Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

Csúcsigények a bölcsődékben és az óvodákban Helyet kérnek a legkisebbek Helyet kérnek a legkisebbek: a csecsemők, a tipegők, az óvodás korúak. Miskolc 54 óvodája és 21 bölcsődéje (az előb­bi 6150, az utóbbi 1541 férőhellyel) szűknek bizonyul. A vá­rosi tanács egészségügyi és művelődésügyi osztályán szinte állandóan cseng a telefon; apák, anyák, nagyszülők, roko­nok, ismerősök és barátok beszélnek a gyerekek helyett, a gyerekek érdekében. Elvben természetesen mindenki igény­­jogosult, ezt tudják és hangoztatják a szakemberek, akik a legnagyobb türelemmel és tapintattal igyekeznek tágítani a felvételi lehetőségeket. A jelentkezések már korábban meg­történtek, az intézmények vezetői. 120 százalékos kihasz­náltságot véve alapul, elhelyezték mindazokat, akik legin­kább jogosultak bölcsődei gondozásra, óvodai nevelésre. Dr. Kiss Katalinnal, az egészségügyi osztály vezető­helyettesével és Tolnay Fe­renccel, a művelődésügyi osztály vezetőjével ennél a momentumnál kezdjük a be­szélgetést. — Kik azok, akik feltétlenül előnyt élveztek a bölcsődékbe, illetve óvodákba való felvétel­kor? — Elsősorban azoknak a családoknak a nevelési gond­jain igyekszünk könnyíteni, akik három, vagy annál több gyermeket nevelnek. Minden körülmények között elhelyez­tük azokat a gyerekeket, aki­ket egyedülálló szülő nevel vagy vidéken dolgozó, aki albérletben, illetve kedve­zőtlen szociális körülmények között lakik. Különös gon­dot fordítottunk a három műszakban dolgozó édes­anyák gyermekeire (pamut­­fonó, közlekedési vállalat stb.). — Nézzük most számszerűen — először a bölcsődéket, majd az óvodákat — mit tükröz a pillanatnyi állapot? — A bölcsődei felvételek elbírálása első fokon már augusztus közepén megtör­tént. Felvételre 1330 gyer­­­mek jelentkezett és 1092-en maradtak a tavaly vagy a korábban felvettek közül az intézményekben. A jelentke­zőkből eddig 1000-en nyertek felvételt. A közeljövőben megnyílik­­ az Avas II. üte­mének területén) a lakásböl­­csődénk, ahová újabb 100 gyereket tudunk elhelyezni. — Eszerint 230 apróságnak nincs helye? — A helyzet azért ennyire nem kedvezőtlen, tudniillik a második fokú elbírálás után (természetesen számol­va azzal, hogy bölcsődéink zsúfoltak lesznek) még újabb 60—70 gyereket fel fogunk venni. Ezzel kapcsolatban azonban okvetlenül szüksé­ges megjegyezni­, hogy a la­kóhelyhez legközelebb eső bölcsődékről már sokaknak le kell mondaniuk. Mindent összevetve így nem keve­sebb, mint 140 százalékos lesz bölcsődéink feltöltött­é­­ge, s ezért sajnos, a további­akban már nem tudjuk a ke­reteket tágítani. Tehát 160— 170 (eddig jelentkezett) kis­gyermek elhelyezésére már sajnos, a legnagyobb körül­tekintés és jóakarat mellett sincs lehetőség. Számítása­ink szerint most tetőzik a demográfiai hullám, ezért rendkívül megnőtt az igény a bölcsődei férőhelyek iránt. Különösen sok a két és fél, háromesztendős jelentkező, ezeknek a gyerekeknek az édesanyja most kíván vissza­térni korábbi munkahelyére.