Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-29 / 280. szám
a miskolciaké a szó Állják a sarat! Bizonyára mindenki ismeri a mondás jelentését; akik „állják a sarat", azok állhatatos, kitartó, derék emberek, a nehéz megpróbáltatások közepette is. Most azonban nemcsak képletes kifejezésről van szó, mert akikkel kapcsolatosan eszembe jutott ez a mondás, azok ténylegesen, a szó szoros értelmében állják a sarat, és az késztetett e néhány sor megírására, hogy erre már ne kényszerüljenek sokáig. A Bajcsy-Zsilinszky út 3—11. számú bérházak lakóiról van szó, akiknek — már meglehetősen régen — állniuk, jobban mondva, járniuk és eltakarítaniuk kell a sarat, ha a ház mögötti udvaron húzódó garázssor valamelyik garázsába be akarnak állni kocsijukkal, illetve ki akarnak jutni onnan. Az udvar ugyanis egy feltúrt sár- és pocsolyatenger. Erről úgy sikerült meggyőződnöm, hogy a minap meglátogattam a Bajcsy-Zsilinszky út 11. szám alatt lakó barátomat, és úgy adódott, hogy együtt mentünk tovább a kocsijával. Amíg kellő sárlapátolás után kivánszoroghattunk az udvaron levő garázsból az utcára, volt alkalmam alaposan szétnézni a gödrös sártengerré vált udvaron. Elszomorító a kép. Mintha nem is Miskolc belvárosának a szívében lenne, hanem a 12 részes „Éjszakák és nappalok” című televíziós sorozat serbinówi mocsaras tanyavilágában. A barátom útközben elmondta, hogy ez az áldatlan állapot azóta tart, amióta a Bajcsy-Zsilinszky út 9—11. házak mögötti elkerített telken elkezdték építeni a KSH Borsod megyei Igazgatóságának és egy tervezőválalatnak az új épületét. A munka mintegy másfél hónappal ezelőtt kezdődött el, de elegendő volt arra, hogy a 3—9. számú házak mögötti és a garázssor közötti udvart az építkezéshez anyagot szállító súlyos teherautók többszörösen naponta formálisan felszántják, és közlekedésre már szinte teljesen alkalmasan sárbuckás, gödrös, mély tócsákkal borított felvonulási területté alakítsák át. A legalább 20 garázs csak nagy nehézségek árán közelíthető meg, tulajdonosaik, illetve használóik nagy bosszúságára. Kívülről, az utca felől ez nem látható, mert a házsor elfalazza ezt a csúnya látványt. A barátom szerint a tervben, az említett területrészen makadámút építése is szerepel az építési területig. Ha ezt megcsinálták volna, nem lenne most ez az áldatlan állapot. Egyébként az építkezés illetékes főmérnöke ígéretet is tett az út építésére, illetőleg a jelenlegi tűrhetetlen helyzet felszámolására. Jó is lenne ezt mihamarabb megoldani, mert a tartós fagy beálltával az udvar közlekedésre igen veszélyessé, sőt teljesen alkalmatlanná válhat. A lakók azt várják, hogy ne ők állják a sarat, hanem az illetékesek állják a szavukat. H. D. Miskolc Azt válaszolták, hogy ...míg a Budapest–Miskolc—Nyíregyháza vonalon — s más vonalrészeken — a vasúti pályaépítések és pályafelújítások be nem fejeződnek, sajnos számolni kell a különböző vonatkésésekkel. Ez a magyarázat arra, hogy a Miskolc—Tornanádaska között közlekedő, s 23.09 órakor indítandó vonat a menetrendtől eltérően, gyakorta késve „startol". A budapesti vonatot ugyanis be kell várnia, amely a menetrend szerint 23.02 órakor érkezne, ha nem késleltetnék az említett pályafelújítási munkák. A tornanádaskai, de más vonatok fűtésével kapcsolatban is éppen az indítások késése miatt a MÁV miskolci vasútigazgató-helyettese intézkedett: a kocsik előfűtése tehát a jövőben folyamatosan történik. Nehezíti a helyzetet, hogy a Tiszai pályaudvar állomásépülete felújítás alatt van, s ezért a fűtött várótermek biztosítása is gondot okoz. Az igazgatóhelyettes az e témákkal kapcsolatban rovatunkban közölt panasz alapján intézkedett a jelenleg az Utasellátóva’ közösen használt váróterem folyamatos nyitvatartásáról is. (Rovatunkban ,,Hideg állomás, hideg vonat” címmel jelent meg a panasz, amelyre Gál Sándor vasútigazgató-helyettes válaszolt.) Komoly értelmet