Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

Híradás a jugoszláv erotikáról Jugoszláviai grafikusok kiállítása a József Attila Könyvtárb­an ötvenhárom művész ötvennyolc lapját küldte el ,,híradásnak’’ • Miskolcra a szabadkai Képzőmű­vészeti Találkozó és a belgrádi Graficki Kolektiv, eleget téve a Magyar Képzőművészek Szövet­sége Észak-magyarországi Terü­leti Szervezete és a grafikai bien­nále rendezői meghívásának. A kiállítás a Képzőművészeti Ta­lálkozó XIV. országos grafikai kiállításának (138 jugoszláv gra­fikus mi alakítását mutatta be) anyagából állt össze, gondos, igé­nyes válogatás eredményeként. A szabadkai Képzőművé­­szeti Találkozó, ez a 24 éve működő, s a soknem­­zetisé­­gű Jugoszlávia képzőművé­szeinek munkásságát ered­ményesen koordináló intéz­mény, nem egyszerűen kiál­lítási szerv; megalapítása óta hét alkalommal rendezett or­szágos szimpoziont a modern képzőművészettel kapcso­latos különféle témákról. Ugyancsak nagy érdemei­ vannak abban is, hogy Ju­goszláviában már hetvennél több művésztelep fogadja az év különböző időszakaiban a hazai és külföldi művésze­ket. E művésztelepeken — Zentán, Topolyán, Becsén, Ecskán, Rumán, Kishegye­sen, Pociteljben, Prilepen, Budván, Grozsnyánban — rendszeresen dolgoznak ma­gyar művészek is. A már említett XIV. országos gra­fikai kiállításon egyébként e művésztelepi vendégek kö­zül 9 magyarországi grafi­kus 15 lapja is helyet ka­pott Szükséges mindezt elmon­danunk, hogy nyilvánvalóvá váljék a jugoszláviai grafi­kusok miskolci szereplésé­nek jelentősége. A kiállított lapok technikai—formai vál­tozatossága mellett első pil­lantásra szembetűnt: a ju­goszláviai sokszorosító gra­fika művelői idegenkednek a klasszikus sokszorosító eljá­rásoktól. Rézmetszeteket, li­nómetszeteket egyáltalán­­ nem látunk itt, fametszetet,­­litográfiát, rézkarcot is alig egyet-kettőt. Annál több a színes nyomat, a kombinált technikával készített lap, a szitanyomat. Az aqua- és mezzotinta-eljárással készült munkák tónusgazdagsága, a műanyagfestékekkel készült színes lapok olykor reklámos tarkasága nem engedi lan­kadni érdeklődésünket, fi­gyelmünket a művek iránt. Értékelésre, a kiállító mű­vészek valamelyikének ki­emelésére nem vállalkozha­tunk, hiszen a mai jugoszlá­viai grafikusok élvonalának bemutatkozása ez a kamara­tárlat. Benes József színes szitanyomataira éppúgy em­lékszünk, mint Stevan Kne­­zevic finom rézkarcaira, s Milan Kerac kombinált tech­nikával készült lapjaira. Fel­tűnt Milan Stanojev két lapjának az azonos formák­ból­­ ritmust teremtő kompo­­zíciós ötletessége, s megje­gyeztük Bogdan Krsic, Mi­­odrag Nagorni, Marko Krsmanovic, Milenko Zar­­kovic, Sterjos Arvanitidis, Slavoljub Cvorovic lapjait, s nevét. ■ ■ A lengyel grafika emléke­zetes bemutatkozása után jó folytatás minden tekintetben ez a jugoszláv kamarakiál­­lítás. A műveket szemlélve legfeljebb azon tűnődtünk el, hogy bizonyos tartalmi-te­matikai egyformaság épp­annyira jellemző ezekre a grafikusokra, mint a már említett technik­ai­ kifejezés­­beli sokoldalúság. Noha ők is szükségesnek látják, hogy „irodalmi címekkel” — E. Kant esete, A kék