ezren, míg két találatot 664 ezren értek el. A né­gyesek legkisebb jutalom­eredménye a 48. héten volt. Ekkor ugyanis az egyetlen öttalálatos mellett 191 négyes akadt, s a nyertes szelvényre mindössze 9484 forintot fi­zettek. A legnagyobb nyere­mény a 41. héten fordult elő, a 17 darab négyesre egyen­ként 204 ezer forint. 1970 tizennégy tárgynyere­­mény-sorsolásán 1347 kisebb nyeremény, valamint három öröklakás és két személy­­gépkocsi jutott szűkebb ha­zánkba. Az elmúlt évben 149 ezer nyertes totószelvényt értékel­tek ki a miskolci lottóház­ban. Már 192S-ban sürgették építését „A város ragaszkodik a Gömöri-sorompó megszüntetésé­hez!” — csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1926 őszén közölte a kívánságot a miskolci Reggeli Hírlap. És a sorompó ügyét akkor — ideiglenesen (!) — egy-két évre rendezték. 1949 de­cemberében az Északmagyarország már egészen új fordulat­ról adott hírt: „Készülnek a tervek a Gömöri-sorompó el­tüntetéséhez” — írta. ky utcán át. Lassan már en­nek is másfél évtizede. Köz­ben megfiatalodott a város, és Miskolcnak ez a különös „műemléke” makacsul tar­totta magát. A MÁV legújabb statiszti­kája szerint a sorompó naponta, még ma is, több mint 10 órán keresztül állja útját a járművek áradatának. S ha hozzátesszük, hogy az ország egyik legforgalma­sabb főútvonalán akadályoz­za a közlekedést, vitathatat­lanul az évszázad egyik leg­­türelmetlenebbül várt mis­kolci sikerének könyvelhet­jük el a téma legújabb ak­tualitását: a tervek elkészül­tek, és a KÉV dolgozói még­az idén hozzálátnak a Gömö­­ri felüljáró építéséhez. A több mint 75 millió fo­rintos beruházás egyben az Ady-híd és a Zsolcai kapu útburkolatának csaknem 1300 méteres szakaszon történő átépí­tését is jelenti. A munkához természetesen csak a — terelőútként kije­lölt — Baross utca rekonst­rukciójának befejezését kö­vetően kezdenek hozzá. A felüljáró hídja — a ter­vek szerint — a Gömöri ét­terem előtt és a Latabár End­re utcával egy vonalban emelkedik majd ki az úttest szintjéből. Tizennégy méte­res, kétszer­ két nyomsávos pályáját hét darab kettős be­tonvillával „támasztják” alá. A híd legmagasabb pontja a vasút felett 7 méter lesz. Alatta mindkét oldalon öt méter széles, egyirányú szer­viz­utakat építenek ki. A felüljáró építésével korszerűsítik az egész környék fogalmi rendjét is. Azóta persze sok minden történt. Vizsgálták miniszteri kiküldöttek, vitatkoztak fe­lette városatyák, tervező mér­nökök, közlekedési szakem­berek. Abban mindenki egyet­értett, hogy a sorompó töb­bet árt, mint amennyit hasz­nál, de a vita végét a villa­mosok sem bírták kivárni. Inkább „kikerülték” a meg­hosszabbított Bajcsy-Zsilinsz­Az Ady Endre utca Széche­nyi utcai torkolatában — amely ugyancsak új burkola­tot kap — kétszer két forgal­mi sávot alakítanak ki. Az építkezés miatt elköltöztetik helyéről a postafiók előtt álló trafikos bódét. Helyén, köz­vetlenül a vasüzlet előtt, kü­lön parkoló sáv is épül. Az Ady Endre utca és a Zsolcai kapu torkolatában automata forgalomirányító lámpát ál­lítanak fel. Ebben a keresz­teződésben öt terelőszigettel osztják meg a három irány­ból érkező forgalmat. A Búza téri buszpályaud­var belső útjait 2 méteres te­relősávval a tér teljes széles­ségében elválasztják a Zsol­cai kapu útburkolatától. A buszpályaudvar területe a Gyors­étterem előtt — a mai virágstand helyén — külön bejáró utat kap. A másik automata forga­lomirányító