Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
Egy csillag, no meg a „szili Mozdonyon, farmerben Kadét. Régen, az osztrák— magyar monarchiában olyan őrmesteri rangú, de tiszti állományú katona, aki önkéntes évét kitöltötte, és a tiszti vizsgát letette. Ihász Kálmán is kadét. A vasútnál. — A kadét úr? Jól viseli magát, talán a legjobb a kadétok között, akik nálam tanultak — mondja György Tibor, az oktató. — Kicsit lezser, de nagy a szorgalma, borzasztóan szereti a gépet. Mit is csinál egy ilyen régi tiszti ranggal felruházott fiatal a vasútnál? MÁV. Vontatási főnökség. Temérdek mozdony, villany, dízel, gőz És talán még több sín. Az egyiken átlépünk, s máris ott a következő. Tekergetjük jobbra-balra a fejünket — a vasút veszélyes üzem. Ránk is szólnak a hangoson; mit keresünk a vágányok közt? Egy mozdonyvezetőt, helyesebben kettőt. Hogy hol vannak, azt még magunk sem tudjuk. — Felsőzsolcán van a ... — mondják a főnökségen, a végén a pontok helyett valami szám, ami vasutasnyelven a vonatot jelenti. — A Tiszáin fesztelenítés van, javítják a felsővezetéket, hát még várni kell egy keveset — teszik még hozzá ... Várunk, s közben érdekes dolgokat tudunk meg. A mozdonyvezetés, ha szabad így fogalmazni, az utóbbi két-három évben divatszakma lett. Nem csoda. Tizennyolc éves kortól jelentkezhetnek a fiatalok, s húszévesen már önállóan, egyedül vezethetnek mozdonyt. És a fizetés? Jóval több, mint háromezer forint a kezdők bére. Igaz, se vasárnap, se ünnepnap... Hosszú, végeláthatatlan tehervonat húz el mellettünk. Érezhetően lassít, nem a fővágányon fut, a rendező pályaudvar a végcélja. A mozdony száma V 43 1036, „mi” szerelvényünk ... Hosszú, majd vállig érő hajú fiatalember, farmernadrágban, vasutaskabátban. A rangjelzés: kék mezőben egy csillag. Ihász Kálmán műszaki segédtiszt. A kadét. — Nálunk a tanoncokat nevezik így — mondja az oktató, aki már vezér, vagyis képzett mozdonyvezető. — Három hónapig jár velünk, nem mindig velem, hanem mással is. Meg kell ismerni a mozdony minden csínját-bínját, csak azután vezetheti egyedül... Hogy lesz valaki mozdonyvezető? Pályaválasztás előtt engem is vonzott a mozdony, aztán visszakoztam. — Én sem ennek készültem — mosolyodik el a fiatal jelölt (egyébként 21 éves). — Mikor leérettségiztem, ütés vasútépítő képesítést szereztem. De nem dolgoztam a szakmámban. Sokan úgy vannak, hogy már gyerekkoruktól a mozdony a szerelmük. Nekem nem. Csak később szerettem belé, de ma már el sem tudnám képzelni a napjaimat a gép nélkül... Keze finom mozdulatára engedelmesen lassul, gyorsul, avagy megáll a hatalmas, 3000 lóerős, egyenirányítós, szilíciumos gép. — Nyíregyházáról jövünk ezzel a „szili”-vel. Hogy mit hozunk? Nem tudom, de itt, a menetpapír: szén, cement... — Kell még a segítség ..? — Nagy ritkán... Azt lehet mondani, hogy már csak én vezetek, Tibi meg vigyáz, hogy jól csinálom-e. Áprilisban lesz a vizsga, aztán ... Tibi, a vezér, hét évvel idősebb a tanítványnál. Éberen figyeli minden mozdulatát, de nem szól. Tehát minden rendben... Miskolc, rendező pályaudvar. A tehervonat csak idáig jön. A mozdony lejár, s rátolat egy másik szerelvényre. Ezt már nem ők viszik tovább. A szolgálat letelt, tizenkét óra munkában. A gépen. Már búcsúzkodunk, mikor megjön a váltás. Szintén egy kadét—oktató páros: Szalóczi Sándor és Vaszily Gyula. Ők is oktatással kezdenek. Aztán irány: Hatvan ... (illésy) ♦ Oktatók és kadétok. György Tibor felügyelete mellett vezeti a mozdonyt Ihász Kálmán, s a váltópáros, Szalóczi Sándor és Vaszily Gyula indulás előtt a mozdonyrajzról ellenőrzik a fontosabb részeket... ★ „Lejárás” a hozott