Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-11 / 85. szám
Szép versek tavasszal Ráemlékezünk ma: József Attilára. Hogy ünnep-e a költészet napja? Minden bizonnyal az. Mert vannak ünnepei a léleknek, az eszmélkedésnek is, amikor visszahúzódunk az olvasólámpa szelíd fénynyalábja alá, amikor ideje van az elmerengésnek, a szó és a gondolat ízlelgetésének. A vers és az olvasó kapcsolata a legintimebb kapcsolat, a szerelemhez hasonlítható; a kipróbált, meghitt barátságéhoz. De bármennyire is meghitt legyen ez a kapcsolat, mégsem magánügy a vers, mégis —■ legalább egyszer egy évben — beszélni kell róla. Jó dolog, s nem véletlen, hogy éppen tavaszra esik a napja — Primavera, mondja az olasz —, az örök megújulás évszakára. Meg lehet-e unni a tavaszt? Meg lehet-e, meg szabad-e unni a szót, a művészetet? Lehet-e, szabad-e oda nem figyelni a költőre, aki végtelenné tágítja a pillanatot; embervoltunkra figyelmeztet? Úgy győzve le a halált, hogy minden idegszálával az élethez, a pillanathoz tapad. Az életet szereti az, aki a költészetet igenli. Még akkor is, ha tudjuk — Vörösmarty nyomán —, hogy a versek által nem nagyon megy előbbre a világ. Nem hiszik ezt ma már a költők sem, mégsem hagyják abba a dalt. Mondják, dúdolják, vagy sokszor csak dadogják — mintegy önmaguknak —, hogy embernek lenni nehéz, hogy embernek lenni szép feladat. S aki tényleg olvasással akarja ünnepelni a verset, az ma elballaghat a könyvesboltba, megveheti a minden évben új izgalmat, örömet ígérő Szép versek című antológiát. Hetvenkilenc költő több száz versét találja a vaskos (410 oldalas) kötetben. ABC-sorrendben Apáti Miklóstól Zelk Zoltánig. Ennyi költőnk lenne? Sokkal több költőnk van, ám Bata Imre, a szerkesztő ezt a néhány száz verset tartotta kiemelendőnek a tavalyi folyóiratokból. Különössé, szomorúan aktuálissá a költészetünket ért veszteség teszi ezt a kötetet. Nagy Lászlóra gondolunk elsősorban, de Rónay Györgyre és Vihar Bélára is. Több vers, költőtárs is tiszteleg emlékük előtt. Gergely Ágnes Vihar Bélának ajánlott verséből idézünk: „Barátom, oltani és melegedni kevés. Nem elég ma a jóság. Annánk, Nagy Laci, Rónay nincs. Az a jó, aki józan. Az a jó, aki tudja, az útján más sincs, mint akadály — de bármelyik ép mondattól kettéválhat a tenger.” A hetvenkilenc költő, hetvenkilenc egyéniség. A kötet hangulata mégis egységes. Egyfajta józan rezignáltság jellemzi, küzdelem az igazság birtokbavételéért, ahogyan Győre Imre írja: „Az igazság nehéz, mivel rá kell mutatni, de úgy, hogy akik látják, lássák: ez az igazság, s az igazság nehéz.” Örömmel fedezhetjük fel a kötetben szűkebb pátriánk két költőjét: Kalász Lászlót és Serfőző Simont is. Hogy milyen volt 1978 verstermése? A válasz talán a legpontosabban Vas István két „Vojtina levelében” fogalmazódik meg. A magyar líra ma is korahű lenyomata: legjobb darabjaiban az elkötelezettség, az azonosulás és a sorsvállalás fogalmazódik meg, de mintha kicsit elbizonytalanodva, hangját és formáját nehezebben találva, mint a korábbi években. (horpácsi) Lolka és Bolka, Lengyelországban négy gyermekfilmstúdió működik, Varsóban, Łódzban, Krakkóban és Bielsko Biala-ban. A legrégibb közülük az utóbbi, amely már 25 éve készít a gyermekek számára műsorokat. A 100 részből álló, a televízióból világszerte ismert ,Lolka és Bolka mesesorozat itt készül. A lengyel gyerekeknek ezek a kedvencei a világ 90 országában láthatók. Egyébként a filmek legtöbbjét a televízióban is sugározzák. A mozikban külön meg a többiek gyermekmatinékon mutatják be őket. Újdonság, s lengyel specialitás, hogy a legifjabb mozilátogatók számára vitaklubokat nyitottak. Gyerekeknek való A Rónai