Déli Hírlap, 1971. augusztus (3. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

a miskolciaké a szó Érthető késés Mindenkit meggyötör a ká­nikula, különösen autóbu­szon vagy villamoson. Nem ritkaság ezekben a napokban a rosszullét még a gyalogo­sok között sem. A legjobb ilyenkor a jó hűvös szobá­ban vagy a vízparton, vagy bárhol másutt, ahol nem pör­köl annyira a meleg. Bizo­nyára ez jutott eszébe annak a fiatalembernek is, aki a mi­nap egy meglett férfi társa­ságában kénytelen volt meg­szakítani az útját, lelépni a buszról, mert a rosszullét környékezte. Olyan időpontban történt Ésszerű A Szeretpéteri kapui­ lakótele­pen átadták rendeltetésének az ABC-áruházat, s ezzel egyidősen megnőtt a forgalom is, mert a kórházból is odajárnak vásárol­ni. Sajnos, mindezzel együtt nőtt a baleseti veszély. Hiába van a kijelölt gyalogos átkelőhely, ezt figyelembe sem veszik a gépko­csivezetők. Most is azért ragad­tam tollat, mert az utóbbi idő­ben elég gyakran történik a zebrán gázolás. Az embernek va­lóságos artista-ügyességre van szüksége ahhoz, hogy átjusson a túloldalra. Van egy javaslatom, amit szeretnék a Déli Hírlapon keresztül eljuttatni az illetékes szervekhez. A zebra előtt, menetirány sze­rint a jobb oldalon helyezzenek el egy gömb alakú, állandóan villogó sárga jelzőlámpát­, ugyan­ez, amikor — a reggeli órák­ban — mindenki a munka­helyére igyekszik. A férfi, aki a fiatalembert kísérte, a se­gítségnyújtás miatt bizonyá­ra elkésett munkahelyéről, de az ilyen késés érthető, olyan­­ dolog, amiért nem megrovás, hanem inkább el­ismerő szó jár. Aki látta ezt a jelenetet, az csak megbe­csüléssel és dicsérettel emlé­kezik az ismeretlenre. Mert az ilyen tett — ha úgy ves­­­­szük — kötelesség is. javaslat Z. J. Miskolc úgy a másik oldalon is, amely sebességcsökkentésre figyelmez­tetné a gépjárművezetőt. Ehhez hasonlót láttam Budapesten, mely tudomásom szerint be is vált, így sem a gyalogos,­ sem a gépjár­művezető nincs veszélyben, adott esetben időben meg tud állni. E javaslat megvalósítása annál in­kább indokolt, mert egy lakóte­lepen, ahol kórház — és főleg főbejárat — van, egy új szolgál­tató létesítménnyel, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a gépjárművezetők mindezt fi­gyelmen kívül hagyják és 80—90 kilométeres sebességgel közle­kednek ott, ahol gyalogosok is járnak. Varga Ferenc, Miskolc I., Katowice u. 29. m. em, 3. Pofon a piacon Csúnya jelenetnek voltam szemtanúja hétfőn, július 26-án a Búza téri piacon. A reggeli óráikban dinnyét vásárolt egy 60—65 év körüli vidéki, jól fel­öltözött bácsi. Szép sötétkék öl­töny, kalap volt a fején, tehát még a gondolat is messze állt attól, hogy egy pár forint érté­­kű dinnyét ellopjon. A bácsi a dinnyés sátrak felöl, a járdán, kezében a kis sárgadinnyével, andalgott, amikor utána szaladt egy jól megtermett asszonyság, illetlen szavakat kiabálva, hogy zsivány, tolvaj stb. A sértő szavak közepette le­kent az idős bácsinak egy óriási pofont. Elvette tőle a pénzért vásárolt dinnyét, visszament a dinnyés sátorba, mint aki jól vé­gezte az i,önbíráskodást”. Saj­nos, az ügy ott a járdán ezzel véget ért, mert egy hivatalos személy sem tartózkodott a kö­zelben. A bácsi könnyes sze­mekkel távozott. Az asszonyság neve: Zilai Ferencné, dinnye­­árus a Búza téri piacon. A je­lenetnek nagyon sok nézője volt, akik szintén fejcsóválva távoztak a tett színhelyéről. Ve­lem együtt megvolt a vélemé­nyük, F. I. Miskolc Még mindig nincs zebra A Ghlepkó Ede utcai lako­sok nevében még a tavasz folyamán levelet