Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Ősbemutató Egerben Kertész Ákos a Sziklafalról Kertész Ákos: Sziklafal. Szereplők: Kassai Kornél hangja, Anna, Hanna, Anyus­­ka, Róza. Történik napjaink­ban. Bemutató az egri Gár­donyi Géza Színházban, 1976. január 15-én. Ennyi az első lap, amelyet 122 gépelt oldal követ. A dráma. Pontosabban a szö­vegkönyv, amelyből a drá­ma a színpadon születik. Néhány napja végre igazi színházi légkör honol Thália egri templomában, ahol most színészek laknak, és az éb­redés után reggelit készít az ügyelő, a műszak berendezi a próbaszínpadot, pontosan 10 órakor csendet parancsol a kis piros lámpa. Az alko­tás láza forrósítja fel a le­vegőt. Emberi kapcsolatok Egy ismert művész, a kor felfedezettje, aki az utóbbi években már egyre kevésbé hitt tehetségében, gépkocsi­jával 140 kilométeres sebes­séggel egy hatalmas szikla­falnak rohant. Három as­­­szony gyászolja, és egymást marva kutatja, mi történt. És miért? Öngyilkosság, vagy baleset? Ki a felelős Kassai Kornél haláláért? S ekkor valahonnét Kőbányáról be­jöp egy negyedik asszony, Róza, aki vagy 20 esztendő­vel ezelőtt takarított, és ez­ért lakott ennél a polgári családnál. A próbákon ott izgul, fi­gyel a szerző is. A bemutató előtt még meg lehet kérdez­ni az írótól: miről szól tu­lajdonképpen a Sziklafal? — Az emberi kapcsola­tokról. Pontosabban egy fér­fi kapcsolatrendszeréről — válaszolja Kertész Ákos. — Sok szó esik ebben a drámá­ban a szerelemről, de ez szá­momra csak abból a szem­pontból érdekes, ahogy arról Marx írt, valahogyan így: férfi és nő, az embernek az emberhez való legtermésze­tesebb kapcsolata. — Ilyen értelemben már bizonyos társadalmi mércéül is szolgál? — A férfi és a nő kapcso­lata képes kifejezni egy adott társadalom fejlettségi fokát. Birtokolja az egyik a mási­kat, vagy egyenrangú tár­sak? Hogyan befolyásolják a kapcsolatok megőrzését az anyagi tényezők? — mindez valahogy a társadalom szer­kezetének tükre, és így vá­laszt ad arra is, hol tartunk itt, és most. — Ki ez a Róza és vajon melyik korábbi Kertész-mű­ből lépett elő? — Majd kibogozzák ezt az esztéták és a kritikusok, ha akarják. Én csak azt tudom, hogy három nő jártat­ja a száját a színpadon, lelkizik, követeli magának a múltat, igazolja önmagát, és ekkor belép Róza. Nincsenek elmé­letei, nem magyaráz, termé­szetesen felmutat egy embe­ri magatartást, teszi, ami a dolga. Azt hiszem, sikerült megfogalmazni egy olyan jellemvonást, amely nem ál­talános, hiszen Róza talán még egy kicsit mese... — A szövegkönyv nem jel­zi a műfaji meghatározást... — Egyelőre még nincs műfaji meghatározás, de le­het, hogy nem is lesz. Sok mindent elcsépeltek az utób­bi időben, s különben is utó­lag lehet pontosan megfo­galmazni, hogy mit látott az ember. Majd a kritikusok .. . ..Ha a próba meggyőz, átírom” — Mit jelent az író szá­mára ez az alkotói együttlét a rendezővel, a színészek­kel? — Írók és rendezők nélkül volt már színház, de színész nélkül soha. Egy dráma csak akkor van kész, amikor a premieren felmegy a füg­göny. Sőt, még akkor sem igazán. Mindig formálható, alakítható. Tulajdonképpen azért vagyok itt Egerben, fi­gyelem a próbákat, a színé­szek reagálását, és kezdet­ben ugyan igazolni akarom mindazt, amit leírtam, de ha a próba meggyőz, ak­kor át­írom. Ami pedig a rendezőt illeti. Illés István a barátom — akivel együtt dolgoztam már a Névnap bemutatója előtt is —, pontosan érti, hogy mit akarok. Ez vonat­kozik a tehetséges színészek­re is, Gyöngyössy Katalinra, Meszléry Juditra, Demeter Hedvigre, és a vendégként­­ szereplő Pécsi Ildikóra is. Különben is itt valamennyi­en egymással focizunk és nem egymás ellen... MÁRKUSZ LÁSZLÓ meg egy mese... kicsit •X- Meszléry Judit, Gyöngyössy Katalin, Pécsi Ildikó és Demeter Hedvig­­,- Kertész Ákos és Demeter Hedvig. (Pilissy Elemér felvételei) Mimiano és Callas