Sándor Művelődési Központ szombattal bezárólag mindennap, reggel 1y-től 1 óráig pedagógusok felügyeletével, irányításával gyermekfoglalkozásokat tart. Holnap 9-től 10-ig a művelődési ház klubjában játszhatnak a kicsik, 10-től a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban vetélkedőn vehetnek részt. Pénteken mesefilmeket vetítenek nekik, szombaton kirándulnak Tapolcára, ahol játékra, sportra is alkalom lesz. Találkozás költőkkel Fecske Csaba költő lesz a vendége a tapolcai Akropolisz Ifjúsági Klubnak holnap este 7 órától. Papp Lajos költővel — ugyancsak holnap — délután 5 órától a Gárdonyi Művelődési Ház Tini Klubjában találkozhatnak olvasói. % Síppal, dobbal Elég egy pillantást vetni a képre, hogy értse az ember: nincs fotóriporter, aki ne kapta volna lencsevégre ezt a jelenetet. Van valami utánozhatatlan báj a sorba állított öt középiskolásban, az öt egyforma hangszer fölött, az öt figyelmes, fiatal arcban. De humort is kölcsönöz a képnek ez az egyformaság, alighanem a rézfúvós hangszerek kedélyességéből fakadó humort, amelyet a muzsikához nem illő hétköznapisággal így fordíthatnánk le: miért állították ezeket sorba a verőfényes tavaszi ég alatt? A felvétel a Szabó Lajos utcai szolgáltatóház avatásán készült (balról a harmadik kislány háta mögött jól látható a felirás: Rétikül, táska, bőrönd), vagyis szó sem volt közönséges hétköznapról. Az avatóra sokan gyűltek össze, és, mint minden ünnepélyes eseménynek, ennek is megvolt a maga forgatókönyve. Ebben forgatókönyvben volt egy bekezdés, amelyet részben az öt fiatal személyesített meg, zenével színesítette a szavakat. Szabad téren, fúvós zenével szólt a meghívottakhoz, a kíváncsiskodókhoz, és én egy szót sem szólnék, ha ennek a napfényes képnek nem lenne árnyékos oldala is. A zenész fiatalok, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei, a zeneiskolák kisebb-nagyobb lányai, fiai gyakran láthatók ünnepélyes események alkalmából. Ott vannak a kiállítások megnyitóján, a legkülönfélébb rendezvényeken, és arról lehet őket megismerni, hogy egy sarokba húzódva várnak a sorukra. Kiszedik a tokjából a hegedűt, a fuvolát, diszkréten hangolnak, hogy senkit ne zavarjanak, szinte titokban felállítják a kottaállványokat, aztán ha rájuk kerül a sor, már rájuk is irányul a figyelem. Közönsége válogatja:" lelkes, vagy udvarias taps kíséri a produkciót, hogy aztán ismét elfeledkezve róluk, már az ünnepi beszédet hallgassa a nagyérdemű. A zenésznek (a művészpalántának is) életeleme a publikum, és a fiataloknak még kevés fellépési lehetőség adódik; az iskolás örül a szereplésnek. Nem ellenzik az iskolák sem, mert ha van kész, mások elé bocsátható darab a növendék tarsolyában, hadd játssza el: szokja a nyilvánosságot, ezzel is tanul. Még azt sem vitatom, hogy a nem éppen a zenének szentelt ünnepek közönségének a soraiban ne akadnának jó néhányan, akik a gyerekek kedvéért hajlandók lennének elfelejtkezni róla, miért is hívták meg őket; biztosan sokan vannak, akik megköszönik a muzsikát, a fiatalok tehetségét. Hogy mi bajom akkor ezekkel a másféle forgatókönyvbe suszterolt zenei betétekkel, ezekkel a síppal-dobbal erősített ünnepségekkel? Szeretném egyszer kipróbálni: üres lenne-e az asztal, ha a zenész gyerekek nem tennének rá bokrétát. MAKAI MÁRTA Kerekes kútjából bor csorog... András kovács királysága András kovács. A leendő király egyelőre még a porban fekszik kissé elázott állapotban, s még sejtelme sincs arról, hogy milyen fényes jövő vár reá. Ám a palota tornácán már paraszti ruhába öltözött, csinos lányok sepregetnek, miközben jókedvűen évődnek a bolonddal ... Különös királyság épült fel a tv egyik nagy stúdiójában. A