Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

NEM TITOK Politikai csemegéket, érdekes tényeket, adatokat ismerte­tett az előadó az egyik szabad pártnapon. Nem feledkezett meg apró személyi intimitásokról sem; a nyugati politika kulisszái mögé láthattak így a jelenlevők. Miután kiürült a terem, többen közrefogták a dobogóról lelépő pártvezetőt: árulja el nekik, milyen bizalmas forrásokból szerezte érte­süléseit. U­­ Jóízű nevetést kaptak válaszul , amelyben azért egy kis ironikus felhang is volt. Az történt ugyanis, hogy valami értekezlet miatt kifogyván az időből, elsősorban a Társadalmi Szemle és néhány más folyóirat cikkeire visszaemlékezve állította össze beszámolóját. A hallgatóság között voltak vezető állásúak, akik még annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy fellapozzák az íróasztaluk szélére készített folyóiratokat. S hányan lehettek, akik megvették ugyan a Kossuth Kiadó valamelyik ki­adványát, de eddig mindig akadt fontosabb dolguk, minthogy áttanulmányozzák. Nem egy taggyűlésen tették már szóvá. ..Kevés információt kapunk kül- és belpolitikai kérdésekről". „Tanácstalanul állunk, ha felvilágosításért fordulnak hozzánk.” Az utóbbi években valóban kevesebb a kizárólag a párttagoknak szánt információ, mint korábban. Ugyanakkor szélesebb körű a mindenkinek szóló tájékoztatás. A „titkos információkhoz” bárki hozzájuthat a könyvtárakban, az újságárusoknál. Főként pedig a Kossuth Könyvkiadó révén. Nyomdai vi­szonyainkhoz képest hihetetlenül gyors ez a kiadóvállalat, és sokoldalú: ügyel arra, hogy valamennyi számba jöhető ol­vasóréteget ellássa. Gondosan alakítja ki választékát, figye­lembe véve, hogy a legmagasabb színvonalú elméleti mun­kákhoz a népszerű műveken át vezet az út. Hasonló törek­vést láthatunk a párt folyóiratainál is. Az elméleti cikkek­ben a mindennapokhoz való kötődés, a gazdag illusztrációs anyag, a szemléletesebb tördelés — mind a közérthetőséget, a hatás növelését szolgálja. A párt és kiadója őszintén szól valamennyiünkhöz: ma­gunkra vessünk, ha „titkosítjuk” kiadványaikat azzal, hogy­­ beléjük sem nézünk. (bohus) A magyar nyelv külföldön A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Miskolc vá­rosi Szervezete rendezi azt az összejövetelt, amely no­vember 22-én, szerdán dél­után 5 órakor lesz, a Ka­zinczy Klubban. Dr. Kálmán Béla, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem professzora A magyar nyelv külföldön cím­mel tart előadást. Ötszáz éves a magyar könyvnyomtatás A Magyar Történelmi Tár­sulat Borsod - Abaúj-Zemplén megyei csoportja és a II. Rá­kóczi Ferenc könyvtár tudo­mányos emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy ötszáz éves a magyarországi könyvnyomtatás. A novem­ber 24-én, pénteken délelőtt 10 órakor a II. Rákóczi Fe­renc könyvtár előadótermé­ben rendezendő emlékülést Tok Miklós, Miskolc megyei város Tanácsának elnökhe­lyettese, a társulat megyei csoportjának elnöke nyitja meg. Az ötszáz éves magyar könyvnyomtatásról Kéki Béla könyvtörténész tart előadást. A korreferátor Takács Béla, a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Múzeumának vezetője lesz; a sárospataki nyomda történetéről beszél. Több lux — jobb eredmény Világítás az iskolában Derűs napokon a szabad­ban a világosság eléri, eset­leg meg is haladja a 40 ezer luxot, de még borús időben is 8—10 ezer lux. A szem rendkívüli alkalmazkodóké­pességének köszönhető, hogy négy fal közt elégnek érezzük a 200—500 luxot is, ami egyébként körülbelül megfe­lel a tantermek megvilágítá­sára vonatkozó előírásoknak. Fénycső és izzólámpa A tantermek zömében elő­forduló 40—60, néha csak 15 —30 luxnak megfelelő vilá­gítás azonban már semmiféle sasszem számára nem elegen­dő. Ezt bizonyította be az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak az a vizsgálata, amellyel a jó, illetve a rossz iskolai világításnak a gyer­mekek egészségi állapotára, közérzetére és tanulmányi eredményére gyakorolt hatá­sát kívánták felmérni. A budapesti II. kerületi, Z­­orántffy Zsuzsanna utcai általános iskola tantermeinek egy részében korszerű fény­­csővilágítást­­ szereltettek fel, amely mindegyik padot kö­rülbelül 500—600 luxszal vi­lágított meg. A többi tante­remben, ahol meghagyták a régi izzólámpákat, az abla­kok mellett 300, a termek legtávolabbi részén viszont csak 30—35 luxot mértek.