Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
Tévéjáték, tévéfilm és szórakoztatás két híradó között Veszprémi viták A szombaton este véget ért veszprémi tévétalálkozóról utólag azért nem túl hátas dolog írni, mert ez most a tizedik volt. Jubileumi ajándékként a 2. csatornán az egész versenyprogramot közvetítették, és a televízió nem is lenne az, ami, ha nem igyekezne minél inkább a köztudatban élni. Az elmúlt napok valamennyi, fontosnak tartott eseményét rögzítették. A Hétben összefoglalták, a gálaestet, amelynek országra szóló meglepetése az évtizede súlyos beteg Mezei Mária fellépése volt, egyenesből közvetítették, a díjazottak listáját a díjak átadásának időpontjában megismerhette az ország, úgy is mondhatnánk: a veszprémi egy héten alaposan dolgoztak, és végül szépen ünnepelték magukat. A dolog természetéből adódik: a tévé nem tudja úgy megajándékozni önmagát, hogy az ne lenne mindnyájunknak nyereség, és ha a szakemberek zárt körben kapnak hason, az is a nézőnek haszon. Nem mintha a találkozó két vitáján vérre menő összekapás lett volna, de ami a fesztiválokon a háttérben történik, nevezetesen a szakmai tanácskozások, nem véletlenül kapják a vita nevet. A televízió tudja, hogy az egyes műhelyeknek miért nincs módjukban év közben az alkotó beszélgetésekre, de (nyilván hiánypótlóként) ilyenkor kitesznek magukért. Most a szórakoztatás mibenlétét, illetve a tévéfilm, tévéjáték lehetőségeit elemezték, mint a napi kenyér A vita vélemények ütköztetésére való, és senki nem vetemedett arra, hogy a szórakoztatás fogalmát egzaktan, pontosan körülírva meghatározza. Zappe László kritikus vitaindítójának már az első mondatában elmondta előadásának lényegét: hiba lenne a szórakoztatást és a művészetet közös nevezőre hozni, de a művészi alkotás és a szórakozást nyújtó műsorok nagy felületen érintkeznek egymással. Mások sommás véleménye így szólt: minden szórakoztat, ami a maga műfajában színvonalat képvisel, mert hogy kinek mi a szórakozás, az az emberek műveltségi szintjétől éppen úgy függ, mint pillanatnyi hangulati beállítottságától. Az életben persze semmi nem ilyen egyszerű, semmit nem lehet leegyszerűsíteni, a sommás ítéletek feltétlenül hiányosak. Az viszont biztos, és ezt a szórakoztató műfajokról, a szórakoztatásról szóló vita résztvevői is így gondolják, hogy amennyire nem szabad sznob meggondolásból csak a drámában, az operában, a „magas művészetben’ keresni a szórakozás lehetőségét, éppen úgy nem szabad a kommerszet művészi színvonalra emelni. De nem is biztos, hogy esztétikai kategóriákban kell gondolkodni, inkább így igaz: a szórakozás, kikapcsolódás úgy kell az embernek, mint a napi kenyér, hozzátartozik az élethez, és a táncdal vagy a krimi éppen úgy kifejezheti a ma emberének életérzését, mint a dokumentumfilm vagy a napi gondjainkról szóló dráma. Más kérdés, hogy baj, ha hiányoznak a jó szórakoztató műsorok, mint ahogy a másik kategóriában feltétlenül hiányérzete van a nézőnek, ha nem találkozik kedvére való vígjátékkal. HULLÁMZÓ SZÍNVONAL Agárdi Péter irodalomtörténész, kritikus, a tévéjátékról, tévéfilmről szóló vita vezetője alaposan felkészült a témájára. Megszámolta: évente 50—60 produkció kerül a néző elé, és nagy valószínűséggel mindnyájunk számára használható értékítélettel megállapította, hogy ennek hozzávetőleg egynegyede, egyötöde az, ami érték. Erős színvonalhullámzás jellemző a xtrenoroitera, amelyeknek legnagyobb hibája, hogy terjengősek, ritmustalanok. A vitában mondta el az egyik hozzászóló: az a baj, hogy sokszor ezek a műfajok nem jelentenek többet, mint a két híradó között valamit, és baj, ha a tévéjáték, tévéfilm, egyáltalán a televízió, mint az ország kultúrájának tükre, nem mutat túlságosan hízelgő képet. A RENDEZŐKÖN MÚLIK A drámai műfajok témaválasztására három tendencia volt az elmúlt években a jellemző. A hétköznapiság élménye, az úgynevezett perifériájét megfogalmazása volt az egyik leggyakoribb téma (Amerikai cigaretta, Használt koporsó, Kasparek). A közelmúlt ábrázolása (Prolifilm például) a másik, és a közélet konfliktusainak a megmutatása (a Férfiak, akiket nem szeretnek, a Jó estét nyár, jó estét szerelem voltak a legsikeresebbek) a harmadik nagy témakör. A művek nagy többsége irodalmi anyagból született, és az feltétlenül sokat ér, hogy a közelmúlt, a ma irodalma és a televízió kölcsönösen hasznára van egymásnak. Más kérdés, hogy igazán csak akkor használ a tévé, ha a produkció valóban jó, és erre (keresvén az ideális megoldást) azt a választ találták az érdekeltek, hogy a színvonal a rendezőn, a mindenkori rendezőegyéniségeken múlik. Azon az ihletett szuverenitáson, amellyel a rendező a mai, vagy a klasszikus „alapanyaghoz” nyúl. A Tévéjáték tévéfilm az évtized végén elnevezésű vita címét többen értették félre. A naptárra néztek, és úgy gondolták, a nyolcvanas évekre kapható majd valamiféle prognózis Veszprémben. Igazuk volt, igaz, hogy jobban érdekel bennünket a jövő, mint a múlt. A múltnak csak tanulságai vannak, míg a jövőnek lehetőségei, és ez az esztendő már eddig is sok változást hozott. Az élet lehetőségei mások, mást fog produkálni a televíziós művészet is, amely büszkén vallja egyik legfontosabb tulajdonságának a számunkra fontos dolgok tükröztetését. Nem kell hozzá jóstehetségnek lenni, hogy tudjuk: mondanivalóban nem lesz hiány. (makai) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.00: A Rádió Dalszínháza. — 14.02: Magyar előadóművészek. — 14.27: Katonadalok. — 14.42: Arcképek a német irodalomból. — 15.00: Hírek. — 15.10:Régi magyar dalok és táncok. — 15.28: Zsákbamacska. — 16.00: Útközben. — 16.05: Perényi Miklós gordonkázik. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fia Mindenki nyereséges Érettségi felnőtten Miskolc, Déryné utca, Dolgozók Gimnáziuma. Az udvaron idegesen topogó nők és férfiak. Van, aki még bele-belelapoz a könyvbe, mások egyik cigarettáról a másikra gyújtanak, vagy trécseléssel, udvarlással csapják agyon az időt. Bizony, az érettségi nem kis dolog, tegye ezt leselkedő állú ifjú, vagy a szülő halántékú, meglett férfi. Bár ez utóbbiból egyet sem látni, legfeljebb a tanáriban. A maturandusok zöme fiatal nő, lányok, fiatalasszonyok. Az újságíró hírére kicsit megilletődnek, de amikor megígérem, hogy nem megyek be a vizsgára, s ha igen, akkor súgni fogok, barátságosabban fogadnak. A vizsga a tanárkollégák (nem könnyű!) tiszte, engem most jobban érdekelnek a sorsok és indokok — motívumok, amelyek végül is idehozták őket felnőtt fejjel az iskolapadba. Mert nagyon igaz itt a közhely, hogy ahány ember, annyi sors. P. T.-né (33 éves) a betegsége miatt nem tudott leérettségizni „időben”. Két osztályt járt a Zrínyiben, majd szanatóriumba került, s onnan gyógyultan távozva inkább szakmát tanult. B. I.-t és O. K.-nét az általános iskolai tanárai beszélték le a továbbtanulásról. Ez visszatérő motívum volt több interjúalanynál is. „Nem szerettem tanulni.” „Úgy éreztem, hogy nem állom meg a helyem a középiskolában”, a „szüleim azt mondták hogy előbb szakmát tanuljak, hogy kenyér legyen a kezemben”, „rosszak voltak a családi körülményeim” stb. S rögtön utána, kicsit csodálkozva, szemrehányóan is „itt kiderült, hogy tudom a matematikát”, „nem vagyok alkalmatlan a tanulásra”. Akik már túl voltak a vizsgán, felszabadultan nevetgéltek, beszélgettek. „Örülök, hogy elvégeztem”, „hiányozni fognak az osztálytársak”. S valóban, megható volt látni azt a ragaszkodást, amellyel a társaikat és a tanáraikat körülvették. Vajon elhiszik a tizenévesek a fiatalasszonynak, hogy „alig vártam a szeptembert, hogy izguljak”? El kell hinnünk neki, mert azt is elmondta, hogy a hetedikes fia büszke arra, hogy anyu tanul és jól vizsgázik. De ez csak az egyik motívum. Arra a kérdésre, hogy miért vállalták, hogy négy éven keresztül a levelezőn heti egyszer, az estin heti háromszor a délutánjukat, estéjüket iskolapadban töltik, szinte