Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-04 / 155. szám

Riport tehén alatt Alulírott kijelentem, hogy a fenti cím nem bír szimbolikus jelentőséggel; a riport ólomsoraiból jó három hasáb tényleg ott terül el Sevcsik Jenő Fekvő tehén című rajza alatt. (Erről egyébként bárki meggyőződhet, aki beszerzi a Nap­jaink júliusi számát.) S nem véletlenül! Mert a riportban a konzumkultúrát sajnálja le Péntek Imre. (így akár guggoló béka is kerülhetett volna az írás fölé.) A szerző dühös és kegyetlen. Megértem. Idegesíti, ha izgal­mat és jókedvet olcsó eszközökkel akarnak teremteni. Ez a műsorszörnyeteg, ez a rideg csarnokban összerázott turmix, tényleg kiábrándító. Kár, hogy olyan gyorsan és keményen végigsvenkel Péntek az arénán, s időnként maga is szelle­­meskedik. („Hol vannak a beígért öregfiúk? Talán még nem elég öregek, most öregítik őket.”) Már az első bekezdések után találtam egy olyan mondatot, aminél érdemes elidőzni. Íme: „...a tömeg mindenkit be­fogad — márpedig, ha sokan csinálják ugyanazt, akkor az nem lehet olyan nagy marhaság.” Nem kisebb dologról van itt szó, mint a „tömegesség egyenlő sekélyesség” problema­tikájáról. Ennél aztán több nem is igen jegyeztetik fel a riportban a tömegről. Ami viszont engem idegesít. Mert végül is úgy tűnik, hogy a sekélyes konferansziének, az álmatag beat­­zenészeknek, a kókler rágógumiárusnak, a dagadt öregfiúk­nak csupán játékszere ez a sok ezres tömeg. A néző csakis arra kell, hogy leszurkolja a lóvét, amiből kocsit cserélhet a táncdalénekes, törleszthető a zenekar elektromos berendezése és így tovább. Egyszóval palira vesznek bennünket, akik ott ülünk káván a csarnokban, s mammogunk a marhaságokon, meg a szomjúsággátló rágógumin. Mert ott vagyunk mind­annyian: „apukák, anyukák, kamaszok, teenager-fruskák, csizmás krapekok, farmer-frédik — s persze feltűnnek a munkásszállásokról idecsellengők, az egyedül passziózók, akik pléhpofával járnak-kelnek, mintha minden a legnagyobb rendben volna.” S természetesen ott a riporter is, de nem úgy, mint egy valaki közülünk, hanem mint megfigyelő, mint afféle turista. Nem is tudom, honnan vetődött ide? De ezt az egész haca­­cárét mélységesen megveti. A csarnokban — ami persze épí­tészetileg is torzszülött — a humánum, a szépség szikráját sem fedezi fel. Mert nem is akarja! Pedig talán volt ott egy-két (száz) jobb sorsra (műsorra), valódi kultúrára áhítozó ember, egy-két apuka, anyuka, ka­masz és fruska... A turista számára, aki jön-megy, s fény­képeket csinál, ők csak tömegesített tömeg. Mi gondja ve­lük ? ... De nekünk, akiknek otthont adott a város (vala­melyik magyar város) külön-külön is jobban kell ismernünk az embereket. Nem rájuk, értük kell haragudni. Akiket persze még sokszor becsalogatnak fülledt arénákba, akik szeretnek elfeküdni a fotelben mézgagézás délutánokon, de akik — a turisták ezt nyilván nem tudhatják — megépítet­ték a művészet csarnokait is, s költőket szülnek. (gyarmati) Színpadi játék a Silvanus szálló teraszán A visegrádi Silvanus­ szál­­lóban tegnap sajtótájékozta­tón jelentették be, hogy a visegrádi játékok egyik ese­ményeként július 6-án este a szálló teraszán épített szín­padon bemutatják ,,A szarvassá változott fiú” cí­mű táncos oratóriumot. A színpadi játékot a szarvas­mondakör, valamint Juhász Ferenc verse alapján Köllő Miklós írta, zenéjét pedig Gonda János szerezte. A kö­vetkező hetek péntekén és szombatján 15 alkalommal bemutatásra kerülő színpadi játék kulisszáit a Duna-ka­­nyar festői környezete adja. A szereplők: Köllő Miklós, valamint a Dominó együt­tes. A szálló teraszán bemu­tatott darabot 300 néző te­kintheti meg. Csontváryra emlékeznek Csontváry