Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-14 / 62. szám
A szakközépiskola jelene és távlatai Dr. Csendes Lajos előadása Az oktatás, az iskola gondjai mindenkor aktuálisak. Különösen azok ma, a reformok idején, s éppen a szakközépiskolákban. A tegnapi pártaktiván — amelyet dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője tartott a pártszékházban — is ez volt a téma. Deme László, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a megjelent kommunista pedagógusokat, majd dr. Csendes Lajos áttekintette a két oktatáspolitikai párthatározat: az 1972-es és az 1978-as közötti időszak eredményeit. Elmondotta, hogy a határozatot lényegében igazolta az idő, noha néhány vonatkozásban korrekciót kellett végrehajtani. Az alapkérdés a szakközépiskolákban: az általános műveltség szintjének emelése mellett a szakmai képzés. Hangsúlyozta az alapképzés fontosságát, hozzátéve, hogy a specializálás, a konkrét szakmai képzés lényegében a vállalatok feladata legyen. A feszültség itt abból fakad, hogy az üzemek napra kész szakembereket várnak az iskolától, holott ez nem érdeke sem a gyerekeknek, sem a társadalomnak. Néhány szakma képzését meg is szüntették, illetve összevontan, szakmacsoportosítás szerint kívánják majd oktatni. Bebizonyosodott, hogy a 4 év kevés a szakmai képzésre, ugyanakkor igazságtalan helyzet alakult ki az egyetemi felvételiknél. Ezen " részben a tanterv és óraterv, másrészt a felvételi rendszer módosításával kívánnak változtatni. Megoldódik a sokat vitatott technikusképzés is. A régi megoldás, amely iránt még mindig nosztalgiákat táplálnak pl. a KGM volt iskoláiban, semmiképpen nem térhet vissza. Lehetetlen helyzet volt ugyanis, hogy 18 éves gyerekek ..tettek minden szakmai gyakorlat nélkül a szakik fejére”! Az új, s megnyugtató megoldás: az érettségi után estin vagy levelezőn szerezhet technikusi oklevelet az, akinek legalább 2 év , szakmai gyakorlata van. Erre az „anyaiskolákat” jelölik ki, amelyek rendelkeznek a szakmai-szellemi feltételekkel. A több mint kétórás előadásban dr. Csendes Lajos — természetesen — nem csupán a szakközépiskolák gondjait érintette. A közoktatásunk előtt álló feladatok mellett megemlítette a még kidolgozás alatt álló terveket is. Ezeken még dolgoznak, de két év múlva már alternatívákat kínálnak a szakemberek a politikai döntésre. A cél: a sokoldalúan képzett szocialista ember, aki tudja a szakmáját. Az iskolának korszerű ismeretanyagot kell nyújtania, céljait össze kell hangolnia a társadalom érdekeivel, s jobb pozíciókat kell teremtenie a szocialista neveléshez. A nevelés külön hangsúlyt is kapott az előadásban. Nem azért, mert nincsenek eredményeink, de elégedettek sem lehetünk az eredményekkel. Ifjúságunknak egy körülhatárolható rétege nem lát perspektívát, s viselkedése nem felel meg a szocialista ember, a szocialista együttélés normáinak. Fel kell figyelnünk ezekre a fiatalokra, nem mondhatunk le róluk sem. A gond nyilvánvalóan az egész társadalomé, de hibás az iskola és a szülők szemlélete is, ha elhárítják magukról a felelősséget. Meg kell oldani, hogy a hátrányos helyzetűek is felzárkózzanak, ugyanakkor a tehetségesebbek gyorsabban fejlődhessenek. Végezetül a tantestületekről, a nevelők és a vezetők viszonyáról szólt. Éppen a kommunista pedagógusoknak kell odahatni, hogy a demokrácia érvényesüljön is, ne maradjon írott szó. De oda kell figyelniük erre a felsőbb szerveknek is. Az előadást hozzászólások követték. (horpácsi) Könyvespolc Főszereplő: az FSA Dos Passos trilógiája Szerb Antal még bizonyos ambivalenciával fogadta a Hétköznapok és csodákban Dos Passos szimultanizmusát, úgy vélekedve: az utókor dönti majd el, remekmű-e, vagy csak amerikai blöff, amit csinál. Nos, a kérdésre az utókor, itt Szerb Antal hazájában, most megadhatja a választ, miután Dos Passos háromkötetes USA-tablója megjelent: az 1910—30. közötti Amerika legcsodálatosabb és legmagávalragadóbb bemutatása. A regénynek nincs egyetlen szereplője, de van főhőse, és ez nem más, mint maga az Egyesült Államok, a maga mindenünnen bevándorolt ,,jött-mentekből” kialakult és lassan összekovácsolódott társadalmával. Ezt a világot ábrázolja a maga sokszínűségében, az általa legtökéletesebben képviselt szimultanista módszerével Dos Passos. Első kötete a műnek, „A negyvenkettedik szélességi jók” című már megjelent nálunk is egy emberöltővel ezelőtt, a másik kettő, az .,1919’ és a .,Dől a pénz” azonban csak most. Az első kötet akkoriban nagy feltűnést keltett. E sorok írója akkoriban olvasta lélegzetvisszafojtva, ám a másik kettővel együtt igazi körkép: hiteles híradókkal kevert élettörténetekkel, amelyek nem egymás után, hanem egymás mellett futnak és nem is mindig találkoznak egymással, de részei annak az egységes folyamatnak, amely az ezerkilencszáztízes évektől kezdve a húszas évek végére nagyhatalommá, a világ legfejlettebb tőkés államává, az öreg Európa ,,gazdag nagybácsijává” tette az Egyesült Államokat. Az újságkivágások, aktuális sanzonok félmondatos „schnittjeit” rövid életrajzok egészítik ki a kor vezető amerikai politikusairól és forradalmárairól egyaránt (a szerző mindig a forradalmárokkal rokonszenvez), ezek adják a személyes hátterét a híradókkal illusztrált társadalmi háttér mellett a regény szereplőinek. A gazdag portugál ügyvéd forradalmár fia, az író, aki közelebb áll a lázadó anarchizmushoz, mint a szervezett forradalmársághoz, anarchista látásmódjának megfelelő szimultanizmussal ábrázolja az évzázad elejének valóban sokszólamú Amerikáját, ahogy az egykori „korlátlan lehetőségek” világából a kétrészre tagolt és e két részben kissé össze is kovácsolt gazdagok és szegények társadalmává alakult. De ahogy alakult és végül is kialakult, az ennek a regénynek a témája azt ábrázolja lenyűgöző monumentalitással. (Európa kiadása.) MÁTÉ IVÁN Mit kell tudni az akvaristáknak A TIT Miskolci Akvaristák Klubja március 15-én, csütörtökön este fél 6 órakor, Miskolcon, a Széchenyi út 16. szám alatt Az akvárium. Az akvárium készítése és az akvárium betelepítése, valamint fs tűz és környezet. A víz fizikai tulajdonságai címmel előadást rendez. Előadók: Halmos László és Bárdos Tibor. Bemutatásra kerül a Nagyítóval a tenger alatt című színes film. Husserl fenomenológiai módszere A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat A jobb filozófiai irányzatok küzdelme az utóbbi két évszázadban címmel indított szabadegyetemi sorozatot. A témakörön belül immár a harmadik előadás foglalkozik az idealista filozófiai iskolák változásával 1848 után. Az érdeklődők ma 18 órától dr. Tuba Imre egyetemi adjunktus előadásait hallgathatják meg Husserl fenomenológiai módszere címmel, a TIT Kazinczy Klubjában. % Lanyha és hold (Lukovszky László rajza) Einstein Albert Einstein századunk egyik, legismertebb természettudósa volt, aki korunk fizikájának számos területét gazdagította alapvetően új felismeréseivel. Tudományos megállapításainak egy részét elfogadták kortársai, más részüket viszont vitatták. Lassan-lassan bebizonyosodtak igazságai, s megbékélt velük a nemzetközi tudósvilág. A laikusok, a „kívülállók” viszont épp ekkor kezdték fölfedezni őt, s e felfedezési hullám, valamint „tanainak” a csodálata ma is tart. Einstein neve fogalommá vált, melyet általában akkor használunk, ha valami felfoghatatlannak tűnik számunkra. Száz éve, 1879. március 14- én született egy német kisvárosban, Ulmban. Münchenben, majd Aarauban tanult, 1898-ban pedig a zürichi műszaki főiskolára iratkozott be. Nem volt különösebben jó tanuló — s talán éppen ezért választják ma többen példaképül —, hiszen volt vizsga, amelyen meg is bukott. Nem lelkesedett különösebben a matematikáért, 1900-ban, nagy nehezen, mégis oklevelet szerzett. Az einsteini világkép 1916- ban vált igazán teljessé, akkor jelent meg ugyanis általános relativitáselmélete. A húszas években előadókörúton vett részt, 1923-ban a Szovjetunióban is járt, ahol 1927-ben a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Ez alatt az idő alatt — főként nem a relativitáselmélettel kapcsolatos dolgozataiért — fizikai Nobel-díjat is kapott. Princetonban, Amerikában nagy megbecsülésnek örvendett, s ott értesült 1939-ben a Hahn—Meitner-féle maghasadás felfedezéséről. Ennek nyomán javasolta Roosevelt elnöknek e témakör azonnali mélyebb kutatását, mely a Hanhattan-tervhez, s végső soron az atombomba elkészítéséhez vezetett. E gyilkos eszköz előállítása már csak igen közvetve kapcsolódik Einsteinhez, aki hamarosan felismerte ennek veszélyeit, de bevetését mégsem tudta megakadályozni. 1949-ben hozta nyilvánosságra általános térelméletét, melyben igyekezett kibékíteni egymással a gravitációs és elektromágneses teret. E kísérletei végül is nem jártak sikerrel, ahogyan azok sem, melyekben azzal foglalkozott, hogyan lehetne a békés egymás mellett élést a Föld népeinél megvalósítani. Előremutató terveit csak részben teljesíthette, mert 1935-ben váratlanul elhunyt. És halála után a bandungi értekezlet elfogadta a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Ijc Einstein, vitorláson Forradalmi elődeink Az 1848-as szabadságharc és a Tanácsköztársaság évfordulói jegyében, időszerűbb témát keresve sem választhatott volna a Vörösmarty Művelődési Ház. Ma délután 6 órától Benyó József honvéd százados filmvetítéssel egybekötött előadást tart az ifjúsági klubban Forradalmi elődeink címmel. Képes zenei A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár zenei előadássorozatában ma délután fél 6 órakor Turcsányi Emil főiskolai tanár ismerteti Schönberg Holdbéli Pierrot című művét, zenei részletek bemutatásával. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Házunk tája. — 12.50: Operaslágerek. — 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. — 14.10: „A sóhajokból égi háború lett...” A forradalmak éve: 1848. — 15.00: Hírek — 15.10: Jascha Heifetz hegedül. — 15.28: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. — 16.00: Útközben. — 16.03: Körkapcsolás bajnoki labdarúgómérkőzésekről. — 16.28: Kritikusok fóruma. — 16.38: A Stuttgarti Kamarazenekar két Pergolesi-concertót játszik. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Hol a tartalék? Vajda Zsuzsa riportja. — 17.32: Nemzetiség és népzene. — 17.55: Házy Erzsébet Zeller - és Millöcker-operettdalokat énekel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 20.43: Bellini: Norma. Kétfelvonásos opera. — 23.23: Gertler Endre hegedül. Diene Andersen zongorázik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cigánydalok. Petőfi rádió: 12.00: Déry József nótákat énekel. Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakások, emberek. Kosa Csaba írása. — 13.30: Színes szőttes. Népzenei műsor gyermekeknek. — 14.00: Kettőtől négyig... — 16.00: Mindenki iskolája. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. —16.35: Egészségünkért! — 16.40: Operettkeringők. — 17.00: Népdalok. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Barátság slágerexpressz. — 19.07: Barangolás régi hanglemezek között. Rudolf Berger bariton- és tenoráriákat énekel. — 19.25: Kiszárad-e Lusaka? Tallózás a zambiai sajtóban. — 19.45: A beat kedvelőinek Kenny Loggins énekel. — 20.30: Hírek. — 20.33: Híres alma materek. Bemutatkozik a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium. — 21.23 Zenei szerkesztők és rendezők műhelyében. — 22.25: Zenés jó műsor tékokból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánczene Varsóból, Moszkvából, Berlinből és Prágából. — 24.00 : Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Importmegtakarító termékek. Szerkesztő-riporter: Tolnai Attila. (Néhány évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank csak exportnövelő beruházásokra adott hitelt. Most egyre inkább előtérbe kerül az importmegtakarítás. Észak-Magyarország több gyárában is jelentős mennyiségű importmegtakarító terméket állítanak elő.) — A borsodsziráki népdalkor énekel. — Tíz pete mezőgazdaság. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanoptikum. — Sport. — Északmagyarországi krónika. (Borsod megyei pártaktíva-értekezlet. — Megkezdődött A szakma kiváló tanulója országos verseny. — A Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöki ülése. — Máté Péter énekli dalait. — Lapos műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.30: Az enigma megfejtése. Lengyel dokumentumfilm. — 16.45: Körséta Greszben. NDK rövidfilm egy kisvárosról. — 17.05: Postafiók 250. Takács Mari műsora. — 17.20: Egészségünkért! — 17.30: A Balaton. — 17.55: A holló nyomában. ’ — 18.25:'Lapok Petőfi Sándor naplójából. — 18.45: Szépen, jól magyarul. — 10.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.40: Amerikai cigaretta. Tévéfilm. — 21.30: Műkorcsolya VB. Páros versenyek. — Kb. 23.00: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.55: A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A marseille-i fiú. Olasz tévéfilmsorozat. 21.o: Tvhíradó 2. — 21.25: Bach-hangverseny. Miskolci Nemzeti Színház (3): Óz, a nagy varázsló. — (7) : Leányvásár. Kiállítások: Mini Galéria (16— 18): Barabás Márton festményei. — József Attila Könyvtár (12— 20): Könyvtár és képzőművészet. — Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Borsos Miklós plakettjei. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—15): Juhász Miklós fotói. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (10—18) : Martyn Ferenc grafikái. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK A delfin napja Szí. amerikai film Kezdés: 14. ha 6 órakor Csillag a máglyán Szí. magyar film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH A sah fia I—II. Mb. szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés 13 órakor A nagy balhé Szí. amerikai film Másfél hely ár! , Kezdés: 7 órakor TAPOLCA, ADY A bűn története 1—II. Szí. lengyel film 16 éven felülieknek! Dupla és felemelt hely ár! Kezdés: 7 órakor SAGVARI Limonádé Joe Szí. csehszlovák film Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰV. HÁZ, KLUBMOZI Déryné Magyar film Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA A delfin napja Szt. amerikai film Kezdés: 16 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A Budapesti Koncert Fúvószenekar negyvennyolcas indulókat játszik. — 8.39: Slágermúzeum. — 9.29: Nemzeti dal. Petőfi Sándor versei. — 9.44: Zenevár. A Gyermekrádió műsora. — 10.00: Hírek. — 10.05: Dominó. —10.35: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik, Oláh Ernő gordonkázik. — 11.03: Március idusán. Tömegdalok. — 11.25: Styl-szerűen . . . Domány András riportja. — 11.40: Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Sütő András könyve folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Verbunkos muzsika. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. Műsorvezető-szerkesztő : Petress István. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedélelőtt. — 11.30: Csak fiataloknak ! Televízió, 1. műsor: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Válogatás az elmúlt évek slágereiből. — 10.15: Idegen a cowboyok között. Amerikai film.