Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-11 / 85. szám

Szép versek tavasszal Rá­emlékezünk ma: József Attilára. Hogy ünnep-e a köl­tészet napja? Minden bizonnyal az. Mert vannak ünnepei a léleknek, az eszmélkedésnek is, amikor visszahúzódunk az olvasólámpa szelíd fénynyalábja alá, amikor ideje van az elmerengésnek, a szó és a gondolat ízlelgetésének. A vers és az olvasó kapcsolata a legintimebb kapcsolat, a szerelem­hez hasonlítható; a kipróbált, meghitt barátságéhoz. De bármennyire is­­ meghitt legyen ez a kapcsolat, mégsem magánügy a vers, mégis —■ legalább egyszer egy évben — beszélni kell róla. Jó dolog, s nem véletlen, hogy éppen tavaszra esik a napja — Primavera, mondja az olasz —, az örök megújulás évszakára. Meg lehet-e unni a tavaszt? Meg lehet-e, meg szabad-e unni a szót, a művészetet? Lehet-e, szabad-e oda nem figyelni a költőre, aki végtelenné tágítja a pillanatot; embervoltunkra figyelmeztet? Úgy győzve le a halált, hogy minden idegszálával az élethez, a pillanathoz tapad. Az életet szereti az, aki a költészetet igenli. Még akkor is, ha tudjuk — Vörösmarty nyomán —, hogy a ver­sek által nem nagyon megy előbbre a világ. Nem hiszik ezt ma már a költők­­ sem, mégsem hagyják abba a dalt. Mondják, dúdolják, vagy sokszor csak dadogják — mintegy önmaguknak —, hogy embernek lenni nehéz, hogy ember­nek­ lenni szép feladat. S aki tényleg olvasással akarja ünnepelni a verset, az ma elballaghat a könyvesboltba, megveheti a minden évben új izgalmat, örömet ígérő Szép versek című antológiát. Hetven­kilenc költő több száz versét találja a vaskos (410 oldalas) kötetben. ABC-sorrendben Apáti Miklóstól Zelk Zoltánig. Ennyi költőnk lenne? Sokkal több költőnk van, ám Bata Imre, a szerkesztő ezt a néhány száz verset tartotta kieme­lendőnek a tavalyi folyóiratokból. Különössé, szomorúan ak­tuálissá a költészetünket ért veszteség teszi ezt a kötetet. Nagy Lászlóra gondolunk elsősorban, de Rónay Györgyre és Vihar Bélára is. Több vers, költőtárs is tiszteleg emlékük előtt. Gergely Ágnes Vihar Bélának ajánlott verséből idé­zünk: „Barátom, oltani és melegedni kevés. Nem elég ma a jóság. Annánk, Nagy Laci, Rónay nincs. Az a jó, aki józan. Az a jó, aki tudja, az útján más sincs, mint akadály — de bármelyik ép mondattól kettéválhat a tenger.” A hetven­kilenc költő, hetvenkilenc egyéniség. A kötet hangulata mégis egységes. Egyfajta józan rezignáltság jellemzi, küz­delem az igazság birtokbavételéért, ahogyan Győre Imre írja: „Az igazság nehéz, mivel rá kell mutatni, de úgy, hogy akik látják, lássák: ez az igazság, s az igazság nehéz.” Örömmel fedezhetjük fel a kötetben szűkebb pátriánk két költőjét: Kalász Lászlót és Serfőző Simont is. Hogy milyen volt 1978 verstermése? A válasz talán a leg­pontosabban Vas István két „Vojtina levelében” fogalmazó­dik meg. A magyar líra ma is kora­hű lenyomata: legjobb darabjaiban az elkötelezettség, az azonosulás és a sorsválla­lás fogalmazódik meg, de mintha kicsit elbizonytalanodva, hangját és formáját nehezebben találva, mint a korábbi években. (horpácsi) Lolka és Bolka, Lengyelországban négy gyermekfilmstúdió működik, Varsóban, Łódzban, Krakkó­ban és Bielsko Biala-ban. A legrégibb közülük az utóbbi, amely már 25 éve készít a gyermekek számára műsoro­kat. A 100 részből álló, a te­levízióból világszerte ismert ,Lolka és Bolka mesesorozat itt készül. A lengyel gyere­keknek ezek a kedvencei a világ 90 országában láthatók. Egyébként a filmek leg­többjét a televízióban is su­gározzák. A mozikban külön meg a többiek gyermekmatinékon mutatják be őket. Újdonság, s lengyel specialitás, hogy a legifjabb mozilátogatók számára vita­klubokat nyitottak. Gyerekeknek való A Rónai Sándor Művelő­dési Központ szombattal be­zárólag mindennap, reggel 1y-től 1 óráig pedagógusok felügyeletével, irányításával gyermekfoglalkozásokat tart. Holnap 9-től 10-ig a műve­lődési ház klubjában játsz­hatnak a kicsik, 10-től a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban vetélkedőn vehetnek részt. Pénteken mesefilmeket vetí­tenek nekik, szombaton ki­rándulnak Tapolcára, ahol játékra, sportra is alkalom lesz. Találkozás költőkkel Fecske Csaba költő lesz a vendége a tapolcai Akropo­­lisz Ifjúsági Klubnak holnap este 7 órától. Papp Lajos költővel — ugyancsak holnap — délután 5 órától a Gárdo­nyi Művelődési Ház Tini Klubjában találkozhatnak ol­vasói. % Síppal, dobbal Elég egy pillantást vetni a képre, hogy értse az ember: nincs fotóriporter, aki ne kapta volna lencsevégre ezt a jelenetet. Van valami utá­nozhatatlan báj a sorba ál­lított öt középiskolásban, az öt egyforma hangszer fölött, az öt figyelmes, fiatal arc­ban. De humort is kölcsönöz a képnek ez az egyformaság, alighanem a rézfúvós hang­szerek kedélyességéből faka­dó humort, amelyet a muzsi­kához nem illő hétköznapi­­sággal így fordíthatnánk le: miért állították ezeket sorba a verőfényes tavaszi ég alatt? A felvétel a Szabó Lajos utcai szolgáltatóház avatásán készült (balról a harma­dik kislány háta mögött jól látható a felirás: Rétikül, tás­ka, bőrönd), vagyis szó sem volt közönséges hétköznap­ról. Az avatóra sokan gyűl­tek össze, és, mint minden ünnepélyes eseménynek, en­nek is megvolt a maga for­gatókönyve. Ebben forgató­könyvben volt egy bekezdés, amelyet részben az öt fiatal személyesített meg, zenével színesítette a szavakat. Sza­bad téren, fúvós zenével szólt a meghívottakhoz, a kíván­csiskodókhoz, és én egy szót sem szólnék, ha ennek a napfényes képnek nem lenne árnyékos oldala is. A zenész fiatalok, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola növendékei, a ze­neiskolák kisebb-nagyobb lá­nyai, fiai gyakran láthatók ünnepélyes események alkal­mából. Ott vannak a kiállí­tások megnyitóján, a legkü­lönfélébb rendezvényeken, és arról lehet őket megismerni, hogy egy sarokba húzódva várnak a sorukra. Kiszedik a tokjából a hegedűt, a fu­volát, diszkréten hangolnak, hogy senkit ne zavarjanak, szinte titokban felállítják a kottaállványokat, aztán ha rájuk kerül a sor, már rájuk is irányul a figyelem. Kö­zönsége válogatja:" lelkes, vagy udvarias taps kíséri a produkciót, hogy aztán ismét elfeledkezve róluk, már az ünnepi beszédet hallgassa a nagyérdemű. A zenésznek (a művészpa­lántának is) életeleme a publikum, és a fiataloknak még kevés fellépési lehetőség adódik; az iskolás örül a sze­replésnek. Nem ellenzik az iskolák sem, mert ha van kész, mások elé bocsátható darab a növendék tarsolyá­ban, hadd játssza el: szok­ja a nyilvánosságot, ezzel is ta­nul. Még azt sem vitatom, hogy a nem éppen a zenének szentelt ünnepek közönségé­nek a soraiban ne akadná­nak jó néhányan, akik a gyerekek kedvéér­t hajlan­dók lennének elfelejtkezni róla, miért is hívták meg őket; biztosan sokan vannak, akik megköszönik a muzsi­kát, a fiatalok tehetségét. Hogy mi bajom akkor ezek­kel a másféle forgatókönyv­be suszterolt zenei betétek­kel, ezekkel a síppal-dobbal erősített ünnepségekkel? Szeretném egyszer kipróbál­ni: üres lenne-e az asztal, ha a zenész gyerekek nem ten­nének rá bokrétát. MAKAI MÁRTA Kerekes kútjából bor csorog... András kovács királysága András kovács. A leendő ki­rály egyelőre még a porban fekszik kissé elázott állapot­ban, s még sejtelme sincs arról, hogy milyen fényes jövő vár reá. Ám a palota tornácán már paraszti ruhába öltözött, csinos lányok sepregetnek, mi­közben jókedvűen évődnek a bolonddal ... Különös királyság épült fel a tv egyik nagy stú­diójában. A palotaterem bed­iene egy nagy parasztház leg­­szebbik szobájának, ahol régi paraszti bútorok, nemes, öreg asztalok és székek, falba épí­tett, festett, tulipános szekrény, kék láthatók. Szentes Regináld: Rusticius Imperas avagy And­rás kovács királysága című ré­gi magyar drámáját forgatják a televízió munkatársai. — A jezsuita szerző művét a diákok először 1780-ban ad­ták elő — mondja Horváth Jenő rendező, a kényszerű felvételszünetben, mivel a következő jelenet Szolnokról várt fiatal színésze még nem érkezett meg. — Beszéltem a sátoraljaújhelyi pappal, aki elmesélte, hogy még megvan­nak az egykori színlapok is a bemutató előadásról. A da­rab rendkívül vidám, bő népi humorral töltött történet és ma is élvezhető. — Hogyan került elő And­ris Kovács drámája? — Dömötör Tekla gyűjte­ményében található. Mi is a Széchényi Könyvtárban vég­zett kutatásaink révén jutot­tunk hozzá, Zahora “Maria dramaturg jóvoltából. — Végignéztük azokat az anyagokat, amelyeket a Tu­dományos Akadémia össze­gyűjtött — mondja a drama­turg. — A régi magyar drá­mák között még vannak olya­nok is, amelyeket le sem for­dítottak magyarra. Csak lati­nul olvashatók. Gondolom, vár ránk még néhány megle­­petés... — Miről szól András Ko­vács drámája? — Ugyanarról, ami más népek mondakörében is sok­szor megtalálható András kovács egy napra királyságot kap. Nem akármilyen király­ságot, olyat, amely a magyar király és udvaronca éppen olyanok, mint a nép között élő, módosabb emberek, gaz­dag parasztok. A király egy paraszti kúriában lakik ... Csakhogy az ő kendermagos tyúkja arany tojást tojik és kerekes kutyából víz helyett bor csurog... A király a pa­lotájába viteti a részeg ko­vácsot. S mire felébred, ki­rályi ágyban és köntösben találja magát. A téma tehát ugyanaz, mint a többi mon­dabeli históriában: valóban az vagyok-e, akinek látszom? A felvételt folytatják. A palota udvarházában nagy hahotával a földön húzzák András kovácsot (Szilágyi Tibort) az udvaroncok: Gleo­­bolus (Raksányi Gellért), De­­mocles (Miklósy György), Stassimus (Szilágyi István) és Demilus (Balázs Péter). — Ti meg mit cipeltek, vaddisznót? — kérdi a bo­lond (Kern András). — De mekkorát. Gyere bo­lond, segélj magad is! — Nagydarab vad, de férfi ábrázatja van — nyugtáz­­za a bolond. — Hun lőtté­tek? — Nem mi lőttük, ő lőtte saját magát, mi csak lettük népmesékben is előfordul. A — replikázik az egyik udva­­ronc. Később színre lép a király is. — Vigyétek a palotámba és észrevétlen ágyamba fek­tessétek ... SZÉMAKN BÉLA Jelentkezés: május 7-i> Magánvizsgát­­ehetnek Az Üzemi Dolgozók Ál­talános Iskolája azon dolgo­zók részére, akik még nem végezték el az általános is­kolát, és magánúton, illetve a Mindenki Iskolája kereté­ben felkészültek az osztályo­zóvizsgára, magánvizsgát tart. (A városi tanács művelődés­­ügyi osztályának intézkedé­se alapján magánvizsgát Miskolcon csak az Üzemi Dolgozók Általános Iskolájá­ban lehet tenni.) Az osztályo­zó magánvizsga ideje 1979. május 8. és 9. A vizsgázók írásban és szóban adnak szá­mot tudásukról, felkészültsé­gükről. Május 1-ig lehet a vizsgára jelentkezni az Üze­mi Dolgozók Általános Isko­lájában (Miskolc, III., Rózsa Ferenc u. 1. sz., az LKM fő­kapujával szemben.) A je­lentkezők vigyék magukkal az előző osztályok elvégzését igazoló bizonyítványt — vagy annak másolatát —, va­lamint személyi igazolványu­kat. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Házunk tája. — 12.50: Ope­raslágerek. — 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. — 14.29: Kórus­­pódium. — 15.00: Hírek. — 15.10: Svéd Sándor operettfelvételeiből. — 13.28: Gyermekálmok — gyer­­mekvágyak. — 16.00: Útközben. — 16.09: Kritikusok fóruma. — 16.19: Haydn-művek. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: A csillagösvény kilométerkövei. — 17.40: Pongrácz Péter oboázik. — 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A költészet hete. — 22.00: Hírek. — 22.13: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bach: E-dúr partita. — 22.49: A kultú­ra új háza Szombathelyen. — 23.02: A Szófiai Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Ralph Towner együttese játszik. Petőfi rádió: 12.00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Akadályfutók. Vadas László írása. — 13.30: Szí­nes szőttes. — 14.00: Kettőtől né­gyig ... — 16.00: Helyettem ír­ták. Riport. — 16.30: Hírek. — 16.33: Útközben. — 16.40: Nóta­csokor. — 17.30: Ötötdik sebes­ség — különkiadás. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Moszkvai sláger­koktél. — 19.13: Oliver. Részle­tek Bart zenés játékából. — 19.25: Mit ír a világsajtó Albá­niáról? — 19.45: Az Ohio Players együttes felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.33: 139-660. A Ma­gyar Rádió automata közönség­­szolgálata. — 22.30: Cigánydalok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Operett­részletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Régi gyárban, új munkahelyen. Szer­kesztő-riporter: Tolnai Attila. — Talpalávaló. A mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet férfikara énekel. — Tíz perc mezőgazdaság.: A szikszói ter­melőszövetkezet vállalkozása a baromfitenyésztő ágazat kialakí­tása. Szerkesztő-riporter: Borso­di Gyula. — Slágerpanoptikum. — Sport. — 18.00: Észak-magyar­­országi Krónika. (Vörös vándor­zászlóval tüntették ki a MÁV Miskolci Igazgatóságát. — Ülé­sezett a KISZ Borsod megyei Bizottsága.) Lap- és műsorelő­zetes. Televízió, 1. műsor: 15.20: Sztrájk. Szovjet film. — 16.35: Hírek. — 16.40: Az utolsó erdő. Olasz ismeretterjesztő film. — 17.10: Riportfilm Vas megyéről. — 17.40: Postafiók 250. Takács Mari műsora. — 18.00: Egészsé­günkért. — 18.10: Életet az évek­nek. — 18.43: Szépen, jól ma­gyarul. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: A bűvész. Ame­rikai filmsorozat. — 20.50: A költészet napja 1979. — 21.35: Kockázat. Versenyben a világ­piacon. — 22.05: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.55: A mi képernyőnk. A pécsi körze­ti stúdió műsora. — 19.30: Tv­­híradó. — 20.00: Beszélgetés Ba­logh Jolán művészettörténésszel. — 20.40: Diszkó... — 21.10: Tv­­híradó 2. — 21.30: Mocorgó. Fe­jes Endre tévéfilmje. Miskolci Nemzeti Színház (3)1 Óz, a nagy varázsló. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festésze­te. — Kondor Béla-emlékkiállí­­tás. — Borsos Miklós plakett­jei. — Mini Galéria­ (10—18): Asszonyi Tamás kisplasztikái, ér­­méi. Jávor Piroska tűzzománcai,­s grafikái. — Herman Ottó Múze­um (10—18) : Ember és munka. — A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja. — Herman Ottó-em­­lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. BÍKF FILMSZÍNHÁZAK A fekete kard románca Szt. spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: 14, ha 6, 8 órakor KOSSUTH Korpak a Kárpátokban I—II. Szí. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 13 órakor Kinek a törvénye? Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor TAPOLCA, ADY Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: 7 órakor SÁGVÁRI Útban az Atlantisz felé NDK film Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰV. HÁZ, KLUBMOZI Zorro Olasz—francia film Másfél helyár­ Kezdés: 4, 6 órakor CSÜTÖRTÖK : Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Slágermú­zeum. — 9.20: Irodalmi évfor­dulónaptár. Paul Verlaine. — 9.44: Zenevár. — 10.00: Hírek. — 10.03: Dominó. — 10.35: Ravel: A pásztoróra. Egyfelvonásos víg­opera. — 11.25: Javítás — háló­tervvel. Riport a Szombathelyi Járműjavítóról. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. 1­­8.05: Járóka Sándor népi zene­kara játszik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. — 10.30: Hírek, r- 10.33: Zenedelelőtt.

Next