azonos választ adnak. „Szükség van az általános műveltségre.” Mit jelentsen ez, miyen tartalmat? — firtattam tovább. Érdekes módon sokan a tévére hivatkoztak. „Mióta iskolába járok, megértem. Azelőtt elzártam, ha színdarabot adtak. Most verseket, drámát is olvasok.” Az egyik fiatalasszony meg éppen Az ember tragédiáját hozta fel példának. „Olyan zűrzavaros volt (tudniillik a tévében), nem értettem. Most már tudom, hogy miről szól, szívesen megnézném.” ■ Van-e valami (anyagi) haszna annak, hogy leérettségiztek? Többen nem értették a kérdést. Igaz, csak ketten válaszolták azt, hogy emelik a fizetésüket, órabérüket. Volt, aki panaszkodott (három műszakban dolgozik, teljesítménybérben, gépen), hogy a közvetlen főnökei ellenezték a tanulást, a munkatársai csúfolták érte. Ott is akarja hagyni a céget. A többség azonban úgy nyilatkozott, hogy a cég jóindulatú közönnyel, néhány helyen viszont pozitíven fogadta a továbbtanulást, támogatta, segítette azt. A főmotívum azonban csak néhány esebben egzisztenciális, anyagi vagy hivatali előmenetel. Maradnak a munkahelyükön, s az igazi nyereségnek valóban a tudásuk gyarapodását tekintik. Így nyilatkozott a maszek kisiparos (női szabó) és a csokoládégyári munkás lány, a többgyermekes csanádanya, a 18 éves kislány is. Hogyan látják a lányok? Velük kapcsolatban illő elmondani, hogy a felnőttoktatás éppen az esti elfoglaltság miatt sajátos helyzeteket is jelent. Más „szakma”, mint a nappalin tanítani. Talán még annál is több türelem, tapintat és sajátos rátermettség szükséges hozzá, hiszen felnőttekkel van dolguk. De nem kisebb itt sem a felelősség, még akkor is, ha a közvélemény — indokolatlanul — alábecsüli az itt szerzett érettségit. Ez talán még az ötvenes évek rosszízű maradványa, amikor a funkcióhoz kellett bizonyítványt kreálni. Ma lényegesen más, jobb a helyzet. A tanulás — s jó lenne, ha ezt megértené néhány munkahelyi vezető is — olyan hosszú távú befektetés, amely kimutatható a termelésben is. Idéztek is egy felmérésből, amely szerint minden befejezett tanév 2 százalékkal növeli a dolgozónál a termelés hatékonyságát. Egy másik nézet szerint az iskola célja az önművelésre való felkészítés, tehát az iskola népművelési-közművelődési funkciót is betölt, lényegesen olcsóbban, mint a művelődési intézmények. „Saját emberi értékeiben térül meg” — fogalmazta meg szépen az egyik tanár. S ennél többet, érvényesebbet nem is lehet mondani a tanulásról. Mert van-e fontosabb, mint maga az ember ? Tudva-tudatlan ennek is örülnek ezek az „öregdiákok”, amikor a napokban átveszik a bizonyítványt, amely ,,érettnek” nyilvánítja őket. (horpácsi) Bezár a zenemű- és hangtár A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ezúton kér elnézést az olvasóktól. A stúdió felújítási munkálatai miatt a zenemű- és hangtárat július 1-től augusztus 1-ig zárva tartják. A ________________ Könyvtáros tanfolyam a pedagógusoknak A miskolci központi leánykollégiumban tegnaptól 30 megyei általános iskolai nevelő alapfokú könyvtáros tanfolyamon vesz részt. Ennek célja: az általános iskolákban működő pedagógusoknak szakmai segítséget nyújtani. A tanfolyam július 5-ig tart, a résztvevők a végén oklevelet kapnak. / — 18. Nóták, kézben, nak! -falok stúdiója. — 17.32’:Jámbor László daljáték-felvételeiből. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Új Bach-felvételeinkből. —19.4Q: Csak a pénzen múlik? — 20.16: Színes népi muzsika. — 21.14: Gondolat. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.50: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Durkó Zsolt műveiből játszik. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Hegyek alján. — 21.00: Hírek. — 0.10: Kovács Andor gitározik. Petőfi rádió: 12.25: Látószög.