tehervonatról ...A 3000 lóerős villany,mozdony 2000 tonna súlyú szerelvényt képes vontatni. (Kerényi felv.) A KMP 60. évfordulója tiszteletére A Lenin Kohászati Művek pártbizottságának kibővített ülésén Herendi Rezső felszólalásában arra tett javaslatot, hogy az LKM dolgozói és szocialista brigádjai idei,a Láng Gépgyár felhívásához csatlakozó versenyvállalásaikat a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 60. évfordulója tiszteletére tegyék meg. A kibővített pártbizottsági ülés elfogadta és támogatja a javaslatot, így megyénk legnagyobb vállalatánál az idén a KMP 60. évfordulója jegyében indul be a szocialista munkaverseny. Számokkal elbeszélve (I.) Hányan vagyunk, hogyan élünk? A Központi Statisztikai Hivatal könyv alakban közzétett adatai érdekes képet rajzolnak megyéink fejlődéséről (Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve.) A gyakrabban idézett országos tényszámok mellett érdemes odafigyelni ezekre is: mélyebbé, árnyaltabbá válik így az általuk kirajzolt kép. Pest és Borsod A lakónépesség száma erősen függ az egyes megyék területének nagyságától, a népsűrűségtől, a városiasodástól, így természetesen jelentős eltérést mutat. Pest megye lakossága közel jár a millióhoz: 1977 elején 959 000 volt, míg 1971 elején a megyében 887 600-an laktak. Félmilliót meghaladó lélekszáma Pesten kívül négy megyének van: második helyen áll Borsod 794 600 fővel, szinte együtt halad Szabolcs-Szatmár és Bács-Kiskun 572 700, illetve 570 300 lakossal, s nyomukban jár Hajdú-Bihar 545 400-zal. A négyszázezresek: Baranya, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Szolnok Veszprém; háromszázezret meghalad Heves, Komárom, Somogy; kétszázezer fölött van: Nógrád, Tolna, Vas, Zala lakossága. A fővárosban lakott 1971 elején 2 019 800, 1977 elején pedig 2 081 700 fő. Az ország össznépessége a jelzett két időpontban 10 353 700, illetve 10 625 300 volt. Az ismert szociálpolitikai intézkedések hatására az élve születések száma minden megyében és a fővárosban is növekedett. Kiemelkedik Fejér megye adata: az 1970-es 15,9-ről 20,1-re emelkedett az ezer lakosra eső élve születések száma. Még magasabb volt a születési arány Szabolcsban, ahol 20,5 élve születés esett 1000 lakosra 1976-ban, de ott már 1970- ben is 18,5/1000-nél tartottak. A többi megyében 13—16-ról 16—18-ra emelkedett az élve születések aránya, Budapesten pedig 12-ről 15,2-re. Az országos adat: 1970: 14,7, 1976: 17,5! A természetes szaporodás aránya (vagyis az élve születés és a halálozás különbsége) Szabolcsban és Fejérben a legjobb: ezer lakosra számítva 9,5, illetve 9,2. Hajdú-Biharban 7,7. Győr-Sopronban 7,4. Veszprémben 7,2, Pest megyében 6,8. Kiugróan gyenge Somogyban az ezer lakosra jutó természetes szaporulat — bár némi javulás mutatkozik az utóbbi években —, amely még most is csak 2,6-nál tart. A fővárosban a természetes szaporodás csak 1,5-öt mutat. Viszont 1971-től 1976-ig 57 370- en költöztek fel vidékről Budapestre! Pozitív a statisztikusok által vándorlási különbözetnek nevezett mutató Pest megyében (35 898!). Beruházási tej-kvóta Többen telepedtek meg, mint ahányan elköltöztek Csongrádból, Fejérből, Győr- Sopronból és Veszprémből. Negatív a vándorlási különbözet Szabolcsban, ahol ez a szám 29 115-öt tesz ki a jelzett években, Borsod 17 512- vel, Békés 12 351-gyel, Szolnok 9 442-vel szerepel a mínuszos megyék között. Békésben a természetes szaporulat nem is fedezte az elvándorlást, s így csökkent a megye lakóinak száma. Az egy lakosra jutó beruházási összeg 1976-ban a megyék közül — az olefinprogramra való tekintettel — Borsodban volt a legnagyobb: 