palotaterem bediene egy nagy parasztház legszebbik szobájának, ahol régi paraszti bútorok, nemes, öreg asztalok és székek, falba épített, festett, tulipános szekrény, kék láthatók. Szentes Regináld: Rusticius Imperas avagy András kovács királysága című régi magyar drámáját forgatják a televízió munkatársai. — A jezsuita szerző művét a diákok először 1780-ban adták elő — mondja Horváth Jenő rendező, a kényszerű felvételszünetben, mivel a következő jelenet Szolnokról várt fiatal színésze még nem érkezett meg. — Beszéltem a sátoraljaújhelyi pappal, aki elmesélte, hogy még megvannak az egykori színlapok is a bemutató előadásról. A darab rendkívül vidám, bő népi humorral töltött történet és ma is élvezhető. — Hogyan került elő Andris Kovács drámája? — Dömötör Tekla gyűjteményében található. Mi is a Széchényi Könyvtárban végzett kutatásaink révén jutottunk hozzá, Zahora “Maria dramaturg jóvoltából. — Végignéztük azokat az anyagokat, amelyeket a Tudományos Akadémia összegyűjtött — mondja a dramaturg. — A régi magyar drámák között még vannak olyanok is, amelyeket le sem fordítottak magyarra. Csak latinul olvashatók. Gondolom, vár ránk még néhány meglepetés... — Miről szól András Kovács drámája? — Ugyanarról, ami más népek mondakörében is sokszor megtalálható András kovács egy napra királyságot kap. Nem akármilyen királyságot, olyat, amely a magyar király és udvaronca éppen olyanok, mint a nép között élő, módosabb emberek, gazdag parasztok. A király egy paraszti kúriában lakik ... Csakhogy az ő kendermagos tyúkja arany tojást tojik és kerekes kutyából víz helyett bor csurog... A király a palotájába viteti a részeg kovácsot. S mire felébred, királyi ágyban és köntösben találja magát. A téma tehát ugyanaz, mint a többi mondabeli históriában: valóban az vagyok-e, akinek látszom? A felvételt folytatják. A palota udvarházában nagy hahotával a földön húzzák András kovácsot (Szilágyi Tibort) az udvaroncok: Gleobolus (Raksányi Gellért), Democles (Miklósy György), Stassimus (Szilágyi István) és Demilus (Balázs Péter). — Ti meg mit cipeltek, vaddisznót? — kérdi a bolond (Kern András). — De mekkorát. Gyere bolond, segélj magad is! — Nagydarab vad, de férfi ábrázatja van — nyugtázza a bolond. — Hun lőttétek? — Nem mi lőttük, ő lőtte saját magát, mi csak lettük népmesékben is előfordul. A — replikázik az egyik udvaronc. Később színre lép a király is. — Vigyétek a palotámba és észrevétlen ágyamba fektessétek ... SZÉMAKN BÉLA Jelentkezés: május 7-i> Magánvizsgátehetnek Az Üzemi Dolgozók Általános Iskolája azon dolgozók részére, akik még nem végezték el az általános iskolát, és magánúton, illetve a Mindenki Iskolája keretében felkészültek az osztályozóvizsgára, magánvizsgát tart. (A városi tanács művelődésügyi osztályának intézkedése alapján magánvizsgát Miskolcon csak az Üzemi Dolgozók Általános Iskolájában lehet tenni.) Az osztályozó magánvizsga ideje 1979. május 8. és 9. A vizsgázók írásban és szóban adnak számot tudásukról, felkészültségükről. Május 1-ig lehet a vizsgára jelentkezni az Üzemi Dolgozók Általános Iskolájában (Miskolc, III., Rózsa Ferenc u. 1. sz., az LKM főkapujával szemben.) A jelentkezők vigyék magukkal az előző osztályok elvégzését igazoló bizonyítványt — vagy annak másolatát —, valamint személyi igazolványukat. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Házunk tája. — 12.50: Operaslágerek. — 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. — 14.29: Kóruspódium. — 15.00: Hírek. — 15.10: Svéd Sándor operettfelvételeiből. — 13.28: Gyermekálmok — gyermekvágyak. — 16.00: Útközben. — 16.09: Kritikusok fóruma. — 16.19: Haydn-művek. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: A csillagösvény kilométerkövei. — 17.40: Pongrácz Péter oboázik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A költészet hete. — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bach: E-dúr partita. — 22.49: A kultúra új háza Szombathelyen. — 23.02: A Szófiai Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Ralph Towner együttese játszik. Petőfi rádió: 12.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Akadályfutók. Vadas László írása. — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: Kettőtől négyig ... — 16.00: Helyettem írták. Riport. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.40: Nótacsokor. — 17.30: Ötötdik sebesség — különkiadás. — 18.30: Hírek. — 18.33: Moszkvai slágerkoktél. — 19.13: Oliver. Részletek Bart zenés játékából. — 19.25: Mit ír a világsajtó Albániáról? — 19.45: Az Ohio Players együttes felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.33: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. — 22.30: Cigánydalok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Régi gyárban, új munkahelyen. Szerkesztő-riporter: Tolnai Attila. — Talpalávaló. A mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet férfikara énekel. — Tíz perc mezőgazdaság.: A szikszói termelőszövetkezet vállalkozása a baromfitenyésztő ágazat kialakítása. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula. — Slágerpanoptikum. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Vörös vándorzászlóval tüntették ki a MÁV Miskolci Igazgatóságát. — Ülésezett a KISZ Borsod megyei Bizottsága.) Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 15.20: Sztrájk. Szovjet film. — 16.35: Hírek. — 16.40: Az utolsó erdő. Olasz ismeretterjesztő film. — 17.10: Riportfilm Vas megyéről. — 17.40: Postafiók 250. Takács Mari műsora. — 18.00: Egészségünkért. — 18.10: Életet az éveknek. — 18.43: Szépen, jól magyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: A bűvész. Amerikai filmsorozat. — 20.50: A költészet napja 1979. — 21.35: Kockázat. Versenyben a világpiacon. — 22.05: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.55: A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. — 19.30: Tvhíradó. — 20.00: Beszélgetés Balogh Jolán művészettörténésszel. — 20.40: Diszkó... — 21.10: Tvhíradó 2. — 21.30: Mocorgó. Fejes Endre tévéfilmje. Miskolci Nemzeti Színház (3)1 Óz, a nagy varázsló. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Borsos Miklós plakettjei. — Mini Galéria (10—18): Asszonyi Tamás kisplasztikái, érméi. Jávor Piroska tűzzománcai,s grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. BÍKF FILMSZÍNHÁZAK A fekete kard románca Szt. spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: 14, ha 6, 8 órakor KOSSUTH Korpak a Kárpátokban I—II. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 13 órakor Kinek a törvénye? Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor TAPOLCA, ADY Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: 7 órakor SÁGVÁRI Útban az Atlantisz felé NDK film Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰV. HÁZ, KLUBMOZI Zorro Olasz—francia film Másfél helyár Kezdés: 4, 6 órakor CSÜTÖRTÖK : Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Slágermúzeum. — 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. Paul Verlaine. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.03: Dominó. — 10.35: Ravel: A pásztoróra. Egyfelvonásos vígopera. — 11.25: Javítás — hálótervvel. Riport a Szombathelyi Járműjavítóról. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. 18.05: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. — 10.30: Hírek, r- 10.33: Zenedelelőtt.