Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

Húszan öltésnek, ketten őrt állnak... Gimnázium tornaterem nélkül Nehéz a zrinyések élete A Zrínyi Ilona Gimnázium „Iskolánk múltja és jelene” című kiadványában olvasható: „Iskolánk az 1846/ 47. tanévben kezdte működését; mint felsőbb leányiskola az 1897. évtől, gimnáziumként pedig 1916-tól működik. Az 1946/47. tanévben ünnepelte centenáriumát, az 1970/ 71-es tanévben pedig a 125. évfordulóját._ Intézményünk 1961 óta UNESCO asszociált iskola. Munkája tükrözi azt a haladást, amely hazánk politikai, gazdasági és kulturális életében végbement. És az iskolának jelenleg nincs tornaterme! Ez a látszólag semmitmondó megállapítás egészen másként fest, ha figyelembe vesszük a Minisztertanácsnak azt a három éve hozott hatáozatát, amely szerint a fatalok testi fejlődése érdekében növelni kell az iskolai testnevelési órák számát. Országszerte új tornatermek épültek, vagy ahol erre nem volt lehetőség, üres helyiségeket, művelődési otthonok termeit szerelték fel kötelekkel, bordásfallal, hogy minél nagyobb lehetőséget biztosítsak a testnevelés gyakorisára. Miskolc legrégibb középiskolájának tornatermét a századforduló táján építették. Az épület azóta „megette kenyere javát”, életveszélyessé vált, lebontották. — Hol tartják most a testnevelési órákat a zrínyisek? — kérdezheti bárki. — A városban egy iskola sincs, amelyik ennyi „lehetőséggel” rendelkezik — hangzik a keserű válasz. Íme a sok lehetőség: jó idő esetén az Ifjúsági Sporttelepen, a Szinva-parton, az Avason futnak, gimnasztikáznak a diákok. Hűvösebb hónapokban a gimnázium földszinti folyosója az alkalmi tornaterem. A bemelegítő futást ilyenkor háztömb körül tartják. Néha bemehetnek a fedett uszodába is. Télen a Városi Sportcsarnok fogadja albérletbe a zrínyiseket. Az albérlők keserű sorsát mindenki ismeri. Nincs ez másként itt sem, bár a hiba nem a sportcsarnok vezetőiben, hanem az igen szerény lehetőségekben van. A diákok az emeleti dohányzóban öltöznek, amit csak egy színes függöny zár el a kíváncsi szemek elől. Amíg a lányok öltöznek, ketten őrt állnak. Fürdési lehetőség nincs. A testnevelési órákat a földszinti edzőteremben tartják. Mit lehet itt csinálni? Körbe-körbe járni, futni, szökdelni, bordásfalra mászni és egy húsz centiméter magas gerendán járkálni. A teremben van tükör, két oszlop, egy tűzoltókészülék, de nincs szellőzés. Ritka foglalkozás az, ha ketten-hárman nincsenek rosszul. Előfordul, hogy a kis teremben egyszerre két osztály tartja a foglalkozást. Ilyenkor hetven fölött van a létszám! És ez az állapot már három esztendeje tart. Keressünk felelősöket? Nem ez a megoldás. A MEZŐBER a szaktanárokkal konzultálva két kitűnő tervet készített. Az építés feltétele: az iskola mellett egy házat szanálni kellene, az ott lakó családoknak pedig lakást kiutalni. A házat a tervek szerint január 31-ig le kellene bontani, hogy elkezdhessék a tornatermi földmunkákat. A Miskolci Beruházási Vállalat az évek óta húzódó „tornaterem-ügy” bonyolítója. Legutóbb december 15-én kaptak sürgető levelet a gimnázium igazgatónőjétől. Válasz erre még nem érkezett. Igaz, a „tornatermi dosszié” már több kilós aktacsomaggá duzzadt. A nyáron az épületben nagyszabású átalakítási munkákat végeznek. A Miskolci Építőipari Vállalat beszereli a központi fűtést is. A szeptemberben tanévet kezdők már egy új épületben tanulnak. Lesz-e tornatermük?! SOLYMOS LÁSZLÓ Testnevelésóra az edzőteremben. Bemelegítenek t 