Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-16 / 13. szám
Piros zászló és sziréna Az életmentők forgószínpadon Mentősök: orvosok, mentőtisztek, ápolók és gépkocsivezetők. Nevüket a legritkább esetben tudják meg a bajbajutottak, jóllehet tudásukkal, gyorsaságukkal ők segítik vissza az életbe, aki a halál közelébe kerül. December 13. szombat. Ködös reggelre ébredtünk. Munkába menet a Ságvári utca sarkán találkoztam a piroszászlós, vijjogó járművel. Egy idősebb férfi szenvedett közlekedési balesetet. • Az út mentén, hóban, sárban Az Országos Mentőszolgálat miskolci főhadiszállásán dr. Kubassy László főorvossal beszélgetünk. Az oktatóteremben tábla függ, amely évekre visszamenőleg a kilométer-teljesítményüket szemlélteti. A múlt esztendőben ötmillió kilométert futottak. Ahogyan nő a gépjárművek száma, fájdalom, úgy szaporodik a munkájuk. Az orvosok közül kevesen vállalnak itt főállást. Egészen más fehér ágyban, rendezett körülmények között gyógyítani a betegeket, mint az út mentén, hóban, sárban ellátni. Akik itt dolgoznak — heten • részállásban — valamiképpen kötődnek a mentőkhöz: itt kezdték pályájukat még az egyetemi évek felett, vagy a mozgalmasság tartja itt őket. Talán — s ebben reménykedik a főorvos is — ha oxyológiából (sürgősségi ellátásból) szakvizsgát tehetnek, többen választják főhivatását. • Évente megártani Itt, házon belül is folyik az egészségügyi szakiskolai képzés Csak néhány a tantárgyak közül, amit az órarendről leolvasok: mentéstörténet, betegszállítás, rádióirányítás, mentéstechnika, légi betegszállítás, szülészet stb De itt mindenkinek tanulnia kell: a gépkocsivezetőktől kezdve a mentőtisztekig évenként kell megújítani az ismereteket, s ezt vizsgával bizonyítani. Az igazi láz, az aggódás a bajbajutottakért a diszpécserszobában engem is magával ragad .Lélegzetvisszafojtva hallgatom a rádiójelentéseket. Tiszakeszi határában közúti baleset történt. Egy férfinak keresztülment a fején egy Zetor. Esetkocsit kérnek. Berreg a csengő. Boros Zoltán mentőtiszt, Nemcsák László szakápoló és Bata Imre gépkocsivezető másodpercek alatt a mentőkocsiba pattannak. A sarkon már szól a sziréna. Mályiban járhatnak, mikor újra halljuk őket. Jelentést kérnek a helyszínen volt, de már feléjük tartó bajtársaktól: látta-e a körzeti orvos, kapott-e gyógyszert, milyen a sérülése? A válasz: orvos nem látta, eszméletlen, a füléből folyik a vér. Tóth József irányító szolgálatvezető a kis mikrofon gombján állandóan készenlétben tartja az ujját. Mellette hatalmas megyetérkép. Rajta kis tapadómágnesek jelzik a mozgó mentők helyzetét. E pillanatban 23 fut a megyében. 9 Miskolcon. Közepes, amolyan 40 százalékos „üzemmenet”, mint szombaton általában lenni szokott. • A csengő folyton berreg Tuka Béla főápoló és Vlajdár Csaba fiatal ápoló kezeli a telefonokat. — Bezzeg, ha tegnap jön. Egyszerre csörgött minden telefon. Összesen 220 alkalommal vonultak ki a mentők esetekhez, vagy szállítottak haza betegeket. Fizetésnap volt . . Ambulancia. Ide szállítják azokat a betegeket, akiknek csak rövidebb ápolásra, vagy csak megfigyelésre van szükségük. Most is van páciens ittas vezetés gyanúja miatt került ide Egy fiatal doktornő éppen a reflexeit vizsgálja . Közben állandóan berreg az indulásra szólító csengő , azon másodpercben már ott is terem a soros a szolgálatvezető ablakánál. Számomra félelmetes ez az iram. Elgondolkodom egy pillanatig: honnan terem elő ez a rengeteg mentős? Mi lehet akkor, ha teljes „kapacitással” mennek? Amilyen idegfeszítő még nézni is ezt az életmentő forgószínpadot, annyira megnyugtató is. Mindenkit érhet baleset. Engem is, téged is, őt is. S több százan vannak éjjel-nappal készenlétben