küldtünk a Déli Hírlap szerkesztőségé­nek, amelyben elpanaszoltuk, hogy a Patyolattal szemben levő kijáratnál nincs zebra. Így az úttesten csak a Szu­­perett előtt lehet szabály sze­rint átmenni. Ez pedig bará­tok között is több mint 300 méter. Fölfelé pedig még en­nél is többet kellene gyalo­golni. Egyszerűen nem­ veszi fi­gyelembe senki, hogy 500— 800 embernek reggelente úgy kell átlépni az életét a köz­vetlen szemben levő megál­lókhoz. Azt ugyanis túlzás volna elvárni, hogy három­­négyszáz métert gyalogol­junk ellenkező irányba, amerre indulnunk kellene, hogy buszra szállhassunk. Még ígéretet is kaptunk an­nak idején, hogy mielőbb ki­jelölik a zebrát. Azóta is hiá­ba várunk. A zebra valahol késik. Chlepkó Ede utcai lakosok (45 aláírás) Rovatvezető: KOLTAI JÓZSEFNÉ Egy korsó sör nem fél liter? Hétfőn délelőtt három bará­tommal az Augusztus 20. strand­fürdőben kerestünk némi enyhü­lést a nyári kánikulában. Mi­előtt távoztunk volna, úgy dön­töttünk, hogy a főépületben levő büfében egy-egy korsó sört el­fogyasztunk. Csak importsör volt, amiből egy korsó ára 5 fo­rint. Egy húszast fizetve, vártuk a finom, habos nedűt­. A habban nem is volt hiány. Nagy nyuga­lommal figyeltük, hogy a sor megközelítse a hitelesítő vonalat Idő volt bőven, mert rajtunk kí­vül csak ketten tartózkodtak a helyiségben. Kértük a csapost. ..tegyen még rá”. Reklamálá­sunkra egy férfi jött oda — aki valószínűleg az üzletvezető — és annyit mondott, hogy „megvan az!” . . . Korsóinkból egy-két ujj­nyi sör hiányzott, ami tulajon­képpen reklamációnk alapját ké­pezte. A csapos — 16—17 éves fiatalember — kérésünkre olyan választ adott, hogy nem hajlan­dó többet adni. Ezután megkér­deztük, hogy akkor miért van hitelesítő vonal a poharakon? Ezt a magyarázatot kaptuk. ..Maguk tévednek, mert ha egy korsó sört kérnek, akkor az nem jelenti azt, hogy fél litert kap­nak, ugyanúgy egy pohár sör sem három deciliter” (erről meg is győződtünk), majd ámulatunk­ra kijelentette, hogy a hitelesí­tés csak a borra és a vízre vo­natkozik. Hogy szavának na­gyobb nyomatékot adjon, felhív­ta figyelmünket: „Forduljun­k a felügyeleti szervhez, itt van a szomszédban, ahol hasonló ma­gyarázatot kapunk.” Kérdezzük: valóban így van? B. J., Miskolc Intézkedtek A Déli Hírlap július 29-i számában megjelent „Zsák­bamacska?” című cikkel kap­csolatban közöljük, hogy uta­sítottuk a 210. számú zöld­­ség-gyümölcsboltunk vezető­jét (Kazincbarcika, Lenin út), hogy a vevők kérésének meg­felelően kötelesek a görög­dinnyét lékelve árusítani. E rendelkezésünk korábbi gya­korlatnak megfelelően, évek óta érvényben van, így an­na­k betartását a jövőben még szigorúbban ellenőriztetni fogjuk. Célunk az, hogy a vásárlókat megfelelő minősé­gű és mennyiségű zöldség­gyümölcs árukkal lássuk el. Az előfordult hibáért ked­ves vevőink szíves elnézését kérjük. AGROKONZUM Miskolc, Kiss Lajos főosztályvezető Miért van Eldugult a mosogató­ lefolyóm, már több mint három hónapja. Kétszer fordultam a 9. számú házkezelőséghez, kétszer a ház­­felügyelő jelentette, tudomásul is vették, de — mint mondották — sajnos, ők megjavítani nem tudják, mert ez nem rájuk tar­tozik. Ismét elmentem a házke­zelőséghez, megint beírták a hi­babejelentő könyvbe. Kiküldtek egy szerelőt, aki megnézte a le­­folyót és közölte velem, hogy a falban van a dugulás; ők ezt nem csinálják meg, mert „ők erre így lettek tanítva”. Kér­tem, javítsa meg a házkezelőség és amennyiben az én hibámból történt a dugulás, a költségeket megtérítem. Nem rongálhatom a lakást, ugyanis