3. E-sek. (Solymos felv.) Mielec és Nagyvárad között Teremben és szabadban Az MLSZ téli felkészülési menetrendje szerint a január a „tiszta felkészülés” időszaka, de ez korántsem enged arra következtetni, hogy a fociról ilyenkor nincs mit mondanunk. Ami a terveket illeti, azok elsősorban Diósgyőrből származnak. Amíg ugyanis a csapat az alapozást végzi, addig az egyesület elnöke és munkatársai két országban is jártak. A hét elején a lengyelországi Mielec, a híres Stal Mielec otthona volt az úticél, s rögtön utána Nagyvárad, az FC Bihor székhelye következett. Mindebből arra lehet következtetni, hogy februárban akár nagyobb szabású nemzetközi tornára is sor kerülhet Diósgyőrben (esetleg teremben, a sportcsarnokban is), hiszen a román és a lengyel együttes mellé negyediknek a kassaiak bármikor szívesen „átugranak” egy kis focizásra. A közelgő eseményeket a teremfoci kínálja. Január 23. és 25. között ismét Miskolc vendége lesz a magyar válogatott öregfiúk együttese, s ezúttal nemzetközi tornát terveznek számukra. Párhuzamosan most is sor kerül majd a nemzetközi női labdarúgótornára is. Ezt követően a serdülők immár hagyományos Boros Dezső-emléktornája ígér teremfociélményt, majd — első alkalommal — sor kerülhet a megyei labdarúgó-szövetség által a megyei csapatok számára kiírt több fordulós tornára. Erre eddig tíz borsodi, illetve miskolci együttes jelentkezett. Ha minden elképzelés megvalósul, korántsem panaszkodhatunk focihiányra a most következő téli időszakban. Hóhiány telriklan Aggódnak az innsbrucki téli olimpiai játékok szervezői: a sípályákon kevés a hó! Csupán 55 cm a hó vastagsága, és ez a jelenlegi plusz 5 fokos hőmérséklet mellett nem túlságosan biztató. Dr. Karl Heinz Klee, a szervező bizottság főtitkára szerint amennyiben rövidesen nem lesz havazás, 16 ezer köbméter havat kell Innsbruckba — elsősorban a 2248 m magas Patscherkofel csúcsra — szállítani. Ehhez 2000 teherautó szükséges, s a hószállítás 4—5 millió schillingbe kerül! Innsbruck 12 évvel ezelőtt rendezett téli olimpiát, s akkor hasonló gondokkal küzdöttek: sok ezer tonna havat szállítottak a versenypályákra! ■, Sportágak és sportolók A futball csak harmadik Nincs a világnak egyetlen országa, ahol ne hódolnának a sportnak. A testnevelés — és a különböző sportágak — népszerűsége azonban nagyon eltérő. A labdarúgás például Európában és Dél-Amerikában vezető szerepet játszik, a röplabda különösen a szocialista országokban népszerű; Ausztráliában az úszásnak van a legtöbb híve; Afrikában az ökölvívás és az atlétika vonzza legjobban a fiatalokat; Ázsiában az asztaliteniszezés. Hivatalos kimutatás szerint a világ csaknem négymilliárd lakosa közül minden tizedik rendszeresen sportol, s országonként részletezve még érdekesebb a kép. A Szovjetunióban például több mint 40 millió a sportegyesületekben tevékenykedők száma, tehát hozzávetőlegesen minden ötödik (!) ember eljegyezte magát valamelyik versenyággal. Az NSZK-ban minden hatodik, az NDK-ban minden nyolcadik, a Kínai Népköztársaságban minden huszadik és Magyarországon minden huszonötödik (!!) állampolgár sportol. Kevesen gondolnák, hogy a sportágak között a kosárlabda áll az első helyen 65 millió játékossal, alig kevesebb a röplabdázók száma, s a labdarúgás „csak” 26 millió játékost számlál. Feltűnően kevés az úszók száma (10 millió), s az evezés 250 ezer aktív versenyzővel a sportágak között csak a 42. helyet foglalja el. Magyarországon a legújabb adatok szerint csaknem 