Kosztka Tivadar 1853. július 5-én született Kisszebenben. A magyar fes­tészet „magányos cédrusa” születésének 120. évforduló­járól megemlékeznek az Ady Endre Művelődési Házban is. Bozsik István grafikus tart filmvetítéssel illusztrált elő­adást július 6-án este hat órakor, amelyre elsősorban a képzőművészeti kör tagjait várják. Nemzetközi szövetkezeti nap A 900 éves Tokaj jubi­leumi rendezvénysorozatából kiemelkedik az 51. nemzet­közi szövetkezeti nap prog­ramja. A megnyitó ünnepsé­get július 8-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor tartják meg a Bodrog-parti szabadtéri színpadon. Az ünnepség után a megye szövetkezeteinek műkedvelő csoportjai adnak műsort. ★ Michael Crichton regényéből Nelson Gidding írta Az Androméda törzs című színes, szinkronizált tudományos-fantasztikus film forgatókönyvét. A regény, amelyből a Robert Wise által rendezett film készült, magyarul is megjelent és érdekességéhez mért sikert ara­tott a sci-fi irodalom kedvelőinek körében. A film cselekménye is a halott város rejtélyé­nek kutatása. Honnan került a titokzatos kórokozó a Földre? Milyen veszélyeket rejteget a halált okozó műhold? — és így tovább. Sorolhatnánk a könyv olvasói által jól ismert kérdéseket, mindazt, amelyre a moziban kapja meg a minden bizonnyal szép számú kö­zönség a választ. A filmet holnaptól a Kossuth mozi vetíti. Bortnyik Sándor nyolcvanéves Nyolcvan éve volt tegnap: 1893. július 3-án Marosvá­sárhelyt született Bortnyik Sándor festőművész, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes mű­vész. Mesterei Kernstok Ká­roly és Rippl-Rónai József voltak. Művei első ízben 1917- ben szerepeltek kiállítá­sokon. Fiatalon csatlakozott a munkásmozgalomhoz, az első világháború végén pedig az akkor leghaladóbb cso­porthoz, a MÁ-hoz. A MA első különszáma 1918 novem­berében jelent meg, ennek borítólapja őrzi Bortnyik Sándor Kommunista köztár­saságot feliratú metszetét. Ugyancsak a MA borítólap­jain találjuk Lenin, Lieb­knecht ás Vörös Nap című metszeteit. A Tanácsköztársaság győ­zelme utáni napokban ren­dezte első gyűjteményes ki­állítását is, itt állította ki az 1918- as Vörös lokomotív­ot, mely a forradalmi korszak egyik legmonumentálisabb kifejezője. Kiállított művei tanúsították, hogy színes­­lélekkel a munkásoszály ügye mellé állott. Egy jóindulatú vasutas se­gítségével, útlevél nélkül szö­kött Bécsbe 1919 őszén. Kinn újra megalakult a MA cso­port: Kassák, Barta Sándor, Mácza János és Bortnyik Hitzingben Laktak egymás közelében, s egész nap a bécsi Burg egy épületében (azelőtt istálló lehetett), a „Schlosscafévá” átalakított kávéházban dolgoztak­. Bécs­­ben kezdett hozzá absztrakt képei alkotásához Malevics és Lászickij hatására, akik világnézeti, politikai céllal dolgoztak: egy eljövendő, kollektív társadalom­­ kifeje­zését tűzték ki célul. Később rövid ideig, Berlin­ben is élt, itt készültek cso­dás fametszetei Alexander Biok A tizenkettő című epo­­szához. Bortnyik már a háború idején elkötelezte magát a forradalom ügye mellett, s meggyőződéséért egész élet­útja során nyíltan kiállott. A Berlinben megjelent ma­gyar nyelvű folyóirat, az Egység 1923. évi 6. száma őrzi egyik kiemelkedő erejű metszetét Lesz még vörös május címmel. A felszaba­dulás után hazatért, 1948— 49-ben az Iparművészeti Fő­iskola tanára, utána 1956-ig a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója. Art Kino Rövidfilmek — játékfilmek a Kossuth Művelődési Házban Art Kino, vagyis Művész­mozi; a Kossuth Művelődési Ház udvarán a nyárra terve­zett rendezvénysorozat címé­ben egyformán benne van a tartalom és a szándék. Hét­ről hétre művészfilmeket lát­hat itt a közönség. A szigo­rúan