Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-09 / 58. szám

Saját üdülőben A Mályi Téglagyár dolgo­zói az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat­­ tulajdúszoboszlói üdülőjé­ben is pihenhetnek az idei­nyáron. Az épületen két­százezer forintos felújítást végeztek el. Az önellátó üdülőben a téglagyáriak na­ponta hét forintért vehetik igénybe a szobákat, Javult a minőség­­ Az ózdi kohászatban az el­múlt esztendőben sokat tet­tek a minőség javítása érde­kében. A tavalyi munkát elemző adatokból kitűnik, hogy a selejtszázalék 1,6-re esett vissza. A jogos rekla­mációk 0,11 százalékot tet­tek ki. 3^ Tavaszi nagytakarítás (Ágotha Tibor felvétele) A szakmunkástanulók helyzete A népi ellenőrzés vizsgálata A munkáslakta települések kereskedelmi áruellátásának hely­zetéről, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanuló fiatalok foglalkoztatásáról és a múlt esztendőben végzett mun­kájáról tárgyalt csütörtökön délelőtt a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság.­­ Tartalmas, izgalmas je­lentést terjesztett Primász Zoltán vizsgálatvezető a tes­tület elé, a belkereskedelem­ben foglalkoztatott szakmun­kástanulók helyzetéről. A két esztendő tapasztalatait fel­dolgozó ellenőrök ellátogat­tak Borsod megye valamennyi kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalatához. A vizsgá­lat kiterjedt 12 áfész-köz­­pontra és négy nagykereske­delmi vállalatra. Természete­sen nemcsak a „központban” néztek körül, hanem az üzle­tiekben és éttermekben is fel­keresték a leendő bolti el­adókat, pincéreket, portáso­kat. Kevés a szakoktató A népi ellenőrök megálla­pították, hogy megyénkben és városunkban a szakmun­kásképzés összhangban van az országos célkitűzésekkel. A szakmunkástanulók több­sége nő. Általában megálla­pítható, hogy az iparcikk- és ruházati szakmára túljelent­kezés van, a többi szakmá­ban viszont kevesebb a je­lentkező, mint amennyit a vállalatok igényelnének. (A miskolci Centrum Áruházban például jelenleg egyetlen el­sőéves tanuló sincs.) A szak­munkástanulók oktatása a vállalatok legkorszerűbb ét­termeiben, üzleteiben törté­­­ik, képzett kereskedők mel­lett. Sajnos, kevés a szakok­tató. Ennek az az oka, hogy a Vendéglátóipari Főiskolát végzettek a nagyobb fizetés és más okok miatt szíveseb­ben helyezkednek el a válla­latoknál, mint oktatóként az iskolákban. Borsod megyében Miskol­con, Sárospatakon, Ózdon és Tokajban oktatják a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulókat. Jó lenne bővíteni ezeket az is­kolákat, és a távolabbi köz­ségekből jelentkező jó képes­ségű tanulók beiskolázása érdekében feltétlenül szükség volna kollégium építésére. Jelenleg ugyanis csupán a to­kaji iskola rendelkezik diák­otthonnal. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a szakmunkás­­tanulókat foglalkoztató vál­lalatok és szövetkezetek egy részénél nem ismerik, illetve nem mindig tartják be a szakmunkásképzésről és az ifjúságról szóló törvényeket, illetve azok végrehajtási uta­sításait. A Bükkvidéki Ven­déglátó Vállalat üzemegység­­vezetői például meg sem­ kap­ták az ifjúsági törvény vál­lalati végrehajtási utasítását. A Sárospataki Áfésznél, a Mezőcsáti Áfész 17. számú boltjában és az Agrokonzum­­nál pedig a megengedettnél hosszabb a fiatalok munka­ideje. (A népi ellenőrök ja­vasolták az illetékeseknek, hogy indítsanak szabálysér­tési eljárást a tanulók fog­lalkoztatási idejével kapcso­latos kormányrendelet meg­szegői ellen.) Prémium és jutal­ék A Népi Ellenőrzési Bizott­ság tagjai megállapították, hogy a tanulók bérezése mindenütt a jogszabályoknak megfelelően történik. Több vállalat és szövetkezet rend­szeresen prémiummal jutal­mazza a legszorgalmasabb tanulókat; az Agrokonzum­­nál az utolsóévesek a forga­lom után jutalékot is kap­nak, a Bükkvidéki Vendég­látó Vállalat kollektív szer­ződése értelmében pedig