Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
Köztük fiatal marad az ember Kati néni, mit szól hozzá? Annak idején az újságok csupán néhány soros hírben közölték, hogy Tóth Ágnes, a Herman Ottó Gimnázium negyedikes tanulója első lett az országos tanulmányi versenyen orosz nyelvből. A rövid hírbe már „nem fért bele” a díjnyertest tanító pedagógus neve, pedig nélküle aligha születhetett volna meg ez az eredmény. Mert ami a nyertesnek dicsőség, és felvételi vizsga nélküli bejutás az egyetemre, az a pedagógusnak szívós, tudatos, több éves munka. És persze ,dicsőség is, mint ahogy munkát jelentett a diáknak is. A pedagógusok neve mégis oly sokszor „kifelejtődik" a tudósításokból. Most is szabadkozik Sztrikinácz Mátyásné, mondván, hogy nem csinál ő semmi különlegeset , és a tanítványait küldi maga helyett. Örömmel fogadjuk ezt az ajánlatot azzal a fenntartással, hogy utána vele ülünk le eszmét cserélni), hiszen a pedagógus munkája a neveltjein mérhető le igazán. A négy kislány: Salánki Ágnes, Sötét Zsuzsa, Hegedűs Erika. Matuscsák Edit a II 1- be, Kati néni osztályába jár. Mind a négyen indultak a tanulmányi versenyen. Edit csak a városiig jutott el, Zsuzsa bejutott a megyeibe,.ahol Ági az ötödik, Erika a negyedik lett. Ez már „mérhető”, tiszteletet parancsoló eredmény. A kezdeti feszültség — elvégre nem mindennapos az újságíró az iskolában — hamarosan feloldódik. Kati néniről beszélgetünk, a „titkáról”. Ha ugyan van, mert a lányok tiltakoznak. Aztán lassan mégiscsak kiderül, hogy egyéniség, akinek varázsa, hatása, sugárz>VSd VcUl. 1 /Észrevétlenül tanulnak . Felszabadultak vagyunk az óráján. Érezzük a bizalmat, a gyerekekbe vetett hitet. Sokszor nem is ad jegyet. Nem is a jegy a fontos, hanem a tudás. Beszélgetünk az órán, s észrevétlenül tanulunk. Hogy milyen témákról? Van, amikor az iskolarádió híreiről, a reggeli újságról, de mindig csak oroszul. Nem is értjük, hogy van ennyi ereje, ideje ránk a család mellett Mindig ráér, és kedves, ha kérdéseinkkel megyünk hozzá. Soha nem ideges. — Hogy csinálja? — kérdezem a tanárnőt, hiszen az idegen nyelv az egyik legnehezebb tantárgy. Mennyi gond, baj van a magyarral, az anyanyelvünkkel is! — Elsőben dől el minden. Nem szabad elriasztani a gyerekeket. A tanterv ezer szó tudását feltételezi, hogy ennyit hoznak az általános iskolából. Ezzel szemben tudnak körülbelül 150 szót. Ráadásul a sok iskolából igen különböző felkészültséggel jönnek. Egy szintre kell hozni előbb minden tanulót. Abból indulok ki, hogy mindenki azt szereti, amit tud. Igen fontos a sikerélmény. Másodiktól van a fakultáció, ekkor már emeljük a mércét. De nem szabad abszolutizálni egyik módszert sem, az eredményesség a legfontosabb. Ezért minden osztályban másként csinálom, attól függően, hogy milyen a gyerekanyag. A tagozaton csak fél osztállyal kell foglalkozni, több idő jut egy gyerekre. Ez nagyon fontos. Csak őszintén szabad . A mai gyerekekben sok pozitív tulajdonság van. Tiszteletreméltó a tudásvágyuk. Csak őszintén szabad beszélni velük. Sajnos, az életben nem mindig azt látják, tapasztalják, amire mi tanítjuk őket. Ilyenkor megkérdezik, hogy „Kati néni, mit szól hozzá?” —, s elmondom a véleményemet. A mai gyerekek látják például azt is, hogy egyes csemetéket a papa visz