Silvana Mangano és Maria Callas játssza a főszerepet abban a filmben, amely Prou­s­tnak állít emléket. Az eltűnt idő nyomában című Proust-regény megfilmesíté­sének gondolatát 5 évvel ezelőtt vetette fel Visconti, de nem­ talált olyan produ­cert, aki a forgatáshoz szük­séges összeget rendelkezésére bocsátotta volna. Egyik nyilatkozataoun szerző mondta el, hogy írói látásmódjára milyen nagy hatással volt Kerényi pro­fesszor diagnosztizáló mód­szere. Illés Endre pályája később másként alakult, nem lett orvos, de írásaiban mind­máig megőrizte a jó orvosi­, jellemző racionális elemző készséget, amellyel az élet a társadalom betegségeit fel­tárja. Felfogása szerint az egyik kórokozó, betegséggóc a hazugság. Ez a szenvedé­lyes érdeklődés a hazugság természete és jelentkezési formái iránt, valóban végig­kíséri pályáját. A Hazugok című darabjá­nak a sémája is igen egy­szerű. Adva van az egyik ol­dalon az ártatlan tisztesség: Takács professzor, aki szin­te nyomasztó hatással van a családjára erkölcsi fölényé­vel. Míg jön egyszer egy zug­­firkász, aki egy kávéházban elkapott felelőtlen kijelentés alapján sorra megzsarolja a professzor családtagjait. Elég csupán állítania valamit — Takács fiatalon ellopta Jens professzor találmányát, s eb­ből csinált pénzt, karriert — és a testvér, a nagynéni, a fiú fizet. Anélkül, hogy meg­győződnének, hogy követel­nék legalább az állítás bizo­ny­gosát­. A darab végén nyil­vánvalóvá válik, hogy miért. Pauli néni fogalmazza meg, aki mindig is gyűlölte uno­­kaöccsét: a hazugság a ter­mészetes állapot, hiszen — szerinte — mindenki hazu­dik. A hazugságot szükség­szerűnek és kényelmesnek is tartja. Hanna, a feleség lá­zad fel először, mert tisztán akar élni, hinni akar. Ami­kor az ő hite is megrendül, még akkor sem akarja vál­lalni a cinikus cinkosságot a családdal. A leleplezés — a zsarolóé is, a családé is — egy dramaturgiai „csavarás”, véletlen során következik be. Hanna dühében pofonvágja a zsarolót, s az ekörül ka­vart botrány végül is elviszi magát a professzort is Ka­báthoz. Takácsot nem a pénzéhes, kisstílű zsaroló szélhámossága döbbenti meg. Végül is Kabát ebből él, s egy percig se csinál titkot ebből, sőt felfedi szakmai fogásait is. Takács már-már tiszteli is ezt a nyomorultat, hiszen egyszerre gyáva, szor­galmas és leleményes. Taká­csot az döbbenti meg, hogy a családja mindent elhitt en­nek az idegennek, és nem szólt neki magának. Végül is a zsarolás táptalaja a bizal­matlanság (Pauli néni), a gyávaság (Feri), a megren­dült hit (Hanna). Mindezt Illés Endre talán túlzottan is kiszámítottan, pedánsan és hűvösen mutat­ja be. Szellemi izgalmat ér­zünk, a nyomozásét, a rejt­vényfejtését, az igazi dráma forróságát azonban nem kap­juk tőle. Amikor Takács el­megy Kabáthoz, már előre tudjuk a befejezést. Nem azt állítottuk ezzel, hogy nem jó a darab. Illés tényleg meste­re a színpadnak, a feszült­ségteremtésnek. Dialógusai szellemesek, egy perc üres­járat nincs, a jellemek plasz­tikusak. Csak éppen egyol­dalúak, egyszínűek­. Minden a tétel igazolásáért történik a darabban. Ugyanakkor a színészek­nek valóságos felüdülés, cse­mege az ilyen játék. A leg­nagyobb alakítás Darvas Iváné (Kabát) volt. Jelezte, hogy a darab, ezek a figu­rák nemcsak a harmincas években létezhettek. Mindig lesznek, akik kormolnak, hogy hasznot húzzanak be­lőle és mindig lesznek kár­vallottak, ártatlanul bekor­­mozottak. Illés Endre da­rabja azt sugallja, hogy vé­dekezni se nagyon lehet el­lenük. (horpácsi) Hazugok A Hargitán Csíkszeredáról olyan hajnalok­ hajnalán adott a busz, hogy mikor felkapaszkodtunk a Hargitára, még akkor is harmatosan dider­­gett minden fűszál. Ámbár fönn, fönn a fenyők felett jött már a Nap, sugaraiva, pasztákra osztva az erdőt. Ezek a reggelek csinálják a giccsfestőket meg a fűzfapoétá­kat — állapítom meg magamban, miközben jót húztam az