bontani kell a falat, s azt csak szakember vé­gezheti. Nagyon elkeseredett vagyok. Három hete táppénzes állomány­ba kerültem — a MIK „jóvoltá­ból” —, ugyanis én próbáltam megjavítani a lefolyót olyan mó­don, hogy forró szódás vizet pumpáltam bele, hátha sikerül kitisztítani, de a lúgos víz vis­­­szacsapott és leforrázta az arco­mat, a szemembe is belement. Kis híján megvakultam. Havonta 300 forint lakbért­ fi­zetek, s egyedül tartom el két kiskorú gyermekemet. Emellett hogyan engedhetem meg ma­gamnak azt a luxust, hogy egy maszek vízvezeték-szerelővel bon- A meglepetés A DH hasábjain olvastam egy alkalommal, milyen jó lenne, ha az utasok könnyű­szerrel hozzájuthatnának egy szelet csokoládéhoz, egy zacs­kó cukorkához, cigarettához, vagy bármilyen ipás apró­sághoz, mégpedig úgy, hogy mindezért ne álljanak sorba az Utasellátó pavilonjánál, örömmel tapasztaltuk — mi, sokat utazó emberek —, hogy előnyösen változott a helyzet a Tiszai pályaudvaron. A VI. vágány melletti peronon már üzembe helyeztek egy mozgó büfét, amely gyorsaságra és nagy előzékenységre vall az Utasellátó Vállalat részéről. Van is forgalom, ami azt je­lenti, hogy ez az intézkedés egyezett a közönség igényei­vel. H. J„ Miskolc a MIK? tassam ki a falat — s ha kárt tesz a lakásban — a házkezelő­ség szigorúan velem fizettet­ meg?! Máriási Ferencné Miskolc I., Pozsonyi u. 37. vm. em. í. ^ Váradi Sándor szobrászművész dámvad szobrot mintáz budapesti, Százados úti műtermében. A vörösréz lemezből készülő, nagy méretű alkotást a budapesti vadászati világ­­kiállításon mutatják majd be. 10000 forint értékű díj! A DH és a MÉKV nyári rejtvénypályázata 1. hét: Játék a betűkkel (4.) A Déli Hírlap és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mai rejtvényének alábbi szövegében ha néhány betűt másképp ejtünk ki és a szavakat helyesen választjuk el, vagy vonjuk össze, könnyen elolvashatjuk a rejtélyesnek tűnő szöveget. AFO GIO CURAN EMCOP­LALÁS. HAAZ SYROSE TE LECHE LI ETT HE TENCENT TÖ­BBS­ZÖRH ALH­USTFO GI­ASZ­T­ AFÖL­ÖSLE­GESTES TSULI CSÖCC­EN Az e heti megfejtések legkésőbb augusztus 12-ig külön­­külön, de egyszerre is beküldhetők a pályázati szelvényeken szerkesztőségünkbe (Miskolc I., Bajcsy-Zsilinszky u. 15.), vagy bedobhatok a sajtóház portáján erre a célra elhelyezett ládába. Minden helyes megfejtés 5 pontot ér. Megfejtés: Pályázati szelvény I. HÉT: JÁTÉK A BETŰKKEL (4 ) A beküldő neve: Lakcíme: ............. Több lesz a panelház Az új ötéves tervben Bor­sod megyében 18 589 lakás épül. Ezen belül a tanácsi la­kások zöme többszintes lesz, és arányaiban nagyobb mér­tékben korszerű technológiá­val épül. Az előző tervidő­szakhoz képest a paneles épí­tési mód aránya 18,1 száza­lékról 72,6 százalékra növek­szik. Őszibarack szüret Megkezdődött az ősziba­rack szüret a megyében. A sajóvámosi Aranykalász Tsz­­ben mintegy 36 holdon ter­melnek őszibarackot, mely­ből a miskolci piacok, zöld­ség- és gyümölcsboltok el­látása mellett még exportra is jut. Az AGROKONZUM e kedvelt és ízletes gyü­mölcsből a héten több va­gonnal is útnak indított Lengyelországba és az NDK- ba. Az utca sorga Azt hinné az ember, hogy ebben a rekkenő melegben kihaltak az utcák, mert min­denki fedél alá, árnyékba, a lefüggönyözött szobába, vagy éppen a vízpartra húzódik. Ennek pontosan az ellenke­zője az igaz. A város főutcá­ján és az ide csatlakozó mel­lékutakon is nagy a forga­lom. Mintha nem is 35 fokot mérne a hőmérő, hanem a mi éghajlatunkon megszokott 20—24 Celsiust. A beszorult film Fiatal házaspár tanakodik a