Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-07 / 210. szám

Rakacaszend kincse Mányi van a hegy Rakacaszend. MARVÁNYBANYA. Kátyús emelkedőn kapaszkodik föl a Zsiguli a Kopaszhegyre. Éles kövek hagynak nyomot az autókerék gumijain. Márványtörmelék borítja vastagon az utat. Fodor György bányamester: — Itt az egész hegy márványból van. 10—15 centi föld borítja csak. Alig terem rajta valami, ezért a Kopasz hegy elnevezés. A bányamester őszakacaszendi, már a nagyszülei is itt születtek. Nemcsak szereti a márványt — ért is hozzá .. . — A márvány tulajdonképpen mészkő, amelynek belső szerkezete a nagy nyomás és hő hatására átalakult. A bánya kicsi, lassan fogy a hegy. Kézi erővel fejtik a követ, villával pakolják a kocsiba a kisebbjét. — A szép, nagyobb márványdarabokat Budapestre szállítjuk, ott csiszolják a központban a Kőfaragó Vállalatnál. Sajnos kevés a mürre érdemes — így nevezzük Itt, a hibátlan mázsás köveket. A földmozgások összetörtek, a befagyott víz szétrepesztette a nagyobb márványdarabokat. Nagy halomba a szállításra váró, műre érdemes márvány. A bányamester kalapácsot hoz. Végig ütögeti a köveket. — A hangjáról lehet megállapítani, melyik a hibátlan. Melyik jusson a szobrásznak, melyik nem reped szét megmunkálás közben. A legélesebben csengő, a legjobb minőségű. Rakacaszendi márvány díszíti a Parlamentet és a Budai Várpalota oszlopainak borításához is tőlünk rendeltek. Jó néhányszor jártak itt már külföldiek is, vinnék amennyit csak adnánk. De nincs gép, kevés az ember. . . Higgye el — aranybánya lenne ez, ha gépesítenék és adnának nekünk egy feldolgozó üzemet! A körbeállók helyeselnek. A kis csoport, egy műszak 10—15 ember, valamennyien helybeliek. — Közeli kenyér, de nehéz kenyér — mondja Dirkin László. — Gép kell ide, nem embernek való munka ez. Robbantáshoz készülődnek. A 40 m mély robbantólyukakba lőport szórnak és fölé kerül a paxit. Azért használnak gyengébb hatású lőport, mert nem szabad kárt tenni a márványban. Nem robbantják szét csak kilazítják a köveket. Búcsúzóul Fodor György meginvitál lakásába és egy hamutartót mutat. Csodálatosan szép rajzolatú anyagból készült, sokszor száz forintokat kínáltak már érte, Budapesten csiszolták — az egykori Rákóczi-birtok, Rakacaszend kincséből. ERDŐS ÁKOS 4: „ Nehéz kenyér ez, kérem .. . „A legélesebben csengő, a legjobb minőségű” ^ Cigarettaszünet (Agatha Tibor felvételei) Készül a regionális terv a tiszta levegőért Megveszerte számba vették a légzőszervi megbetegedéseket. Aki ismeri mely területek, települések levegője a legszennyezettebb, annak egyáltalán nem meglepő, hogy az ipari városokban, Miskolon és Kazincbarcikán és Ózdon igen sokan szenvednek idült légcsőhurutban Érdekes viszont, hogy Sajószentpéternek nincsenek nagy üzemei, mégis igen sok itt a légúti megbetegedés. Magyarázat: a Kazincbarcikán levegőbe bocsátott szennyeződés a közeli községekben is erőteljesen érezteti káros hatását. Orvosi tapasztalatok A Területi Levegőtisztaságvédelmi Bizottság tegnapi ülésén ismertették a fentieket. Volt, aki vitatta a felmérés megbízhatóságát. Végül is abban értettek egyet a szakemberek — a bizottságban több orvos is tevékenykedik —, hogy a felnőtteknél a levegő szennyezettségén kívül sok más tényező is befolyásolhatja a légúti megbetegedések gyakoriságát, az 1—14 éves korú gyerekek körében