nyári programnak számí­tó előadásokat az idén rende­zik meg először. Bővebbet Flach Antaltól, a Kossuth Mű­velődési Ház igazgatójától tud­tunk meg. — A Borsod megyei Mozi­­üzemi Vállalattal közösen szerveztük ezt a programot, vagyis az ő segítségükkel ju­tottunk, jutunk a filmekhez. A Művészmozi megszervezé­sét sokszorosan indokoltnak láttuk. Minden májusban elmondjuk: ne csak egy hé­ten keresztül, de egész évben legyen Miskolc a rövidfilmek városa. Leszámítva a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ Nyári Pódiumának előadásait, ahol rendszeres időközökben bemutatják az elmúlt fesztiválok díjnyertes filmjeit, maradtunk a szán­déknál. Ezúttal szeretnénk az igazán jó, és itt a feszti­válon bemutatott művészi rövidfilmek között válogatni. A másik tényező, ami a ren­dezvénysorozat mellett szól: Miskolcnak tulajdonképpen nincs szabadtéri mozija. A vetítéssorozatot nem e he­lyett tervezzük, itt nálunk a nagy filmszínházakhoz viszo­nyítva kevesen férnek el. De akik eljönnek, azok biz­tos, hogy filmélményt keres­nek. Ennek megfelelően igye­keztünk összeállítani a prog­ramot. — Mivel ez az első szezon, kötöttségigényre nem tá­maszkodhattunk a műsorterv összeállításánál. Csak a lehe­tőségeinkre és a népművelési munkában meglevő tapaszta­latainkra: mit tarthatnak ér­dekesnek az ide látogatók? Ezen a nyáron minden héten hétfőn este 8 órakor kezdőd­nek a vetítések. Egyik héten játékfilmet, a másik héten úgynevezett rövidfilm-blok­­kokat mutatunk be. Ha a kö­zönség megkedveli az elő­adásokat, és mi is több ta­pasztalattal rendelkezünk, akkor — gondolom jövőre — merészebbek lehetünk. Egy nagy rendező, világhíres mű­vész portréját szeretnénk majd meg-, illetve a közön­ség emlékezetében újraraj­zolni egy-egy­ egész nyárra tervezett vetítéssorozattal. — Véletlenül sem vagyunk ellendrukkerek A városnak azonban a Hevesy Iván Film­klubban van úgynevezett mű­­vészmozija. — Nem zavarjuk egymás köreit. Nemcsak azért, mert a nálunk tervezett vetítések kizárólag a nyárra szólnak, hanem azért sem, mert mi általában a bemutató mozik­ban­­ látott játékfilmeket tűz­zük műsorra. Ezenkívül pe­dig szeretnénk — éppen az idei utolsó programunk lesz — bemutatni a hazai film­gyártás legfiatalabb alkotóit, a Balázs Béla Stúdió rende­zőinek filmjeit is. Összessé­gében tehát, ha egy kicsit „sokszínűnek” tűnik is az idei tervünk, a szándék nyil­vánvaló: olyasmit akarunk bemutatni a közönségnek, amely a magyar és az euró­pai filmművészet reprezen­táns alkotásai közé tartozik és amely máshol nem ér­hető el. A Művészmozi első elő­adása július 16-án, hétfőn este 8 órakor lesz. Visconti Halál Velencében című olasz filmjét láthatják az érdek­lődők. M— — Mit láthatunk idei nyáron? tehát az Gadányi Jenő művészete Gadányi Jenő művészetéről Dévényi Iván tart előadást ma délután öt órakor a Mű­vészklubban. Mondandóját diaképekkel illusztrálja az előadó. Könyvről könyvre A Magyar Rádió egyik köz­kedvelt rejtvény­műsora a Könyvről könyvre. A tízper­ces irodalmi fejtörő minden hétfőn délután a Petőfi adón jelentkezik. A július 23-i adást 14 óra 10 perc és 14 óra 20 perc között Miskolc­ról, a Kazinczy könyvesbolt­ból közvetítik. A játék veze­tője Czigány György lesz. Rege az abszolútról A 23. vasutasnap tisztele­tére képzőművészeti kiállí­tást rendeznek a Vörösmarty Művelődési Házban. A tárlat megnyitására július 6-án, délután fél négykor kerül sor. A megnyitó ünnepségen Ötvös Éva is közreműködik,­ aki Arder-költeményeket ad elő. Műsorának címe: Rege az abszolútról. (A kiállítás július 17-ig tekinthető meg, órától este hat délelőtt óráig.) 