­­ Az előzőekből is kiderült, hogy feltűnően sokan nem vár­ják meg, amié gyermekük be­tölti a hároméves kort... — Ezt egyrészt indokolták (mint a hozzánk küldött ké­relmekből kiolvasható) a csa­ládok anyagi körülményei — hiszen általában két kereset­re alapozzák manapság a háztartásokat —, másrészt sok vállalat, intézmény mun­kaerőgonddal küzd, így so­kan munkáltatói kezdemé­nyezésre akarnak visszatérni munkahelyükre. — Az övödei felvételekkel kapcsolatban talán még ke­vésbé megnyugtató a helyzet. — A felvételi bizottsági ülések augusztus 20—25. kö­zött voltak. A 6150 férőhely­re 7536 gyereket vettünk fel. Miskolcon körülbelül 9000 az óvodás korúak száma, de kö­zülük természe­esen nem mindenki jelentkezett felvé­telre. Néhány óvodánkban különösen szembetűnő a túl­jelentkezés. Az Avas-déli in­tézménybe például 500-zal, a belvárosi lakótelep óvodájá­ba 200-zal, a hejőcsabai óvo­dába pedig 90-nel többen je­lentkeztek, mint ahány férő­helyet (120 százalékos ki­használtság mellett) biztosí­tani tudunk. A fel nem vett gyerekek szülei természete­sen fellebbeznek. A felvételi bizottság másodfokon szep­tember 5-én és 6-án bírálta el a kérelmeket. A szülők szeptember 10-ig kapnak vá­laszt. A cél az, hogy lehető­leg minél több gyereket el tudjunk helyezni. Bizonyos átcsoportosítással, s az októ­berben megnyíló lakásóvodá­val, meg a Bokányi utcai bölcsőde-óvoda belépésével még 440 hely betöltésére nyí­lik lehetőség. Így nálunk is 140 százalékos lesz a kihasz­náltság. Ha ezek után még mind az 54 óvoda hajlandó egy-két gyereket felvenni, akkor ismét jelentősen csök­ken a fel nem vettek száma. De akárhogyan is igyekszünk, bizony lesznek olyanok, akik­nek nem jut hely.­­ A miskolci szülőket ez aligha nyugtatja meg, bár talán nem árt, ha megjegyez­zük, hogy más nagyvárosok­ban sem kedvezőbb a helyzet. — Pillanatnyilag egyetlen bölcsődei férőhelyre 20—25 ezer forintot fordítunk éven­ként. Az óvodai­­ férőhelyek­re pedig 9000 forintot. Fel­tétlenül szükség lenne a mostaninál nagyobb üzemi segítségre, hiszen városunk­ban csak három üzemi böl­csőde van 119 férőhellyel, de ezek is zsúfoltak, hiszen 175 gyereket fogadtak. Ami a bölcsődei ellátást illeti, azt javasoljuk, hogy a múlt év­ben létesített a­vasi lakásböl­­­csődét továbbra is üzemel­tethessük, és így 60 férőhe­lyet nyerünk. Ehhez persze biztosítani kell a bölcsőde béralapját és a szükséges működési-fenntartási költsé­geket. Helyet kérnek a legkiseb­bek — mondjuk még egy­szer. Mert szeretnénk, ha minden kisgyermekes család minél kevesebb gonddal néz­ne a következő hónapok elé. Miskolc politikai, köz­­igazgatási vezetői ismerik ezeket a gondokat, s a kö­vetkezőkben meggyőződhet­nek segítőkészségükről is. A bölcsődei, óvodai férőhelyek változásáról és ezzel össze­függő kérdésekről időről időre tájékoztatjuk olvasóin­kat. Gy- Dzsesszklub Hosszú szünet után ma dél­­után 6 órakor jönnek össze ismét a Molnár Béla Ifjúsá­gi és Úttörőház dzsesszklub­­jának tagjai. A tagok leg­újabb szerzeményeiket mu­­tatják be lemezről, magnó­ról. Pihenő Drozsnyik István rajza KEDD Kossuth rádió: 12.­»0: Déli Kró­nika.. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Melódiákoktól. — Közben 13.10: Törvénykönyv. — 13.­58: Az in,szám gyökér. — 14.48: Éneklő Ifjúság. — 13.00: Hírek. — 15.10: Zenekari muzsika. — 13.44: Ma­gyarán szólva . . . —■ 16.00: Útköz­ben. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: Janácek, II. vonósné­gyes. — 17.00: Hírek. — 17.07: Mozgásterek. — 17.32: Régi híres énekesek műsorából. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.13: A Gab­ini Kama­rakórus énekel. — 19.34: Ilosfalvy Róbert operettfelvételeiből. — 20.09: Asszíriából jelentem. — 20.40: Csajkovszkij: Diótörő. — 21.04: Apám. Szindbád. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Népdalok. — 22.43: Meditá­­ció — az államérdekről. — 22.53: Természetesen ki vagyunk éhezve a nevetésre, a felsza­badító, üdítő kacarászásra. S oly ritkán jutunk hozzá! Mi erre a tévé receptje, gyakor­lata? Nosza! vegyük elő a ka­barét és jönnek a szóviccek, a mesterkélt idétlenkedések (a példákat azért mellőzzük, mert legjobb ezeket a rosszul sike­rült estéket elfelejteni . . .). Azt a kabarét veszi elő — általá­ban — ugyanis a tévé, amit már csontig levágott, lekopta­tott a rossz manír, az olcsó viccelődés és heccelődés. Hol­ott a kabaré keletkezésekor sokkal több volt ennél! Eredete visszavezethető a népi humorig, a commedia dell’ arteig. A műfaj eleve feltételezett egyfajta színházi kultúrát, értő közönséget, s ami elengedhetetlenül fontos: gondolati igényességet is! Csúfondárosságának, nyilai­nak céltáblája nem csupán az emberi gyarlóság volt ál­talában, hanem a haladó, időközben meg is haladott feudális világ, amelyen a polgár igenis felszabadultan akart nevetni. A kabarénak konkrét közéleti és politikai tartalma volt, töltése: ez él­tette, telítette feszültséggel. Az igényes, a vérbeli kaba­rénak a gondolatisága mel­lett (amelyen itt szellemes­séget is értünk) a másik tar­talmi értéke az, hogy erköl­csöt is tanít. Éppen a neve­téssel „öli meg” a visszata­szító emberi vonásokat, köz­életi negatívumokat. Ezek pedig mindenkor kiapadha­­tatlanok, mert hiszen az em­berrel magával „újraterme­lődnek”. Nos, ez: a gondolati és morális igényesség teszi időállóvá a magyar kabaré megteremtőjét: Nagy Endrét Ady, Kosztolányi, Karinthy Frigyes stb. kortársa volt, s ezek a kortársak igen nagy­ra is becsülték Nagy Endrét! Mi ennek a magyarázata? Mindenekelőtt az, hogy — a maga sajátos eszközeivel — a kabarét az Adyékéval azo­nos célok szolgálatába állí­totta! Ugyanazt a Magyar Ugart csúfolta, nevettette ki, amelyre Ady a bibliai átkait szórta. S itt még két fontos mozzanatra kell felhívni a figyelmet. A magyar kabaré Nagy Endrénél plebejus volt és demokratikus, ugyanakkor a „magas" irodalom és társ­­művészet sem fordult el finnyásan, arisztokratikusan tőle, hiszen a Nyugat élgár­dája rendszeresen dolgozott Nagy Endre színpadának! (Lásd Reinitz Ady-dalai, Medgyaszay Vilma stb.) A műfajok hierarchiája ugyan­is nem mindig értékhierar­chia is egyben! Bölcsen tud­ták ezt már a görögök is, akik a vígjátékot nem tar­tották „alacsonyabb rendű­nek", mint a tragédiát. Együtt is játszották a Dionysos-ün­­nepeken. Mert ugyanaz a do­log elmondható vígjátéknak is, tragédiának is. Bizonyíthatjuk ezt éppen Nagy Endre szombat este lá­tott vígjátékéval. A tétel „egyszerű": a kispolgárnak választania kell az erkölcs (csúnyán meghurcolják, meg­rágalmazzák a feleségét!) vagy a pénz és karrier kö­zött. Ha az erkölcsöt választ­ja kishivatalnok hősünk (Márkus László), akkor tra­gédiát látunk (pl. Schiller: Ármány és szerelem). Ez a figura azonban — noha szá­nalmas, mert pitiáner, mert erkölcsileg és egzisztenciáli­san is kiszolgáltatott — még­sem tragikus hős. Komikus­sá teszi mindenekelőtt a bu­tasága, a féltékenysége (míg nincs is oka rá!), ostoba hím­­gőgje, s nem utolsósorban undorító szervilizmusa. Ez a puhány megvásárolható, s alig várja, hogy megvásárol­ják. Bukása csak nevetséges lehet: éppen azt veszíti el (a felesége hűségét, „a becsüle­tet"), amire oly mérhetetle­nül hiú volt, aminek ő­ akar­ta megszabni az árát. Sajná­latosan örök emberi gyarló­ságok ezek, tehát élnek a mában is. Ezért nevelhettünk a ráismerés örömével — né­mi kárörömmel is —, vár­hattuk a poén erkölcsi elég­tételét is. Ha valami leronthatta a kedvünket, akkor az megint a tévé rovására írandó. A pa­rádés szereposztás, a korrekt rendezés (Bánki Iván) elle­nére — a csuda tudja megint hogyan és miért? — de ép­pen Nagy Endre szellemessé­ge lúgozódott ki. Meg volt itt csinálva, mutatva min­den és mégis ... Szóval ka­barét csináltak belőle tévé­módra, helyenként unalma­san — holott Nagy Endrénél a kabaré, bár véresen ko­moly és fontos dolog volt, ugyanakkor ellenállhatatla­nul mulattató! (horpácsi) A miniszterelnök 27 szerző, 48 alkotás , a H. diaporáma biennale A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ az elmúlt év­ben adott otthont első ízben a diaporáma hazai művelői­nek. A műfaj átmenet az ál­ló- és mozgókép között. Nem más, mint két diavetítővel egyidejűleg vetített színes diaképek sorozata, zenei alá­festéssel, amely hangvételé­ben szoros kapcsolatban van a képek tartalmával. Ennek a művészeti ágnak egyre több híve és művelője van­ hazánkban, amit az is bizo­nyít, hogy a II. diaporáma biennáléra — amelyet októ­ber 7—8-án a Vasas Műve­lődési Központban rendeznek­­— 27 szerző 48 alkotását fo­gadta el a nevezések lezá­rultával a zsűri. Collegium Musicum Az avasi evangélikus templomban folytatódik a Collegium Musicum orgona­­hangverseny-sorozat. Ma es­te 7 órától Kárpáti József játékában gyönyörködhetnek a zenekedvelők. Az orgona­művész műsorán Couperin, Cleramboult, Frescobaldi és Bach művei szerepelnek. műsor Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Rózsa Miklós filmzenéiből. Petőfi rádió: 12.00: Énekszóval, muzsikával. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a szlovák iroda­lomból. — 12.50: Rubinstein: G- dúr szonáta. — 13.28: Állatbará­toknak. — 13.33: Békakoncert. — 14.00: Kettőtől halig... — 18.00: Harminc perc rock. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Zenés játékokból. — 19.13: A házasság jövője. — 19.25:­­Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Zsákai Aladár népi zene­kara játszik. Kutasi Katalin és Herr Olivér nótákat énekel. — 21.13: Rossini: Bruschino úr. 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Esti han­gulatban. — 23.10: Operettrészle­tek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Céhélet Miskolcon. Dr. Bodó Sándor muzeológus elő­adása. — 18.00—18­30: Észak-ma­gyarországi Krónika. (Dimitrov­­gradi küldöttség érkezett Ka­­zincbarcik­ára.­­ Új szociális etesítményt adnak át a Mis­kolci Hűtőházban. — Befejezésé­­hez közeledik a Minaret felállí­­tása Ecserben.) - tíz perc a — H­ ílurs­ eií5:üttes műsorából. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, I, műsor: 16.30: Hí­rek. _ 16.33: Händel: B-d­úr or-S £­ fVez?Sny- ~ 16'50: Női röp­labda-világbajnok­ság. — 18­00-Hogyan tanuljunk a Mindenki isi »?«.ában?­­ ,S.,0: FelMMHs előtt. — 19.10: Esti mese. — 19.2­0: Tevetorna. _ 13.30: Tv-híradó.­­ 20.00: Gazdag ember - szegény ember. _ 20.43: Filmszem. _ 21.oo: Kötekedő. — 22.10: Tv­­híradó 3. __ 22.20: Női röplabda-Televízió, 2. műsor: 20.01: Col­­bert. Dr­áma. — Közben 21.15: Tv­­híradó 2. Szlovák televízió. 16.05: Hírek. 16.25: A motorizáció káros hatá­sai. — 17.50: Lendület. — ib.io- Egy nagy ország történelme. — 18 40* Esti mese. — 19.00: Tévé­híradó. — 19.30: A Pozsonyi Rá­dió néni zenekara „létszik. _ 20­10: A bölcs. — 21.05: r­él- A­f­­­ri­ka népeinek élete. — V .30 ■ Tv­híradó. _ 22 00: Közvetítés a tnl előadóművészek fesztiváljá­ról. Kiállítások: Herman Ottó Mú-Zet­/10—1Q>* F­ nbör és m.tr — Herman Ottó-emlékház (10— 18); Herman Ottó élete és mun­­kássága. — Diósg­­őri vár (9—17); A diósgyőri vár története. — • Péntek Diósgyőr életében. — Erdei Ferenc építész műemléki tervei. — Déryné-ház (9—17) ; Déryné Széppataki Róza- és Lé­­vay József-emlékszobák. — Mis­kolci Képtár (10—18) : A XX. szá­zad magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolc­­i Galéria (10—18) : Kelet-szlovákiai képzőművészek kiállítása. — Mi­ni Galéria (10—18) : Utcák és te­­­rek kultúrája. Boroczkó Tamás fotói. — József Attila Klubkönyv­tár (12—20); Kemény Zoltán ti­pográfus kiállítása. KOSSUTH : Keménykalap és krumpliorr Szí. magyar film Kezdés: 13. hat órakor a rendőrnő Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt hely ár! Kezdés: 7 órakor HÉV­ES Y I. FILMKLUB Szombat este, vasárnap reggel Mb. angol film 16 éven felülieknek! Kezdés: 15, 17 órakor FÁKLYA Ok ketten Szí. magyar film Kezdés: 13, 17 órakor PETŐFI A tizenöt éves kapitány Mb. szí. spanyol film Kezdés: 1­5, 17 órakor SZIKRA Felkavart víz Mb. szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 5, 7 órakor­­ TAPOLCA, KERTMOZI A Sólyom nyomában Mb. szí. NDK film Kezdés: 8 órakor TÁNCSICS Nyugalmazott ezredes Mb. szí. szovjet film Kezdés: 13, 17 órakor SÁGVÁRI Amerikai cigaretta Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor VASAS PARKMOZI Blöff Mb., szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor­­ GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARK MOZI A választ csak a szél ismeri Szí. NSZK—francia film Kezdés: 8 órakor GÖRÖMBÖLY, KTtÜDY Dübörgő csend Szí. magyar film Kezdés : 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 3.25: Népdalok, nép­táncok. — 8.53: Zenés képes­­könyv. — 9.08: Britten: Noé bár­kája. — 10.00: Hírek. — 10.03: A gyermekek bolygója. — 10.40: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.53: Yehudi Menuhin (hegedű) és Wihelm Keni Of (zongora) Bee­­thoven-fel­vételei­ből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Énekek a háború ellen. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szabad szél. — 9.16: Kubai énekesek és együt­tesek felvételiből. — 10.00- Ze­nés műsor üdülőknek. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 9.00: Tévé­torna. — 9.03: Érdekes állatker­tiek. —­ 9.30: Idesüss! — 9.55: Gazdag ember — szegény ember. — 10.40: Delta. — 11.05: Lehet egy kérdéssel több? BÉKE FILMSZÍNHÁZAK Keoma Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 14, ha6, 3 órakor

Next