Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-16 / 64. szám

^ A Hadtörténeti Múzeumban megnyitották „Az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc" című kiállítást. (Képün­kön: egykorú egyenruhák.) (Petrovits László felvétele) Alkotó tettekkel SJudla József ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A magyar nép forradalmai az utókor számára páratlanul tanulságos és értékes gondo­­latokat sugallnak. Elsősorban azt, hogy a forradalom nem csupán kokárda, felvonulás, barikádfal, hanem történelmi törvényszerűség, a társadalom formálása. A forradalmi harc, a reakciós erők ellenállásá­nak megtörését, vért, ember­­feletti küzdelmet és a min­den forradalmár közös esz­méjéért — a Petőfi megéne­kelte világszabadságért — folytatott küzdelmet jelenti. Petőfi Sándor, akinek 150. születésnapját forradalmi ál­mai megvalósult társadalmá­ban ünnepeljük, azt hirdet­te, hogy a népnek kell ural­kodnia nemcsak a költészet­ben, hanem a politikában is; hogy a demokratikus átala­kulást nem félig, hanem egé­szen meg kell valósítani. A szocialista forradalmi átala­kulással, az 1848-as célkitűzé­seken messze túlhaladva, kez­detét vette Petőfi jóslatának a megvalósulása. Ebben a tár­sadalomban felelnünk kell a Kossuth feltette kérdésre: mi történjék a nép millióival? A felelet nem lehet más, mint hogy keményen dolgoz­va, jólétet és műveltséget te­remtve, más népek megbe­csülését kiérdemelve, fel kell építenünk a szocializmust. Kossuth programjában hangsúlyozta, hogy a nemzeti függetlenség védelmében fel kell tudni áldozni minden csepp vérünket. Tőle tanul­tuk azt is, hogy ha van kér­dés, amiben nincs alku, ak­kor a nemzeti függetlenség kérdése az, s ő tanított arra is, hogy a haza védelmében a nemzet egységére van szük­ség. Táncsics Mihály örökül hagyta ránk, hogy szabad pa­rasztság nélkül nincs nemzeti fejlődés, de a parasztság és a munkásság baráti szövetsége nélkül sincs felemelkedés se a paraszt, se a munkás, se a nemzet számára. Nem elég a forradalmakra csupán a hősök nevét, tetteit idézve emlékezni. Úgy tudunk méltó módon azonosulni az elmúlt korok nagy eseményei­vel, ha a mi nemzedékünk a mai kor követelményei által diktált forradalmiságával küzd, él és alkot. Mi, mai magyar fiatalok akkor követjük a márciusi fiatalok példáját, ha elsajátít­juk a jelen kor haladó, for­radalmi világnézetét, és alko­tó tettekkel bizonyítjuk a munkában, tanulásban szo­cialista hazánk szeretetét. A hazát szeretni mint mindig, igazán ma is úgy lehet, ha együtt és egyszerre szolgál­juk a haza sorsát és az em­beri haladás ügyét, más né­pek tisztelete, becsülése, ered­ményeik elismerése mellett. Hazafinak lenni ma annyit jelent: tevékenyen részt ven­ni a szocializmust építő nép áldozatos munkájában és dol­gozni a szocialista célok va­lóra váltásáért, a nép jobb, szebb és teljesebb életéért. Nem igazi hazafi az, aki nem büszke a szocializmus vívmányaira, aki nem harcol azok elismeréséért, és aki nem büszke arra, hogy né­pünk az emberi haladás élvo­nalába került. Az igazi hazafi tehát a kor követelményeit, a ma elvárásait ismeri fel, harcol azért, hogy a munkás­­osztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt célki­tűzései teljesüljenek; harcol, hogy a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­val újabb lépést tegyünk a szocialista társadalom építé­sének­­ útján. Korunk forra­dalmárának tekinthető az, aki a szocializmus építéséből kiemelkedő részt vállal, mun­káját kiválóan végzi, követ­kezetesen igyekszik megvaló­sítani önmagában a szocialis­ta embereszményt, cselekvő­en részt vállal a közösség ügyeinek intézésében, rend­szeresen és a kor színvonalán képezi magát. tudományos életünk nagy adóssága, hogy