madár, Emancipáció, A halál és al­kony napja, stb — igazítsák útba a kiállításlátogatót, ezek a címek többségükben ironikus mellékízzel „vállal­ják” a kalauz szerepét. A művek és alkotóik látásmód­ja sokkal inkább szabadabb, semmint hogy kép és cím direkt egybeeséséről beszél­hetnénk. A lapok jelzések inkább, mint közlések, sej­tető vagy világosságot gyújtó szimbólumok, asszociatív építkezésük feltételezi a kép­néző hasonló közelítését a művekhez, a megértés felté­teleként. Ha egybevetjük a magyar grafikusok kiállított több mint 100 alkotását (bienná­­lé) e jugoszláviai bemutató­val — a találkozást, a ju­goszláv és magyar modern grafika találkozását jóérzés­sel mondhatjuk „egyenrangú felek” találkozásának. A ma­gyar sokszorosító grafika — ha ma még erősebben kötő­dik is a sokszorosítás klas­­­szikus-hagyományos eljárá­saihoz, s ezért nem annyira sokszínű és dinamikusan változó, mint a lengyel vagy a jugoszláv — rangjában, színvonalában nem marad el azok mögött. S e tanulságban megnyu­godva érdeklődéssel várjuk a következő biennálét, s azon a folytatást, újabb találko­zást — a modern szlovák, román, cseh, osztrák, finn grafika valamelyikével. PAPP LAJOS 3jc Adasevic Branimir: Ár ★ Milan Stanojev tintarajza: Doboz körtékkel Fotók Kamcsatkáról Reprezentatív fotókiállítást nyitottak Kamcsatka bemu­tatására Tatán, a Komárom megyei Művelődési Köz­pontban. Plakátnagyságú mű­vészi fotók ábrázolják a fél­sziget lakóinak életét, mun­káját, a zord éghajlatú vi­dék változó, mai életét. A ritka élményt nyújtó, kurió­zumnak számító fotókat a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza bocsátotta a ta­tai művelődési központ ren­delkezésére. Az érdekes ki­állítást január 10-ig láthat­ja a közönség. ... Ki merné tagadni, hogy az év utolsó munkanapjának az értéke csupán jelképes — hiszen csak a közlekedés, a kereskedelem, a közegész­ségügy és a közbiztonság emberei vannak a helyükön, veszik komolyan? No és per­sze a tömegkommunikáció, a sajtó, a rádió, a tévé . . . Mert vegyük ezt is tudomásul, hogy amíg mi koccintgatunk, ott a Szabadság tér 17. alatt dolgoznak, s éppen azért, hogy mi jól, jobban érezzük magunkat. Talán azért, hogy míg a bűvös dobozra figye­lünk, kevesebbet igyunk? (avagy dühünkben netán még többet?...) A tévé szóra­koztatni akar. Kritikai ész­revételeink­ jogosságát vi­szont erősen lecsökkenti az, hogy nekünk ezernyi mód kínálkozik a szórakozásra a tévé mellett is. Többek közt éppen az említett pohár, de a párna sem megvetendő ... Legyünk hát elnézőbbek ez­zel a műsorral szemben, an­nál is inkább, mivel a tévé­ben is éppen ezzel az össz­népi mulattatással kapcso­latban alakult ki a legna­gyobb gátlás. Adva van te­hát egy műsor, amelyhez ko­rántsem a legéberebb figye­lemmel ülünk le, amely — Szilveser! BÚÉK! szándékában — valódi háttér­ tévézés. Mit tesz ebben a­­ szorító helyzetben a? Előre védekezik, m­­tődzik, s igyekszik­­ egy ötletet, amely már a tavalyi, s amelyben fel lehet fűzni néhai­­solyogtató műsorszárre idén a takarékosság a bűvös szó. S jöttek a­­ vált patronok: Komic­­celődött Sas Józseffel csipkelődött kicsit e­­tán az új