nyertek a szavak Kedves ünnepség színhelye volt a napokban a Lenin Kohászati Művek épülő kombinált acélművének ebédlője. Ez alkalommal értékelték a nagyüzemi Vöröskereszt munkáját és az önkéntes véradómozgalom gyári eredményeit. Az ünnepségen részt vett a nagyüzemi pártbizottság képviselője, a Vöröskereszt megyei és városi vezetői, a vérellátó állomás főorvosa, s a helyi Vöröskereszt vezetősége. Méltatták az önkéntes véradómozgalom jelentőségét, megköszönték a gyár véradóinak áldozatkészségét, s hangsúlyozták: a jövőben fokozottabban számítanak a véradómozgalom segítőire. Elmondották, hogy az eddiginél is több vérre lesz szüksége egészségügyünknek, hiszen — a balesetek növekvő száma mellett — igen sok gyógyszerkészítésnél is nélkülözhetetlen. Az egyszerű szavakkal közölt tények, s a közvetlen hangú előadások által komoly értelmet nyertek az elmondottak. Éreztük: a véradósiozgalomnak kiemelt fontossága van. Ezt hangsúlyozta az is, hogy a gyár aktivistái közül többen kaptak a kiemelkedő vöröskeresztes munkáért és a térítésmentes véradásért kitüntetéseket. Siklósi Sándor LKM-dolgozó Lehet egy kérdéssel több...? Korábban tamáskodva hallgattam ismerőseimet, akik arról meséltek, hogy éppen az ő bérházak felújítása tart, s hogy mennyire megviseli őket ez. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor panaszkodtak a sok-sok kellemetlenség, kényelmetlenség és huzavona miatt. Aztán ránk került a sor. Azt hittem — én naiv lélek! —, hogy a mi esetünkben majd egész másképpen lesz. Nálunk bizonnyal minden simán zajlik majd le. Sajnos, nagyot tévedtem. A Selyemrét u. 2—4—6. sz lázról van szó. Február óta Éltünk közös fedél alatt a VIIC Vállalat különböző szakipari brigádjaival. A nyár csak-csak eltelt. Hitünk benne, hogy minden hónap közelebb visz bennünket a felújítás végéhez. A munkálatok idején a lakóköbbsége „hontalan” volt. emeletről emeletre ingázunk egymáshoz, attól fügően, kinél mikor dolgoztak a mesterek. Elviseltük, hiszen illetett bennünket a remény, hogy: „most már végre igazán komplett lakásunk, s jólelszerelt fürdőszobáink lesztek”. Már-már úgy tűnt, happy enddel végződik a mi házunk felújítása. De mégsem . . . ! Most tartottunk már ott, hogy végre „beüzemelik" a fürdőszobák gázkészülékeit. És ekkor derült ki, hogy erre bizony sor nem kerülhet, mert a készülékek használata a fürdőszobákban életveszélyes ... ! Helyzetünk kilátástalan. Vajon meddig fog ez tartani? Mikor szűnik meg modern lakásainkban az az áldatlan helyzet, hogy a konyhai gáztűzhelyen melengessük a vizet, ha a család fürdeni szeretne? S végül: lehet egy kérdéssel több . . .? Vajon a tervezők miért nem tudták már a rajzasztalon eldönteni, hogy az ilyen típusú fürdőszobákhoz milyen vízmelegítő eszközt lehet felszerelni? A körültekintőbb felújítás sok bosszúságtól kímélte volna meg a házak lakóit. Szentpáli Zsuzsa a lakók nevében (Olvasónk panaszát a MIK Vállalat vezetőinek szíves figyelmébe ajánljuk.) ...de hol?! ★ Miskolc legforgalmasabb csomópontján látható ez a hirdetőtábla, amely a Korai együttes koncertjét hirdeti. Rajta minden megtalálható, ami egy sokak érdeklődésére számot tartó rendezvényre felhívja a figyelmet: mikor, és mi lesz, de azt elfelejtették feltüntetni, hogy hol? Ez hát a kérdés. Holnap már november 30., a koncert napja van, ám az érdeklődő fiatalok teljes bizonytalanságban, nem tudják, hogy hol lesz. Ezúton szeretném tájékoztatni őket, hogy ezt a koncertet a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházban rendezik. Persze, nem ártana, ha legközelebb a hirdetőtáblák ral~ami finnél vn.es ° hhoz' kezelnék ecset*’ik ° t. Mert„/.