fele­désbe hagyta merülni a 48-as honvédorvos, me­gyénk és városunk tudós doktora életművét. Men­n­er 1824-ben született, zenész­­családban. Szülei nehéz anyagi viszonyai miatt lsend­ben nevelősködik,­­de a sza­badságharc hírére hazajön, és a győri tábori kórházban tel­jesít szolgálatot. Tanulmá­nyait a bukott szabadságharc­ után fejezi be, de első mun­kahelyét a Bókay-féle gyer­­­mekkórházat a nehéz anyagi­ viszonyok és politikai meg­­bélyegzettsége miatt el kell hagynia. Edelényben lesz körorvos. Vállalja a szegény­séget, az éjt, nappalt eggyé olvasztó munkát a népbeteg­ségek ellen — de nem vál­lalja a tudománytól való el­szigeteltséget. A fel­fedezés öröme Érdeklődése többoldalú. Munkái élettani felfedezések­kel gazdagítják az orvostu­dományt. Mint a XIX. szá­zad tudósainak jó részét, őt is az agy és az idegrendszer élettana foglalkoztatja. Az edelényi cukorgyári munká­sok agysérüléseivel kapcso­latban fedezi fel és írja le az agy projectív systémáját, s azt a megfejtést hogy az agysejtek, illetve központok egymás között kapcsolatban állnak. ..Kiemelendő, hogy az ös­­­szes idegtömeg elemi szálak­ból (Fasern) áll, melyek egy, némelyek tán mindkét vé­gükkel a dúcsejtekben, má­sikkal pedig valamely más testrészben végződnek” — írja. Az agynak némely boncz­­élettani viszonyairól című tanulmányában. Hogy az agy szürke- és fehérállományból áll, azt Vesalius óta tudjuk, hogy az idegrostok az ideg­sejtek nyúlványai, azt 1840- ben Hannover leírja; de hogy az idegsejt és a hozzá tartozó idegrost nemcsak ana­tómiai, hanem működési egy­ség is egyben, ezt Menner előtt írásban nem közölte sen­ki 1861-ig. A század végén Lenhossék Mihály, His Vilmos és Ramon Y. Cajal, a közben felfedezett technikai eljárá­sok segítségével tétellé dol­gozta ki az agydúcokból ki­induló idegszálak mozgásun­kat érzékszerveinket, beszé­dünket irányító szerepét. Menner Adolf megfejtései be­igazolódtak. Betegben az embert... Életét kutatómunkával, la­boratóriumban kellett volna eltöltenie, de az elnyomatás éveiben erre gondolnia sem lehetett. Ehelyett a szegé­nyek orvosa lett. Szűkös jö­vedelméből gyakran gyógy­szerre is ő ad pénzt a bete­geinek. „Én a betegben az embert nézem, és nem a rangot” — vallja. Természettudományos ér­deklődése elvezeti az ato­mok világába. Az atomok szerkezetéről ír tanulmányt, melyből, egy mai értelem­ben véve is modern gondol­­kodó képe bontakozik ki. A vulkanizmusról, a Holdról, a neptunizmusról írott mű­veit ma sem érezzük idejét­múltnak, pedig e tudomá­nyok az utóbbi években óriás léptekkel haladtak előre. A szépségről írott tanul­­m­ányát közvetlenül a forra­dalom leverése után adja ki német nyelven. Ebben egy olyan emberi szépségideált állít elénk, amely a meg nem alkuvás, a gondolat és a tet­tek szabadságának példaké­pe. A polgári forradalom nemes gondolkodású fiatal­jainak eszményképe bujkál a sorok között, nem véletlen tehát, hogy a füzet alakban kiadott tanulmány korában nagyon népszerű volt. Élete utolsó tíz évében (1890—1901-ig) Miskolcon él, mert Borsod megye tisztifő­­orvosává nevezik ki. Először a Horváth Lajos u. 32., majd a Városház tér 13., jelenleg Tanácsház tér 15.) sz. ház­ban lakott­. Halála előtt vé­gigszenvedi a legnagyobb megpróbáltatást, ami szülőt érhet: szépen felserdült lá­nyai tüdővészben halnak meg. Ottó fiánál hunyja le örökre szemét Diósgyőrben (Lónyai u. 13.), 1901 áprili­sában. Nemcsak feladatunk: köte­lességünk, hogy a méltatás koszorúját helyezzük e küz­delmes életű ember sírjára. GYÁRFÁS ÁGNES A szegénység balladája Sánta Ferenc válogatott novelláinak gyűjteménye, az Isten a szekéren című kötet, most jelent meg a Zseb­könyvtár sorozatban. Ebből az alkalomból hívta meg az írót a