berendezést a Hatvanötösök útja és a Kun Béla út torkolatában szerelik fel. Az új úttest itt, a hídfel­járó elején lesz a legszéle­sebb. Ezen a helyen az útbur­kolatot 25 méter széles­ségben úgy építik ki, hogy a Kun Béla utcáról a híd alatt megközelíthe­tő legyen a Gömöri pá­lyaudvar is. A környező mellékutcákat és kapubejárókat mindkét ol­dalon a híd mellett húzódó, egyirányú­­ szerviz­ utakhoz csatlakoztatják. Egyedül az Eperjesi utca Zsolcai kapui torkolatát zárják le véglege­sen a forgalom elől. A híd felépítése után az Eperjesi utca alsó szakasza zsákutca lesz. Helyette a Gömöri pá­lyaudvar előtti Állomás ut­ca északi végét kötik össze a Szeles utcával. A felüljáró a megye és a város IV. ötéves tervének legnagyobb közlekedés-fej­lesztési beruházása lesz. Épí­tését előreláthatólag 1974 vé­gén fejezik be. L. P. A kétmilliomodik tonna műtrágya legyártották a kétmilliomo­dik tonna harmincnégy szá­zalékos nitrogén tartalmú műtrágyát. E nagy mennyi­ségű műtrágya az elméleti számítások szerint — kedve­ző időjárást és jól előkészí­tett talajt figyelembe véve — mintegy hatmillió tonna ga­bonatöbbletet biztosít. A kor­szerű üzem a tervezett kapa­citását már az indítás után, 1965 elején elérte és azóta az ott dolgozó mérnökök szá­mos olyan műszaki megol­dást vezettek be, amelyek a berendezések hatásfokát to­vább növelték. Ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt hat évben annyi műtrágyát termeltek, mint amennyit a TVK felépítése előtt a Bor­sodi Vegyikombinát és a Pé­ti Nitrogénművek együttesen egy évtized alatt adott a me­zőgazdaságnak. A hatodik éve termelő Ti­szai Vegyikombinát nitro­génműtrágyagyárában hétfőn Ajkán énekelt, Miskolcon bírságolták meg Már az év elején sok a szabálysértés Alig értünk az év első hó­napjának a végére, máris megszaporodtak a szabály­­sértések. A III. kerületben több család fizetett 2—309 forintos bírságot azért, mert nem takarította le a havat a gyalogjáróról, míg másokat az engedély nélküli építke­zés miatt büntettek meg. Az elmúlt év hasonló idő­szakában mindössze 25 sza­bálysértési eljárást indított a III. kerületi tanács igaz­gatási csoportja: az idén­­ már 42 a feljelentések száma. Ezek között első helyen a tulajdon elleni szabálysérté­sek állnak. Tizennnyolc eset­ben állnak majd a bejelen­tések alapján az előadó elé azok, akiket lopás, sikkasz­tás miatt idéznek be.­­A ta­nács által kisajátított egyik épületből nemrégiben valaki ellopott egy tűzhelyen Azóta ugyan visszaszolgáltatta, de így sem úszta meg a bünte­tést: 600 forint pénzbírság­gal sújtották Feketefuvar­ként két III. kerületi gépko­csivezetőt fejenként 400— 400 forintra büntettek.) Nemrégiben valaki azért állt a szabálysértési előadó előtt, mert Ajkán leleénekel­­te a csendes éjszakát. Mivel azonban Miskolcon lakik, itt vonták felelősségre tetté­ért a rendőrségi feljelentés alapján. Egy másik éjszakai csendháborítónak, akit a miskolci utcán füleltek le, háromszáz forintjába került a szórakozás. Közlekedési szabálytalan­ságokért négyen kénytelenek vállalni az utólagos követ­kezményeket, nem vezették rendesen a mene­tleveleket, és hivatalos okmányaik sem voltak rendben. Fizetni fog az a zugárus is, aki en­ge­nély nélkül árusított­ Diós­győrben pulóvereket Az elmúlt év hasonló idő­szakában jó néhány esetben kellett szabálysértési eljárást indítani iskolamulasztás mi­att; az idén m­ég egyetlen ilyen eset sem fordult elő. (nagy)

Next