értünk . .. O. E. Mentősök munka közben (Kerényi László felvételei) js. Pénteken minden telefon egyszerre csörgött. Más munka kell... Gazdálkodás, kedvezmények nélkül Napjainkban az iparvállalatoknál sokfelé mondogatják: ránk köszöntött a hét szűk esztendő. Néhány szabályozó módosításával az idén valóban nehezebbé válik a vállalati gazdálkodás. Pontosabban — és ez a lényeg — nehezebb lett a vállalatoknak szükséges eredmény, nyereség és az ebből képezhető alapok előteremtése. Minőségileg teljesen más munka kell ahhoz is, hogy egy vállalat akár csak az eddigi jövedelmeire szert tehessen. Emelkedik például (az 1979-es év után számított) nyereségadó. Egyben, széles körben csökken , a nyereségadóból, kedvezményesen, különféle célokra visszatartható rész. Növekedett (már az 1978-as évre vonatkozóan is) a tartalékalapba helyezendő kötelező rész. Ráadásul ezután a tartalékalapból tilos az érdekeltségi alapok (részesedési, bérfejlesztési stb. alap) kiegészítése. Beruházás esetén a vállalat a tervezett fejlesztési költségek 30 százalékát köteles letétbe helyezni. (Tehát — egyszerűen szólvak— egy 50 milliós beruházás elkezdéséhez 65 millióra lesz szükség.) ÉVENTE 40-80 MILLIÓS KIESÉS Az iparban megszűnik az eddig évenként központilag biztosított 1,5 százalékos bérfejlesztési lehetőség. A továbbiakban adómentesen csak akkor és ott lehet emelni a béreket, ahol a hatékonyság (hozzáadott érték, termelékenység) növekszik. Egy átlagos nagyságú vállalatnál e módosítások, évi 40 —80 millió forint „kiesést” okoznak — a vállalatok egy részénél vállalati és személyi jövedelemkiesést is. Három évvel ezelőtt hasonló pénzügyi szigorításokra került sor. Azt azonban akkor a vállalatok viszonylag könnyen ellensúlyozták. Egyrészt, mert a különféle címeken, különféle támogatásokat, visszatérítéseket, kedvezményeket kaptak, illetve jártak ki maguknak. (Az utóbbi 3 évben a vállalati nyereségek évi növekedési üteme 14, a támogatások növekedési üteme 17 százalékot tett ki ) Másrészt, szinte korlátlanul növelhették a termelés mennyiségét. Eközben viszont az egyre nagyobb mennyiségben előállított termékek jó részéért a világpiacon egyre kevesebbet fizettek, a gyártásukhoz szükséges árukért pedig egyre többet kértek. Az ily módon keletkezett veszteséget a költségvetés fizette, a vállalatoknak olyan jó módot biztosított, mintha gyártmányaik egyre jobb áron lennének eladhatók. KEVESEBB ÁRUVAL, TÖBB BEVÉTELT A pénzügyi szigorítások mellé tehát most ezért párosul a kedvezmények megvonása, visszaszorítása, a támogatások csökkentése, illetve az ipari termelés növekedési ütemének (az eddigi évi 6—7 százalékról) 4 százalékra mérséklése. A vállalatoknak tehát most nem a gyenge termékek gyártásának a bővítése, hanem a jó, jövedelmező, korszerű termékek előállítása — hogy kevesebb áru, több bevételt hozzon — lesz a kifizetődőbb. S abban is nő az érdekeltség, hogy a bevételben több legyen a nyereség, amiért érdemes lesz, igen gyorsan, javítani a munka minőségét, csökkenteni a költségeket. Lényegében erőteljes válogatásra lesz tehát szükség: a jó és a rossz, a többet és a kevesebbet jövedelmező gyártmányok, a költséges és az olcsóbb gyártási módszerek között, illetve a jó és a gyenge személyi és vállalati teljesítmények között is. Ez jelentősen felgyorsítaná a vállalati gazdálkodás minőségi átalakulását, amely nélkül a nemzetközi versenyképesség növekedésével nem lehet reálisan számolni. GYÁRAT, SZAKMÁT VÁLTOZTATNI A munkások és vezetők egységes álláspontja, a vállalati belső intézkedések irányát, jellegét, ütemét illetően most fontosabb, mint eddig bármikor. Nem lesz könnyű megválni, ott, ahol erre lesz szükség, a régi, jól begyakorlott