végzett vizsgálat adatai viszont mindenképpen bizonyító erejűek. Meglepően sok apróságot visznek orvoshoz idült légcsőhuruttal, vagy asztmával az ipari jellegű városokban, lényegesen többet, mint egyéb településeken. A Levegőtisztaságvédelmi Bizottság feladata azonban nemcsak az, hogy ilyen és hasonló vizsgálatokkal ráirányítsa a figyelmet az ipari koncentráció és a urbanizáció káros következményeire. Azért vállalják fontos társadalmi megbízatásukat a bizottságban tevékenykedő szakemberek, hogy feltárják a szenüegő forrásokat és javaslatokkal segítsék ezek megszüntetését. A forgalmi csomópontokon Az ülés napirendjén szerepelt Miskolc levegőtisztaságvédelmi helyzete. A vaskos jelentésben pontosan regisztrálták, hogy a levegő tisztasága ellen legtöbbet vétő vállalatok: a HCM, a Lenin Kohászati Művek és a Borsodi Ércelőkészítő Mű mit tett eddig és mit kíván tenni ezután mindannyiunk egészsége érdekében. E három vállalat megemlítésével természetesen még nem teljes a sor. Mérési adatok figyelmeztetnek, hogy a közigazgatási határon is kell tekinteni, mert Miskolc levegőjét szennyezi — meteorológiai viszonyoktól függően, kisebb vagy nagyobb mértékben — a Sajó-völgy többi iparvállalata is. Idézhetnénk most hosszan mennyi korom, por hull a városra naponta, s melyik egészségre káros szennyező anyagból mennyit szippantunk be minden levegővétellel, beleértve természetesen a gépjárművek kipufogó gázaiban található mérgeket is. Mert nemcsak az ipari üzemeket kell ma már a nagy szennyezők közé sorolnunk. A KÖJÁL mérésekkel bizonyította, hogy Miskolc ipari csomópontjai közelében, bent a lakásokban is riasztóan nagyfokú a mérgező anyagok koncentrációja. Fát, fát, fát! A riasztó — és már sokszor nyomdafestéket látott — mérési adatok emlegetése helyett inkább arról, milyen javaslatok születtek, mit tesz a tanács, a KÖJÁL és a környezetvédelemben érdekelt többi szerv, a levegő védelméért. A városi tanács kertészmérnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a várost övező dombok, hegyoldalak fái oxigént lehelnek a füstben fuldokló lakótelepekre. Ezért múlhatatlanul szükséges a dombvonulatok további fásítása. A mostaninak legalább duplájára kell növelni a lakótelepeken a parkterületet, megötszörözve a lombos fák számát. Amennyiben lehetséges, már lombos fák telepítésével! Hasonló értelmű a határozati javaslat egyik pontja is. Az ózdiak örömére A KÖJÁL-nál levegőtisztaságvédelmi csoport alakult és a város 30 pontján kéthetenként végeznek méréseket. A megyei tanács építési osztálya megrendelte az ÉSZAKTERV vállalatnál az egész Sajó-völgyet felölelő levegőtisztaságvédelmi regionális tervet. Elkészülte után kiemelten védett, védett és egyéb területekre osztják majd a megyét, ezen belül a településeket, s meghatározzák hol, mekkora lehet a szennyeződés mértéke. Javasolják továbbá, hogy a vállalatok kapjanak az eddiginél is nagyobb támogatást — központi alapból — szűrő- és tisztítóberendezések felszereléséhez. Említést érdemel az Ózdi Kohászati Üzemek hőenergetikusának bejelentése: két hét óta ismét gyártanak ferromangánt, a kohászváros lakói most mégsem panaszkodnak a fojtó füstre, mert jelentős anyagi áldozattal az üzemnek sikerült kiszűrni a szennyeződés nagy részét. A másik örvendetes hír: a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskola még ezen az