oviba, iskolába, és lehet,hogy nem is saját kocsival. A gyerekeket minden érdekli, s ez így van rendjén. Köztük mindig fiatal marad az ember. Hallgatom, s kezdem megérteni a kislányokat. Kati néni nyílt, nyitott ember. Már a délután jócskán előrehaladt, kint szürkül. Egyszer abba kell hagyni a beszélgetést, de szabadkozik, amikor az eredményeiről kérdezem. — 1958-tól tanítok itt, a Hermanban. Azóta körülbelül hatvan tanítványomat vették fel az egyetemre, főiskolára orosztanárnak. Tavaly négyet. Sok tanítványom tanít már a városban is, de van aki többre vitte, mint én, mert az egyetemen tanít. Tudja, ezek az eredmények; a felvételiké, a tanulmányi versenyeké nem miattam fontosak. De nagy hatással vannak a gyerekekre. A siker kedvet csinál a tanuláshoz a gyengébbekben is. S ez a legfontosabb.. Az,hogy megállják majd a helyüket kint az életben. Ezért szép ez a pálya, ez ad erűt és kedvet hozzá. (horpácsi) Évente háromszor Képaukció Az aukció, a műtárgyak nyilvános árverésen való eladása évszázados múltra tekint vissza, lalö-ban Hollandiában tartották az első ilgen rendezvényt. Magyarországon 1910-től rendszeresített művészeti aukciókat a Magyar Gyűjtők Egyesülete, az úgynevezett „Szent-György Céh”. AZ ÖTVENEDIK A felszabadulás után a Bizományi Áruház Vállalat rendezett aukciókat először 1957-ben. Ezek még úgynevezett művészeti nagyaukciók voltak, amelyeken képeken kívül iparművészeti tárgyak is kaapács alá kerültek. A mostani aukciókon festmények, grafikák kerülnek árverésre — évente három alkalommal. Az első képaukciót 1960 októberében tartották és a közelmúltban ünnepelte a Bizományi Áruház Vállalat ötvenedik képaukciójának megrendezését. „Ez idő alatt mintegy 10 ezer festmény cserélt gazdát — írja Kissné Sinkó Katalin, a BÁV ellenőrző becsüse. — Bizonyára a magyar festményállomány jelentős és jellemző része. Az árverés anyagát a Bizományi Áruház felvevőhelyein gyűjtik. Az aukciót megelőzően hirdetések útján hívják fel az eladni szándékozók figyelmét e lehetőségekre, de ezen kívül is felvehetnek a becsüsök jó kvalitású, művészi értékű képeket aukción való értékesítésre. ZSŰRIZIK, VÉDIK A képeket a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum munkatársaiból álló zsűri bírálja el, amelynek feladata a mű valódiságának megállapítása, a minőségi válogatás. Sokszor ilyen alkalommal kerül elő lappangó, egy-egy festőéletmű vagy nemzeti műkincsállományunk szempontjából fontos mű. A múzeum ilyenkor védetté nyilvánítja a műtárgyat, amelyet nem vihetnek ki az országból (az országon belül bármikor eladható!), s amelynek adatait a múzeumok tudományos célra nyilvántartják. Az aukció az eladók és vevők, a gyűjtők, az érdeklődők, a művészet kedvelőinek találkozási helye. Az árverést megelőző kiállítás — amelyet a MOM Csörsz utcai Szakasits Árpád Művelődési Központjában rendeznek — igazi kulturális esemény. Hiszen olyan, magántulajdonban levő művekkel ismerkedhetnek itt a látogatók, amelyek megtekintésére máskor nem nyílik alkalom. A budapesti és vidéki múzeumok is gyakran vásárolnak az aukción — gyűjteményük hiányait kiegészítve. Rendszeres vásárló a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, csakúgy, mint a pécsi, a kaposvári, a hódmezővásárhelyi, a szegedi, a szolnoki múzeum. MŰVEK ÉS ÁRAK Az