KRESZ-szel­­azzal, jöttek Alfonzó­­ kulásai, paródiái. Vo­­hány villámtréfa, Ha mímelte Arsene L. Hosszabb, igényesebb t kettő volt: Bárdiék li jelenete és a magyar­­réban oly hálás külkeri (Tahi Tóth, Inke Lászt­­dai Györgyi, Kory László, Rátonyi). Kés szórakozás volt a „naf­­gek Dayka Margit, & Mária, Major Tamás,­­ Tivadar, Greguss Zolli­­ger paródiája, valamint­­kay Éva és Darvas Iva­­tőse. Jól mulattunk az állandó stábjának:­­ Imre, Kudlik Júlia, Takács Mari, Tamási Eszter és Var­ga József játékos öniróniá­ján, bohóckodásán is. Jó lenne, ha ebből a jeles erény­ből, humorkészletből tarta­lékolnának is valamit erre a 76-os évre is. Ki hitte volna, például, hogy a mindig ko­moly, mértéktartó Varga Jó­zsef „így is tud”? Antal Im­re itt a helyén és elemében volt... Ezzel a kedves kis játékkal aztán valóban el­­tompították a tévérecenzens kihegyezett ceruzáját. Szil­veszterkor minden csak tré­fa , még Kertész Zsuzsa nyelve is pöröghet-botolhat. Aki a Himnusz emelkedett percei után sem zárta el a készüléket, az láthatott egy neomagyarosch mulatozást is cigányzenével, magyar nótá­val, rangos operaénekesekkel (Kalmár Magda, Radnai György , Jákó Vera, Bojtor Imre nótaénekesekkel), amelyben jó példáját láttuk, hogy amíg énekelünk, addig se tudunk inni. S ennek is megvan a maga haszna... Alighanem az járt el helye­sen, aki a jó társaságban egész este ezt tette. horpácsi mint haid A filmvilág két „szent szörnyetege” ismét találko­zott a filmvásznon. A hölgy a most 82 éves Mae West, a férfi a 102 éves Adolph Zukor. Együtt forgatják a „Tan Ton, a kutya, amely megmentette Hollywoodot” című filmet. Mae West, aki 1897-ben szerepelt először filmen, így nyilatkozott kö­zös munkájukról: „Adolph kedvéért vállaltam el ezt a kis munkát. De nem áll szándékomban, hogy ismét a sztár­ szerepében tündököl­jek.” A januári lapjaink A szép életnek és a nehéz életnek valahol ugyanaz a titka. Mert a szép élet az sohasem könnyű élet és a ne­héz élet nem lehet rút élet. Brackó István (Szépen élni) és Fekete Gyula (A nehéz élet titka) publicisztikája az új év, az új negyedszázad elején mindig és mindenki­nél aktuális kérdésekről szól. Az önmagát megvalósítani akaró ember gyötrődései, a teljes élet igénylésének kí­vánsága csendül ki az írások­ból. Figyelemfelkeltésül még hadd idézzük A nehéz élet titkának z­árómondatát: ... a könnyű élet meg a nagy élet a szocializmusban sem ro­kon fogalmak. Borsod megye irodalmi fo­lyóirata köszönti a 75 éves Féja Gézát. Az íróval Zimo­­nyi Zoltán készített interjút, új könyvéről pedig Laczkó András kritikáját olvashat­juk. Jó választás volt a ha­talmas életműből ezúttal a Szilveszter című novellát ki­emelni. A tisztelgést Feledy­ Gyula rajza és Laczó József portréfotói teszik teljessé. A januári Napjaink bő te­ret szentel a képzőművészet­nek. „A magyar grafika nem fáradt ki, színvonala jóval kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi években — olvastuk Rideg Gábor jegyzetében, a nyolcadik grafikai Henná­jéról. Vitára késztet Pogány Gábor tárlatvezetője a Tisz­telet Michelangelónak kiállí­tásról; jó írás a november­ben elhunyt Kmetty János