19 600 forintot tett ki és 200 forint híján elérte az egy lakosra eső budapesti összeget. Komáromban 17 136, Fejérben 16 750, Tolnában 16 312, Hevesben 15 276 forint beruázás esett egy lakosra. Csak az iparnak: W milliárd Az ipari beruházásokra a legtöbb Borsodban jutott, több mint 10 milliárd forint, s ez csak egy milliárddal maradt el a főváros beruházási összegétől. A nem anyagi ágak beruházása terén a megyék közül ugyancsak Borsod vezet 2,5 milliárdot megközelítő összeggel, 1,5 milliárdhoz jár közel Pest megye; egy milliárdot meghaladó összeget használtak fel Csongrádban, Fejérben, Győr-Sopronban, Hajdú-Biharban is. Az ország kulturális életének központjában, Budapesten 12 milliárd fölött volt ez a beruházási összeg. A szocialista ipar termelésének emelkedését taglaló számok azt mutatják, hogy az utóbbi évben is erőteljes tendencia volt az ipar decentralizálása. Amíg a főváros ipara az előző évihez arányítva 1976-ban 101,8 százalékot termelt, addig Bácsban 106,4, Békésben 108,4, Borsodban 108,2, Csongrádban 107,7, Győr-Sopronban 108, Hajdú-Biharban 112,3, Hevesben 106,5, Szabolcsban 113,8 (!), Szolnokban 106,9, Veszprémben 111,6, Zalában 108,3 százalékos emelkedés mutatkozott 1976- ban 1975-höz képest. Egyedül Baranya ipara stagnált, ott 100,1 volt az index. (Folytatjuk) CSORNA BÉLA Bányász újítók A Borsodi Szénbányáknál 1977-ben 2693 újítást nyújtottak be a dolgozók, zömében fizikai munkát végzők, ipari szakmunkások. A vállalat vezetősége 2103-at fogadott el hasznosításra, s tavaly 2179 újítást vezetett be. Ez a szám úgy alakult ki, hogy a tavalyelőttről „átcsúszott” újításokat is ekkor hasznosították. Az újítások 11 millió 174 ezer forint megtakarítást hoztak a szénbányáknak. E héten befejezik Volt fenyőfa, nincs fenyőfa Az ötletet az idő adta, szobámban a karácsonyfa utolsó tűlevelei is lehullottak, tehát ki vele. Hogy ez a „ki vele!” hogyan sikerült, ezt a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnökétől tudom. Megkért, hogy dicsérjük meg Miskolc város lakosságát, mert a tavalyinál lényegesen fegyelmezettebben váltak meg a szeretet és az ajándékozás szimbólumától. Példákat is mondott a Vologda városrészből. Ott a lépcsőházak mellé, szépen sorjába fektették a fákat, úgyhogy könnyű volt összeszedni. Az akció már a két ünnep között megindult, de nagyüzembre január első két hetében álltak, amikor is a vállalat két gépkocsija csak ezzel foglalkozott. Az akciót e héten „lefújják”, befejezik a fenyőfák elszállítását. A jó példák mellett az ellenpéldákat is érdemes megemlíteni, nehogy azt higgyük mi, miskolciak, hogy minden a legnagyobb rendben: a karácsonyfa nem tud úszni, nem szereti a Szinva vizét és nem tud repülni. Merthogy néhányan ezekre próbálták megtanítani. Nem nagy sikerrel... D. T. B. ♦ Ember a falon. Az Avas-dél lakóházainak átadása előtt a szellőzőberendezések állapotát meg kell vizsgálni, nincs-e dugulás, nem tömítette-e el a cement. Ezt belülről végezni nem lehet. Ezért van szükség a képünkön is látható „akrobatikára”. Azért megnyugtatunk mindenkit: e kívül haladó liftszerű alkotmányt többszörösen biztosították, lezuhanása szinte lehetetlen. (Sólymos felv.) A nyírbátori harangtorony Az idén új „köntösben” fogadja látogatóit Kelet-Magyarország egyik legérdekesebb műemléke, a nyírbátori gótikus református templom szomszédságában álló, fából készült harangtorony, amelyet 1640-ben Bethlen Gábor fejedelem öccse, István építtetett. A mostani teljes felújítás során széles körű társadalmi összefogással és a Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatásávaicserélik az elkorhadt, elvult faszerkezetet.