árverésen a piac törvényei — a kereslet és kínálat viszonya, s a divat közvetlenül alakítják, változtatják az árakat. Itt vevő és eladó egyaránt megbizonyosodhat afelől, hogy a műtárgy valóban a keresletnek megfelelő áron cserélt gazdát. A kikiáltási ár csak irányt ad, az az összeg, amelyen alul nem értékesítik a tárgyat. Már a Bizományi Áruház Vállalat által rendezett ötödik, hatodik képaukciótól kezdve általában megduplázódtak a kikiáltási árak. Az első képaukció legdrágább képe — 18 ezer forint! — Benczúr Gyulának a Budavár bevétele című festményéhez készített tanulmánya volt. De annak idején nem vették meg Egry József Balatoni tájképét, sem Csók István Virágcsendéletét. 9 mindössze kikiáltási áron, 2200 forintért kelt el Koszta József Virágcsendélete. Húsz év tel el, s Egry József Napsütéses Balaton című élejpasztelljét 110 ezer forintra „verték” fel a 65 ezer forintos kikiáltási árról. Csók István festményéért 90 ezer, Fényes Adolf Csendéletéért 65 ezer és Gulácsy Lajos Önarcképéért ugyancsak 65 ezer forintot ajánlottak. Az általános gazdasági tényezőkön kívül a tudományos kutatás eredményei, a szakirodalom publikálásai, a kiállítások, a művészek „felfedezése”, mind-mind befolyásolják az árakat, a kereslet alakulását és a divat változásait. Egy-egy festő életmű kiállítása vagy monográfiája után érezhetően felszöknek az árak. Paál László 1877-ben így írt öccsének: ..amióta festő vagyok, még soha ilyen nyomorúságos helyzetben nem voltam ... Olyan képeket, amiket egy évvel ezelőtt 1000 frankért adtam el, alig tudok most 200—300 forintért eladni.” Most pedig erdei tájképéért a Bizományi Áruház ötven aukciója során a legmagasabb árat — 270 ezer forintot — fizettek! KÁDÁR MÁRTÍ ! ! SZERDA Kossuth rádió. 12.00: Deli Krónika. - 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: Magvetők. - 12.55: Operas Ingerek. - 13.25: örökzöld dzsesszmelódiák. - 14.22: Kritikusok íól uraa. - 14.32: PKN Bratislava 197P. — 15.00: Hírek. — Viva la musica! Egy futballmeccs sokkal izgalmasabb, illetve egészen másfajta izgalmakat ígér, mint egy koncert — gondolnánk. Néhány évvel ezelőtt még talán igaznak is tűnhetett ez az állítás, mára azonban megváltozott a helyzet. Mert Hans Richter egyedül több telefonszavazatot kapott a közönségtől, mint az egész magyar válogatott a legutóbbi dicstelen szereplése után. Talán erőltetettnek tűnhet, hogy egy, lényegében a „vájtfülűeknek” szóló műsorsorozatot éppen a futballal hasonlítunk, össze, holott ha jól belegondolunk, nem is az. A tévé immáron harmadik nemzetközi karmesterversenye — éppen a telefonszavaslatok bizonyítják — elsöprő, sport nyelven szólva döntő közönségségsikert aratott. Mi tagadás, voltak pillanatok, amikor már-már soknak tűnt a jóból. Sűríteni, rövidíteni lehetett volna a programot, mondjuk azzal, hogy csak a középdöntőt közvetíti a tévé. Sokan morgolódtak, hogy miért adják a főműsorban a versenyt, kissé körülményesnek tűnt a zsűrizés is, ámde ha a vége jó, minden jó. Az történt ugyanis, hogy a népők jelentékenynek munukai része időközben megszerette ezeket a rokonszenves fiatalembereket. Közvetve és közvetlenül is magát a nemes muzsikát, a karmesteri tevékenységet. JSz az igazi nyeresége és nyertese, a muzsika ennek a versenynek — mondotta Ikri Szántó, a