Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

Osztályozás értékelés Óráról órára megújuló izgalom az iskolákban: vajon mi­lyen érdemjegyet kap a felelő? Vita a kamerák, s vita a kép­ernyők előtt: hány pontot kap a versenyző? Gondok a mun­kahelyen: kinek, s milyen arányban emeljék az órabérét, illetményét? Mindenkinek természetesen soha nem lehet — és nem is szabad — kedvére tenni; az osztályozás és értékelés azonban napjaink egyre fontosabbá váló problémája. A közelmúltban egy bizottság megvizsgálta azoknak a fiatal szakembereknek a munkahelyi tevékenységét, akik arany­gyűrűsként (sub auspicii rei publicae popularis) kerültek ki a különböző egyetemekről. A tapasztalat elgondolkoztató. Az oktatási intézmények legkiválóbbjai az életben — bár mind­annyian hasznos és fontos munkát végeznek — korántsem tartoznak a felfedező kedvű, forradalmi újítók közé. Egysze­rűbben: a kitűnő bizonyítvány, a vörös diploma, még nem okvetlenül biztosítéka a kivételes tehetségnek vagy zsenia­litásnak. A receptet minden pedagógus tudja. Csak sokoldalú infor­máció alapján lehet megközelítő tárgyilagossággal osztályoz­ni. Hogy a kitűnő tanuló nem minden tárgyból egyformán kitűnő, ez nyilvánvaló. De észrevesszük-e, hogy a közepes rendű egy-két tárgyból (adottságai és érdeklődése, meg a pro­dukciója is bizonyítja ezt) a jelesnél is jobban jeleskedik? S mi a sorsa az iskolában a „rebellis” gyerekeknek, a ké­sőbbi „nehéz emberek”-nek, akiknek már az iskolában sem tetszik az a bizonyos „jóléti gondolkodás”? Felismerni a tehetséget, a valódi értékeket — még akkor is, ha szabálytalanul jelentkeznek. Az elv természetesen a felnőttek társadalmára is érvényes. S maradjunk mindjárt a pedagógusoknál. Hogyan is lesz majd a gyakorlatban a fize­tések rendezése? — kérdezik sokan. A kérdésre pártunk és kormányunk nem egy vezetője válaszol ezekben a napokban. S nem válaszolhatnak mást — mint ami társadalmi rendsze­rünk lényegéből fakad: differenciált bérezéssel kell bizonyí­tani, hogy nálunk a tehetség és a szorgalom , tehát az el­végzett munka minősége és mennyisége szerint értékeljük az embereket. Szellemi tevékenységet nem lehet ugyan egzakt módon mérni, a társadalmi értékrend kialakításáról azonban nem mondhatunk le. Mert mindenféle egyenlősdi törekvéssel éppen az alkotáshoz, ha úgy tetszik, a kollektív alkotáshoz (így fogható fel egy-egy iskola oktató-nevelő tevékenysége is) nélkülözhetetlen demokratikus légkört mérgezzük meg. Az iskolában a gyerekek — ha elég körültekintő az osztá­lyozás és értékelés — minden további nélkül tudomásul ve­szik, hogy vannak közöttük jelesek, jók és így tovább... De azt is tudják, hogy szorgalommal, munkával ki-ki más érték­kategóriába kerülhet. A felnőttek világában sem lehet ez másként. GYARMATI BÉLA A turisták országa A diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ érdekes kiállításra invitál­ja a miskolciakat. Április 22-én, csütörtökön délután fél három órakor nyílik meg a művelődési központban „Szovjetunió a turisták or­szága” címmel az a kiállí­tás, mely a szezon kezde­tén sokoldalúan kívánja be­mutatni a Szovjetunió ter­mészeti szépségeit, világhí­rű műemlékeit, s modern építészeti alkotásait. A ki­állítást Tarnai Csaba, az IBUSZ Utazási Iroda veze­tője nyitja meg. •«.ima és A legnagyobb bűn Szombaton este zajlott le a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központban a Szól­jatok, szép szavak! orszá­gos pályázatának Borsod- Abaúj-Zemplén megyei dön­tője. A vetélkedőről — me­lyen kilenc művészeti együt­tes lépett fel — két forga­tókönyvet vitt el a zsűri a Magyar Rádió illetékes szer­kesztőségének. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház Nége­rek imája című mimetikus oratórium (rendező: Lengyel Pál) és A legnagyobb bűn című dokumentum­játék (ren­dező: Morvai Olga) előadá­sa várható majd a területi döntő, illetve a rádió műso­rában. A Jowita, a Minden eladó, A kis lovag és a Tájkép csa­ta után című lengyel filmek népszerű színésze Jancsó Miklós Égi bárányában is je­lentős szerepet kapott. A mis­kolci nézők még a héten ta­lálkozhatnak Daniel Olb­­rychskivel, akinek ezúttal ci­vil képét adjuk közre. A DADA Holnap este közvetíti a tévé Bródy Sándor: A dada című háromfelvonásos szín­művét a Thália Színházból. 1902-ben mutatták be elő­ször Bródy színművét, első­ként a „trióból”. A Tanító­nő és a Medikus mellett —, amivel Bródy — akkor — a magyar dráma úttörőjévé vált. A polgári közönség el­utasította a darabot, s csak néhányan, az értők — Ady, Ignotus — tapsolták meg. A nyomor, a kiszolgáltatott­ság, az emberpiac jelenik meg a színpadon a megesett parasztlány sorsában, aki szoptatós dajkának szegődik, s akit végül az öngyilkos­ságba kergetnek. KÖNYVESPOLC Németh László: „Szerettem az igazságot” Drámák 1931-1955 Németh László életmű-so­rozata 1969-ben pályarajzát és elbeszéléseit egybegyűjtő kötetével indult (Negyven év , Horváthné meghal), az­óta megjelentek irodalmi ta­nulmányai (Az én katedrám, Két nemzedék) és Utolsó kí­sérlet című nagy regény­­eposz-töredéke. Méltó gesztusa a kiadónak, hogy az író 70. születésnap­ján fordítja a sorozatot a drámák kötetéhez, hiszen Németh László életét éppen a dráma kísérte végig a pá­lyakezdő díjnyertes novella előtti homálytól mindmáig. A kiadó az író drámai munkásságát a terv szerint két kettős kötetbe gyűjtve adja közre. A most megje­lent első kettős kötet az érett drámák közé is felvett Bod­nárné című parasztdrámától az 1955-ig megfogant és meg­született darabokat fogja egybe, mindjárt két megle­petést is tartogatva, örülhe­tünk az elveszettnek hitt Bethlen Kata című drámája megkerülésének, másrészt a szerkesztésnek, mely a ko­rábbi társadalmi-történeti tagolás helyett, a keletkezés időrendjében csoportosít. Az új beosztás az olvasónak le­hetőséget kínál, hogy Né­meth László drámaírói pá­lyájának az alakulását ki­­érezze, igaz, útravalót is kap az író bevezető tanulmá­nyától. A kötetben olvasható dara­bok írói világát általánosan az alájuk kérgesedő drámai természetű személyes írói élethelyzet jellemzi. Az első (a felszabadulásig tartó) idő­szakban a Tanú­ban meghir­detett szociális programja és polgári életvitele ellentété­ből kinövő lelkiismeretfur­­dalása jelentette a lírai gyö­keret, 1945. után pedig a múltja megtagadására ösz­tönző baráti felszólítás. Így lett azután az első korszak fő kifejezési formája a tár­sadalmi dráma, témája az ember hűsége önmagához, a másodiké az igazsághoz való ragaszkodás, a történelmi példaképek megidézése. A „Szerettem az igazságot” cím (bár az 1937-es VII. Gergely híres zárómondata kezdődik így) e második korszakbeli drámákra utal: Husz János­ra, Galileire és mindazokra, akik igazságszeretetük áldo­zatai lettek. Szívüket egyet­len eszmére kötő idea-em­berek mindannyian, akiknek az őket kelepcébe csaló kör­nyezettel kell a harcot föl­venni. A harmincas évek hő­seié, viszont létük eszmei és anyagi jele között éreznek szakadékot, mert ideájuk a társadalmi elváráshoz nem illeszkedik. Heves belső ví­vódásban kell eldönteniük, hogy hová álljanak, ki a szabadba (mint Nagy Imre a Villámfénynélben, vagy Sán­­tha professzor a Győzelem­ben) vagy be a társadalom­ba, a lehúzó házasságba (Pa­pucshős, Mathiász). E kor­szak dramaturgiája a vívó­dás belső állapotának felna­gyítása, míg a második kor­szaké inkább a nagy ember jól megvetett kelepcében va­ló megtöretése. Persze, találunk más kü­lönbséget is a korszakok kö­zött, elsősorban az írói hatás közvetlen, illetve közvetett jelenlétében. Első korszaká­ban a színpadát szószékké avatja, melyről a Tanú kor­szak ideológiáját publiciszti­­kusan taníthatja, történelmi drámái példázat-erejű erköl­csi tanításait viszont nem szavak, hanem jellemek, tettek hordozzák. I. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Fiatalok hangversenye — és ez a megállapítás most el­sősorban nem a Miskolci Szimfonikus Zenekar c^ne fiatalodó együttesére vonat­kozik, hanem a vezénylő kar­mesterre, Jancsovics Antalra és a közreműködő szólisták­ra, Káté Lászlóra (hegedű) és Almásy Lászlóra (zongora). Talán a „nagy” nevek hiá­nya tartotta vissza a közön­ség egy részét a tegnap esti nemzeti színházbeli koncert­­től, pedig a bécsi klasszikus szerzők, Haydn, Mozart, Bee­thoven alkotásai mindig von­zóak városunkban. Akik eljöttek, nem csalód­tak. Jancsovics Antal igazi művészegyéniség. Nagyszerű­en ismeri a műveket — az egész hangversenyt emléke­zetből dirigálta —, légkört te­remtő, alkotó karmester. Mo­zart B-dúr szimfóniája (K. 319) különösen közel állt egyéniségéhez; a gondtalan, vidám, derűs muzsikát „élni hagyta” és stílusos könnyed­séggel szólaltatta meg. Ebben az interpretációban méltó partnerei voltak a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai, akik felszabadultan, ponto­san, lelkesen muzsikáltak. Beethoven VII. szimfóniá­jának megoldása már nem volt ennyire egységes. A szimfónia jellegét, a tételek karakterét jól éreztük, ám a két első tétel egyes részletei még nem tudtak kellő inten­zitásúvá fejlődni. A szeszé­lyes Presto és a féktelen Fi­nale viszont atmoszférate­remtő erővel valósult meg. A vezénylő karmester és a zenekar tagjai közötti jó együttműködés, a gondos be­tanító munka emlékezetes művészi teljesítményt ered­ményezett. A hangverseny első felében Molnár Antal Magyar vígjá­ték-nyitánya után Kóté Lász­ló és A­lmásy László Haydn F-dúr hegedű-zongoraverse­nyét játszotta. A szólistáikat 16 tagú kamaraegyüttes kí­sérte. A hangulatos/ szépen felépített mű élvezetes ka­marazenélést nyújtott. BARTA PÉTER Koncert Az­ Egressy Béni Állami Zeneiskola ma este 7 órakor tartja a Bartók­­teremben második tanári hangversenyét. A hangver­senyen Vivaldi, Mozart, Bach, Mendelssohn, Alb­rechtsberger, valamint Bar­tók és Hubay művei szere­pelnek. A műsorban közre­működik Gránát József