őszön környezetvédelmi tanfolyamot indít — tudomásunk szerint — az országban elsőként. BÉKÉS DEZSŐ Nemcsak a házfelügyelőké a lakás... Városi módon élni Nekünk nem kell házfelügyelő, inkább magunk mossuk a lépcsőházat, mondja sok háziasszony. A házfelügyelők véleménye meg az, a lakók sem mind angyalok. A kötélhúzásnak aztán rendszerint az a vége, hogy piszkos marad a lépcsőház, a kapualj, szemetes a járda. Nem csoda hát, ha a bel- és külföldi turisták elégedetlenkednek. A városlakók közül nem tud mindenki „városi módon” élni. Nem érzik magukénak a bérházat, csak a saját lakásukat. Sportból vagy lustaságból rendszerint a kukák mellé öntik a szemetet. Arról meg külön cikket lehetne írni, milyen károkat okoznak a gyerekek. Szórakozásból, unalomból vandál módon rongálják a falakat, az ablakokat, a liftet. A gondatlanság, a nemtörődömség, a kíméletlen bánásmód miatt a Győri kapu 65. szám alatti ház lépcsőházát két év után újra festetni kell. Egy másik helyen, amiért szóvá tette a házfelügyelő a lakók randalírozását, fizetségül alaposan helybenhagyták. Sok helyütt az együttélés elemi normáit sem tartják be, pedig nemcsak a házfelügyelőké a lakás. A másik véglet az, amikor a házfelügyelőt kell megregulázni túlkapásaiért. Őket egyébként rendszeresen ellenőrzik a házkezelőségek és a MIK igazgatási osztályának dolgozói. Dr. Fazekas Márton, a MIK igazgatási osztályvezetője elmondta, hogy az elmúlt év októberétől mostanáig 22 házfelügyelőt és tíz takarítónőt kellett megfegyelmezni. (Miskolcon jelenleg 433 házfelügyelő van.) Sajnos a fegyelmezés eszközei is korlátozottak, hiszen országos gond a takarítónők hiánya. Házfelügyelőt elbocsátani szinte lehetetlen, no nem azért mintha nem lenne új igénylő (jelenleg 1033-an várnak a házfelügyelői állásra, illetve lakásra?!), de a kötelességét nem teljesítő házfelügyelő legfeljebb csak fegyelmit kaphat, a lakását nem vehetik el. Ha van is üres lakása a MIK-nek, a kiköltöztetési eljárás így is legalább 3—4 hónapot igénybe vesz. A MIK évente csak körülbelül 15 házfelügyelői lakás felett rendelkezik. Az új házfelügyelők általában a MIK dolgozói közül kerülnek ki, vagy olyan kívülállók, akiknek van főbérleti lakásuk, de kivételes esetben — például rossz szociális helyzet — házfelügyelő lehet az is, akinek előzőleg nem volt lakása. A belvárosban nem könnyű házfelügyelőt kapni, mert nem csábítók az elavult lakások. Bonyolítja a helyzetet az, hogy itt főleg idős korú házfelügyelők vannak. Mivel a MIK kiköltöztetésükre nem kap a tanácstól külön lakást, így cserepartnert kell találni, ami nem könnyű. Vagy albérlőt kell keresni, aki ide is beköltözik. Általában fiatalok vállalják el. Jó lenne, ha erre a célra a tanács minden évben biztosítana néhány egy-, illetve másfél szobás lakást. Később megtérülne ez. Szebbé és tisztábbá válna városunk. (buzafalvi) REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Partizán Szövetség székházában bajtársi találkozót rendeznek. 2^ Baján a felújított hibridkukorica feldolgozó üzemben megkezdődik a próbatermelés. * Balassagyarmaton kiállítják Szabó Iván szobrászművész alkotásait. * Békéscsabán képzőművészeti kiállítás nyílik. Öskü községben (Veszprém megye) szlovák nemzetiségű küldöttértekezletet tartanak. A Salgótarjánban az öblösüveggyárban 1500 személyes öltözőt, fürdőt tednak át rendeltetésének.