„.t. furcsa volna, ha ki kellene d"h.nHat”!! Jakubik László Miskolc A három felvétel alig több, mint négy évet ölel fel (1975. február 26. — 1979. május 13.) és mégis mennyi változás! Az első házgyári épület köré azóta egy modern városrész települt. Jóllehet, naponta megfordulunk itt, mégsem érzékeljük kellően a változások lendületét. Pedig a Tanácsköztársaság nevét viselő városrészben, de Miskolc számos más negyedében is, múltat idéző archív fotóvá válik egy négyéves felvétel. Megszoktuk, természetesnek vesszük, pedig korántsem az. Városunk felszabadulásának évfordulójára készülve időzzünk el, ha csak percekre is, eredményeink mellett. És ha közben örömet, büszkeséget érzünk, ne szégyelljük — magunknak sem — bevallani! Képünkön — fent: az első házgyári épület még 1975- ben is toronyként magasodott a Vörösmarty utca és a mesterutcák apró házai fölé. A középső fotón: a dátum 1976. Már bontakozik az új városrész képe, s a „Bagolyvár", azaz a tanácsi hivatal épületének környékéről lebontották a régi házakat. A harmadik felvétel az idei tavaszon készült, de már azóta is sok minden megváltozott. Például a régi iskola melletti területen újabb lakóépületeket alapoznak. (Laczó József felvételei) És közte négy év! m illióifout jogszabály MILYEN JOGAI ÉS MILYEN KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A HASZONÉLVEZŐNEK? A haszonélvező ugyan nem adhatja és nem ajándékozhatja el a haszonélvezeti jogot, mert ez a jog az ő személyéhez kapcsolódik, de annak gyakorlását másnak átengedheti. Például az öröklakást bérbe adhatja. Az ellenérték fejében való átengedéskor azonban a tulajdonosnak elsőbbségi joga van, s ha vállalja ugyanazokat a feltételeket, tehát hajlandó a kialkudott bérnek a megfizetésére, az öröklakás használata őt illeti meg. A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás indokolta mértékben rendelkezhet, de a haszonélvezet megszűntekor köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket meg kell térítenie. A haszonélvező nem köteles megtéríteni a rendeltetészerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvezet megszűntekor! (Például egy gépkocsira öt évig volt meg a haszonélvezete, s a kocsi eredetileg 80 000 forintot ért, a megszűntekor azonban már csak 40 000 forintot.) Ezt a természetes értékcsökkenést a tulajdonosnak kell viselnie. Ez a szabály nem tévesztendő össze az előzőekben ismertetett szabállyal, mivel ott a haszonélvező jogosult volt például az állatok eladására, de mert pénzt kapott értük, köteles is a hiány pótlására: az,elhasználódás” ott nem volt természetes! A haszonélvező viseli, a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, a dolog fenntartásával járó terheket, s ő fizeti a dologhoz fűződő közterheket is. Köteles értesíteni a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról, s köteles eltűrni, hogy a tulajdonos ezek elhárítására, megszüntetésére megtegye a szükséges intézkedéseket. A haszonélvező — jogának gyakorlásában — csak a rendes gazdálkodás szabályai szerint járhat el, tehát a dolgot csak rendeltetésszerűen használhatja. A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. Felelős a dologban bekövetkező károkért, kivéve, ha bebizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan a szóbanforgó helyzetben általában elvárható. Tapolcán (nem) gyógyultam! November első felében „gyógyüdültem” Miskolc-Tapolcán. Beteg lábamra vízmasszázst írtak elő, ám az ehhez szükséges 32 fokos vizet a termálfürdőben nem tudták biztosítani. A táblácskára ki volt írva: a vízhőmérséklet 28 fokos. Hogy miért csak annyi? Indok: javítják, szerelik a vízmelegítő kazánokat. Novemberben? Betegségemre kitűnő volt a vízmasszázs, ám a hideg víztől kiújult reumámat most a fővárosban, a Rudas fürdőben gyógyítgatom. Ennek vize azonban nem jó a lábamra Mondhatnák: egyéni problémák mindig akadnak. S ez az én bajom Csakhogy: nem én voltam az egyedüli panaszkodó beteg a tapolcai termálfürdőben. Dr. Tamás Béla Budapest, Pethényi u. 4. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezetői : Radványi Éva Levélflrp Déli Hírlap 352* Miskolc Bajcsy £«»lin«/k* m 15 Telefonszám: IA-22]