Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-22 / 93. szám
Borsodi bányászok a televízióban Nemrégiben megyénkben járt a Televízió forgatócsoportja, a Borsodi Szénbányákról készítettek felvételt. Holnap a Munkások, vezetők egymást közt című műsorban láthatjuk, hallhatjuk a Borsodi Szénbányák Vállalat munkásainak és vezetőinek beszélgetését a szakmunkásképzésről, az utánpótlás gondjairól, feladatairól és a munkás, a munka rangjáról. (Az adás a televízió 1-es műsorában 20.50-kor kezdődik.) A Beatlesstory j A Molnár Béla Ifjúsági Ház ifjúmunkás-klubjában este fél 7-kor kezdődő, Beatles-story című előadást Wilpert Imre, a Népművelési Intézet osztályvezetője tartja. Fény és árnyék játéka egy nemsokára átadásra kerülő avas-déli épületen. (Solymos László felvétele) Negyedmillió turista járt Sárospatakon örömmel tapasztalják Sárospatak lakosai, milyen jó ütemben halad mostanában főutcájuk építése. Nagy szükség is van rá, hogy néhány héten belül elkészüljön a teljesen korszerű burkolattal ellátott, kábelesített Rákóczi út, hiszen az idegenforgalmat erősen hátráltatja az egy éve folyó útépítés. A nehézségek ellenére is egy év alatt negyedmillió hazai és külföldi vendég kereste fel a történelmi emlékekben gazdag Sárospatakot. Elsősorban a Rákóczi-vár, a kollégiumi nagykönyvtár és az iskolatörténeti múzeum nevezetességeit tekintik meg a látogatók, de mind többen vannak, akik két-három napot töltenek a városban, s nagyobb kirándulást tesznek a környező zempléni hegyekbe is. Miskolci miam vititek a kiállási Ma nyitja meg kapuit a BNV kőbányai vásárvárosának területén a Hungaroplast ’75 nemzetközi műanyagipari szakkiállítás. A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat kiállított termékei jól reprezentálják majd a gyár fejlődését. Kereskedelmi és műszaki szakembereik segítik a kiállításon való tájékozódást, s a vállalat vezetői számolnak azzal is: sikerül néhány, a termékeik iránt érdeklődő partnerrel jelentős szerződést kötni. ■sh Modem favágó (Kerényi felv.) Szép termésre számítanak A Nagymiskolci Állami Gazdaságban jól haladnak a tavaszi munkákkal. Nemrégiben fejezték be a gyümölcsösök metszését, valamint a műtrágya repülőgépes szórását. A kora tavasziak vetésével is hamarosan végeznek. Az állami gazdaság dolgozói intenzív munkával vettek részt az injektálásban, a fák metszésében. Ha továbbra is ilyen enyhe marad az idő, a tavalyihoz hasonló jó termést takarítanak majd be az állami gazdaság földjéről. A himlőt is behurcolhatják! A megye járványügyi helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Kevesen tudják, hogy dr. Katona Mihály, megyénk egykori főorvosa a himlő elleni küzdelem nemzetközi hírű egyénisége volt. Ez a betegség Miskolcon, sőt Magyarországon a felszabadulás óta nem fordult elő, ám még a XIX. században is több súlyos járvány tizedelte meg a lakosságot. 1867 óta általános a védőoltás A feketehimlő-járvány az 1830-as években pusztított országszerte, de később is fel-felütötte fejét. Dr. Katona Mihály szigorú rendeletekkel kötelezte védőoltásokra a megye népét, de jól tudta, hogy a rendelet semmit sem ér, ha nem hajtják végre. Ezért minden eszközt felhasznált arra, hogy kellő foganatja legyen az intézkedéseknek. Hogy kellőképpen értékelhessük kezdeményezését, tudnunk kell, hogy Magyarországon hivatalosan 1867-ben vezették be a himlőoltást. Katona főorvos úr az 1840— 50-es években eredményesen és véglegesen megszervezte mind a vakcina előállítását, mind az oltás kötelező bevezetését. A Vattán felállított himlőnyék-termelő intézet még a XX. század elején is működött. Mint dr. Gyárfás Ágnes alapos tanulmányából megtudjuk, az oltásokat maga végezte. Kocsin, lóháton járta végig a várost és a megyét. Nagy veszteség volt, amikor 1850-ben felmentették hivatalából, azzal az indoklással, hogy tagja volt az 1848 nyarán megalakult miskolci vörössipkás csapatnak. Nevét az egyetemes orvostörténet is számon tartja. Sabin-cseppek Szerencsére az utóbbi 30 esztendő krónikása már nem jegyezhetett fel feketehimlő-járványt, de tanulságos áttekinteni a megye járványügyi helyzetét. Dr. Takács Sándor, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa igényes előadásában a második világháború óta eltelt időszak járványos megbetegedéseiről beszélt. Az eltelt három évtized alatt sikerült leküzdeni a maláriát, a kiütéses tífuszt, a gyermekbénulást és a diftériát. Ilyen megbetegedések évek óta nem fordultak elő a megyében. Pedig — hogy csak a legsúlyosabb járványt említsük — 1957-ben 462-en betegedtek meg járványos gyermekbénulásban. Huszonnyolc halálos áldozatot követelt a szörnyű kór. A kabincseppek bevezetése óta megszűnt ez a betegség. 1970 óta leírhattuk a járványlistáról a diftériát is. 1963-ban vezették be az úgynevezett három részletben adott diftériaoltást; ez a módszer teljes sikerrel járt Az óvatosság; kötelező! Az elmúlt 30 esztendőben tehát olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, amelyek mindenki előtt egyértelműen bizonyítják a szocialista egészségügy erőfeszítéseinek sikerét. De az is kiderült a délelőtt elhangzott előadásból, hogy még korai lenne megszüntetni a járványügyi szolgálatot, mert továbbra is aránylag magas a vörheny-, a vérhas- és a járványos megbetegedések száma. A tetanusz ritkán üti fel a fejét, de veszélyességét tekintve igen súlyos megbetegedésnek tekinthető. Továbbra is számolnunk kell a fertőző betegségek behurcolásának lehetőségével (a bővülő idegenforgalom, a közlekedés felgyorsulása miatt). Az elért eredmények javítása csak a védőoltások maradéktalan végrehajtásával és az egészségnevelés hatékonyságának növelésével javulhat. A környezetvédelem is fontos teendő a járványveszély elhárításában. Erdőt eszik a szemét Idézet egy olvasó leveléből: „Évenként beljebb nyomul a város széli szemét az erdőbe. Korábban a házak helyén is bokrok, fák voltak. Az új házakból nincs hova vinni a szemetet. A köztisztasági vállalat gépkocsija a boltnál megfordul ... Kértük már, de nem intézkednek ...” A város nagyon szép része az Árnyas utca és környéke. Csupa új családi ház. Kellemes sétaút vezet fel innen a Csanyik-völgybe. Rövidesen május lesz, egyre több a kiránduló. Az út két oldalán, de bentebb is, az erdőben szemétkupacok éktelenkednek. És ebben a szemétben van csirketokltól, csonttól kezdve minden. Kerestem a köztisztasági vállalatot. A válasz: — Nem tehetünk semmit. Mi a Hegyalja utcáig járunk. Különben a szemétszállítást a tanács rendeli meg. Több olyan része van a városnak, ahová nem tud bejárni a gépkocsink. Akkor viszont tehetetlenek vagyunk. III. kerületi Tanácsi Hivatal: — A panaszt többször hallottuk már. Új utcák. A szállítással útproblémák is voltak. Már álltak a házak, amikor a vizet vezettük. Mi saját erőből nem intézkedhetünk. Ez a városi tanács építési és közlekedési osztályának a feladata. Az tény, hogy minden tavasszal külön feladat kitakarítani az erdőt, az utat és környékét. Vonatkozik ez a Szinva medrére is. Egy másik vélemény: — A lakók is hibásak, hiszen minden házhoz épült emésztő. Olyan hulladék is kerül az utcára és az erdőbe, amit az emésztőbe lehetne dobni. Persze úgy hamar megtelik... Nem vitatom, hogy a lakók is hibásak, de nagyobb esők idején a lezúduló víz „kiöblíti” ezeket az emésztőket. És ez veszélyforrás is. Tény, hogy az erdő szennyeződik. Fogy. Lesz-e megoldás? Tudjuk, hogy ez kapacitás és pénz kérdése, s azt is, hogy idővel lesz megoldás. Közbülső javaslatként viszont hadd mondom el, amit a lakók kértek. Nekik átmenetileg az is jó lenne, ha a kérdéses területen néhány nagy szemétgyűjtő edényt helyeznének el. Ezeknek az ürítéséhez nem kellene a gépkocsiknak forogni és talán a kezelésük, ürítésük is kevesebb időbe és költségbe kerülne, mint az évenként ismétlődő és egyre eredménytelenebb nagytakarítás. Elismerem: azok a nagy szemétgyűjtők nem lennének szépek. De még mindig szebbek lennének, mint a szemetet szabadon virágzó városszéli erdő. (bajba) * ■ J Terhesgondozás, csecsemővédelem A megyei Vezető Kórház kultúrtermében tanácskoztak tegnap délelőtt a miskolci szülész-nőgyógyászok, gyermekgyógyászok, valamint a terhesgondozás és a csecsemővédelem városi egészségügyi hálózatának szakdolgozói. A tanácskozás témája a terhesgondozás és csecsemővédelem 1974. évi tapasztalatainak összegzése, az eredmények és a tennivalók elemzése volt. A tanácskozás megnyitó előadásában dr. Kise Katalin főorvos, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőhelyettese elmondta, hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatására az elmúlt esztendőben jelentősen nőtt Miskolcon a szülési kedv. Tavaly 3391 csecsemő született élve városunkban, 652-vel több, mint 1973-ban. Ugyanakkor jelentősen csökkent a művi terhességmegszakítást kérők száma. A terhesgondozásról szólva, a tanácskozás résztvevői megállapították: sok a veszélyeztetett terhes, s ebből fakadóan sok a koraszülött. A jövőben tehát e téren kell megszabni az egészségügyi szakhálózat eredményre vezető tennivalóit. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a város területén a játszótereket aktinit hatóanyagú, közepesen mérgező Aktikon PK-val gyomirtózzuk A fákat, cserjéket, örökzöldeket dimetoát hatóanyagú, közepesen mérgező Bi 58, a rózsaágyakat bárium-poliszulfid hatóanyagú, méreg jelzésű Neopol vegyszerekkel permetezzük. Élelmezésügyi várakozási idő: Aktikon PK és Bi 58 esetében 14 nap, Neopol esetén 30 nap. MISKOLCI KERTÉSZETI VÁLLALAT