10 Az NDK-ban járt a Matyó Együttes A hét elején érkezett haza NDK-beli útjáról a mezőkö­vesdi Matyó Együttes. Két­hetes thüringiai vendégsze­replésük során több helyen felléptek, többek között né­hány bányászváros július 1-i bányásznapi ünnepségén is szerepeltek: matyó táncokat mutattak be. rnrrrra SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: ifj. Döme János népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Charity, te édes! — 14.38: Dalok és for­radalom. — 15.00: Hírek. — 15.10: Abigél. — 1­5.32: Marija Beisu orosz áriákat énekel. — 15.53: Petőfi-kalendárium. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Diákok nyáron. — 16.35: Az élő népdal. — 16.45: Ránki Dezső zongorázik. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Holnap közvetítjük. — 17.52: Munkásstúdió. — 18.07: Toldi. — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Töltsön egy órát ked­venceivel! A Beatles együttes régi sikerei. II. rész. — 20.25: Gondolat — 21.00: Hírek. — 21.12: Nagy siker volt! — 22.49: A XX. század gondolatai. — 23.04: Nótacsokor. — 24.00: Hí­rek. — 0.10—0.25: Operaáriák. Petőfi rádió. • 12.03: Mendels­­shon: D-dúr szonáta. — 12.30: A 04. 05. 07 jelenti — 13.00: Hí­rek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: Kettőtől hatig.­ — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpoliti­kai figyelő. (Ism.) — 18.20 100 este — 100 népdal. 18.30: Egy évszázad Pesten-Budán .... — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar néprajz — 20.30: Új könyvek. _ 20.33: Sport, tánc­dal, könnyűzene. — 22.30: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 23.00: Hírek. —23.15: Századunk zenéjéből. — 23.50: A Zeneművészeti Főiskola énekka­ra Schumann-kórusműveket éne­kel. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: A riportereké a szó... — A közlekedési gon­dok megoldásáért. — Tudósító­ink jelentéseiből. — Filmzene: Levelekre válaszolunk. — Mun­ka, család és megbecsülés — ahogyan a szakácsnő tapasztalja. — Ifjúmunkás hónap. — A me­gye sportéletéből. — Könnyű­zene. Televízió: 17.08: Műsorismerte­tés. — 17.10: Hírek. — 17.15: Nemzetközi teniszverseny. — 18.15: ,,Életet az éveknek!” —• 18.50: Játék a betűkkel. — 19.10: Reklámműsor. — 19.20: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Lyuk az életrajzon. — 21.35: Te­lesport. — 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislavai televízió: 17.15: Hí­rek. — 17.20: Vízi királyság. 2. rész. — 17­45: Kerületeink hang­ja. — 18.00: Az imperium démo­na. Bolgár tévésorozat. 4. rész. — 19.00: Híradó. — 19.30: Időnk órái. — 20.00: Ember a vágá­nyon Lengyel dráma. — 21.20: Híradó. — 21.45: Emberek és tör­ténelem Filmszínházak: Béke (4, 7); West Side Story I— II. (színes amerikai). — Kossuth (13): A titokzatos rendszám .(magyarul beszélő szovjet). (15, 17): „Ha*­ . . . (színes angol, 16 éven felülieknek!) — Filmklub (15 17): A homok asszonya (japán, 16 éven felülieknek!) — Ságvári (15): A korona gyöngye (színes lengyel). — Tapolca-kert (19): És az Isten megteremté a kávé­házi énekesnőt. . . (színes ju­goszláv.) Kiállítás: Miskolci Képtár (10 —18 óra között): Állandó kiállí­tás. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: A csárdás­­királynő. — 9.10: Mindenek éb­redeznek­. — 9.25: Astrid Varaay és Fritz Wunderlich énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Mi és a nemzeti múlt — 10.25: Dvor­­zsák: ún. szimfónia. — 11.00: Magyar remekírók. Csokonai Vi­téz Mihály minden munkája. — 11.30: Mozart: A-dúr klarinét­ötös. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zenekarának Debussy- és Bartók-felvételeitől. — 9.00: Hírek. — 9.03: Vidéki népi zenekarok műsorából. — 9.30: A 04. 05. 07 jelenti. (Ism.) — 10.00 Zenés műsor üdülőknek.

Next