televízió, műsorát szerdán este láthattuk a Nyi­tott könyv-adásban. A címadó novella paraszt­szekere a Sánta Ferenc sze­kere. Az Isten a magyar sze­gényvilág. „Tudtam, minden baj a rosszaság miatt van, a széles világon ... minden baj nem kezdődik mással, csak a szegénységgel.” — Téli vi­rágzás című novellájában ol­vashatjuk e hitvalló sorokat. (Piros Ildikó remek előadá­sában hallhattuk a művet.) Hitvalló?! Igen! Írói maga­tartásának meghatározója. Mert „a szegénység Sánta Ferenc szívében a magyar népet is jelenti” —­­mondta Szabó Pál. Így kell kézbe venni a könyvét. Az élet minden kínját azok állják ki nála, akiket a legjobban sze­ret. Történeteinek sok-sok szegény embere az embertipró hatalomnak emberséggel ál­lít erkölcsi-lélektani, meg­semmisítő csapdái. Igazságot szolgáltat. Ő annak az iro­dalmi hagyománynak a foly­tatója, amely a változó idő­ben is az örököst, a változat­lant hirdeti; tisztességesen kell élni. Azt pedig csak úgy lehet, hogy az ember mindenféle közösségben, még a földhözragadt szegénység­ben is megállja a helyét. Novelláinak szereplőit a döntés pillanatában mutatja be. Mi legyen hát? A mele­get ígérő gallyakat vegye há­tára, vagy a megfagyott ma­­­­darat lehelje életre marká­ban? Nem többről, és nem kevesebbről van szó. Csak arról, hogy valahogyan az emberszívek maradjanak me­legen. Különös mesevilág ez. A székelyföldben gyökerező gyermekkor bölcsessége. Hi­telessé teszi a balladisztikus tömörség, a nyelvezet, a sodró stílus és az írói meg­győződés, amelyet így fogal­mazott meg a képernyő előtt: ..Ha valamiben mélységesen hiszek, akkor az az, hogy az emberiség túlnyomó többsége jó...” S. J. Bach-est A Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanulói március 19-én, hétfőn este fél 8-kor hangversenyt adnak a Bar­­tók-teremben. Műsorukon Bach-művek szerepelnek. Flach Karolina, Harsányi Sarolta, Várady Emőke zon­gorázik és a szakközépiskola kamarazenekara is fellép. Gombás Ferenc vezényel. Lányok, a húsvét múlik Márai Enikő és a Kaláka­együttes március 20-án, este 7 órakor show-műsort ad a Kossuth Művelődési Házban. Programjuk címe: Lányok, a húsvét múlik. PÉNTEK Kossuth radio: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma — Hajaunanason? — I2.au: I' iám. — 12.35: Tánczenei kok__ — 13.20: Dáliás Lánccal a világ kö­rül. — 13.45: Fehér István gep­­’peállito ötször szólt már ... — 14.00: Tudod-e? — 14.25. ..Nyitni­­kek”. (Ism.) — 15.00: Hírek.­­­ 15.10: Koruspodium a Zeneakadé­mián. II. rész. — 15.44: Ivanov- Radkievics: Orosz rapszódia. — 15.52: Petőfi-kalendárium. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Elő­szó. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: 48- as dalok. — 17.36: Mikroforum. — 17.56: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye a 6-os stú­dióban. — 18.58: Hallga­tóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthiradó.. — 19.40: Kaleidoszkóp. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Közvetítés a Ma­gyarország—Bulgária jégkorong VB-mérkőzésről. — 22.25: Mozart: g-moll vonósötös. — 22.55: Medi­táció. — 23.05:­­? 1 játékokból. — 24.00: Hírek *­­0.25: Buf­fo-áriák. Petőfi rádió: 12.00: Az élő nép­dal. (Ism.) — 12.10: Zenekari mu­zsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: A 04. 05. 