450 ezer a szakosztályi tagok száma, s csaknem 25 százalékuk labdarúgó. Az élcsoport ezt a sorrendet mutatja: 1. labdarúgás 320 ezer, 2. természetjárás 85 ezer, 3. kézilabda 38 ezer, 4. atlétika 31 ezer, 5. asztalitenisz 23 ezer, 6. sakk 21 ezer, 7. kosárlabda 20 ezer, 8. röplabda 13 ezer. Ejnye9 ejnyel A címben kifejezett szolid „fejcsóválás” is jelzi, hogy nem nagy horderejű problémákat szeretnénk a következőkben felemlegetni. Csak úgy megjegyezzük, hogy ... ... hogy a kosárlabda év végi számában megismerkedtünk az NB I-ben és az NB II-ben foglalkoztatott kosárlabda-játékvezetők névsorával. A névsor az illetők minősítése mellett az illetőségüket is feltünteti. A két keretben összesen 87 játékvezető neve olvasható, s még további húszé azok közül, akik most kaptak magasabb osztályú minősítést. Egyetlen név után sem olvastuk azonban, hogy a „székhelye”: Miskolc. Borsodi is csak egyetlenegy van: a leninvárosi Bartha László, az NB II-es keretben. Ejnye, ejnye ... . ... hogy a kézilabdázás 1975/12. száma közli az olimpiára készülő magyar férfiválogatott-keret névsorát. A névsor húsz felsoroltja között szerepel Janovszki László és Bitvai Nándor társaságában Süvöltős Mihály dr. és (a világválogatott) Varga István. Mindegyikük neve után ez áll: (Ü. Dózsa). Hát ha már egyszer a debreceni, azaz a D. Dózsa magyar bajnokságot nyert, legalább a szövetség szaklapjának szerkesztőségében illenék tudni, hogy kik is a bajnokcsapat tagjai, illetve azt, hogy Süvöltösék a D. Dózsa játékosai. Ejnye, ejnye! Ám, hogy valami örömhírt is közöljünk: ugyanebből a közleményből szereztünk tudomást arról, hogy a tervek szerint az olimpiai torna döntőjére készülő férfiválogatottunk, február 27-én Miskolcon játszik barátságos mérkőzést a volt olimpiai és világbajnok Románia válogatottja ellen. H. K. mindenféle Mark Twain és a piruló lány Amikor Mark Twain még az Arizona Krickers levelezési rovatát vezette, egy napon a következő szövegű levelet kapta egy fiatal lánytól: „Mit tegyek, hogy ne piruljak el minduntalan? Előfordul, hogy csak üldögélek, gondolkodom és máris lángba borul az arcom." Mark Twain válasza így hangzott: „Rendkívül egyszerű: gondoljon valami másra!" Győzött az ivóversenyen, utána meghalt Vicente Callejas 30 éves kolumbiai fiatalember megnyerte a fogadást, de a százdolláros jutalmat már nem vehette át. Callejas ivóversenybe nevezett be. A baráti körben lezajlott viadalon az volt a tét, hogy tíz nap alatt ki tud több pálinkát meginni. A kilencedik napon a „versenytársak” feladták a küzdelmet, így Callejas lett a győztes 18 liter pálinka elfogyasztásával. A díjat azonban már nem tudta átvenni, mert alkoholmérgezésben meghalt. Kaszkadőr zsákba varrva Amikor Edmond Dantes-t, a később Monte Cristo grófját If várából 40 méteres ugrással kiszabadította, Dumas tulajdonképpen nem becsülte túl az ember teljesítőképességét. Ezt szándékozott bebizonyítani egy belga kaszkadőr, Thierry Hallard, amikor a regényben ismertetett körülmények között maga is zsákba varrva, 40 méter magasról beugrott a Földközi-tenger hullámai közé. Amint a vízbe ért, egy tőrrel felhasította a zsákot és úszva emelkedett a víz felszínére. — Nem attól féltem — mondotta később Hallard —, hogy szétzúzom magam a sziklákon. Inkább attól, hogy a tengerfenéken kapok végzetes ütést, hiszen az egyetlen ponton, ahol leugorhattam, a víz nagyon alacsony. Ugrás előtt nagyon féltem, de olyan aprólékos gonddal számítottam ki mindent, hogy a kísérletnek