előtt fejet hajtó értékelő nekrológ. A folyóirat ikritikai rova­tában Gyarmati Béla Vis­­nyevszkij értelmezésének ne­hézségeiről ír az Optimista tragédia miskolci bemutató­jának ürügyén (Visnyevszkíj lőporfüstben). Jó dolog, hogy a Napjaink odafigyel a cseh­szlovákiai magyar irodalom megújuló vonulatára. Szabó Béla válogatott verseskötetét elemzi Turczel Lajos, Fenyő István pedig az Alföld cseh­szlovákiai magyar irodalmi különszámát értékeli. Egy készülő szociográfiából és egy kiadásra váró,„ször­nyű naplóból” ad részletet Varga Domokos és Lázár Ol­ga. írásaik arra alkalmasa­k, hogy nagyobb érdeklődéssel várják könyveiket. Verssel jelentkezik Bihari Sándor, Hegyi Gyula, O. Sza­bó István, Rózsa Endre, és Sárándi József. Feledy Gyu­la, Lenkey Zoltán, Rékassy Csaba és Szabados Árpád grafikái pedig akár jó il­lusztrációi is lehetnek a bi­­ennálét elemző kolumnás írásnak. A XV. évfolyam első szá­mának mellékleteként meg­jelent a tavalyi Napjaink mutatója Ez önmagában is tanulságos olvasmány, mert jól mutatja, a folyóiraton be­lül kialakult műfaji arányo­kat. (E. A.) PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Deli­ri iica, lottó. —12.20: Ki * ma? — 12.35: Tánczenei k — 13.20: Nóták. — 14.00:­­ Saéns: Az állatok farsang- 14.26: Babszem Jankó. Mes­ra. — 15.00: Hírek. — 15.10 Jenbach: Az elizondói tán; jelenet. — 15.23: Énekeljen népek! A BBC nemzetközi rusversenye­in. — 16.00: A­lággazdaság hírei. — 16.05: emlékmű. Rádiószatíra. — Fúvószene. — 17.00: Híre! 17.05: Maurice André trom játszik. — 17.49: Láttuk, h. tűk — a színházban és a i­ban. — 18.04: Fiatalok nép­műsora. — 18.25: Új könyve 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kézi színjáték. Balzac regén lyamának rádióváltozata, néni. — 20.11: Orosz operái — 21.00: Hírek. — 21.05: Új g­ban a szabolcsi homokon. Ri. 21.25: Színes népi muzsika. 22.00: Hírek. — 22.15: Sporth. — 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Bartók zongoraművei. 23.00: Eszmecsere — irodaion művészetről. — 23.30: Táncdí — 24.00: Hírek. — 0.10 Éjs z — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Táncz 12.30: Hírek. — 12.33: Az népdal — 12.43: Operafelvéte­lről. — 13.30: Hírek. — 1 Schumann: D-dúr novellette. 13.45: Időjárás- és vízállásje­lés. — 14.00: Kettőtől ötig.­ 17.00: Hangszóró. Az ifjúsági dió órája. — 18.00: Zenekari zsikó. — 18.30: Hírek. — 1 Caruso, a nép énekese I. — 1 Nóták. — 19.35: Jó estét e gy kék! — 19.46: Barátság slá expressz. — 20.30: Hírek. — 2 Falusi esték. Három falu­n nyugszik. — 21.30: Kamarai — 22.02: Klasszikus operettek — 22.30: Hírek. — 22.33: A hí lemezbolt könnyűzenei új­so­­gai. — 23.00: Népdalok. — 2: Lortzing operáiból. — 24.00:­­rek. Miskolci rádió: 17.00: Műso­reztetés­, hírek. —­ 17.05: Mi­­lődés Borsodban. Mit hoz: 1976-os esztendő? — 17.20: Új női felvételeink ... — 17.35: 1 vészportrék, színháztörténeti é­dekességek. — Újjáéledé­s­­házi élet a felszabadulás utl — 17.41: Részletek zenés j­áték?