07 jelenti. (ism.) — 13.33: Bárdos Hajós kórusművei­ből. — 13.45: Időjárás- és vízál­lásjelentés. — 14.00: Kettőtől ha­tig ... A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő, (ism.) — 18.20: Falusi esték. — 19.00: Ver­di: Nabucco. Négy felvonásos opera. Közben 19.50: Új köny­vek. — 19.53: Jó estét, gyerekek! — 19.38—20.10: Hírek. — 20.40— 21.00: Láttuk, hallottuk — a szín­házban és a moziban. — 21.50: Énekek éneke. — 22.10: Peter Nero zongorázik. — 22.20: Emlé­kezzünk régiekről ... — 22.35: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Händel-művek. — 24.00—0.10: Hí­rek. Miskolci rádió: Mi történt ma Borsodban? — új áruház nyílt­* Sátoraljaújhelyen ... — a ko­sárfonó. — Bemutatjuk új leme­zeinket. — Falusi esték — vá­lasztások előtt. — Az Autóközle­kedési Tanintézetben. — A könyvtárban. — A dzsessz ked­velőinek. Televízió: 16.58: Műsorismerte­tés. — 17.00: Hírek. — 17.05: Síp­pal, dobbal, énekszóval. — 17.55: Reklámműsor. — 18.00: öt perc meteorológia. — 18.05: Ifjúsági Telemagazin. — 18.45: Jó ügy szolgálatában. Vitaműsor. — 19.15 : Reklámműsor. — 19.20: Esti me­se. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Pirx kalandjai, Tü. rész: Víkend a Marson. — 21.00: Videoton nem­zetközi dresszfesztivál. — 21.20: A múzsák körül. Portréfilm Ber­­­náth Aurélról. — 22.00: Tv-hiradó — 2. kiadás. Bratislavai televízió. 14.55: Sko­da Pflzen—Dukla Praha labdarú­­gó-mérkőzés. — 16.50: Fecske, if­­júsági magazin. — 17.45: Kerüle­teink hangja. — 18.15: NDK ze­nei műsor. — 19­00: Híradó. — 19.30: Az áltatok ábécéje. — 20.00: Vetélkedő. — 21.40: Híradó. — 22.00: Hugo: Hernani. Tévéjáték. Filmszínházak: Beke (14, hn6, 8 óra): Lila akác (s­zínes ma­gyar) — Kossuth (13, 1­5, 17 óra): A hölgy az autóban szemüveg­gel és puskával (színes francia— amerikai, 16 éven felülieknek!) — Filmklub (fd, 17 óra) : Iván gyermekkara (magyarul beszélő szovjet) — Fáklya (fő, 17 óra) : Wusa (magyarul beszélő színes am­erikai) — Petőfi (17 óra): Kurtalábú pásztor (színes ma­gyar, ötvenszázalékos helyár­ral!). — Szikra (5, 7 o.): Mac­­kenna aranya (színes amerikai, felemelt helyárral!) — Táncsics (5 ö.) : Az atamán halála I—II. (magyarul beszélő színes, szov­jet, másfélszeres helyárral!). Miskolci Nemzeti Színház (7): Sybill (bérletszünet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Amos Imre­­emlékkiállítás és Anna Margit festményei. — Miskolci Képtár (10—18 óra között) : Állandó k­i­­állítás. — Libresszó (13—20 óra között) : Szabó Piroska grafi­kái. — Szőnyi Terem (10—13 óra között): Koch Vilmos festőmű­vész kiállítása. SZOMBAT Kossuth rádió, 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Zenekari mu­zsika. — 10.00: Hírek. — 10.05. ..Te csak húzzad, Bihari! " Rá­diójáték. — 11.45: Hans Hotter Schumann-dalokat énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Pompadour. Részletek Fali operettjéből. — 8.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. — 9.03: Verbunkosok, nóták. — 9.54­. ..jelképek erdején át . . (Ism.) — 10.00: Szombat délelőtt. Köz­ben 11.00—11.05: Hírek. Televízió: 9.30: Műsorismerte­tés. — 9.31: Battonyától Debre­cenig és Debrecentől április 4- ig. — 9.56: Téka. (Ism.) — 10.25: Kolumbuszok. Lengyel tévéfilm­sorozat 4. rész. (Ism.) — 11.20— 12.00: Ifjúsági Telemagazin (Ism.). Bratislava­ televízió: 3.30: Iránytű. Hadseregműsor. — 9.30: Lengyel dokumentumaim Ke­nyáról. — 9.50: A kőbevésett fáj­dalom. Tévéjáték. — 10.40: Hír­adó. — 10.50: Orosz nyelvlecke. — 11.20: Öveges professzor kísér­letei. 4 Borsod megyei Tejipari Vállalat csomagolástechnikai profilváltozása miatt felajánlja az alábbi gépi berendezéseit: 1 db palacktöltő gép, EKM 002/BM tip. kiegészítő tartozékokkal Teljesítménye: 6000 db/óra Tölthető palack: 1/1, 1/2, 1/4 literes 1 db palackmosó gép, 480.9/481.1 tip. kiegészítő tartozékokkal Teljesítménye: 6000 db/óra Mosható palack: 1/1, 1/2 1/4 literes A fenti berendezések megtekinthetők üzem közben a Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemében, Miskolc ül. ker., Erdélyi u. 1. szám Részletes felvilágosítást ad­ Horváth Béla műszaki ügyintéző a 13-081/901 telefonon 8—16 óráig

Next