­ (As hagyományos megvilágítású’ termekben a gyerekeket gyö­törte a káprézást okozó fény­visszaverődés is, aminek fénycső világítás esetén nyo­ma sincs.) A párhuzamos osztályok egyikét a korszerű, másikát a hagyományos világításéi te­remben helyezitek el, majd id­őnként felcserélték őket, hogy­ a mérés eredményét meg ne zavarhassa az osztá­lyok közötti esetleges színvo­nalkülönbség. Ugyanilyen meggondolás alapján az ok­tatómunkát ugyanazok a ta­nárok végezték. Reakcióidő és magatartás A következményeket a pe­dagógusok, illetve az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet orvosai és pszichológusai ál­lapították meg. Bebizonyosodott: rossz vi­lágítás esetén a tanulók ha­marabb fáradtak el, figyel­mük gyorsan gyengült, fejfá­jásra panaszkodtak, látásuk romlott. Ezzel szemben a korszerűen világított terem­ben jobb volt a koncentrá­ció, gyorsabb a reagálás, el­maradt a fejfájás, a szemfá­­jás és — ami szintén nem lényegtelen — jobb lett a ta­nulmányi eredmény. Ugyanazt a feladatot a jól világított teremben átlagosan 20 százalékkal rövidebb idő alatt oldották meg a tanulók, mint a rosszul világított te­remben. És jobban is: a kü­lönbség például nyelvtanból 11—12, történelemből 15, sőt, fizikából több mint 20 száza­lék — igaz, számtanból csak 4, kémiából pedig 2,9 száza­lék volt, de kivétel nélkül minden esetben a korszerű megvilágítású termek javára. A magatartási osztályzatok átlaga a jól világított terem­ben 4,35, a másikban 4,28, a tanulmányi eredmény min­dent összeszámolva 4,08, il­letve 3,95. (A fénycsöves ter­meket egyébként a tanulók feltűnően tisztábban tartot­ták, mint a sötétebbeket. A reakcióidő négy óra alatt a­­ világos teremben gyakorlati­lag semmit sem változott, az izzólámpák alatt 5 ezredmá­­sodperccel megnyúlt, s az emlékezőtehetség négy óra alatt 3,4 százalékkal rom­lott. A fénycső alatt a diá­kok finomabb kontrasztokat észleltek. A világítás 1,6 miillió tanu­ló közérzetét és eredményeit befolyásolja az országban. Magdi és a többiek A mozdulat egyformán volt riadt és kedves is. Árnyék vetődött a gyerek melletti asztalra, menekülésre készen mozdult a bal láb ... — Szia, Magdi — mondanám így utó­lag, mert napokig hordtam az emlé­ket, szabadulni nem tudva, de nem is akarva, formát nem találva az írás­hoz. — Bácsi! Tessék adni tíz fillért... Nagyon sokan ismerjük a hangod, Magdi, és ha nem tíz fillért kérsz, ha­nem egy forintot, akkor már emlék se lennél. — Mire kell? — Kiflire. Van-e áhítat egyetlen szóban? Volt, ahogy mondtad: „Kiflire”. Aztán, ezt még te is tudod, elindul­tam utánad, mert tömött iskolatáskát ci­peltél, és kiváncsi lettem az életedre. Azóta tudom, Máté Magdi, hogy máso­dikos vagy, nem rosszul, de nem is jól tanulsz. És azt is tudom, hogy a kish­­alom nem lesz naponta valósággá, mert az utca sarkán, már várnak a felnőttek, ők veszik el tőled a pénzt, azt hiszem, nem is kiflire. ,4 mozdulatod egyformán volt riadt és kedves is, mert a te életedben iszo­nyatos hatalom egy-egy felszolgáló né­ni, aki kikergeti a cigánygyerekeket. Nem írnék rólad, ha nem szeretném el­mondani, hogy véd téged az az iskola­táska, Magdi. Magad se tudod még, ho­gyan. Hallgattam. Három felnőtt ült a szomszéd asztalnál és tízest, tízforintost ígértek, ha táncolsz nekik. Buborék a szénsav a sörben, Magdi­­kám, ha elszáll, ízellen semmi marad. Buborék az ízetlen