zsűri egyik tagja hétfőn este az operaházi gálaesten. A vizuális élmény oly módon erősítette fel az audiálist, hogy akarva-akaratlanul is érdekeltté tette a nézőt is. Miközben Hans Richterért, Ivan Kozsuharovért vagy Gerald Oskampért — a Miskolci Szimfonikus Zenekar vendége lesz — izgult, megismerkedhetett a zeneirodalom nagy klasszikusaival: Mozarttal, Beethovennel, Brahmsszal, Liszttel, személyes ismerőse lett Balassa Sándornak is. Kell-e ennél jobb, hatásosabb zenei ismeretterjesztés? Kodály Zoltán minden bizonnyal mosolyogna a szakállába, ha ezt láthatná. Mert nem igaz, hogy minden megismerés fáradságos és gyüllelepes. J Ezután az élmény után már másképpen kell(ene) megtartani a szolfézsórákat, a z énekórákat is az iskolákban. Ilyen vidám játékosan és elegánsan, ahogyan ezek a fiatalemberek dirigáltak, a szó szoros értelmében az egész ország nyilvánossága előtt. Mert még Ivan Kozsuhdrov „szigora” is mosolyba olvadt, derűt keltett a gálaesten. Láthatta, aki nézte, hogy az igazi művészet nincs fegyelem és egyéniség nélkül. Derűsek és szívszorítóak is voltak ezek az esték. Dayka Margit fogalmazta ezt meg szépen, amikor azt kérdezte Szegvári Katalintól, hogy hová lettek a vesztesek? Volt ebben a kérdésben egy csipetnyi kritika is. Mert igaz ugyan, hogy a siker mindent és mindenkit igazol (mondta Napóleon), de a művészetnek nem lehetnek vesztesei. Szívesen láttuk volna a gálán a lobbiversenyzőt is, amint örülnek tehetségesebb társaik sikerének. Valahogy, egy gesztussal érzékeltetni kellett volna, hogy a legfontosabb: a muzsika és mi, a nézők. Mert a győztesek személye változhat — ez a dolgok természetéből fakad —, de ez a kettő marad. Viva la musical H. S. műsor 13.10: Korusitalok. - 15.28: MR 10-14. - 16.00: Útközben. — 10.10: Ingázok. - 17.00: Hírek. Útközben. - 17.07: Szövetség a béke védelmében. - 17.32: Lehoczky Éva és Szabó Miklós énekel. — lo.la: Hol volt, hol nem volt... - 18.30: Esti Magazin. - ig.ij: Nóták. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — KO. 21.la: Hangszerszólók. — 21.30: Külpolitikai klub. - 22.00 Hírek. - 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. - 22.30: Operafelvételekből. - 22.48: Földmérés a világűrből. - 23.03: Romantikus muzsika. - 24.00: Hírek. - 0.10: Az operabál. Operettrészletek. Pfetőfi rádió. 12.00: Énekszóval, muzsikával. - 12.30: Hírek. - 12.33: Tánczenei koktél. -13.20: Az olvasókörtől a kultúrpalotáig. - 13.30: Labirintus. - 14.00: Kettőtől négyig... - 10.00: Mindenki iskolája.. - hí.uo: Hírek. - 16.33: Útközben. — 16.35: Néhány perc tudomány. - 16.40: Fiataloknak! - 17.30: Ötödik sebesség. - 18.30: fedték. - 10.33: Az európai popzene csillagai. - 19.08: Zenekari operettrészletek. -19.45: A beat kedvelőinek. - 20.30: Hírek. - 20.33: Iráni a Parnasszus! - 21.00: Fiatalok a seregben. — 21.25: Portré, slágerekből. — 22.15: Nótacsokor. - 23.00: Hírek. - 23.15: Kerekes Kinos szerzeményeiből. - 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: 25 éves? a Varsói Szerződés. — 17.10: Tíz perc mezőgazdaság. Termelőszövetkeztek Leninvárosban. Szerkesztő-riporter: Borsodi Gyula. — A Slava Kunst zenekar Offenbach Barcaroláját adja elő. — 17.30: Munkásportré. A fúvómeser. Riporter: Tolnai Attila. — Bemutatjuk Tina Turner nagylemezét. — Soon. — 18.00: Északmagyarországi krónika. (A KTSZ Borsod megyei Bizottsága tárgyalta. — A sátoraljaújhelyi Új Élet Termelőszövetkezetben. — Hogyan halad az új egri szálloda építése?). — 18.25 -18.80: Lapr és műsorelőzetes. Televízió. 