Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-23 / 300. szám
Ősbemutató Egerben Kertész Ákos a Sziklafalról Kertész Ákos: Sziklafal. Szereplők: Kassai Kornél hangja, Anna, Hanna, Anyuska, Róza. Történik napjainkban. Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban, 1976. január 15-én. Ennyi az első lap, amelyet 122 gépelt oldal követ. A dráma. Pontosabban a szövegkönyv, amelyből a dráma a színpadon születik. Néhány napja végre igazi színházi légkör honol Thália egri templomában, ahol most színészek laknak, és az ébredés után reggelit készít az ügyelő, a műszak berendezi a próbaszínpadot, pontosan 10 órakor csendet parancsol a kis piros lámpa. Az alkotás láza forrósítja fel a levegőt. Emberi kapcsolatok Egy ismert művész, a kor felfedezettje, aki az utóbbi években már egyre kevésbé hitt tehetségében, gépkocsijával 140 kilométeres sebességgel egy hatalmas sziklafalnak rohant. Három asszony gyászolja, és egymást marva kutatja, mi történt. És miért? Öngyilkosság, vagy baleset? Ki a felelős Kassai Kornél haláláért? S ekkor valahonnét Kőbányáról bejöp egy negyedik asszony, Róza, aki vagy 20 esztendővel ezelőtt takarított, és ezért lakott ennél a polgári családnál. A próbákon ott izgul, figyel a szerző is. A bemutató előtt még meg lehet kérdezni az írótól: miről szól tulajdonképpen a Sziklafal? — Az emberi kapcsolatokról. Pontosabban egy férfi kapcsolatrendszeréről — válaszolja Kertész Ákos. — Sok szó esik ebben a drámában a szerelemről, de ez számomra csak abból a szempontból érdekes, ahogy arról Marx írt, valahogyan így: férfi és nő, az embernek az emberhez való legtermészetesebb kapcsolata. — Ilyen értelemben már bizonyos társadalmi mércéül is szolgál? — A férfi és a nő kapcsolata képes kifejezni egy adott társadalom fejlettségi fokát. Birtokolja az egyik a másikat, vagy egyenrangú társak? Hogyan befolyásolják a kapcsolatok megőrzését az anyagi tényezők? — mindez valahogy a társadalom szerkezetének tükre, és így választ ad arra is, hol tartunk itt, és most. — Ki ez a Róza és vajon melyik korábbi Kertész-műből lépett elő? — Majd kibogozzák ezt az esztéták és a kritikusok, ha akarják. Én csak azt tudom, hogy három nő jártatja a száját a színpadon, lelkizik, követeli magának a múltat, igazolja önmagát, és ekkor belép Róza. Nincsenek elméletei, nem magyaráz, természetesen felmutat egy emberi magatartást, teszi, ami a dolga. Azt hiszem, sikerült megfogalmazni egy olyan jellemvonást, amely nem általános, hiszen Róza talán még egy kicsit mese... — A szövegkönyv nem jelzi a műfaji meghatározást... — Egyelőre még nincs műfaji meghatározás, de lehet, hogy nem is lesz. Sok mindent elcsépeltek az utóbbi időben, s különben is utólag lehet pontosan megfogalmazni, hogy mit látott az ember. Majd a kritikusok .. . ..Ha a próba meggyőz, átírom” — Mit jelent az író számára ez az alkotói együttlét a rendezővel, a színészekkel? — Írók és rendezők nélkül volt már színház, de színész nélkül soha. Egy dráma csak akkor van kész, amikor a premieren felmegy a függöny. Sőt, még akkor sem igazán. Mindig formálható, alakítható. Tulajdonképpen azért vagyok itt Egerben, figyelem a próbákat, a színészek reagálását, és kezdetben ugyan igazolni akarom mindazt, amit leírtam, de ha a próba meggyőz, akkor átírom. Ami pedig a rendezőt illeti. Illés István a barátom — akivel együtt dolgoztam már a Névnap bemutatója előtt is —, pontosan érti, hogy mit akarok. Ez vonatkozik a tehetséges színészekre is, Gyöngyössy Katalinra, Meszléry Juditra, Demeter Hedvigre, és a vendégként szereplő Pécsi Ildikóra is. Különben is itt valamennyien egymással focizunk és nem egymás ellen... MÁRKUSZ LÁSZLÓ meg egy mese... kicsit •X- Meszléry Judit, Gyöngyössy Katalin, Pécsi Ildikó és Demeter Hedvig,- Kertész Ákos és