Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-12 / 240. szám

Egy kis közgazdaságtan II. A pulton innen és túl (Cikkünk első részét teg­napi számunkban közöltük.) Szabó János a MÁV mis­kolci pályafenntartási főnök­ségén dolgozik. Huszonhárom éve párttag, s azóta végez agitációs és propagandamun­kát. Az ő véleménye már mértékadó lehet e nem min­dig látványos és nem mindig népszerű tevékenység meg­ítélésében. Mi újság a piacon? — Hogy milyen volt az öt­venes években a munkám? — ismétli a kérdést Szabó János. — A szándék és a cél lényegében azonos volt. A módszerek nem. Akkor azt hittük, s azt hittem én is, hogy mintegy varázsütésre, egyik napról a másikra meg­változnak az emberek .. . Ki­csit naivak voltunk, s kicsit türelmetlenek. Azóta már lá­tom, hogy szívós és kitartó munkára van szükség, mert az emberi gondolat, a tudat nehezebben alakítható, mint a legkeményebb acél. Az értelem üllőjén formá­lódó új tucat kovácsai azok a pártmunkások, akik, Szabó Jánoshoz hasonlóan, újabb és újabb ismeretekkel vérte­zik fel magukat. A héten is — egy rövid tanfolyam ere­jéig — beültek az iskolapad­ba. Természetesen a munka­helyére visszatérő Szabó Já­nost nem arról kérdezik majd először kollégái, hogy mit je­lent számunkra a GATT-tag­ság, sokkal inkább kíváncsi­ak arra, miért drágul évről évre a Búza téri piac, s egy­általán. jó-e az nekünk, hogy olyan gyakran változik az ár­cédula a kirakatban? A szabályozókat is szabályozni kell Dr. Juhász György, az MSZMP­­ megyei bizottságá­nak osztályvezetője az üze­mek, intézmények vezető propagandistái előtt az idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről beszélt, s szólt a so­kak által gyakran kifogásolt árváltozásokról is. ,,A szabályozók stabilitásá­val kapcsolatban túlzott re­ményeket tápláltunk” — mondotta az osztályvezető, utalva ezzel arra, hogy az árak, bérek pénzügyi elszá­molási rendszerek „befa­gyasztása” egyet jelent a meglevő viszonyok konzer­válásával,­ az előrelépésről való lemondással. Példaként elég utalni a kereskedelem és a vendég­látóipar helyzetére, ahol is a túlzottan konzervatív gazdál­kodási feltételek már annyi pénzt sem „hagynak” a vál­lalatoknál, amely nemhogy a fejlesztésre, de a meglévő színvonal fenntartására sem elegendő. Nem titok, hogy hamarosan olyan változás történik majd, amely meg­teremti a biztonságosabb gazdálkodás feltételét. Időnként tehát a szabályo­z­ókat is „szabályozni” kell, hiszen a fejlődés diktálta tempót figyelmen kívül hagyni — egyet jelent a le­maradással. Most már nem lehet úgy gazdálkodni, mint tíz, vagy húsz évvel ezelőtt, egyebek mellett azért sem, mert — és a nag­yvárosok már érzik ezt — fokozódik a munkaerőhiány.­ ­Romagoljuk előre! Az elmúlt két esztendőben 22 ezerrel csökkent a fog­lalkoztatottak száma. Alig van gyárkapu, ahonnan ne hiányozna a munkástoborzó hirdetés. Kevés a munkás­kéz? Vagy lassan halad az üzemszervezés és a terme­lés automatizálása? Ez is, az is, de a jó pél­dákért nem kell a szomszéd­ba menni. A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában — amely nem is olyan régen még átjáróház volt — túl­jelentkezés van, egyszerűen azért, mert a munkakörül­mények javulásával párhu­zamosan emelkedtek a bé­rek is, s a könnyűnek nem mondható könnyűiparban a fizetések csaknem elérik a nehéziparét. Emellett a mis­kolci gyár munkásnőket ad­­­ kölcsön­t a kaposvári és a lőrinci fonónak, azért, hogy ott is forogjanak az orsók. A borsodi kereskedelem és vendéglátóipar nem dicse­kedhet fölös munkaerővel, hiszen az átlagbér a kétezer forintot sem éri el. A bolti munka korszerűsítése (kon­téneres áruszállítás és moz­gatás, az előrecsomagolt élel­miszerek arányának növelé­se) természetesen mérsékli az elvándorlást, de van ennek a dolognak egy árnyoldala is. Nevezetesen az, hogy nem mindegyik kereskedő fogad­ta kitörő lelkesedéssel a gyá­rilag mért és csomagolt ter­mékeket. A tasakos tej, a fóliás kenyér és — a hús­kombinát átadása után — az előre csomagolt hús olyan mellékestől üt el egyeseket, akikért különben sem kár . .. Így aztán T. Imre húsboltve­zető, akit két év alatt már másodszor értek tetten ár­drágításon, és akit a szeptem­ber 25-én kelt határozatiban büntettek ötezer forint bír­ságra a vásárlók megkárosí­tása miatt, aligha tartja majd korszerűnek azt az adásvételi kapcsolatot, ahol az dirigál, aki fizet... BRACKÓ ISTVÁN Díszes tortadoboz olcsóbban A Vendégül lát Borsod idei rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt a VENDINFORM gaz­dasági igazgató-helyettesei­nek Miskolcon megrendezett országos tanácskozása. A vi­déki tanácsi vendéglátóipari vállalatok városunkban ta­lálkoztak a világhírű békés­csabai Kner Nyomda egyik vezetőjével is. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ve­zetőinek javaslatára a ven­déglátóipar és a nyomda képviselői új együttműködé­si formát beszéltek meg, s dolgoztak ki. A Kner Nyom­da az országban elsőként szállított a miskolci válla­latnak reprezantatív kivitelű tortadobozokat. A javaslat az volt, hogy a VENDIN­­FORM-hoz tartozó vállalatok együtt rendeljenek nagy mennyiségben tortadobozo­kat, s így azok előállítási költsége csökken. A megbeszéléseknek máris van gyakorlati eredménye. Tizenkét vidéki tanácsi ven­déglátó vállalat 45 ezer da­rab tortadobozt rendelt a Kner Nyomdától. A nagyobb tételben történő rendelés dobozonként 50 fillér meg­takarítást jelent a vállala­toknak. Az elképzelések sze­rint a 12 vállalat, s a jö­vőre hozzájuk csatlakozó több újabb vállalat — 1974- ben 100 ezer darab torta­dobozt rendel Békéscsabán, s így a dobozok előállítási költsége tovább csökkenhet. Környezetvédelmi tanfolyam Még várják a jelentkezőket A vasgyári Gábor Áron Kohóipari Szakközépiskola környezetvédelmi tanfolya­­m­­ot indít. A hallgatók 320 órában ismerkednek a kör­nyezetvédelem problémakö­rével. A vizsgára 1974 máju­sában kerül sor: akik megfe­lelnek, bizonyítványt kap­nak. A szakközépiskola a tan­folyamot az ÉVM, a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a Hazafias Népfront, s több más szerv támogatásá­val rendezi. Az üzemeket, intézményeket levélben ér­tesítették, sőt személyesen is megkeresték. Ezek után azt hinné az ember, hogy a kellő létszám máris megvan, je­lentkezéseket már nem fo­gadnak el. Sajnos nem ez a helyzet. Egy sor vállalat ugyanis — noha szükségük lenne ilyen szakemberekre — nem reagált a szakközépis­kola felhívására. Annál ör­­vendetesebb, hogy a jelent­kezők között több magánsze­mély is található. Úgy lát­szik ők előrelátóbbak, mint egyes vállalatok (a tanfo­lyam díját is vállalják). Nyil­ván felmérték, hogy a be­fektetett pénz jócskán meg­térül majd az elkövetkező években, amikor bizonyára keresve keresik majd a kör­nyezetvédelemben jártas, vizsgázott szakembereket. * Salli Bálint, a repülőtér hangármestere leszállás után ellenőrzi az iskolagép motorját. — A földet érés pillanata. " (Ágotha Tibor felvételei) Bátrak sportja Az MHSZ miskolci repü­lőklubjának I. és II. osztá­lyú ejtőernyős sportolói két­hetes edzőtáboron vesznek részt városunk repülőterén. Napközben egyéni és cso­portos célba ugrásokat haj­tanak végre, az esti órákban pedig értékelik a nappali teljesítményt: megbeszélik az elkövetett hibákat, s el­méleti továbbképzésiben ré­szesülnek. Szabó Pál, a Borsod me­gyei ejtőernyősök edzője és főelőadója ugrás közben. Gazdát cserél a diósgyőri vásárcsarnok A diósgyőri új városköz­pont lakóinak ellátását biz­tosító, 470 négyzetméter alap­­területű, eddig magánkeres­kedők által üzemeltetett Ku­ruc utcai vásárcsarnokra sok panasz hangzott el az utóbbi időben. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága ezért a közelmúltban intézkedett, hogy a vásárcsarnok a Nagy­miskolci Állami Gazdaság kezelésébe kerüljön. A gaz­daság kötelezettséget vállalt a megfelelő áruellátás bizto­sítására. A csarnokot 2,5 mil­lió forintos költséggel átala­kítják, s azt ezentúl az Ál­lami Gazdaságok Szövetsége látja el friss áruval. A Ku­ruc utcai vásárcsarnok át­adására november 15-én ke­rül sor. REFLEKTOR Ma Budapestről jugoszlá­viai vendégszereplésre uta­zik a Déryné Színház. Bé­késcsabán csehszlovák mű­szaki napok kezdődnek. * Kiskunhalason az állami gazdaság pincészetében órán­ként 5000 palack töltésére alkalmas gépsort helyeznek üzembe. A Sárvárott em­léktáblát lepleznek le a volt lengyel hadifogolytábor fa­lán. Szegeden az orvos­­tudományi egyetemen dísz­doktorrá avatják Szent- Györgyi Albertet. Szek­­szárdon megkezdi három hé­tig tartó vendégszereplését a kaposvári Csiky Gergely Színház.