he­gedűművész, az intézet volt igazgatója is. KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. — 13.45: Új Georgikon. — 14.00: Schumann: g-moll szonáta. — 14.19: Kislány vizitben. Rádiójá­ték gyermekeknek. (Ism.) — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.10: Rádióiskola. — 16.05: Kemény Egon dalaiból. — 16.15: Nagy­község Fejér megyében: Polgár­­di. — 16.35: Dávid Gyula: Brá­csaverseny. — 17.20: Népdalok­kal egész­ éven át. — 17.35: Folytassuk a vitát! A szakmák küldötteinek programja a szak­szerveztek kongresszusára. II. rész. — 18.00: Könnyűzenei hír­adó. 18.30: A Szabó család. — 20.30: Zala Tóth Erzsébet és Marczis Demeter nótákat éne­kel. — 21.03: Kilátó. Kulturális világhíradó. — 22.20- Zenélő Magyarország. I. rész. 23.10: Nó­ták. — 0.10: A Brüsszeli Pro Musica Antiqua együttes éne­kel. Petőfi rádió: 12.00: Ipoly-men­­ti népzene. (Ism.) — 12.20: Szá­zadunk zenéjéből. — 13.03: Man­dátum és megbízólevél. — 13.33: Verdi: Don Carlos, Fülöp és Posa kettőse. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Riporter keres­tetik. Elődöntő II. forduló. — 19.10: Hangverseny a stúdióban. — 19.50: Új könyvek. (Ism.) — 20.15: Mozart: D-dúr Párizsi­ szimfónia. — 20.35: Megjelenés előtt. Tamás Aladár: Börtön­fa­lak árnyékában. — 21.00: Muzsi­káló fiataloknak. (Ism.) — 21.25: Tánczene Kubából. — 21.53: Ro­­sana Carteri és Kurt Böhme énekel. — 22.20: A békéscsabai Jókai Színházban. — 22.35: Ver­bunkos muzsika. — 23.15: Zene­kari muzsika. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Van-e bányászutánpót­lás? — Modern borjúnevelő a sátoraljaújhelyi termelőszövet­kezetekben. — Népi hangszer­szórók. — A lehetőségek és a módszerek tükrében, a tejipa­ri vállalatnál. — Forgács nélkü­li szerszámgép-ankét kezdődött Miskolcon. — Nemzetközi pá­lyázaton vesznek részt. — Ope­rettmelódiák. — Az egészség­­ügyi krónika kérdései. Televízió: 13.10: Számtan—mér­tan. — 14.00: Környezetisme­ret. — 14.55: Történelem. — 15.50: Kémia. — 16.40: Számtan—mér­tan. — 17.18: Hírek. — 17.25: Melyiket az ötezerből? Pályavá­lasztási műsor. — 17.55: Arcok, képek, beszélgetések. Bulgária a kongresszus előtt. — 18.25: A TV Galériája. — 39.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vá­lasztási riportműsor: Kádár Já­nos nagygyűlése. — Kb. 20.45: Új arcok rivaldafényben. — 21.20: Autót loptam. Szovjet film. — 22.45: Tv-híradó. Bratislavai televízió: 16.40: Hí­rek. — 16.45: Francia nyelvtan­­folyam. — 17.10: Aranykamera. Ifjúsági vetélkedősorozat. — 18.30: Vásári pillanatok. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 39.25: A Tv-híradó jegyzete. — 19.30: Dalműsor. — 20.05: Publicisztikai műsor. — 20.30: Gil bias. 2. rész: Vígjáték, da­lokkal. — 21.05: A világ min­den vonata. Francia tévé­soro­zat. 8. rész. — 21.30: Autósok, motorosok. — 21.50: Tv-híradó. — 22.10: A labdarúgás hírei. Miskolci Nemzeti Színház: (7): Pitypang (Ibsen bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között) : Basilides Sándor festőművész gyűjtemé­nyes kiállítása. — Miskolci Kép­tár (10—18 óra között) : Kiállí­tás Miskolc város képzőművé­szeti gyűjteményéből. — Liö­­resszó (13—20 óra között): Ágo­­tha Tibor riportfotói. — Rónai Sándor Megyei Művelődési Köz­pont (10—18 óra között): Papír­szakmai kábítás. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8) : Ha kedd van, akkor ez Bel­gium! (színes amerikai) . Kos­suth (f3): A filatelista halála (magyarul beszélő színes szov­jet), (f5, hn7): A hét mesterlö­vész (színes amerikai). Film­klub (6): A nagy korallzátony (színes belga). — Fáklya (f6, 17): Gyula vitéz télek—nyáron (színes magyar). — Petőfi (f7): Szegény vagyok, de dühös (szí­nes jugoszláv, 16 éven felüli­eknek!). — Ságvári (15, haT): Kitörés (színes magyar, 15 éven felülieknek!). — Táncsics (f5,­­7): A medveember (színes len­gyel) . — Szikra (5. 7): Családi fészek (magyarul beszélő olasz —francia). SZERDA Kossuth rádió: 8.20: Szimfo­nikus zene. — Közben, 9.00: Puszták népe. Illyés Gyula mű­ve folytatásokban. IV. rész. (Ism.) — 9.20: A szimfonikus zene műsorának folytatása. — 10.05: Iskolarádió. — 10.40: Er­­nani. Részletek Verdi operájá­ból. — 11.25: A magyar nyelv hete. — 11.35: A Szabó csa­lád. (Ism.) Petőfi rádió: 8.05: Nótacsokor. — 8.55: Tallózás a világsajtó­ban. (Ism.) — 9.10: Kíváncsiak Klubja. (Ism.) — 10.00: A zene hullámhosszán. — 31.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 9.30: Delta. (Ism.) — 10.00: A Forsyte Saga. 15. rész: A szakítás. (Ism.) —10.50: A kisfilmek kedvelőinek. (Ism.) alli­s 16 évet betöltött lányokat szö­vőnek felvesz a Pamuttextilmű­vek Jacquard Szövőgyára. A be­tanulási idő 12 hét, ezen idő alatt havi 1050 Ft bruttó fizetést és napi 1 Ft-ért ebédet biztosí­tunk. Lakást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhelye­zésben adunk. Jelentkezés: írás­ban a PTM Jacquard Szövőgyár munkaerő-gazdálkodási osztályán. Budapest, XIII., Szekszárdi u. 19 —25. adás-vétel Költözködés miatt eladó: an­tik szekrények, asztalok, tükrös falipolc, festett rekamié, be­tonvályú, súlyok, mérleg, nagy faláda. László Jenő u. 14. Jó karban tartott 600-as Tra­bant eladó. Érdeklődni: 5 óra után, Vanczák u. 5., 2 b­., HI/2. Konyhabútor, új tűzhellyel, használt hálószoba sezlonokkal eladó. Görömböly, Hamburger u. 6., 4-es busz végállomásánál. Budapest Fővárosi Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1971. már­cius 31-i határozata alapján el­rendelte az Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz (Budapest, XIII., Szegedi út 57—63.) kény­szerfelszámolását. Ennek megfe­lelően, a szövetkezet összes bé­lyegzői érvényüket vesztették, és azok illetéktelen felhasználatá­­ból eredő esetleges károkért semmiféle felelősséget nem vál­lalunk. A szövetkezet új bélyeg­zőt bocsát, ki, amely az E e’" *o­­akusztikai és Villamossági Ktsz néven felül a kf. a. toldatot tar­talmazza. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételre keres belső ellenőri állás betöltésére mérlegképes könyvelőt, közgazdasági egyetemet végzettek előnyben. Üzemgazdasági osztályvezetői állás betöltésére közgazdászt, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal terv- és statisztikai gyakorlattal rendelkezők előnyben; Építésztechnikust műszaki ellenőri munkakörben, legalább 5—10 éves szakmai gyakorlattal; Két fő elektrikust villamos telepkezelői oklevéllel, valamint lakatos szakmában ipari tanulókat. A szakmai képzést tanműhelyben biztosítjuk Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a személyzeti osztályon (Miskolc, Baross Gábor u. 24.)

Next