nye­reségrészesedésben is része­sülhet a harmadéves diák. Néhány vállalatnál még a la­­káskölcsön-akcióba is bevon­ják a szakmunkástanulókat. A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság több ja­vaslatot tett az illetékesek­nek a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkásta­nulók oktatásának és hely­zetének további javítására. (erdős) Macsuga László és Búzás Csaba, a DI­GÉP hűtőtechnikai és szivattyúbemérő osztályának dolgozói a hűtőgépek auto­­matikájának beállítására szolgáló komplett készüléket fej­lesztettek ki. A Zalka Máté Gépipari Technikumban tegnap bemutatott készülék megnyerte a szakemberek tetszését. A munkavédelmi és üzembiztonsági szempontból egyaránt hasz­nos műszert a tervek szerint a VIMELUX gyártja majd. REFLEKTOR Ma Balassagyarmaton meg­rendezik az országos tánc­bajnokság C-osztályú terü­leti döntőjét. ★ Esztergom­ban megalakulása 10. évfor­dulóját ünnepli a Balassi Bálint kórus. + Győrött honvédelmi napot rendez­nek. * Komlón városszé­pítő szombatot rendeznek. ^ Szekszárdon vendégszerepel a Pécsi Nemzeti Színház együttese. Egy vállalat, 770 nődolgozó A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál is megrendezték a nemzetközi nőnapi ünnep­séget. Ennek „nőies” jelleget különösképp az adott, hogy a vállalat dolgozóinak túl­nyomó többsége nő. A 450 házfelügyelővel együtt a fizi­kai és adminisztratív nődol­gozók száma 770, akik közül hetvennek Szabó Ambrus igazgató pénzjutalmat adott; az utóbbiak soraiból huszon­nyolcat Kiváló dolgozó címmel is kitüntettek. Ugyancsak ez alkalommal Tisza Ferencnét és Molnár Jánosnét kinevezték a diós­győri városközpontban levő 5. sz., illetve a Szentpéteri kapui 6. sz. házkezelőség ve­zetőjévé. Gyárkapun innen éstül Mi a közérzet? Az, ahogyan érezzük magunkat, de az is, ahogyan a többiek körülöttünk érzik magukat. Meghatároz­hatatlan a határ, ameddig az én közérzetem hat, és ahonnét az én közérzetemre hatnak. A Hazafias Népfront városi bizottsága által rendezett két­napos továbbképzés igen jó vitájának, mintegy folytatása e jegyzet. Hat a közérzetemre — ezt ki tagadná — a világpolitika minden történése, hatnak az ország dolgai, a munkahely közösségében történtek, de a közérzetemet mindenképpen alakítja az úgynevezett „mikroközösség” is, amelyben élek. Család, lépcsőház, bérház, lakótelep .­ Sajátos, de figyelmeztetésként értékelhető tény, amit a miskolci népfrontaktivi­sták kérdéseikben megfogalmaztak, amit a város párt- és állami vezetői válaszaikban elismertek: talán e gyorsan növő, változó, az ország minden részéből érkezőknek kenyeret kínáló, ipar-meghatározta város gyors növekedése teszi, hogy még nem minden rendeződött el ben­nünk, a városi lakókban. Csak a népfront-továbbképzés vitája alapján is példák sokaságát idézhetnénk nagyszerű emberekről, akik a maguk munkahelyi közösségében mind arról ismertek, hogy minden társadalmi munkában számítani lehet rájuk, de otthon, abban a kisebb közösségben egyszeriben passzív, szinte el­érhetetlen emberekké lesznek. Kik ezek az emberek? írtam fentebb: kiváló munkások, szocialista brigádtagok, pedagó­gusok, mérnökök, akik ... ... akik a gyáron belül mindent, a gyáron kívül viszont alig valamit tesznek azért, hogy a maguk és a mások köz­érzete jó legyen. Jó legyen? Inkább úgy írnám, hogy jobb legyen. Csak példaképpen: egy Hoffmann Ottó utcai bérház nyolc lakójától érdeklődtem, hogy mit tettek ők az ablakuk előtt tervezett játszótérért, mit tudnak a közös haszonnal ígéretes, elvégezhető lakóhelyi feladatokról. Semmit, vagy szinte sem­mit. Legtöbben még a szomszédjaikat sem ismerik. A népfront továbbképzésén, jó érzékkel, a népfront és a szakszervezetek intenzívebb kapcsolatát sürgették a kérdezők és sürgették a választ adók is. Ez a kapcsolat kétoldalú lehet. Valljuk be: manapság még egy üzemen belül nagyon kevés helyen számítják társadalmi munkának