1. műsor: 15.05: Patyomkin páncélos. - 16.23: Hírek. — 16.30: Nyugat-norvégiai utazás. - 17.10: Postafiók 230. Takács Mária műsora.- - 17.25: Kuvaiti mozaik. - 17.43: Egészségünkön. - 17.55: Látogatóban Bálint Tibornál. - 18.13: Találkozásom a képviselőkkel ... - 18.45: Staféta - 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. - 20.01: Üt a döntőig, összeállítás a KEK-döntőbe jutott csapatok mérkőzéseiből. - 20.10: Arsenal—Valencia labdarúgó KEK-döntő. - 22.10: Tv-hirado 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Alföldi antenna. - 20.20: Szenzációs hír. Kanadai film. - 21.05: TV- hi-ado 2. - 21.23: Tudásklub :80. Szlovák televízió: 16.15: Hitek. - 16.20: Iskolatévé. — 16.45: Ifjúsági műsor. — 17.20: Kelet-szlovákiai magazin. - 17.50: A kerámiáról. - 18.20: Zenés műsor. - 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. - 20.00: Francia dokumentum-orozat. - 20.40 : Közösen a barátokkal. - 21.35: A Varsói Szerződésről. - 22.00: Tv-híradó. - 22.30: Labdarúgó-összefoglaló. - 23.15: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház (3) : I.údus Matyi. — (7) Inna, ta edes. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Csikszentmihályi Róbert szobrai és Deim Pál festményei. — Miskolci Galéria (10—18) : Rajzok és kisplasztikák. — Szőnyi-terem (9.30—18): Csongrád megyei festőművészek kiállítása. — József Attila Könyvtár (12— 20) • Rajzfilmtervek és rajzfilmek. — Miskolci Képtér (10—18): 230 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkása saga. — Diósgyőri vár (8—18): A diósgyőri vár története. — Péntek Diósgyőr életében. — Defyné-ház (0—18): A miskolci színészet története. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Pannonia művészete. — II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (9—18.45): Apáti Tóth Sándor fotói. Filmszínházak: Béke (14, hn6, 8): Sebességláz (szí. olasz film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. II. helyár!) — Béke, kamaramozi (4): Az inkák kincse (mb. bolgár—NSZK film). — (6): Halhatatlan légiós (szí. magyar film). — Kossuth (3. hnö): Államérdek (mb., szí. francia— olasz film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — (7): Akiket forró szenvedély hevít (mb. szí. olasz film, 16 éven felülieknek. Hl. helyár!) - Tokaj vendéglátóház, discomozi (4): A leprás nő (szí. lengyel film). - (7): Kojak Budapesten (szí. magyar film). - Tapolca, Ady (3): Evans doktor titka (szí. szovjet film). - Szirma (6): Ezüstnyereg (mb. olasz film, H. helyár!). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. - 8.27: Madrigálok. 8.50: Gounod és Lalo operáiból. — 9.44: Brummadzyg, a zenebohóc. - 10.00: ■ Hírek. -10.03: Tudod-e? - 10.33: Magyar előadóművészek Brahms-felvételeiből. - 11.25: Gyerek a könyvtárban. — 11.40: ... hogy hosszú életű légy e földön. Elbeszélés. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Indulók. - 8.20: Tíz perc külpolitika. - 8.30: Hírek. -8.33: Lakatos Lajos cimbalmozik. - 8.30: Slágermúzeum. - 9.40: Jelölés után - választás elott. - 10.00: Zenedelelőtt-