Centrum Áruház előtti té­­ren. Szinte beleizzadnak a kínlódásba, annyira igyekez­nek, hogy ötről a hatra jus­sanak a fényképezőgéppel. Sehogy sem boldogulnak. Külsejükről ítélve külföldiek. Ez a feltevés nem is téves, ami néhány perccel később a fotószalonban derül ki, ahová segélyt kérően beko­pogtak. Téglási Tibor szívé­lyesen fogadta őket — mint mindenkit, aki bekopog ide. A vendégeknek kézzel-lábbal történő magyarázkodás után szívélyesen segítenek. A lá­togatók ugyanis csehszlová­kok voltak és egy szót sem tudtak magyarul. Boldogan távoztak, mert a készülékbe szorult filmet a fotószalonban megszabadítot­ták „rabságából”. Pillanatonként változik az utca forgataga, és pillanaton­ként történik valami. Reggel óta a villamos is kénytelen lassítani, mert a bútorüzlet­tel szemben javítják a síne­ket. Emiatt valamelyest csökken a szerelvények se­bessége, de nem csökkentet­te a sebességét az a CP 71-71-es rendszámú sze­mélyautó vezetője, aki a vil­lanyrendőrnél alig,­ hogy sza­bad utat­­ jelzett a lámpa, tel­jes sebességgel vágott át a kereszteződésen Sajószentpé­­ter irányába. A járda szélén állók csodálkozva és kissé rosszallóan tekintettek a ro­hanó autós után, különösen egy fiatalember, akit a szele úgy megcsapott, hogy bele­szédült. Az eltűnt­­ pénztárca Az SZTK-nál enciánkék ruhás fiatalasszony sírdogál. Már szállt volna fel az autó­buszra, amikor észrevette, hogy a pénztárcája nincs se­hol. Eltűnt... Az ilyen for­gatag jó vadászterület egye­seknek... Nem árt tehát vi­gyázni, különösen most, ami­kor a nyári vásár vonzására megsokszorozódott az utcák, az ületek forgalma. Nyári vásár!... Aki nem volt elég ügyes, nehezen jut már hozzá az ízlésének és a pénztárcájának is megfelelő árucikkhez. Az üzletek pol­cain — ez örvendetes dolog — már csak­ imitt-amott van áru. Különösen ruházati cik­kekből nincs kellő választék, hiszen ennek az akciónak az első napjaiban a felkínált áruk java része gazdára ta­lált, így hát aki későn ka­pott észbe, a kirakatokat szemléli búsan, és azzal az elhatározással: legközelebb ügyesebb lesz ... A szandál tréfája Gömbölyűre „formálódott’A' fiatalasszony mérgelődik a járdaszélen és nagy hévvel magyaráz a barátnőjének. A szóáradatra mások is odafi­gyelnek és mosolyognak. Egy ismeretlen meg is jegyzi: — Régen hallottam ilyen jóízű magyaros „kifejezése­ket” ... — Nem is hallott volna — mondja az asszonyka —, ha el nem szakad a szandálom pántja. Már harmadszor igazítom meg és az istennek se akar jól viselkedni. De ha még egyszer elszakad, vi­szem a cipészhez. A hömpölygő forgalom, egy pillanatra sem szűnik. Az ut­ca éli a maga színes, sajátos életét. (tóth) Készülődés az Ifjú Gárda seregszemléjére Idén, augusztus 17. és 21. között Kecskeméten rendezik meg az Ifjú Gárda II. orszá­gos seregszemléjét. Miskolc VI. százada már megkezdte e felkészülést a csanyiki KISZ- táborban. Béres Zoltán, az Ifjú Gárda városi parancsno­ka komoly „edzésprogramot’­ állított össze a felkészítő­ tá­bor lakói számára. Elméleti és gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el a fiatalok a pol­gárvédelmi és tereptani is­mereteket. Állandó napi programként szerepel a lövé­szet és a tájékozódási futás. Az edzőtáborozás utolsó napjaiban, elméleti főpróbá­val zárul majd a felkészülés. Ekkor adnak majd számot a gárdisták politikai, katona­­politikai és tereptani ismere­teikből. Az igazi próba azonban a kecskeméti szemle lesz. Az Ifjú Gárda miskolci tagjai bíznak benne, hogy jó ered­ményeikkel sikerül ismét megszerezniük a serleget.,

Next