Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Bcsósták a lábat disznóbontás I kereskedelmi felügyelőség vizsgálata (Folytatás az 1. oldalról) A legsúlyosabb szabályta­lanságokat az üzletekben ta­pasztalták. Sok helyütt nem a szabvány szerint bontják a húsokat. Gyakorta előfordul, hogy a sertéscombhoz hoz­záteszik az olcsóbb csülköt, a sertésdagadóhoz az olcsóbb oldalast, a 44 forintos karaj­hoz a 34 forintos tarját. A próbavásárlások során volt olyan eset, hogy egy tételnél 14 fo­rint eltérést tapasztal­tak. Furcsa módon egyszer sem fordult elő, hogy drá­gább húst olcsóbban adtak el. Az ellenkezője viszont tu­catszor. Az új húskombinát átadása után nő majd az előre csomagolt húsok men­­­nyisége, de lényeges javu­lást csak az hozhat, hogy ha a belső ellenőrök is szigo­rúbban intézkednek majd a ,,megtévedt” eladókkal és üz­letvezetőkkel szemben. A 405., a 446. és a 459-es számú húsboltokban a csúcsforgalomban kiiktat­ták a pénztárgépet a forga­lomból. Egy helyütt 16 ezer forint készpénzt találtak, ami nem volt beütve a gépbe. Az üzletvezető arra hivatkozott, hogy így „gyorsabban megy a kiszolgálás”. Őt és kollé­gáit öt-ötezer forint pénz­bírsággal sújtották. A boltokban egyébként többnyire megfelelő volt a választék és a 124 üzlet kö­zül csupán 12-ben volt elég­telen az olcsóbb cikkek kí­nálata. A húsboltok többsé­ge kicsi, ezért nincs megfe­lelő lehetőség a főtt hentes­áruk eladására. A vizsgálat tapasztalatai szerint késve vezették be a sertésfej és -láb idényárakat. Ezért je­lentős készletek halmozód­tak fel ezekből a cikkekből és a boltvezetők kénytelenek voltak besózni a maradékot. Több boltban egy vágótő­kén szeletelték a tőkehúst és a hentesárut. Ez közegész­ségügyi szempontból nem felel meg az előírásoknak. A vizsgálatba bevont közegész­ségügyi ellenőrök véleménye szerint egyébként gyakori a higiéniás előírások megsér­tése. A felügyelőség a pénzbír­ságok kiszabásán túl az érin­tett vállalatok vezetőinek je­lezte a hiányosságokat. El­sősorban azt, hogy rossz a belső ellenőrzés, a Borsodi és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatok­nál éppúgy, mint az áfész­­eknél. Több boltban hóna­pokig nem volt revízió. A lehangoló tapasztalatok után hozott intézkedések hatását nemsokára utóvizsgálaton mérik majd le. (erdős) Díjmentes jogi tanácsadás A Bartók Béla Művelődési Központban már ötödik éve rendszeresen, havi egy alka­lommal megtartják a díjmen­tes jogi tanácsadást. A négy­­szemközti beszélgetéseken ál­talában 30—40 fő vesz részt. Ma (25-én) délután 5 órakor a művelődési központ irodá­jában dr. Tímár László, a járásbíróság elnökhelyettese tart ismételten díjmentes jogi tanácsadást. Százn­eoyven éve születen Herman Ottó Születésének 140. évfordu­lója alkalmából koszorúzási ünnepséggel emlékezik név­adójára, a nagy magyar ter­mészettudósra, Herman Ottó­ra a miskolci múzeum. A Papszer utcai régi múzeum­­épület előtt álló szobornál ma délután fél 3-kor tartják az emlékünnepséget, majd a felső-hámori temetőben ke­resik fel Herman Ottó sír­ját. A koszorúzás itt délután 4 órakor lesz. Elkészült a mintapéldány Nagyszőlős A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárában elkészült a nagykonzolos mestergerenda mintapéldá­nya, melynek alkalmassági vizsgálatai a befejezés előtt állanak. A jövő év első ne­gyedében valószínűleg meg­kezdhetik a sorozatgyártást. A mestergerendákat országszer­te felhasználják az építkezé­seken. A gyár szakemberei az univáz szerkezetet újra és újra továbbfejlesztik; tavaly a vakolást nem igénylő fe­­ leslem­ezooía­ démpanelt készítették el, most pedig újabb fejlesztést eszközöltek a gyártmányon, melynek jelentősége főleg az, hogy a tervező építészeknek nagyobb szabadságot ad, va­lamint a kivitelezési ráfordí­tást csökkenti az építkezése­ken. Az új nagykonzolos ge­rendák alkalmazásával meg­szűnik a helyszíni hegesztés, ami meggyorsítja az UNI­­VÁZ-ból készülő létesítmé­nyek építését. II. Rákóczi és az űrkutatás Holnap (26-án) este 6 óra­kor kezdődik az Ady Endre Művelődési Házban a honis­mereti előadássorozat követ­kező adása, melyen II. Rá­kóczi Ferenc és a szabad­ságharc irodalmi és művé­szeti vonatkozásairól lesz szó. A művelődési házhoz tartozó vargahegyi ifjúsági klubban dr. Szabó Gyula, az Uránia csillagvizsgáló igazgatója­­ art előadást az űrkutatás leg­újabb eredményeiről a fiatal hallgatóság részére. Durbincs sógor, szemelt rizlin« Ek már szüreti előkészületek... A Magyar Állami Pince­­gazdaság Tokaj-hegyaljai Üzemének miskolci pincésze­te látja el megyénket hordós borral. A nyári időszakban nem csökkent a fogyasztás, a gyakori sörhiány miatt az emberek fröccsel, hosszúlé­péssel oltják szórajukat. A legnagyobb forgalmat a kö­zepes árú borokból bonyolít­ják le. Sláger még a Durbincs sógor, a szemelt rizling és más kommersz borok, ame­lyekből a szüretig csak kor­látozott mennyiség áll raktá­ron. A jövő hónap elején a miskolci pincészet megkezdi a szüreti előkészületeket a dél-borsodi bortermő vidé­keken. A VASVILL sajtótájékoztatója a Júvában Javult az áruellátás A VASVILL Észak-ma­gyarországi Vas és Műszá­la Kereskedelmi Vállalat a Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megyei újságírók részére ma délelőtt 10 óra­kor sajtótájékoztatót tartott a Hotel Júnóban. A sajtótá­jékoztató előadója dr. Csűri Ferenc, a VASVILL Észak­magyarországi Vas és Mű­szaki Kereskedelmi Vállalat igazgatója volt, aki a belke­reskedelmi miniszter rende­lete alapján szervezett terü­leti vállalat 1974. évi tevé­kenységéről, az áruellátásról beszélt. Elmondta, hogy a vállalat átszervezése óta színvonala­sabb az áruellátás és haté­konyabb a gazdasági tevé­kenység. Az eltelt időben a vállalat profiljába tartozó áruféleségekből — vas- és műszaki cikkekből — 17 vá­rosban és körülbelül 800 községben, 23 ezer négyzet­­kilométer területen 7500 bolt folyamatos áruellátását kel­lett biztosítania. Ezen árte­rületen több mint kétmillió ember él, az ország lakossá­gának egyötöde. Egyebek között elmondta, hogy a szállítók és vevők együttműködésének eredmé­nyeként a hiánycikkek szá­mát csökkentették, a válasz­tékot bővítették, a dolgozó nők háztartási munkájának megkönnyítése érdekében jobb ellátást biztosítottak háztartási gépekből, növelték az olcsó és közepes árfekvé­sű cikkek forgalmát. A vál­lalat kialakította minőség­­védelmi szervezetét, melynek érvényesítése egyre hatéko­nyabb. Említésre méltó, hogy a múlt év során mindössze 25 vevőreklamáció volt, me­lyet a vásárlók megelégedé­sére azonnal elintéztek. A vállalat nyeresége a tervhez viszonyítva körülbe­lül hárommillió forinttal nö­vekedett, javulás következett be az egy főre eső forgalom alakulásában is. A bérszín­vonal 9,8 százalékos fejlő­dést mutat. Mire számítanak a számítástechnika szakemberei? Közös nyelv a komputernek Nem könnyű a hétközna­pok nyelvén beszélni arról a tanácskozásról, amely — hat szocialista ország számítás­­techn­ikai szakembereinek részvételével — tegnap kez­dődött a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A csöp­pet sem szakszerű megfogal­mazás szerint az AMT (Auto­matizált Műszaki Tervezés) Szakértő Tanácsát azért hoz­ták létre, s a tanács tagjai azért cserélnek eszmét Mis­kolcon négy napon át, hogy a különböző országok egységes számítógépparkja „megtanul­jon” egy nyelven beszélni. NEMCSAK ADMINISZTRÁTOR Gárdos György, a Gépipari Technológiai Intézet igazga­tóhelyettese, a Szakértői Ta­nács magyar tagozatának ve­zetője tegnap sajtótájékozta­tót tartott. — Most­ már bátran el­mondhatjuk, hogy a számító­gépek nálunk is elterjedtek, mindennapos segítői, nélkü­lözhetetlen eszközei lettek az üzemeknek. Ám holt tőke az olyan gép, amelyet nem tud­na a mai kor színvonalán kihasználni. Egy komputer nemcsak arra való, hogy el­végezze a nyilvántartás, ad­minisztrálás — manuálisan idegőrlő — munkáját. Erre is jó, de csak erre használni pa­zarlás. A komputer alkotó­társ lehet, s nekünk itt és most az a feladatunk, hogy a gépiparban propagáljuk, ter­jesszük, megvalósítsuk a szá­mítógépek adta új lehetősé­geket. Szeretnénk megkönnyí­teni a konstruktőrök, techno­lógusok munkáját. PÉLDÁUL A FOGASKERÉK — A konferencia résztve­vőinek törekvése kettős. A fentieken túlmenően azt is szeretnénk, ha a nemzetközi munkamegosztás, a KGST- országok termelési együttmű­ködéséhez hasonlóan átplán­­tálódna a számítógépes programokra is. Ha valahol „kitaláltak” valamit, azaz el­készült egy számítógépes „al­kalmazásai programcsomag”, az legyen ismert és hozzáfér­hető a Szakértői Tanács or­szágaiban. Ne járjon minden egyes vállalat, minden ipar­ág, vagy ország külön uta­kon. Ez szétforgácsolja az erő­ket. A koncentrált kutatás a nagyobb siker reményével ke­csegtet. — Mondok egy példát. A fogaskerékszámítás bonyolult munkáját csaknem minden gépipari üzem házon belül végzi el. Ki a hagyományos módon, ki pedig számítógép­pel, — felszereltségtől függő­en. Hát nem kézenfekvő, hogy egy program­bankban össze­­gyűjtsük az összes, a tagor­szágokban fellelhető fogaske­­rékszámítási „receptet”, s azt az érdeklődők rendelkezésére bocsássuk?! A dolog valóban kézenfek­vő, s a példa tetszik V. D. Cvetkovnak is. A szovjet de­legáció vezetője, a Belorusz Tudományos Akadémia Mű­szaki-Kibernetikai Intézeté­nek igazgatóhelyettese nagy tervekkel, nagy reményekkel jött hazánkba. AZ EGYETEM IS ÉRDEKELT — Ha csak a mi témánkat vesszük, a számítástechnika gépipari alkalmazásának le­hetőségeit, akkor a nem szak­ember előtt is nyilvánvaló, hogy a megoldandó problé­mákhoz általában egy ország kevés. A szocialista országok­ban létrejött számítástechni­kai csoportok szakemberei igénylik is az együttműkö­dést. Ezen a négynapos ta­nácskozáson nemcsak a je­len tennivalóit vitatjuk meg, hanem előre is nézünk. Meg­vitatjuk az 1980-ig szóló együttműködési tervjavasla­tot, s olyan programot foga­dunk el, amely minden or­szág érdekeit szem előtt tart­ja, kiküszöböli a párhuzamos kutatást és koncentrálja az erőket. A hat ország félszáz szak­embere először plenáris ülé­sen, aztán szekcióüléseken ta­nácskozott. Az természetesen nem­ véletlen, hogy a rangos rendezvénynek a miskolci egyetem adott otthont. A gé­pészkar minden tanszéke ér­dekelt a számítógépes techno­lógiai programok kidolgozá­sában. A tanácskozás színhelye Hegedűverseny Az egyik kiskapu: fekete, meg egy barna hegedűtök. A másik: két kottacsomó, féltéglákkal lenyomtatva. A két kis muzsikus rúgja a gumilabdát, cselez, fut, taktikázik. Egyi­kük fehér térdzokniján a becsúszásos szerelés nyoma látszik. A másik percenként lekapja csontkeretes szemüvegét és po­ros ingébe törli. Az izzadságcseppek patakokban folynak homlokáról, minduntalan bepárásodik a dioptriás üveg, de sebaj, máris iramlik tovább a srác a labda után. Kora dél­után van. A bérházak tövében ez a csöndes kis utca kitűnő lorinópálya. Errefelé autó csak véletlenül jár. Amint hallom, 8:2 a mérkőzés állása, a zenészek javára. Az ellenfél: két fiúcska valamelyik közeli bérházból, elkeseredetten támad, de a szemüveges hegedűs csodagyereknek bizonyul. Meg kell adni, betonvédelem egyszemélyben. Az ellenfél durvulni kezd, csattan a szemüveges lábszárcsontja, de ő meg se nyik­­kan. Gyors testesei, ellentámadás, passzol és ott a gól. Az eredetileg fehér térdzokniról csodálatos érzékkel pöccen a labda a picinyke kapuba. Az egyik kotta lapját meglibbenti a szél! A szemüveges az órájára néz és azt mondja: — Árpád! Árpi! Indulni kell haza, vége a hegedűórának! A két másik fiú egyenlíteni szeretne mindenképpen, de hiába cikiskednek, hogy „akkor feladtátok a mérkőzést, mi nyertünk ... ”, a virtuózok megpróbálják rendbeszedni ruhá­zatukat, hónuk alá kapják a hangszereket és indulnak ha­zafelé behúzott nyakkal. Jaj, csak észre ne vegyék otthon a lógást, mert akkor elhúzzák a nótájukat... (varga) Jó termés ígérkezik Seregszemle aratás előtt Az aratási előkészületek­ről, a még elvégzendő fel­adatokról tárgyalt ma dél­előtt a megyei operatív bi­zottság. Az 1975. évi aratás előkészítésének állásáról és a még hátralevő feladatokról Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, az ope­ratív bizottság elnöke adott tájékoztatást a gazdaságok és az aratást segítő vállala­tok képviselőinek. A betakarítási munkák megyénk déli részén már a jövő héten elkezdődnek, s csak augusztus közepe után fejeződnek be. A terméski­látások jók. Nehezíti majd a munkákat, hogy a bő csapadék és a viha­rok miatt sok helyütt meg­dőltek a vetések. A szeszélyes időjárás miatt valamivel később is kezdő­dik az aratás. A gazdaságok mindenütt felkészültek. Termelőszövet­kezeteink közel százezer hol­don vetettek gabonát. A me­gyében harmincezer vagon gabona vár majd betakarí­tásra. Idén már enyhülnek a raktározási gondok. Az Ist­­ván-malomnál épült új ga­bonasiló 2000 vagon ter­ménynek ad helyet. A MEZŐGÉP és az AGRO­­KER Vállalat az idén is ügyeleti szolgálatot szervez. A MEZŐGÉP Vállalatnál folyamatosan javítják a meghibásodott aratógépe­ket és szállítási eszközöket. Feltöltötte raktárait az AGROKER is. Az alkatrész­­ellátás várhatóan jobb lesz, mint tavaly, bár az E—512- es kombájnokhoz például ke­vés a pótalkatrész, pedig a dőlt gabona aratásakor a gépek tartozéka is könnyeb­ben tönkremegy. Gondoskodtak a zavarta­lan üzemanyag-ellátásról, készenlétben állnak a szárí­tók. Az idén különben 850 kijavított és 150 új kombájn várja a betakarítás megkez­dését. Ha az időjárás nem szól közbe, alkotmányunk ünnepén a bőséges új ke­nyérnek is örülhetünk.

Next