­­ Szombathelyen gyermekraj­z-kiállítás nyílik. Tatabányán kiállítják Sz. Györffy Klára festőművész alkotásait Mérlegen a városfejlesztés Szanálási g­ondok (Folytatás az l. oldalról.) Rózsa Kálmán elnökhe­lyettes az elhangzott kérdé­sekre adott válaszában hang­súlyozta: valóban a terüle­tek előkészítése a fő gond, beleértve mind a kisajátí­tást, mint az előközművesí­­t­ést. A lebontott negyedek­ben igen sok olyan család él, akiknek — alacsony jövedel­me miatt­ — gondot okoz az új otthon magas rezsije. Vo­natkozik ez például a nyug­díjas, idős házaspárokra, a sokgyermekes családokra és a betegekre. Velük szemben igyekszik a tanács a leghu­­mánusabban eljárni. De egy­re fogy azoknak a lakások­nak a száma is, melyeket — az alacsony rezsi miatt — az említett családok szívesebben fogadnak, mint a házgyári technológiával épült teljesen komfortos, távfűtéssel ellátott újat. El kell költöztetni a le­bontásra ítélt házikókból a kis műhelyeket is. Hová? Például az idős cipészmes­ter nem kovácsolhatja szét a bérház nyugalmát. Kevés a közművesített terület Vita alakult ki a végrehaj­tó bizottság ülésén a ma­gánlakás építésével kapcso­latban is. 1962 óta lényegé­ben stagnál a városban a ma­gánlakás-építés valamennyi formája. Átlagosan 300 ott­hon épül magánerőből, ami igen kevés és messze elma­rad a tervezettől. Indokolt tehát a kérdés: megtett min­dent a tanács annak érde­­­kében, hogy ily módon is eny­hüljön a miskolci lakáshely­­zet? A válasz: nem. A legna­gyobb baj az, hogy nincs elegendő jól előkészített, azaz közművesített építési terület. Miért nincs? Mert nincs rá pénz. Egy-egy magánerőből épülő lakás területének elő­készítése körülbelül 70—80 ezer forintba kerül. A társas­házé valamivel olcsóbb, de ez is eléri a 40 ezer forin­tot. A tanács — okulva a je­lenlegi helyzetből — a kö­­vetkező ötéves terv idősza­kára elegendő közművesített telket készít majd elő, a Komlóstetőn és másutt. Ed­dig nem hozta meg a várt eredményt a munkáslakás­építési akció sem. Az üzemek ugyanis — szűkös anyagi le­hetőségeikre hivatkozva — túl rövid időre adják a köl­csönt dolgozóiknak, s a kis fizetésű, nagycsaládos mun­kásember nem tud megbir­kózni a részletekkel. Ezt a tényt csak regisztrál­hatta a végrehajtó bizottság, intéz­kedni csak az érdekelt vál­lalatokkal közösen lehet majd. Késiek az építők Az avasi lakótelep építé­sét megnehezíti a közeli do­lomit-üzem, illetve a Ce­mentipari Gépjavító Vállalat telepe. A jog szerint a szó­ban forgó üzemek termelését egyszerűen be kellene szün­tetni. Ám erre nincs mód, a gazdasági érdekek mást kö­vetelnek. Kompromisszumos megoldást kell tehát keresnie a tanácsnak, illetve az érin­tett vállalatoknak. A dolomit­üzemben szűrőberendezése­ket kell felszereli, csökkent­ve ezáltal a lakótelep felé áramló port. A cementipari gépjavító remélhetőleg nem zavarja majd különösebben a lakóte­lep nyugalmát addig sem, amíg véglegesen rendeződik a sorsa. A mostani vízínség ráirá­nyította a közvélemény fi­gyelmét a Hernád-menti csúcsvízmű építésére. Olva­sóink levelei alapján mi is többször foglalkoztunk ezzel a beruházással. Nos, a vég­rehajtó bizottság tagjait is izgatja, miért halad vonta­tottan az építés. Rózsa Kál­mán nem adhatott megnyug­tató választ. Körülbelül fél évre tehető szerinte a kése­delem, ennyivel később ad­ták át a területet a mély­építők a gépi berendezése­ket szerelő budapesti vál­lalatnak. Ekkora lemaradást aligha lehet pótolni, bár — többszöri tárgyalás, erélyes felszólítás után — a kivite­lezők ígéretet tettek a mun­ka meggyorsítására. BÉKÉS DEZSŐ Utcák, hidak A negyedik ötéves tervidő­szak hátralevő két évében 25 miskolci utcát újíttat fel, illetve 5 közúti hidat építtet át Miskolc tanácsa. A ter­vek között szerepel két új forgalomirányító berende­zés létesítése is. Az egyik a Petőfi téri, a másik az Ady-hídi csomópontnál kap majd helyet.

Next