gyártmányoktól, vagy szakítani a régi eljárásokkal, s új megoldásokat megtanulni. Nem lesz könnyű esetleg a hatékonyság érdekében szükséges átszervezések miatt új üzemrészbe, gyáregységbe települni, vagy, ha úgy hozza a helyzet a gyárat változtatni, vagy esetleg még szakmát is. Ezek az átszervezések érinthetik az eddigi kereseti szinteket is. Megfontolt, indokolt lépéseket szabad tehát csak tenni, s igen körültekintően. Ezért a vezetőknek most mindenütt érdemes lesz az eddiginél még jobban (vagy végre!) megosztani a gondokat a vállalat valamennyi alkalmazottjával: megindokolni, előrejelezni a tervezett intézkedéseket és javaslatokat kérni egy-egy sokakat érintő lépés előtt, hogy nincs-e más mód a változtatásra, amely esetleg kevesebb veszteséggel, ..mozgással” jár. Oda kell figyelni, hogy az új teljesítménykövetelmények ne csak ott szülessenek meg, ahol azokat könnyű megszerkeszteni, vagy hagyományosak, hanem arra kell törekedni, hogy a vállalat valamennyi posztján egyformán, azonos eszközükkel serkentsék a munkát, hiszen a hatékonyságnak valamennyi munkahelyen nagy tartalékai vannak. Sokféle szokatlan lesz a beruházások nélküli szelektív, intenzív fejlesztés útján megtenni az első lépéseket, megfogni az eddig aránylag könnyen szerteguruló forintokat, hozzáfogni a termékskála szűkítéséhez, s azonos (vagy kevesebb) létszámmal, az eddigi (vagy kisebb) anyag-, energia-, időráfordítással nagyobb eredményt, nagyobb (tiszta) jövedelmet elérni, vagyis többet fizetni be a költségvetésbe, de úgy, hogy azért a vállalatnál is maradjon annyi, amennyi szükséges a további fejlődéshez és az emberek életszínvonalának megtartásához. GERENCSÉR FERENC Dánia mezőgazdasága Az Ady Endre Művelődési Házban január 18-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel Dánia mezőgazdaságáról tart vetítettképes előadást Farkas Gyula tanár. + Narancsszüret ... A Szegedi tem botanikus kertjének pálmzott a narancsfa. Ágairól több mölcsöt szedhetnek József Attila Tudományegyenházában gazdag termést homint száz illatos, lédús gyi(Tóth Béla felvétele) ( Fórum a miskolci rádióban Bent vagyunk a télben! kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió miskolci stúdiójában január 29-én, hétfőn este 17 óra 06 perctől a szolgáltató vállalatok: a Köztisztasági, Ingatlankezelő, Tüzép, Zöldért, Miskolci Közlekedési Vállalat és a Volán 3. számú Vállalat illetékesei válaszolnak a hallgatók levélben vagy telefonon feltett kérdéseire. Milyen területekről kötelesek a havat a Köztisztasági Vállalat a házfelügyelők, illetve a háztulajdonosok eltakarítani ? A főútvonalak településeken áthaladó szakaszainak karbantartásáról ki gondoskodik? Mikor szállítja a Tüzép soron kívül házhoz a megrendelt szenet? Miért nem várja be az 5-ös autóbusz az 1-es járatot a majális-parki autóbuszállomáson? Hogyan biztosítja a Volán 3. számú Vállalat az utasok elszállítását, ha késik a vonat? A Zöldért milyen zöldség- és gyümölcstartalékokkal rendelkezik? Ilyen és hasonló kérdéseket lehet levélben megírni és január 26-ig a Magyar Rádió miskolci stúdiójához eljuttatni (cím: 3527 Bajcsy-Zsilinszky út 15.), illetve az adás időpontjában a stúdió 16-427-es és 35-510-es ügyeleti telefonján feltenni. Kérdezzen , az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió miskolci stúdiója :l A tervezettnél lényegesen kevesebb tanulót tudott beiskolázni az elmúlt két évben a Miskolci Építőipari Vállalat. Különösen az olyan hiányszakmákban, mint az ács, kőműves, tetőfedő. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása céljából az üzemi négyszög a közelmúltban olyan döntést hozott, hogy 1979-tő évente 15 fiatallal tanulmányi ösztöndíjszerződést kötnek.