felnőtt-kérés, nyo­mában rosszízű semmi marad. De el­futottál a kérés elől, nyolcéves gye­rekharaggal. Aztán, aztán láttam a táskád, könyv­tári könyv is volt abban. Móra Ferenc­­mesél. Hát így véd az iskola, Magdi, és még akkor is, ha ezek a sorok soha nem érnek el hozzád, akkor is hiszem, hogy le kell írnom a történetedet. Tejszínhab ült egy másik gyerek szá­ja szélén, de a sarokház nem fogyott, pedig csupa tejszínhab-csoda az. Csak hallgattam a kisfiú nyafogását, és eszembe jutottál. És akkor — látod, ez már úgy volt, mint az igazi mesék­ben — láttam megszökni a beszélgető mamától ugyanezt a kisfiút, odaállni a cukrászda pultja elé: — Törmelék van? Volt. Falatnyi törmelék, de maga sze­rezte juss, valahogy olyan, mint neked a Móra-mesékből tanult emberség. És ugyanott ismertem meg egy másik gye­reket, aki azért kért, mert ha kiflire ké­reget, azt elveszik tőle. Ez a kisfiú szí­nes nyomtatványokkal szaladgál, ezzel fizet azért, amiért fizetni sem kellene. Szia, Magdi — mondom, írom így utólag. Nem, nem múlt belőlem a sor­sodért érzett nyugtalanság, de tudom, hogy hármótok között az iskolástáska, és a — ha nem is egyforma könnyen elérhető — Móra-mesék közösek. Ti most felnövök, megaláztatással már nem fizetők vagytok a holnap. Érted, Mag­­dikám? Élő figyelmeztetés vagytok ne­künk, felnőtteknek, hogy hogyan adha­tunk, kérhetünk, hogyan fogadhatjuk el az életetekkel írott igaz mesét. Legszívesebben minden felnőtt soha­sem letehető iskolástáskájába tenném ezt az írást, hogy tűnődjenek rajta, fe­jezzék be a befejezetlen mondatokat, írják gondolatban tovább a sorsoto­kat, mert csak úgy lesz egyszer és min­denkorra lehetetlen, hogy neked kérni kelljen, és hogy tőled cigánytáncot kér­jenek egy gyűrött, csak felnőtteknek érték tízesért! BARTHA GÁBOR Pedagógiai hét Az iskolák államosításának 25. évfordulója alkalmából ezekben a napokban (novem­ber 20—26. között) harma­dik alkalommal rendezik meg a pedagógiai hetet a le­­ninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központban. Is­koláink államosításának ne­gyedszázada címmel tegnap dr. Hetényi György, a Borsod megyei Tanács művelődés­­ügyi osztályának vezetője tartott előadást. Ma dr. Baj­­­có Mátyás, a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem tanára, a neveléstudo­mányok kandidátusa az álta­lános iskola magyarországi előzményeiről beszél. A no­vember 23-i előadást Korsze­rű műveltség és a közösségi nevelés követelményei cím­mel dr. Petrikás Árpád, a debreceni KLTE tanszékve­zető tanára, a neveléstudo­mányok kandidátusa tartja. Végezetül november 25-én, játékos vetélkedő keretében igyekeznek megtudni: ki tud többet a felszabadult Ma­gyarország tanügyéről ? Koncert A Miskolci Vonósnégyes áll pódiumra azon a hang­versenyen, amelyet novem­ber 22-én, szerdán este fél 8-kor rendeznek a Bartók-te­­remben. Zongorán közremű­ködik Kincses Margit. KEDD Kossuth radio: 12.20: Ki nyer ma? — 1B.30: Reklám. — 14.35: Melódiakoktél. — 13.46: Törvény­könyv. — 14.00: A Gyermekrádió műsora. — 14.40: Éneklő ifjúság. — 15.10: Saint-Saëns: Sámson és Delila. Részletek az operából. — IS.24: Rádióiskola. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.06: Az élő népdal. — 1«.16: Halló, Moszkva! Jegyzet. — 16.25: Helge Roswaenge énekel. — 16.39: Nép­dalgyűjtő úton Bartók Béla nyo­mában. — n.05: Herbert von Karajan Vivaldi-felvételeiből. — 17.45: Hol járt, mit csinált? — 18.00: Könnyűzenei Híradó. — 18.30: A Szabó család. — 10.25: Berea János furulyázik. Tarjam Tóth Ida és Szőllős Beatrix cim­­balmozik. — 19.35: A Magyar Rádió dzsesszhete. — Kb. 20.35: Olvasnivaló. William Faulkner: Vad pálmák. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: „Hét ajtó.” Ismerkedés Bartók világával. (ism.) — 23.30: Nóták. Petőfi rádió: 14.00: Az MRT Szimfonikus Zenekarának fel­­vételeiből. — 13.03: Jindrich Bauer fúvószenekara játszik. — 13.14: Vörösmarty és a muzsika. (Ism.) — 14.00: Randevú kettőtől hatig. — 16.10: A bonni ringben. Dokumentumműsor. — 18.40: Monteverdi operáiból. — 19.07: Új könyvek. — 19.10: Jó estét, gyerekek. — 19.15: Szemjon Sznitkovszkij hegedűestje. — Kb. 21.10: Kard és kasza. Elbeszélés. — Kb. 21.26: Bemutatjuk a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeit. — Kb. 22.40: Nép­dalok. — 23.15: Aranyvirág. Rész­letek Huszka operettjéből. — 23.30: Magyar szerzők kórus­művei. Miskolci rádió: Megyei körkép. — Egészségügyünk fehér foltjai. — Értékelés és osztályozás. — Miskolci zeneművész a stúdió­ban. — A lehetőségek és a mód­szerek tükrében. — Az átszerve­zés szakközépiskolai tapasztala­tai. — Az igazságügy fóruma. — Operarészletek. Televízió: 14.00: Beszéljük meg! (Ism.) — 17.30: Hírek. — 17.35: Kuckó. —17.55: Pozsony—Prága— Moszkva . . . Epizódok a repülés történetéből. — 18.20: Ifjúsági telemagazin. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Donna Rosita, avagy Virágnyelv. Drámai költemény három felvo­násban. — 21.40: Ideal '72. Do­kumentumfilm. — 22.10: Tv-hír­adó. Bratislava­ televízió: 14.00: Is­kolarádió­ — 17.35: Hírek. — 17.40: A polanai úttörők ének- és táncegyüttesének műsora. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: A fe­hér gólyák hazája. Riportfilm Moldováról. — 20.23: Michal Hav­­ran: Andrea. Tévéjáték. — 21.05: Megtörtént, vagy sem? Szórakoz­tató vetélkedő. 5. rész. — 21.43: Tv-híradó. Filmszínházak: Santa Vittoria titka (színes amerikai) 3. 16. 8. Béke. — In vivo (színes magyar, 30 százalékos helyárral) ül: Ka­paszkodj a fellegekbe! 1—11. rész (színes magyar—szovjet, dupla hely árral!) 1q. 17. Kossuth. — Lány az országútról (színes an­gol, 16 éven felülieknek!) 15. 17. Filmklub. — Koma kalandjai (magyarul beszélő színes szov­jet) 15, 17. Fáklya. — Egy nyo­mozás sorompói (NDK film) 16, 17. Petőfi. — Fekete tollú fehér madár (színes szovjet) 5. 7. Szikra. — A Noszty fiú esete Tóth Marival (magyar), 15, 17. Táncsics. — A Zeppelin (színes angol) Z. ságvári. Vetítés helye: Ady Művelődési Ház, Diósgyőr. Miskolci Nemzeti Színház (7): Cigánybáró (Ibsen bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Lukovszky László gyűjteményes kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18 óra kö­zött) : Új szerzemények. — Szőnyi István Terem (9.30—18 óra kö­zött) : Bod Éva kerámiái. SZERDA Kossuth rádió: 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Íratlan könyvek könyve. V. rész. — 9.20: Dvorzsák: g-moll zongoraver­seny. — 10.05: ..Nyitnikék". — 10.40: Két vonósnégyes. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.03: A titkos há­zasság. Részletek Cimarosa ope­rájából. — 9.03: Kórusok magyar költők verseire. — 9.16: A kön­­­nyűzene trombitavirtuózai. — 9.30: Mi van a varázsdobozban? — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben kb. 10.30: Mit tegyen, hová forduljon? — 11.35: Néhány perc tudomány. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Ma­gyar irodalom. — 9.00: Kémia. — 9.36: Pozsony—Prága—Moszkva. Dokumentumfilm. (Ism.) — 10.00: Tengerparti találkozó. (Ism.) — 11.15: Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság. Dokumentumfilm­sorozat. (Ism.) Apróhirdetések Magyar Pamutipar, Budapest, IV. (Újpest), Erkel u. 3. felvesz 13. életévüket betöltött lányokat szövő, fonó, cérnázó, csévélő be­ í tanulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy le­vélben a gyár munkaügyi osz­tályán. IS évet betöltött lányokat szö­vőnek és csévélőnek felvesz a PTM­ A nevalfHdi Szövőgyára. A betanulási idő szövőnek 8 hét, csévélőnek 3 hét. Ezen idő alatt kb. hav­i 1050 Ft bruttó fizetést és napi egy forintért ebédet biz­tosítunk. lakást minimális térí­tés adunk. Jelentkezés írásban * gyár munkaerőgazdál­kodásán. Budapest, XIII. Szek­szárdi u. 13—25.

Next