Demeter Hedvig. (Pilissy Elemér felvételei) Mimiano és Callas Silvana Mangano és Maria Callas játssza a főszerepet abban a filmben, amely Proustnak állít emléket. Az eltűnt idő nyomában című Proust-regény megfilmesítésének gondolatát 5 évvel ezelőtt vetette fel Visconti, de nem talált olyan producert, aki a forgatáshoz szükséges összeget rendelkezésére bocsátotta volna. Egyik nyilatkozataoun szerző mondta el, hogy írói látásmódjára milyen nagy hatással volt Kerényi professzor diagnosztizáló módszere. Illés Endre pályája később másként alakult, nem lett orvos, de írásaiban mindmáig megőrizte a jó orvosi, jellemző racionális elemző készséget, amellyel az élet a társadalom betegségeit feltárja. Felfogása szerint az egyik kórokozó, betegséggóc a hazugság. Ez a szenvedélyes érdeklődés a hazugság természete és jelentkezési formái iránt, valóban végigkíséri pályáját. A Hazugok című darabjának a sémája is igen egyszerű. Adva van az egyik oldalon az ártatlan tisztesség: Takács professzor, aki szinte nyomasztó hatással van a családjára erkölcsi fölényével. Míg jön egyszer egy zugfirkász, aki egy kávéházban elkapott felelőtlen kijelentés alapján sorra megzsarolja a professzor családtagjait. Elég csupán állítania valamit — Takács fiatalon ellopta Jens professzor találmányát, s ebből csinált pénzt, karriert — és a testvér, a nagynéni, a fiú fizet. Anélkül, hogy meggyőződnének, hogy követelnék legalább az állítás bizonygosát. A darab végén nyilvánvalóvá válik, hogy miért. Pauli néni fogalmazza meg, aki mindig is gyűlölte unokaöccsét: a hazugság a természetes állapot, hiszen — szerinte — mindenki hazudik. A hazugságot szükségszerűnek és kényelmesnek is tartja. Hanna, a feleség lázad fel először, mert tisztán akar élni, hinni akar. Amikor az ő hite is megrendül, még akkor sem akarja vállalni a cinikus cinkosságot a családdal. A leleplezés — a zsarolóé is, a családé is — egy dramaturgiai „csavarás”, véletlen során következik be. Hanna dühében pofonvágja a zsarolót, s az ekörül kavart botrány végül is elviszi magát a professzort is Kabáthoz. Takácsot nem a pénzéhes, kisstílű zsaroló szélhámossága döbbenti meg. Végül is Kabát ebből él, s egy percig se csinál titkot ebből, sőt felfedi szakmai fogásait is. Takács már-már tiszteli is ezt a nyomorultat, hiszen egyszerre gyáva, szorgalmas és leleményes. Takácsot az döbbenti meg, hogy a családja mindent elhitt ennek az idegennek, és nem szólt neki magának. Végül is a zsarolás táptalaja a bizalmatlanság (Pauli néni), a gyávaság (Feri), a megrendült hit (Hanna). Mindezt Illés Endre talán túlzottan is kiszámítottan, pedánsan és hűvösen mutatja be. Szellemi izgalmat érzünk, a nyomozásét, a rejtvényfejtését, az igazi dráma forróságát azonban nem kapjuk tőle. Amikor Takács elmegy Kabáthoz, már előre tudjuk a befejezést. Nem azt állítottuk ezzel, hogy nem jó a darab. Illés tényleg mestere a színpadnak, a feszültségteremtésnek. Dialógusai szellemesek, egy perc üresjárat nincs, a jellemek plasztikusak. Csak éppen egyoldalúak, egyszínűek. Minden a tétel igazolásáért történik a darabban. Ugyanakkor a színészeknek valóságos felüdülés, csemege az ilyen játék. A legnagyobb alakítás Darvas Iváné (Kabát) volt. Jelezte, hogy a darab, ezek a figurák nemcsak a harmincas években létezhettek. Mindig lesznek, akik kormolnak, hogy hasznot húzzanak belőle és mindig lesznek kárvallottak, ártatlanul bekormozottak. Illés Endre darabja azt sugallja, hogy védekezni se nagyon lehet ellenük. (horpácsi) Hazugok A Hargitán Csíkszeredáról olyan hajnalok hajnalán adott a busz, hogy mikor felkapaszkodtunk a Hargitára, még akkor is harmatosan didergett minden fűszál. Ámbár fönn, fönn a fenyők felett jött már a Nap, sugaraiva, pasztákra osztva az erdőt. Ezek a reggelek csinálják a giccsfestőket meg a fűzfapoétákat — állapítom meg magamban, miközben jót húztam az itthoni barackpálinkából hogy melegedjek némiképp, s próbáljam valóságosabbnak látni ezt a harmatcseppes, párázó, sziporkázó karácsonyfás világot. S hogy ilyenformán sikerült legyűrnöm az bencés, havasi templomos élményeimet megpillantottam az embert. Nem, először nem az embert, hanem a kocsit. Hatalmas idegen rendszámú bazár volt. Guruló szálloda, rádióval, tévével, kicsi porszívóval hűtőszekrénnyel, s az isten tudja még mivel ott nyújtózott egy nagy fenyő s egy gerendákból összerótt faház között. Csak pár lépésre hozzánk; ha nem a reggeli fényjátékot nézzük, hamarabb is észrevehettük volnemcsak az autót, az embert is. Az ember háttal állt a kocsinak, háznak, s ő is nézte, hogyan emelkedik a Nap. — Jó reggelt! — köszöntöttem rá magyarul, mert köszönni ugyan több nyelven is tudok, de mi lesz, ha — teszem azt — angol üdvözlésemre Shakespeare nyelvén akar velem társalogni. Az embernek azonban éppen úgy magyar volt az anyanyelve, mint az enyém A nyelvet itt tanulta meg hetven esztendővel ezelőtt, valamelyik csíki faluban. S jól megtanulta, mert fél évszázad kevés volt ahhoz, hogy megkopjon a fénye. A szókincsből persze sok minden elhullott, elkallódott, s főleg új kincsekkel nem sikerült gyarapítani, de ami megmaradt, az most is ragyog. Egy perc alatt megtudom, hogy az ember most — az este — tért vissza 50 esztendő után Kanadából, s még ugyanebben a percben megértem: itt van itthon. Aztán elég fulladozó, asztmás beszédére figyelnem, hogy azt is tudjam, meghalni jött haza. Egyszerre én is ritkának érzem a levegőt, vagy tán nagyon is sűrűnek. Rosszul vagyok. Az öreg a kanadai bányákról beszél... — A nyugdíjam száz dollár. Kanadai dollár! Jó pénz, szép pénz! — A további mondatok belefulladnak egy köhögési rohamba ... — Korán ébredt — próbálom közömbös dolgokra terelni a szót. Az amerikás székely-magyar legyűri a fojtogató köhögést, megtörli a rohamban könnyessé vált szemétarcát, és suttogva (hogy el ne kapja még egy fullasztó kin) ezt mondja: nemigen tudtam aludni.. vártam ... ezt a reggelt. Mire fölszáradt a harmat, megittam az egész üveg barackpálinkát, s mikor kinyitott a Hargita egyetlen kreilerája, az ott ácsorgó gyerekeknek csokoládét vettem. — Te mit akarsz jóvátenni? — kérdezte a feleségem. Sokáig nem gondoltam az öregre, a Hargitára. Most — két év múltán — olvasom hogy lexikon készül a diaszpórában élő híres magyarokról. Hat kötetre tervezik Hány címszó fér hat vaskos kötetbe? Mindegy, az én asztmás székelyem úgysem kerülne lexikonba; nem volt híres ember gyarmati) KEDD Kossuth rádiós 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.10—13.25: Törvénykönyv. — 13.58: Dalok a háború ellen. — 14.08: Micimackó. Mesejáték. — 14.47: Éneklő Ifjúság. — 15.04 Hírek. — 15.10: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. — 15.31: Polkák. — 15.44: Magyarán szólva ... — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: Régi híres énekesek műsorából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Szívünk alatt. Gyermek a családban. — 17.30: Chopinjei vételekből. — 17.57: Új könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Népi zene. — 19.40: Emberi színjáték. Balzac regényfolyamának rádióváltozata. Éva lánya. — 20.28: Haydn: Esz-dúr (Üstdobpergés) szimfónia No. 103. — 21.00: Hírek. — 21.05: Húszas stúdió. Milyen színű a kékmadár? — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Machaut-felvételekből. — 22.30: Nóták. — 22.50: Meditáció — a munkaerőhiányról. Jegyzet. — 23.00: Operarészletek. — 24.00: Hírek. 0.10: Nini Rosso trombitál, Mimijé harmonikázik. — 0.25: Himnuszc. Petőfi rádió: 12.00: Nóták.2.30: Hírek. — 12.33: Hellász é* agyomány. Válogatás John Ceats verseiből. — 12.50: Zenekar muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Fúvósesztrád. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. —14.«V»: Kettőtől hatig... — 18.00: Új verbunkos-felvételekből. — 18.14: Pablo Casals gordonkázik. — 18.30: Hírek. — 18.33: Operettrészletek. — 19.15: Külföldi tudósoké a szó. A Föld melegének hasznosítása. — 19.25: Jó estét, CiEel a gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Magyar remekírók. Kemény Zsigmondi Zord idő. — 21.03: Népdalok, néptáncok. — 22.00: Operettrészletek. — 22.30: Hírek. — 22.33: Lalo: Spanyol szimfónia. — 23.00: slágermúzeum. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Műsorismertetés. — hírek. — 17.05: Fiatalok zenés találkozója. — 17.40: Egészségünk védelmében. Az ünnepi „veszedelmekről” beszél dr. Pénzes Géza. — Zenekari muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Híres énekesek — népszerű áriák. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 16.38: Műsorismertetés. — 16.40: Hírek. — 16.50: Így csinálná Sherlock Holmes. Szovjet ifjúsági filmsorozat. 1. rész: A titokzatos lopás. — 17.35: „Életet az éveknek”. Nyugdíjasok műsora. — 18.15: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 18.45: Játék a betűkkel. — 19.15: Esti mese. — 19.30: tv-híradó. — 20.00: Tvtorna. — 20.05: Cigányzene. 12. rész: Parasztok és cigányzenészek 2. — 20.35: A tenger titkai. 4. rész: A Galapagos-szigetek sárkányai. — 21.25: Teleszubjektív. — 22.25: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: No de apu! NDK tévéfilmsorozat. 1. rész: Apu nem akar nősülni. — 21.25: Tv-híradó 2. — 21.45—22.40: Zenei Figyelő. A televízió zenei újságja. Miskolci Nemzeti Színház (7): Boccaccio. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Hódolat Michelangelónak — kiállítás. — Miskolci Galéria (10— 18): Országos grafikai biennále. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Jugoszláv művészek bemutatója. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Propaganda 1970— 1975. — dokumentációs kiállítás. BÉKE filmszínházak Bit egyszer egy énekes rigó Szovjet film Kezdés: 14 órakor A színész felesége NDK-film Kezdési hnS és 8 órakor HÍRADÓ mozi Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: de. 9—10 óráig Egységes 3 forintos helyárt KOSSUTH A fekete farkasok üvöltése Szí. NSZK-film Kezdés: 13, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Fellini: Róma Szí. olasz—francia film Kezdés: 15 és 17 órakor 16 éven felülieknek! FÁKLYA Az utolsó völgy Szí. angol film Kezdés: 15 és 17 órakor 16 éven felülieknek! PETŐFI A lopakodó hold Szí. amerikai film Kezdés: 1s és 17 órakor Felemelt helyár! SZIKRA Egy kis előkelőség Szí. angol film Kezdés: 5 és 7 órakor sAgvaki A repülőszázad Szí. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Dalok. — 8.37: Lányok, asszonyok. — 9.02: A fiatal Beethoven művei. — 9.49: Könyvszemle. — 10.00: Hírek — 10.05: Mi lesz Bú Bandival? Mesejáték. — 10.59: A Cseh Filharmonikus Zenekar játszik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operettdalok. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szőnyi Erzsébet: Az aranyszárnyú méhecske. Gyermekopera. — 9.07: Az NDK néphadseregének központi zenekara játszik. — 9.30: Hírek. — 9.33: Válaszolunk hallgatóinknak — 9 50: Az élő népdal. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30- Hírek — 11.33: A Szabó család Televízió. 8.53: Műsorismertetés. — 9.00: Tv-torna. — 9.05: Szünidei matiné Kisfilmek és rajzfilmek gyerekeknek. — 10.15: Delta. Tudományos híradó. — 10.40: A tenger titkai. 4. rész: A Galaprecs-szigetek sárkányai. — 11.30: Játék a betűkkel. — 11.5* —12.25: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. TÁNCSICS A királynő nehéz napja Mb. szí. francia film Kezdés: 15 és 17 órakor