— 12.30: Hitek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.23: Bélyeggyűjtőknek. — 13.28: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 13.00: Tip-top parádé. v_ 18.30: Hírek. Beszélni nehéz. — 18.45: — 19.20: Fegyverrel . — 19.30: Csak fiatalok- 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.06: A tegnap slágereiből,s 22.00: Zeneközelben a hallgató. — Közben 23.00: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. — 17.45: Egészségünk védelmében. A napozásról Dr. Pénzes Géza előadása. — 13.00: Észak-magyarországi krónika. (Sajtótájékoztató Miskolcon a MESZÖV-székházban. — A Szerencsi Állami Gazdaságban.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, l. műsor.* 16.20: Hírek. — 16.25: Gólyavári esték. — 17.00: Hidak, virágok, hangulatok. — 17.30: ..Vasárnapi vásár”. — 17.55: Sakk-matt.. — 18.15: Hol tart — a nagyegyházi bánya? — 18.30: Kikötővárosok. — 18.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Anna Karenina. — 20.55: Breki és a többiek ... — 21.20: Buda legrégibb kórháza: a János Kórház. — 22.00: Tv-híradó 3. — 22.10: A 20. miskolci tévéfesztivál díjnyertesei. Háború a Szaharában. Televízió, 2. műsor: 20.01 : Fiatalok estje., — Közben 21.00: Tvhíradó 2. Szlovák televízió: 17.30: A tudomány és a technika világa. — 18.25: Honvédelmi műsor. — 18.40: Autósok-motorosok magazinja. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A bolondok hete. — 21.45: A Karlovy Vary-i fesztivál krónikája. — 21.55: Könyvek. — 22.00: Tv-híradó. — 22.30: Hangverseny. — 23.00: Hírek. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Díszlet- és jelmezterv- Uiennálé. — József Attila Könyvtár (12—20) : Magyar tipográfiai műhelyek. II. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és munka. — Pannónia művészete. — Miskolci Képtár (10—18) : A vizuális nevelés műhelyei II. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Péntek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—19) : A miskolci színészet története. Filmszínházak: Béke (14. hn6,8) : Karate (szí. japán film, n. helyért). — Béke, Kamaramozi (4): A hegyi barlang titka (mp. szovjet ilm) — (6) : Egy kis hely a nap alatt (magyar film). — Kossuth f (f3, fi) : Egy másik férfi , és egy másik nő !—II. (mb. szí. amerikai—francia film, dupla és II. helyár!). — Hevesy Iván Filmklub (tv, 17) : Aszja (szí. szovjet film). — Táncsics (5. 7): Az ember nem nőhet fel mese nélkül (mb. szí. NDK film). — Táncsics kamaramozi (6): Homokvár (japán filmdráma, *14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Fáklya (fJ, £ 7): Fabián Bálint találkozása Istennel (szí. magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Szikra (4. 6): Veszélyes játékok (szí. magyar —NDK film). — Pelöi (fő. f7) : Háztűznéző (mb., szí. szovjet film). — Tapolca, kertmozi (9): Államérdek (szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Tokaj vendéglátóház, discomozi (7) : A vasálarcos férfi (mb. szí. angol film). — Vasas kertmozi (19): Pantaleon és a hölgyvendégek (mb. szí. dominikai film, 18 éven felülieknek, III. helyára). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Fűtől fáig. — 8.54: Beszélni nehéz. — 9.06: Decsényi János műveiből. — 9.44: Kis magyar néprajz. — 9.49: Tarka mese, kis mese. — 10.01: Hírek. — 10.05: Kököjszi és Bobojsza. — 10.22: Fecskék és fru»*kák. — 10.38: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.53: Grieggmoll vonósnégyes. — 11.30: Baross Lajos népi zenekara játszik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szalmás Piroska kórusműveiből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Nóták. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 9.00: Tévétorna. — 9.05: Delta. — 9.45: Óvodások filmműsora. — 10.10: Idesüss! — 10.35: Nyitott boríték. — 9.05: Anna, Karenina. — 12.00: Lehet egy kérdéssél több? ÚJ SZOLGÁLTATÁS A Mai Szövetkez Szövetkezetünk 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös fiókjaiban eredeti színes esküvői, gyermekportrét, házasságkötő teremben, lakáson, családi eseményeken riportfelvételeket készítünk. Vegye igénybe új szolgáltatásunkat! MISKOLCI FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKEZET