Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

Művészeti •­­ misszió Előadásaikról már szóltunk, de hát nem az előadás az egyetlen forma és lehetőség, hogy a színház találkozzon a közönséggel. Kicsit furcsa, hogy emlékeztetni kell erre. Akik már eszméltek a „falujárások” időszakában, vagy netán részt vettek a romos Budapest egy-egy színházi matinéján (hány­szor idézte ezeket az alkalmakat Gobbi Hilda és Major Ta­más), azok tudják: a művészek — műkedvelők — nemcsak arra törekedtek, hogy esztétikai élményt nyújtsanak. Vala­miképpen — különösen a falujárók — részt kértek, vállaltak az emberek gondjaiból, megosztották velük örömeiket, mint ahogy a néző is megosztotta a falujáróval az akkori idők legjobb falatjait. Szó sincs arról, hogy most a 25. Színház turnéjának ürü­gyén engedjünk nosztalgiánknak. Ha emlékeztettünk egy új világ teremtésének kezdetére, csak azért tettük, hogy — sok ember egybehangzó véleménye alapján — elmondhassuk: a vendégül látott fővárosi színház művészeinek hivatásszere­­tete ugyanarról a tőről fakad, mint a közönséget kereső, lel­kesítő forradalmár elődöké. A 25. Színház vendégszereplését­­ jobb szó híján haszná­lom az utóbbi kifejezést) felidéző beszélgetésen tulajdon­képpen végig erről volt szó. S miközben emlegettük a találkozási (kommunikációs) alkalmakat, bizonyos nyugtalanság is úrrá lett rajtunk. Mert­­ az egész országot szolgáló színháztól mégsem kívánhatjuk, hogy afféle fináléjának tekintse a megyét, s folyamatosan vállaljon itt közművelődési s művészeti feladatokat. Világos, hogy ezeknek a feladatoknak a zömét a mi művészeti mű­helyeinknek kell ellátniuk. Az említett nyugtalanság azért támadt fel bennünk, mert tudjuk, hogy mennyire nagy és nehéz ez a feladat. S talán azért is, mert már eleve számít­hatunk bizonyos ellenérzésekre. Hogyne számíthatnánk, mikor a Miskolci Nemzeti Színház­nak több mint ötszáz előadást kell tartania egy szezonban. Mikor itteni színművészeinknek nincs idejük arra (hiszen délelőtt próbálnak), hogy egy egész napot szánjanak egy-egy településre. Műkedvelő együtteseink pedig nem eléggé fel­készültek erre a feladatra. Világos, hogy a 25. Színház szeptember 21—30-ig tartó borsodi-miskolci jelenlétét (aktivitását) nem lehet utánozni. De nagy hibát követnénk el, ha nem tanulnánk példájukból. A vendéglátó községek, települések népművelői egyhangúlag bizonyították, mennyire igénylik — különösen a munkás­lakta vidékek —, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a művészeti műhelyekkel, illetve azok képviselőivel. Mert fél­reértés ne essék, nemcsak a színészek, színházak­ missziójá­ról van szó. Mindazoknak, akik esztétikai élményekkel akar­ják orientálni az embereket, sokkal gyümölcsözőbb lesz a tevékenysége, ha közönségük megismeri művészetük moz­gatóit, emberségüket, elkötelezettségüket. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a művészek számára is mennyire meg­­termékenyítőek lehetnek ezek a természetes, póztalan, hét­köznapi együttlétek. Ezt bizonyítják a 25. Színház rendhagyó irodalomórái, a bányászoknak tartott „leszállási” műsorok, a KISZ-iskolásokkal folytatott viták, az előadások előtti kö­zös éneklések és sorolhatnánk tovább. Egy­szóval, a művészeti műhelyekben nem uralkodhat üzemi­ (mechanikus, statisztikai) szemlélet. Arisztokratizm­us meg éppen nem! A 25. Színház példája újabb és újabb talál­kozási alkalmakra kell, hogy ösztönözze művészeti műhe­lyeinket. Színházunk és az üzemek szocialista szerződése, a Játék­szín tájelőadásai, kamaregyütteseink vidéki koncertjei, kép­zőművészeink minitárlatai már meg is teremtették az alapot ahhoz, hogy termékenyebb kapcsolatok alakuljanak ki. Most sokakat lelkesít a vendégszínház példája. Jó lenne, ha nem lohadna le a lelkesedés, annál is inkább, mert a meglátoga­tott nézők telve vannak várakozással. (gyarmati) Lesznai Anna emlékkiállítás Lesznai Anna neve sajná­latosan kevesek előtt ismert. Könyv­kiadásunk évtizedek óta semmit nem tett „az asszonyi hang legdúsabb megszólal­tatója ’ népszerűsí­tésére, így csupán az iroda­lomtörténet tartja számon. Mint költőt és ifjúsági írot erős szálak fűztek a fontos kultúrpolitikai szerepet be­töltő Nyugat-körhöz. Radnóti Miklós, Szerb Antal, Hat­vany Lajos egyaránt baráti köréhez tartozott. Bécsi évei során (1919—31) sokat tett azért, hogy­ az ottani emig­ráns magyar írókkal József Attilát megismertesse. Iro­dalmi munkássága mellett jelentős sikereket ért el mint iparművész, festő és illuszt­rátor is. Több első kiadású Ady-kötetet és egy Bartók­­népdalfüzet címlapterve is az ő nevéhez fűződik. A hasznos missziót betöltő hatvani Hatvany Lajos Mú­zeum, amely már több kiál­lításával (Barcsay, Munkácsy, magyar tájképfestészet stb.) felhívta magára az országos figyelmet, elsőnek vállalko­zott adósságtörlesztésre a Lesznai Anna-emlékkiállítás megrendezésével. A novemberig látható em­lékkiállításon bemutatják a sokoldalú alkotóművész iro­dalmi munkáit, ugyanakkor gazdag anyagot sorakoztat­nak fel Lesznai Anna ipar­­művészeti munkáiból, mese­­illusztrációiból, a különböző könyvekhez készített címlap­tervekből is. (p. a.) -­t Déryné naplója nyomán, Pilinszky János szövegeinek felhasználásával Maár Gyula írta és rendezte a Déryné hol van? című új, színes magyar filmet. Az egyik legnagyobb magyar színésznő életének azt a korszakát választotta témájául, amikor tehetsége teljé­ben, a pálya csúcsán kényszerül visszavonulásra. Ez az időszak méltán izgat mindenkit, aki Déryné pályafutásával vagy színháztörténettel foglalkozik, és két szempontból is tanulságos lehet. Nem ő az első és nem is az utolsó, aki akkor kerül a pálya szélére, amikor a legtöbbre képes. Az általános igazságok mellett pedig megismerhetjük azokat az éveket, amelyekről keveset tudunk. A filmet Koltai Lajos fényképezte, a főszerepet Törőcsik Mari játssza, és holnaptól a második hálózatban, Miskolcon a Hevesy Iván Film­klubban láthatja a közönség. Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára előkészítő, önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiatalok részére, akik 1975-ben vagy korábba érettségiztek és az 1976—77. tanévben olyan egyetemen vagy főiskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a felvételi orso­’ **•*.*-' matematika és fizika Részvételi díj: 650 Ft A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc—Egyetemváros, központi főépület, fszt. 23. ajt Jelentkezési határidő: 1975. október 30. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM oktatási rektorhelyettese ajtó) Tízezreknek kell könyv a kezébe Tanulni nem szégyen, csak nehéz Túlzás lenne azt mondani, hogy az országban ma mindenki ta­nul, de az is igaz, hogy nagyon sokan vettek vagy vesznek részt valamilyen szervezett felnőttok­tatásban. Többnyire már a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy munka mellett milyen nehéz a tanulás. Előfordul: közelharcot kell vívni, hogy kiadják a ta­nulmányi­ szabadságot; meg kell küzdeni a munkatársakkal, akik nem segítik a továbbtanulót (arról nem is szólva, ha egysze­rűen ellenérzésből gátolják), és csak azután következhet az a teher, amelynek egyedülinek kellene lennie: a tananyaggal való birkózás. Nem magánÜog Elhamarkodott lenne az ítélet, ha azt mondanánk, hogy mindez magánügy. Bi­zonyos esetekben talán az, de amíg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beiratkozott el­sősöknek csak 72 százaléka végzi el a nyolc általánost, addig az egyik legfontosabb közügy. A felnőttoktatás helyzetét legutóbb a Hazafi­as Népfront megyei bizott­ságának elnöksége vitatta meg, itt hangzott el a mon­dat: a magyar közoktatás­nak nincs olyan részterülete, amelynek ne lenne az egész társadalomra érvényes kon­zekvenciája. Nem mondha­tunk ellent, ha tudjuk, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők száma nem csökken, hanem újraterme­lődik. Az elmúlt tanévben Bor­­sodban 20 és fél ezer felnőtt tanult. Több mint hatezer az általános iskolában, 5620 a dolgozók gimnáziumában, 8 ezer 200 szakközépiskolában. Nincs abban semmi túlzás, ha a felnőttek tanítását, ta­nulását lassan önálló ágazat­ként kezeli a közoktatás. Annyira, hogy rövidesen vár­ható az az új rendtartás, amely az­­ itt folyó munkát úgy szabályozza, hogy hozzá jobb feltételeket ír elő. A kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban a felnőttoktatásban részt vevő tanulócsoportok száma előreláthatólag 146-tal nő, az összlétszám 29 ezer lesz. Ad­dig bizonyára találnak mó­dot a mezőgazdasági munká­sok átképzésének megoldá­sára, megjavulnak a felnőtt­­oktatás „tárgyi feltételei” és független tantestületek lát­hatják el ezt a nagyon ne­héz munkát. Utánpótlás a fel­nőttek közül Sok éve már, hogy alap­vetően nem vitatéma: segít­se-e a munkahely dolgozójá­nak továbbtanulását? Segíte­nie kell mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdaság gépesí­tése, az ipar változásai ezt olyan mértékben megkövete­lik, hogy máris vannak olyan szakmák, ahol az utánpótlás csak a felnőttek közül vár­ható. Nagyon sok vállalat van, ahol nem is kell erre minduntalan felhívni a fi­gyelmet, de az említett ta­nácskozásnak volt egy olyan mozzanata, amely feltétlenül továbbadásra érdemes. A pedagógia egyik fontos alaptétele, hogy a munkát megkívánja és azután elis­merje a nevelő. Ha gyere­kekről van szó, ezzel mind­nyájan tisztában is vagyunk, csak a felnőttet hagyjuk gyorsan magára. Pedig a tár­sadalmi, népgazdasági érdek mellett nagyon sok lélektani összetevője van annak, hogy beül-e az általános iskola 7. osztályának padjába és ott marad-e, aki elmúlt már 30, vagy éppen 40 éves. Nagy türelmet, sok tapintatot, szí­vós munkát kíván ez attól is, aki tanul, attól is, aki ta­nít. A legkevesebb, hogy ter­mészetesnek vegyük, hogy a 8. osztály végbizonyítványa, a szakmunkás-képesítés, vagy éppen az érettségi kedvéért a következő években is a felnőttek tízezreinek kell könyvet venni a kezébe. (makai) Óraival találkozik író—olvasó találkozót ren­deznek ma este 7 órától Me­zőkeresztesen, a művelődési házban. Az irodalomkedve­lők Juhász József költővel találkozhatnak. Psota Irén előadói estje Psota Irénnek lesz ma ön­álló előadói estje a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház nagytermében. A népszerű színésznő műsorának címe: „Töltsünk, el egy édes órát...” Az előadás fél 6-kor kezdődik. Brigádvetélkedő a múzeumban Nagy érdeklődés kíséri a múzeumi és műe­mléki hónap eseményeit. A következő he­tekben sok vonzó esemény várja az érdeklődőket. A Ma­gyar Nemzeti Múzeumban szakvezetés és filmvetítéssel egybekötött előadások lesz­nek. A restaurálás műhelytit­kaiba is beavatják az érdek­lődőket. A Szépművészeti Mú­zeumban az október 26-án kezdődő tárlatvezetési soroza­ton — vasárnap délelőttön­ként — művészettörténészek kalauzolják a látogatókat. A nagycenki Széchenyi Múze­umban, a Széchenyi István nevét viselő szocialista bri­gádok vetélkedőjét rendezik meg október 27-én, a győri Xantus János Múzeumban — ahol a múzeumi történelem­­órákat kezdeményezték — ok­tóber 22-én bemutató taní­tást tartanak általános isko­lai és gimnáziumi tanárok­nak. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Koczkás Sándor könyvszemléje. — 13.30: Lakatos Antal népi ze­nekara játszik. — 14.00: Ezerest délután. — 14.24: Az elizondói lány. Részletek Offenbach dal­­játékából. — 18.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Hí­rek. — 15.55: A Közönségszolgá­lat tájékoztatója. — 16.00: Vá­sárfia. — 16.25: Holnap közve­títjük ... — 16.50: Hírek. — 16.55: Közvetítés a Csehszlová­kia—Magyarország válogatott lab­darúgó-mérkőzés 1. félidejéről. — 17.50: Zentai Anna nótákét énekel. — 18.15: Miért igen, mi­ért nem? zenéről tíz percben. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Slágerexpressz. — 20.44: A magyar népdal hete. — 21.13: Kis magyar néprajz. — 21.23: Dvorzsák: VIII. szimfónia. —­­ 22.00: Hírek. — 22.15: sporthírek.­­ — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bartók zongoraművei. — 23.23: Könnyűzene. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Maria Callas spon­­tini A vesztaszűz című operá­jából énekel. — 0.25: Himnusz.— 0.30: Vízjelző szolgálat. Petőfi rádió: 12.00: A magyar népdal hete. — 12.19: Népszerű fúvósátiratok — 12.30: Hírek. — 12.33: Barokk muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: ..A gyermekek­nek írta Bartók Béla”. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órá­ja. — 18.00: Közvetítés a Cseh­szlovákia—Magyarország váloga­tott labdarúgó-mérkőzés II.­ fél­idejéről. — 18.50: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből. — 19.15: Ahol a formára is adnak. Fekete István riportja. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: A magyar népdal hete. — 19.57: Nicolae Herlea és Fellicia Weat­hers énekel — 20.37: Hírek. — 20.40: Budapesti művészeti he­tek. — Mátyás király: Száraz György esemény­játéka. III. rész. — 21.43: Tánczene innen-onnan. — 22.30: Hírek. — 22.33: Népda­lok. — 23.15: Pergolesi-művek. — 24.00: Hírek. — Utána: Idegen nyelvű vízjelzőszolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. — hírek. — 17.05: A borsodi üzemekben — eredmé­nyek, gondok, tervek. Nagy be­ruházásaink: az épülő Tiszai Kő­olajfinomítóban. — 17.15: sanzo­nok. — 17.25: Női dolgok, női gondok. — Drótgyári asszo­nyok . . — 17.35: A megye sport­életéből. — 17.40: Filmzene. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Előadó: a szerző! — 18.25: Hírösszefoglaló Televízió, 1. műsor* 16.43: Mű­sorismertetés. — 16.45: Hírek. — 16.50: Csehszlovákia—Magyaror­­­szág labdarúgó-mérkőzés közve­títése. — 18.50: Postafiók 250. — Takács Mari műsora. — 19.05: Reklám. — 1940: A Közönség­­szolgálat tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Miéi néni harmadik élete Kiss Manyi műsora. — 21.05: Kri­tizálni könnyű!? — 21.55: Tv­­híradó 3. — 22.05: Vélemény. Televízió, 2. műsor; 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Kirgizia hegyei között. Szovjet rövidfilm. — 20.25: Séta a Rhone-delta vi­dékén. NSZK film. II. rész. — 21.00: Reklám. — 21.05: Tv-hír­­adó 2. — 21.25: Paracelsus. Szlovák televízió. 10.50: Cseh­szlovákia—Magyarország váloga­tott labdarúgó-mérkőzés közvetí­tése. — 19.00: Híradó. — 20.00: Filmmúzeum. — 21.20: Híradó. Kiállítások; Miskolci Galéria (11—19): Seres János festményei. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18) : A lengyel plakátművészet története. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Diósgyőri Vár (9—16): A diósgyőri vár tör­ténete. — Déryné-ház (9—16): Déryné- és Lévay József-emlék­­szobák. — Kohász Galéria (14— 17): Imreh Zsigmond-emlékkiállí­­tás. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kondor Béla-em­­lékkiállítás. Miskolci Nemzeti Színház CT­: Boccaccio, Lehtár és Egyetemi bérlet. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK: svejk, a derék katona I—II. Dupla hely ár! Mb. szí. , csehszlovák film v Kezdés: 15 órakor Puha ágyak, kemény csaták Felemelt helyér!­­Szí. angol film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor HÍRADÓ MOZI Híradó, rövidfilmek Előadás: 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH Monsieur verdoux Amerikai film Kezdés: £ 3. hn5 és 7 órakor SAG­VARI Vanyusin gyermekei Mb. szovjet film Kezdés: 7 órakor SZIRMA A túsz Mb. szovjet film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjá­ból. — 8.27: BNV-reklám. — 8.30: Franck: d-moll szimfónia.— 9.05: Harsán a kürtszó! — 9.35: Mozart: Esz-dúr szonáta K. 481. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskola­rádió. — 10.30: Régi híres éne­kesek műsorából. — H.OO: Bá­bolnától — Chicagóig. — 11.15: Prokofjev: Péter és a farkas. — 11.29: Illés Béla füvei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Filmzene. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: A magyar népdal hete. — 8.55: Nagy Éva és Aradszky László énekel. — 9.30: Hírek. — 9.33: Szovjet regények filmen.— 10.60: a zene hullámhosszán. — 10.55: Édes anyanyelvünk. — 11.55: Gyermekek könyvespolca. \

Next