itthoni barackpálinkából hogy melegedjek némiképp, s próbáljam valóságosabbnak látni ezt a harmatcseppes, párázó, sziporkázó karácsonyfás világot. S hogy ilyenformán sikerült legyűrnöm az bencés, havasi templomos élményeimet megpillantottam az embert. Nem, először nem az embert, hanem a kocsit. Hatalmas idegen rendszámú bazár volt. Guruló szál­loda, rádióval, tévével, kicsi porszívóval hűtőszekrénnyel, s az isten tudja még mivel ott nyújtózott egy nagy fenyő s egy geren­dákból összerótt faház között. Csak pár lé­pésre hozzánk; ha nem a reggeli fényjáté­kot nézzük, hamarabb is észrevehettük voln­­emcsak az autót, az embert is. Az ember háttal állt a kocsinak, háznak, s ő is nézte, hogyan emelkedik a Nap. — Jó reggelt! — köszöntöttem rá magyarul, mert kö­szönni ugyan több nyelven is tudok, de mi lesz, ha — teszem azt — angol üdvözlé­semre Shakespeare nyelvén akar velem tár­salogni. Az embernek azonban éppen úgy magyar volt az anyanyelve, mint az enyém A nyelvet itt tanulta meg hetven esztendő­vel ezelőtt, valamelyik csíki faluban. S jól megtanulta, mert fél évszázad kevés volt ahhoz, hogy megkopjon a fénye. A szókincs­ből persze sok minden elhullott, elkallódott, s főleg új kincsekkel nem sikerült gyarapí­tani, de ami megmaradt, az most is ragyog. Egy perc alatt megtudom, hogy az ember most — az este — tért vissza 50 esztendő után Kanadából, s még ugyanebben a perc­ben megértem: itt van itthon. Aztán elég fulladozó, asztmás beszédére figyelnem, hogy azt is tudjam, meghalni jött haza. Egyszerre én is ritkának érzem a levegőt, vagy tán nagyon is sűrűnek. Rosszul vagyok. Az öreg a kanadai bányákról beszél... — A nyugdíjam száz dollár. Kanadai dol­lár! Jó pénz, szép pénz! — A további mon­datok belefulladnak egy köhögési ro­hamba ... — Korán ébredt — próbálom közömbös dolgokra terelni a szót. Az amerikás szé­kely-magyar legyűri a fojtogató köhögést, megtörli a rohamban könnyessé vált szemét­arcát, és suttogva (hogy el ne kapja még egy fullasztó kin) ezt mondja: nemigen tud­tam aludni.. vártam ... ezt a reggelt. Mire fölszáradt a harmat, megittam az egész üveg barackpálinkát, s mikor kinyi­tott a Hargita egyetlen kreilerája, az ott ácsorgó gyerekeknek csokoládét vettem. — Te mit akarsz jóvátenni? — kérdezte a feleségem. Sokáig nem gondoltam az öregre, a Har­gitára. Most — két év múltán — olvasom hogy lexikon készül a diaszpórában élő híres magyarokról. Hat kötetre tervezik Hány címszó fér hat vaskos kötetbe? Mind­egy, az én asztmás székelyem úgysem ke­rülne lexikonba; nem volt híres ember gyarmati) KEDD Kossuth rádiós 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.10—13.25: Törvénykönyv. — 13.58: Dalok a háború ellen. — 14.08: Micimackó. Mesejáték. — 14.47: Éneklő Ifjúság. — 15.04 Hírek. — 15.10: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. — 15.31: Polkák. — 15.44: Magyarán szólva ... — 16.00: A világgazda­ság hírei. — 16.05: Harsan a kürt­szó! — 16.35: Régi híres éneke­sek műsorából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Szívünk alatt. Gyermek a családban. — 17.30: Chopin­jei vételekből. — 17.57: Új köny­vek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Népi zene. — 19.40: Emberi szín­játék. Balzac regényfolyamának rádióváltozata. Éva lánya. — 20.28: Haydn: Esz-dúr (Üstdob­­pergés) szimfónia No. 103. — 21.00: Hírek. — 21.05: Húszas stú­dió. Milyen színű a kékmadár? — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Machaut-felvételekből. — 22.30: Nóták. — 22.50: Meditá­ció — a munkaerőhiányról. Jegyzet. — 23.00: Operarészletek. — 24.00: Hírek. 0.10: Nini Rosso trombitál, Mimijé harmo­­nikázik. — 0.25: Himnuszc. Petőfi rádió: 12.00: Nóták.­­­­2.30: Hírek. — 12.33: Hellász é* agyomány. Válogatás John Ceats verseiből. — 12.50: Zene­kar muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Fúvósesztrád. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. —14.«V»: Kettőtől hatig... — 18.00: Új verbunkos-felvételekből. — 18.14: Pablo Casals gordonkázik. — 18.30: Hírek. — 18.33: Operett­részletek. — 19.15: Külföldi tudó­soké a szó. A Föld melegének hasznosítása. — 19.25: Jó estét, CiEel a gyerekek! — 19.30: Csak fiata­loknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Magyar remekírók. Kemény Zsigmondi Zord idő. — 21.03: Népdalok, néptáncok. — 22.00: Operettrészletek. — 22.30: Hírek. — 22.33: Lalo: Spanyol szimfó­nia. — 23.00: slágermúzeum. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Műsoris­mertetés. — hírek. — 17.05: Fia­talok zenés találkozója. — 17.40: Egészségünk védelmében. Az ün­nepi „veszedelmekről” beszél dr. Pénzes Géza. — Zenekari muzsi­ka. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Híres énekesek — népszerű ári­ák. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 16.38: Mű­sorismertetés. — 16.40: Hírek. — 16.50: Így csinálná Sherlock Hol­mes. Szovjet ifjúsági filmsoro­zat. 1. rész: A titokzatos lopás. — 17.35: „Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. — 18.15: Rólad van szó! Fiatalok önisme­reti műsora. — 18.45: Játék a be­tűkkel. — 19.15: Esti mese. — 19.30: tv-híradó. — 20.00: Tv­­torna. — 20.05: Cigányzene. 12. rész: Parasztok és cigányzené­szek 2. — 20.35: A tenger tit­kai. 4. rész: A Galapagos-szige­­tek sárkányai. — 21.25: Tele­szubjektív. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: No de apu! NDK tévéfilmsorozat. 1. rész: Apu nem akar nősülni. — 21.25: Tv-híradó 2. — 21.45—22.40: Zenei Figyelő. A televízió zenei újságja. Miskolci Nemzeti Színház (7): Boccaccio. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Habán kerámia. — Her­man Ottó-emlékház (10—18) : Her­man Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Hódolat Michelangelónak — ki­állítás. — Miskolci Galéria (10— 18): Országos grafikai biennále. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Jugoszláv művészek be­mutatója. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Propaganda 1970— 1975. — dokumentációs kiállítás. BÉKE filmszínházak Bit egyszer egy énekes rigó Szovjet film Kezdés: 14 órakor A színész felesége NDK-film Kezdési hnS és 8 órakor HÍRADÓ mozi Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: de. 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyárt­ KOSSUTH A fekete farkasok üvöltése Szí. NSZK-film Kezdés: 13, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Fellini: Róma Szí. olasz—francia film Kezdés: 15 és 17 órakor 16 éven felülieknek! FÁKLYA Az utolsó völgy Szí. angol film Kezdés: 15 és 17 órakor 16 éven felülieknek! PETŐFI A lopakodó hold Szí. amerikai film Kezdés: 1s és 17 órakor Felemelt helyár! SZIKRA Egy kis előkelőség Szí. angol film Kezdés: 5 és 7 órakor sAgvaki A repülőszázad Szí. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Dalok. — 8.37: Lányok, as­­­szonyok. — 9.02: A fiatal Beetho­ven művei. — 9.49: Könyvszemle. — 10.00: Hírek — 10.05: Mi lesz Bú Bandival? Mesejáték. — 10.59: A Cseh Filharmonikus Zenekar játszik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operettdalok. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szőnyi Erzsébet: Az aranyszárnyú méhecske. Gyer­mekopera. — 9.07: Az NDK nép­hadseregének központi zenekara játszik. — 9.30: Hírek. — 9.33: Válaszolunk hallgatóinknak — 9 50: Az élő népdal. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30- Hírek — 11.33: A Szabó család Televízió. 8.53: Műsorismerte­tés. — 9.00: Tv-torna. — 9.05: Szünidei matiné Kisfilmek és rajzfilmek gyerekeknek. — 10.15: Delta. Tudományos híradó. — 10.40: A tenger titkai. 4. rész: A Galaprecs-szigetek sárkányai. — 11.30: Játék a betűkkel. — 11.5* —12.25: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. TÁNCSICS A királynő nehéz napja Mb. szí. francia film Kezdés: 15 és 17 órakor

Next