azt, amit egy­­egy dolgozó otthon, a gyárkapun kívül végez. A szakszerve­zeteknek kellene kilépniük a gyárkapun túlra is, mert ez mindenképpen azt jelentené, hogy a Hazafias Népfront a gyárkapuk mögé kerül. Ez a Hazafias Népfrontnál munka­tervi feladat. Az eddigi gyakorlatból már számos példa van arra, hogy ez a lakóhelyi-munkahelyi közeledés járható, sőt, szükséges utat jelöl. Hadd utaljak a jegyzet végén a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavára: szocialista módon dolgozni (a gyárkapu­kon belül), tanulni (a munkahelyek és a társadalom biztosí­totta lehetőségek között), élni... Élni? Élni otthon élünk. Otthon is élünk, azokban a kisebb közösségekben, amelyek­nek a közérzetére hatunk, és amely miránk is hat. Soha annyi jó szándék, vállalásra is kész tenni akarás nem élt még ebben a városban, mint most, amikor felszabadulá­sunk harmincadik évfordulójára készülünk. A szándék meg­érett. A közeledéshez módszert találni valamennyiünk fel­adata. (bárt­ha) Szocialista szerződés A Miskolci Közlekedési Vállalat KISZ-végállomásán — a repülőtéri 12, 14, 24. sz. járatok végállomása — dol­gozó szocialista brigádok szo­cialista munkaszerződést kö­töttek a vállalat gazdasági vezetésével. A vállalások tel­jesítését negyedévenként együtt értékelik. A vállalat vezetői már most, két hónap elteltével igen eredményes­nek ítélik meg az együttmű­­­­ködést. í Kiváló nyomdászok A nemzetközi nőnap alkal­mából tegnap A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést vehette át a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat két fia­tal szakmunkása: Nagy Ka­talin és Tóth Miklósné. Mind­ketten mintegy tíz esztendeje dolgoznak a vállalat miskol­ci, illetve ózdi könyvkötő üzemrészében és kiváló telje­sítményükkel, valamint a még fiatalabbak szakmai ok­tatásában végzett munkájuk­kal érdemelték ki a magas szakmai elismerést. Gépkocsik a szerelem útjain Harizanov docens már a vége felé tar­tott a disszertációról írott bírálatának, ami­kor hosszú csengetés hallatszott. Tenyeré­vel lesimította meg­ritkult haját és ki­ment, hogy ajtót nyisso­n. Peso Gatev, a ro­konszenves maszek állt előtte, akinek ,,Mindenféle rendsze­rű öngyújtót javítok és töltök” cégtáblájú műhelye kétlépés­­nyire volt attól a ház­tól, amelyben a do­cens lakott. — Jó napot! — dünnyögte félénken a magániparos. — Jó napot! Fá­radjon be, üljön le. Miben lehetek szolgá­latára? Csak nem be­teg? — Ugyan doktor úr, egészséges vagyok. — Vagy talán az unokaöccse akar az orvosi fakultásra be­iratkozni? — moso­lyodon el gúnyosan a docens. — Protekció­ért jött? — Szó sincs róla. Hiszen unokaöcsém sincs. Szerelmes va­gyok, doktor... — Szó ... ismételje meg, kérem, nem egé­szen értem . .. — Szerelmes va­gyok... — A szerelem — magasztos dolog — mondta Harizanov rövid gondolkodás után — Nagy erő. Nagy titok ... Ami­kor az ember szerel­mes, akkor jobb lesz. Sőt — okosabb! — Nem tudom, nem tudom — csóválta fe­jét kétkedőn a ma­szek. — És a választott­ja szép? — Szép, becsületes, okos. És milyen elra­gadó ! Diáklány. — Az idén végez. — Azt akarja, hogy a fővárosban marad­jon? — Nem erről van szó. Csupán ma este el akarom vinni a ká­véházba. — Mi közöm ne­kem ehhez? — kér­dezte Harizanov, és erre gondolt: „Hej, ha a helyedben le­hetnék. Pesa!” — Csak ön segíthet nekem, doktor. Egye­dül önben reményke­dem. Sorsunk és bol­dogságunk az ön ke­zében van! Adja köl­csön ma estére a Za­­porozsecet! A doktor sokáig hunyorgott a kese szempilláival. — Ma bizonyára agyondolgoztam ma­gam ... hiszen önnek egy pompás fehér Mercedese van ... — Tudja, kedves doktor, már mond­tam, hogy nagyon okos és rendes lány és én szeretnék jó benyomást tenni rá. De vajon mit gondol­na rólam, ha a Mer­­cedesemen mennék el érte? A Zaporozseccel olyan komoly benyo­mást keltek, mintha mérnök volnék... Sőt, egyetemi tanár ... VALENTIN POPOV

Next