­­ból. 17.53: Hol töltsük a­­ végét? — Programjavaslat ; sportműsor. — 18.00: Borsodi­­• kör — a stúdió krónikamost 18.15: A jazz kedvelőinek. — 18 Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 16.53: TJ sorismertetés. — 16.55: Hírek- 17.00: Melyiket az ötezerből? olajbányász. — 17.15: Neutri Beszélgetés dr. Marx Gyö akadémikussal. — 17.55: öt p meteorológia. — 18.00: Műkinc és olajkutak. Jugoszláv rö­­film. — 18.30: Így kezdődött új év... — 19.15: Esti mese.- 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tv-t na. — 20.05: Jenny Treibel a­szony. NSZK- tévéfilm. — 20. Barbra Streisand műsora. Are­rikai zenés film. — 21.45: Besz­getés Lukács Györggyel. — 22. Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor. 20.00: IV sorismertetés. — 20.01­ : Mouskouri műsora. — 20^z olimpia bölcsője. Görögg-­i útifilm. — 21.00: Jugoszláv ve ■ film egy mai festőről. —7 : Tv-híradó 2. — 21.30: MPr : kimondani. Leonyid Mar­ab versei. — 21.45—22.45: Tisztes v­­­ház. Francia tévéfilmsorozat Szlovák televízió; 16.10: A­­ nagymamánk. Humoros sorok 5 — 17.15: Hírek. — T7-20: A bomba. Cseh film. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Híradó. — 20.00: A titokzatos sziget. 2. rész: A megmentettek. — 20.55: Híradó. — 21.05: A 29. Cseh film. Miskolci Nemzeti Színház (3): A csizmás kandúr. Bérletszünet. — (7): Börtönkarrier. Bérletszü­­net. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. Herman Ottó-emlékház (10—18): Her­man Ottó élete és munkás­sága — Miskolci Képtár (10— 18): A XX. század magyar fes­tészete —• Hódolat Michelan­­gelónak­ - kiállítás.­­ Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolci Galéria (10—18): Országos grafi­kai biennále. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Jugoszláv művészek bemutatója, filmszínházak ** Követelem a kijelölt irányt Szovjet film Kezdés: 14, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Én és a tábornok Angol film Kezdés: 13, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB: Modern idők Amerikai film Kezdés: 15 és 17 órakor PETŐFI: A négy muskétás újabb kalandjai Szí. francia film Kezdés: 15 és 17 órakor SZIKRA: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban t Mb. szí. szovj­et—olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Dandin György Magyar film Kezdés: 15 és 11 órakor IFJÚSÁGI FS ÜTTÖRŐMOZI Tecumseh Mb. szí. NDK film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Hubai őrnagy Lengyel film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Hubai őrnagy Lengyel film Kezdés: 17 órakor SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Klasszikus kórusok. — 8.35: Lányok, asszonyok. — 9.00: Pa­ganini: a-moll hegedűverseny. — 9.34 : Irodalmi évfordulónaptár. — 10.00: Hírek. — 10.05: Fernan­do Corena énekel. — 10.24: Lili­om. Külvárosi legenda. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Dieter Resch gitározik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nóták. — 9.15: válaszolunk hallgatóink­nak. — 9.30: Hírek. — 9.33: Zieh­rer műveiből. — 10.00: Szombat délelőtt. — Közben 11.30: Hírek. Televízió. 9.13: Műsorismerte­tés. — 9.15: Tv-torna. — 9.20: Szünidei matiné. Kisfilm-össze­állítás. — 10.30: Rossini: Hamu, p­ pőke. Operafilm. — 11.45— 12.35: Jenny Treubal asszony, NSZK tévéfilm.

Next