sikerülnie kellett! Ennek ellenére Hallard kijelentette, hogy nem kívánja megismételni az If várából való szökésnek ezt a módját. — Azt viszont nem tartom kizártnak — mondotta —, hogy egy szép napon leugorhatom az Eiffel-torony első emeletéről (amely több mint 100 méter magas). Ma ez az ötlet még nevetségesnek tűnik, de véleményem szerint megfelelő előkészület után megvalósítható. A titán „legyőzte” az acélt A rozsdamentes acél, a sebészeti eszközök mindmáig széles körű használatnak örvendő klasszikus anyaga immár nem elégíti ki az orvosokat: az acél nem bírja a tartós használatot olyan agresszív közegben, mint a vér vagy a nyirok, és az ismétlődő sterilizáció is az ártalmára van. Ezenkívül az acél nehéz , hamar elfáradnak a sebész ujjai. A Moszkvában működő össz-szövetségi orvosi technikai tudományos kutatóintézet szakemberei olyan anyagot találtak, amely kielégíti a sebészeti eszközökkel szemben támasztott új követelményeket. Az ilyen ötvözetből készült eszközök teljességgel ellenállnak a korróziónak. A sósavoldatba helyezett titán százszorta ellenállóbb a rozsdamentes acélnál. A titánból készült eszközök feleakkora súlyúak, mint az acélból előállítottak, ugyanakkor a súlyegységre vonatkozott szilárdságuk felülmúlja sokféle ötvözött acélét. Kiderült, hogy van a titánnak még egy kedvező sajátossága: az alkalmazott anódos oxidálási rendszertől függően különböző színűre lehet színezni. A felszerelésbe tartozó titáneszközöket funkcionális rendeltetésüknek megfelelően színezik. Cukorfogyasztás és cukorbetegség South African Medical Journal című folyóirat arról számol be, hogy a Natalban végzett vizsgálatok során kiderült: a világon minden bizonnyal a legmagasabb arányban a Natalban dolgozó hindukat sújtja a cukorbetegség. A becslésszerű klinikai tapasztalatokra alapozott — vélemények szerint a hinduk közül a 40 százalékot is eléri a cukorbetegek száma. A bennszülött zuluk között is sok a diabeteges. Natal cukornád termelő ország, a munkások jó része bevándorolt hindu. A dolgozók bérük egy részét természetben, cukor formájában kapják. Ezért Natalban igen nagy az egy főre eső cukorfogyasztás: a városi lakosság évente és fejenként csaknem 50 kg, a falusi pedig 20 kg cukrot fogyaszt. A cukornádültetvényeken dolgozó munkások cukorfogyasztását napi 25—50 dekára becsülik, ugyanis munka közben cukornádat rágnak — ez egyben fő táplálékuk. A hinduk között sokkal több a halálos diabeteses érbetegség szövődmény, mint a zuluk között. A zuluk viszonylag sokkal jobban bírják a cukorterhelést, aminek talán genetikus oka is lehet. Natalban igen régóta termesztik a cukornádat és így a zuluk cukorfogyasztása nagy volt, Indiában viszont a cukorfogyasztás mintegy tizedrésze (egy főre számítva) a natalinak. A zuluk tehát bizonyos mértékig genetikusan alkalmazkodtak a nagy cukorterheléshez. A vizsgálat szerint a cukorfogyasztás évi küszöbértéke, amely nem jelentene nagy megterhelést és így diabetest okozó tényezőt: 30 kg. I Wilde hajfürtjei Oscar Wilde előadókörúton vett részt az Egyesült Államokban . Hazatérése után társaságban megkérdezték: volt-e sikere? — Még hogy sikerem? Az nem kifejezés! Három titkárt kellett alkalmaznom, akiknek egyéb dolguk sem volt, mint hogy válaszoljanak azoknkk a rajongó hölgyeknek, akik egy-egy hajtincset kértek tőlem emlékbe. — És erre a munkára nem felelt volna meg egyetlen titkár? — Nem, mert még a legragyogóbb titkárnak a haja sem nő ilyen gyorsan! — hangzott Wilde válasza.