Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-29 / 124. szám
A múlt nélkül nem értjük a mai Irodalomtörténészek Miskolcon Prózánk a két háború között ♦ Móricz-ház és matiné Eíj.A város szellemi életének a rendezvényei is rangot adhatnak. Gondolunk itt a rendezvények tartalmára, gyakoriságára és természetesen mágára a közönségére is. Az irodalomtörténet nem látványos tudomány, nem is művelik sokan (Miskolcon hivatásosan senki!). Ez azonban korántsem. egy percig sem jelenti azt, hogy nem jelentős, hogy nincs szerepe a tudatformálásban. Mert igaz ugyan, hogy maga a mű a fontos, s csak másodsorban az értelmezése, elemzése, de hogy tájékozódni tudjunk az elmúlt korok, néhai alkotók és művek világában, szükségünk van arra, hogy a szakember súlypontozzon, eligazítson bennünket. A szélesebben értelmezett közvéleményt is de elsősorban magukat a literátorokat, pedagógusokat, könyvtárosokat, a közművelődés munkatársait. A múlt ismerete nélkül homályban tapogatózunk, nem értjük a mát sem. Ezt a háromnapos irodalomtörténeti vándorgyűlés talán legizgalmasabb előadásán Miklós Róbert (A bestseller sajátosságai) bizonyította a legfényesebben. Erre még vissza is kívánunk térni, mert a jelenség, az ügy nem tárgyalható csupán az irodalomtörténet keretein belül. Hat előadást hallhattunk a háromnapos vándorgyűlés alatt, a legnevesebb, legfelkészültebb szakemberektől. A téma A két világháború közötti magyar próza volt. Ezzel a címmel Pálmai Kálmán tartott lényegében alapozó, vitaindító előadást. A korszak — az örvendetesen szép számú hallgatóság zömének már a múltat jelenti, az előadóknak (Miklós Róbert, Pálmai Kálmán, Nagy Péter) és az elnöklő akadémikus, professzornak, Tolnai Gábornak, illetve Bán Imrének ..csupán" félmúltat, hiszen részben kortársai, sőt barátai is voltak a tárgyalt íróknak. A két világháború közötti magyar prózát meghatározta a címben is jelzett két tragikus esemény, s ez magyarázza, hogy a krízis és a veszélyeztetettség volt az alapélménye. Az első világháború után, a legyőzött forradalom nyomasztó árnyékában egy meglehetősen beszűkült látókörű katonai kaszt, illetve a hajdani uralkodó osztály gyakorolta a hatalmat. Ez a korszak azonban olyan irodalmat provokált, amely egyrészt — híven a hagyományaihoz — továbbra is vállalta a nemzet sorskérdéseit, másrészt — európai szinten — szinkronban volt a világirodalom élvonalával is. A további előadások: Nagy Péter A novellaforma fejlődése, Tarján Tamás A mese a regényben, Nagy Sz. Péter Az esszéregény és Bata Imre A szociográfia és az önéletrajz az egyes prózai műfajokat, irányzatokat, illetve alkotókat (például Márai Sándor, Veres Péter, Németh László, Móricz Zsigmond, Kodolányi János, Tersánszky Józsi Jenő — nem sorolhatjuk itt fel mindet) értékelték, elemezték. Az előadások, amellett, hogy szakmailag magas szintűek voltak, végig le tudták kötni a hallgatóságot is, mert az előadók közérthetően és világosan beszéltek. Végül is az irodalom mindenkié, mindenki profitálhat belőle — derült ki ismételten. Szombat délután autóbuszkirándulást tettek a vendégek Prügyre és Tokajba. Prügyön Tolnai Gábor és Pálmai Kálmán koszorút helyezett el a Móricz-ház falán levő emléktáblára. Az úttörők virággal fogadták a vendégeket, s a helybeli tanácselnök, Alföldy Lajos frappáns, szép beszédben köszöntötte a 44. vándorgyűlés résztvevőit, illetve ismertette Móricz Zsigmond prügyi éveit, az élő hagyományokat. Ezen a ponton azonban nem kerülhetjük el az ünneprontást. A [3zügyi ház takarosan helyrehozva, kimeszelve, de üresen várja az író századik születésnapját! Kívánatos lenne valamilyen emlékkiállítást, vagy legalább korabeli bútorokat elhelyezni itt a centenáriumra. Vasárnap délelőtt, a Napjaink irodalmi matinéja zárta a programot. (horpácsi) # Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője ismerteti a megye irodalmának íróinak helyzetét, megnyitja a matinét. . A vándorgyűlés résztvevői Prügyön felkeresték Móricz Zsigmond szülőházát. Tolnai Gábor és Pálmai Kálmán koszorút helyezett el az emléktáblánál. Ma, a levében A főtitkár L. I. Brezsnyevről, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkáráról, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéről készült átfogó portré-dokumentumfilmet láthatnak a nézők ma délután a televízióban. A harmincöt perces, szovjet filmanyag az 1906-os évek Oroszországának bemutatásával kezdi ismertetni L. I. Brezsnyev életútját, végigkíséri a polgárháború, majd az utána következő békés építés évein, s a második világháború súlyos időszakán, majd az azt követő perióduson, amikor L. I. Brezsnyev a párt első titkára lesz. A film, amely szorosan egybekapcsolódik a Szovjetunió történetével, egészen az 1975-ös év végéig, a nemzetközi tárgyalások nyomatékos és jelentős időszakáig követi nyomon L. I. Brezsnyev életútját. A politikusról, a katonáról szóló dokumentumanyagok mellett egyéni hangú színfoltja a filmnek egy francia újságíró interjúja, amely L. I. Brezsnyev életének kevésbé ismert epizódjairól ad képet. (Fél héttől láthatjuk.) A könyvhét története 1. Az ötlet nálunk született Supka Géza (1883—1956) polgári radikális újságíró, művészettörténész a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének 1927. évi miskolci közgyűlésén indítványt terjesztett elő a magyar könyv, a magyar irodalom népszerűsítésére, s nem utolsósorban a magyar írók ügyében. Megvalósítására két évvel később került sor, 1929. május 12-én az Akadémia dísztermében Klebersberg Kuno, vallás, és közoktatásügyi miniszter megnyitotta az első magyar könyvhetet. A Nemzeti Színház előtt felállították az első utcai könyvsátrat Magyarországon. A programot Supka — a Károlyi-kormány egykori prágai nagykövete, majd a német megszállás idején az ellenállási mozgalom résztvevője — így fogalmazta meg az általa alapított és szerkesztett Literatura hasábjain: ..... az évnek egy napján, lehetőleg a tavasz vége felé, az iskolai év befejezése előtt néhány héttel, az ország minden városában és falujában könyvnapre idéztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon, egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az uccára, és pedig ingujjban, közvetlen, bohém formában. Legyen ez a nap a könyv ünnepe...” Az indítványra nemcsak az írók rossz anyagi helyzete késztette, hanem a könyvkiadás lagymatag állóvize, kezdeményezésképtelensége. A 20-as, 30-as években átlag 3 ezer könyv jelent meg, ebből pár száz volt szépirodalmi, s annak is fele ponyva. A kiadók politikai beállítottságuk függvényeként, java részük elsősorban üzleti okokból és óvatosságból, nem vállalkoztak új magyar írók bemutatására. Az eladott példányok száma elképesztően kevés volt. Tudjuk, hogy József Attila agyon fáj című kötetéből a megjelenéskor még 10 példány sem kelt el. A közönség nem érdeklődött a könyvek iránt, illetőleg az a réteg, mely olvasni, művelődni szeretett volna, nem könyvre, hanem lakbérre, szappanra — sokszor betevő falatra — spórolt. A könyvek ára magas volt: amikor 3 pengő volt a disznóhús, akkor például Dante Isteni színjátéka 20 pengőbe került ... 1935-től a kiadókból és kereskedőkből alakult könyvnapi bizottság rendezte a könyvnapokat, s dolgozta ki a ..Könyvnapi szabályzatot”. Hivatalos könyvnapi jegyzéket adott ki az egyesület, melyen csak magyar író műve szerepelhetett. Rendszeressé vált a könyvnapi árengedmény, s a sátraknál az írói dedikálás. A könyvnapokra többnyire sok jelentős mű látott napvilágot: Babits, Móricz, Móra, Tamási, Kosztolányi, Heltai új regényei, elbeszélései. Haladó szellemű kiadóink, mint például a Cserépfalvi, a Népszava értékálló műveket tettek a könyvnapok sátrainak pultjára — még betiltott könyv is akadt. A 30-as évek vége felé kezdett elszürkülni ez a jó kezdeményezés, a szellemi élet felfrissítésének szándékát elhomályosította az üzleti szellem. Versenyeztek a kiadók a listára való kerülésért, a kereskedők a több és több sátorhelyért. A könyvhét könyvnappá zsugorodott, az érdeklődés a hét utolsó napjaira csökkent. A szürkülés okát a korabeli sajtó a közönség érdektelenségében látta. Az okok azonban sokkal mélyebben voltak. (Folytatjuk) ZÖLD FERENC * Móricz Zsigmond az 1935-ben megrendezett könyvhéten. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Törvénykönyv. — 12.50: Hangverseny délidőben. A Miskolci Szimfonikus Zenekar játszik. — 13.55: Cigánydalok. — 14.18: Kóruspódium. — 14.39: Fejezetek a koreai líra történetéből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ruggiero Ricci hegedül. — 13.28: Nyitnikék. — 16.00: Útközben.— 18.05: Üt a romantikához. — 15.36: Holnap közvetítjük... — 17.00: Hírek. — 17.07: Mozgásterek. Családok Rákóczifalván. — 17.32: Margaret Tynes operaáriákat énekel. — 17.45: A Szabó család. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Tudósítás az országos öttusabajnokságról. — 19.20: Népzenei hangos újság. — 20.00: Munkáspapok és kardinálisok. — 20.30: A zene nem ismer határokat. — 21.17: Világirodalmi dekameron. — 22.00: Hírek. — 32.15: Sporthírek. — 22.20: Világtörténelem dióhéjban. — 22.30: Rita Gorr operafelvételeiből. — 22.50: Meditáció — a biológiai adottságokról és előítéletekről. — 23.00: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operett- dalok. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet. — 12.30: Hírek. — 12.S3: Melódiakoktél. — 13.25: Növénykedvelőknek. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig. — 16.00: Tip-top parádé. Záray Márta felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: XVII— XVIII. századi dalok és táncok. — 18.33: Szimfonikus könnyűzene. — 19.20: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: A nyári fiú. — 21.01: Rose Marie: Részletek az operettből. — 21.34: Dodgson: Szonáta rézfúvókra. — 22.06: Sláger múzeum. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Zakar János és Regős Zsolt. — Az igazságügy fóruma. Dr. Tímár László előadása. — Az üdülőszövetkezet. (Hogyan szervezhető üdülőszövetkezet? Milyen formában hozható létre? Mit jelent a használat joga? Mi a helyzet. Ha megszűnik ,a tagsági viszony? Mivel gazdálkodik az üdülőszövetkezet?) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A művelődési intézményekben dolgozók szakmai felkészültségéről tárgyaltak. — Ülésezett az Encsi járási NEB.) — 17.'sszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hírek. — 16.25: Tévémozaik. — 16.35: Villanófény. — 16.35: Mindenki iskolája. — 18.00: BNV’70. — 18.30: A főtitkár. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az Onedin család. — 20.50: Randevú 300 kilométer felett. — 21.20: Nézőpont. — 22.20: Tv-híradó 3. — 22.30: Tv-Tükör. Televízió, 2. műsor: 20.01: Askenazi Chopin-műveket játszik. — 20.43: A Szlenza legendája. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.25: A dércfény. Miskolci Nemzeti Színház (7): Az áldozat visszatér. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Rajzok. — Mini Galéria (10—18): Pető János akvarelljei. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Lengyel Lajos könyvművész emlékkiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): 350 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Képzőművészet és fotográfia I. — Vasas Galéria (14—10): Szondy Sándor fafaragó és Bodrogi Sándor lószerékszer-készítő. Szegedi Béla bőrdíszműves kiállítása. — Magánlakás-építési kiállítás. — Herman Ottó Múzeum (10— IS): Ember és munka. — A kelták Észak-Magyarországon. — Diósgyőri vár (10—18): A diósgyőri vár története. — Péntek Diósgyőr életében. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Déryné-ház (10—19): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-emlékszobák. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház (10—18): Úttörőházi szakkörök kiállítása. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9—13): Feledy Gyula grafikái, — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): VIII. megyei gyermekrajzpályázat. BÉKE FILMSZÍNHÁZAK A dzsungel könyve Mb. szí. amerikai film Kezdés: 14 órakor A bajkeverő Szí. francia—olasz film Kezdés: hn 6, 8 órakor KOSSUTH A dzsungel könyve Mb. szí. amerikai film Kezdés: £ 3, ha5, 7 órakor ■ HEVESY IVÁN FILMKLUB Casanova I—n. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla és felemelt helyár! Kezdés: 13, 16 órakor TÁNCSICS Piedone Afrikában Szí. Olasz film Másfél hely ár! Kezdés: 4, 6, 8 órakor FÁKLYA Zorrö • Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 15, 17 órakor SZIKRA Pokoli torony l—II. Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Dupla és másfél helyár! Kezdés: 5 órakor petdfi Detektív két tűz között Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdés: 16, 17 órakor KRÚDY Csillag a máglyán Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor TAPOLCA. ADY A nagy balhé Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyárt Kezdés: 8 órakor SAGVARI A kis manók furulyája Mb. szí. francia film Kezdés: 37 órakor VASAS PARKMOZI Police Python 337 Szí. francia film 16 éven felülieknek! Másfél hely ár Kezdés: 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.26: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.51: Olvasólámpa. — 9.06: Kórusok, hangszerszólók. — 9.48: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Csiribiri. — 10.36: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.30: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Régi híres prímiások muzsikálnak. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek* — 8.SS: Idősebbek hullámhosszét —9.28: A 04. 03. 07 jelenti. — 10.00: Zenedélelőtt. — 8.30: A Szabó család. Televízió. I. műsor: 8.10: Tévétorna. — 8.03: Iskolatévé. —8.25: A Manhattan Transfer együttes műsora. — 8.03: A hetedik kontinens ékszerei. — 9.30: Az Onedin család. — 10.20: Delta.— 11.00: Lehet egy kérdéssel több? műsor