Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
Szegeden láttuk Kálmán király A szegediek szerint eddig két műfaj „vált be” a dóm előtti hatalmas színpadon: a zenés és a történelmi játék. Az előbbit a kitűnő akusztika, az utóbbit a klasszicizáló stílusban épült templom és oszlopsorok hangulata miatt javallják. Tény, hogy ennek, s minden szabadtéri produkciónak lényeges eleme a látvány, egyáltalán az ad létjogosultságot neki. Hogy a dolgok közepébe vágjunk: a szabadtéri színjátszás soha nem a „vájtfülűeknek” szól, nem őket akarja elkápráztatni, lebilincselni, szórakoztatni, hanem a szó szóró« értelmében a tömegeket. Egyszerre hétezer ember tud leülni a Dóm téri nézőtéren! Nincs háttere, értelme, létjogosultsága semminemű sznob fanyalgásnak. Elmondták a „bennszülöttek”, hogy a nyári (szabadtéri) játékoknak — viszonylag — nagyobb közönsége van, mint a kőszínház egész szezonjának, hiszen ezt még azok is megnézik, akik különben nem járnak színházba. Van tehát a szabad térnek pedagógiai funkciója is. Nem kis célzatossággal mondjuk el ezt éppen Miskolcon, ahol gyakorlatilag megszűntek a szabadtéri színpadok, pedig hajdanán több is — és nem kis sikerrel! — funkcionált. (Miért is tagadnánk, hogy nosztalgiával soroljuk fel: a népkertit, a perecesit, a Szabadság kertit?) A Noé bárkája tavalyi sikere pedig azt bizonyította be, hogy a diósgyőri vár több, mint jó lehetőség, ha élni tudunk és akarunk vele. A várudvar lényegesen kisebb ugyan, mint a szegediek Dóm tere, ugyanakkor intimebb is, maga a tér is szervező erő lehetne, s nem csupán zenei rendezvényeknek. Mindezek után ellentmondásnak tűnhet, ha azt írjuk le, hogy a szabadtéri színpad nagy csapda is, mert nagy csábítás. Az idén Páskándi Géza történelmi drámája volt az egyetlen prózai darab a szegedi nyári programban, s alighanem az egyetlen szolid bukás is. A darab 1977- ben megjelent a Tiszatájban, s ekkor — olvasva — irodalmi szenzáció volt. Azzá tette a szerző eredeti történelemszemlélete, s az a gondolatiság, amely minden erőltetés nélkül a mában is , érvényes analógiákat mutat fel a XI. századi történelemben. Maga Páskándi hívta fel a figyelmet erre a bevezető tanulmányában. Arra — a különben közhely — igazságra utalt, hogy a „Könyvesnek’’ is nevezett Kálmán uralkodásának ideje (1095— 1116) is „átmeneti korszak” volt, lényegét tekintve a feudális, a királyi hatalom és a kereszténység megszilárdulásának kora. A két kultúra (keleti és nyugati), a két hatalom (pápaság és császárság) küzdelmének mintegy metszéspontján Kálmán király bölcs, de eszközeiben nem mindig finom és válogatós reálpolitikájával nemcsak a rendet szilárdította meg, de annak a törvényekben keretet is adott. A krónikákban és a tankönyvekben nem mindig ábrázolták rokonszenvesnek ezt a törekvést. Rokonszenvesebbnek tüntették fel a „daliás” Lászlót és Álmost, Kálmán öccsét, aki a vélt „szabadság” jelszavával szembe akart fordulni a pápasággal. Csak a legújabb történeti kutatás derítette ki, hogy a „hagyomány” és a „haladás” küzdelmében nem is mindig és egyértelműen a ,,pogányság” és a kereszténység ellentétéről van szó, hanem két politikai orientációról. Szabó Magda egyértelműen ennek a küzdelmét írta meg a Meráni fiú című drámájában, illetve a hozzá írt műhelytanulmányában (a Kortársban jelent meg). Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani, hogy jelezzük: Páskándi darabjában magát a gondolatot tartjuk lényegesnek, azt az oknyomozó-értelmező szemléletet, amely azért faggatja a történelmet, hogy a mát jobban neg tudjuk érteni. Nos, ez az, ami nem érvényesül, mert nem érvényesülhetett a hatalmas szabadtéri színpadon. Hiába volt az elismert, tehetséges Ruszt József minden igyekezete, Kálmán király benső tusakodását, drámáját nem tudta megeleveníteni. Illetve — s ez a dolog paradoxona — a monumentális téren mozgatott tömegek látványa inkább elterelte, mintsem felhívta a figyelmet a lényegre. Zavaró volt maga a színpadkép is (Csikós Attila munkája), a befejezetlenséget sugalló vastraverzekkel, állványokkal. Joggal rótták fel az eddig megjelent kritikák, hogy „nem hagyta élni” a templomot, amely tömegével, architektúrájával eleve a középkorra utal. A jelmezek (Weber Mariann) dekoratívak voltak, a színek — a vöröstől a hermelinfehérig — jól is éltek a jupiterlámpák kereszttüzében, csak éppen történetietlenül, funkciótlanul. Ruszt Józsefnek érezhetően az okozta a legnagyobb gondot, hogyan töltse be játékkal, s ha ez nem ment, tömeggel a teret. Jól is mutattak a fáklyák, az állandóan gomolygó tömeg, de az volt a néző érzése, hogy ezek csupán kavicsok, amelyekkel teleszórták a porondot. Ugyanezt kell mondanunk a romantikus művekből (Liszt, Wagner) összeállított kísérőzenéről is. Olykor sokkoló hatása volt a hangerő és a modern fegyverek (géppuskaropogás!) bejátszása miatt, de bombasztikussága miatt fárasztott is. Természetesen értékelni kellene magát a színészi alakítást is, de ebben a valószerűtlen térben és hangkulisszában ez irreális. Balazsovits Lajos végül is megbirkózott a szereppel, ám a néző inkább megsajnálta, mintsem megszerette. A taps gyér volt és udvarias.. .■ Trokán Péter — Álmos figurájában — jobban alkalmazkodott a térhez. A női szerepek megíratlanok, csupán illusztrálják Kálmán király drámáját (Eufémia királyné — Szakács Eszter; Buzika királyné — Sára Bernadett; Érsekné — Falvay Klára; Nádorné — Máriáss Melinda; Boszorkány — Tóth Éva). Érdekes színfolt volt Kézdy György (Albericus) és Hetényi Pál (Marcellius), de a részek, szerepek nem tudtak átforrósodni, nem adtak igazi, katartikus színházélményt. Megítélésünk szerint ez a darab — így — nem való ekkora színpadra, s ezért igazságtalan lenne a szerző vagy a rendező kudarcának tekinteni a mérsékelt sikert. HORPÁCSI SÁNDOR + Balázsovits Lajos játszotta a címszerepet, háttal Trokán Péter Álmos szerepében. (Enyedi Zoltán felvételi) „Szeretlek, Oroszországom A Pjatnyickij kórus új műsora Az állami, akadémiai orosz dal- és népitánc-karnak, a Pjatnyickij kórusnak megadatik az a csodálatos lehetőség, hogy népének lelkét fejezze ki. A kórus Valentyin Levasov zeneszerző irányításával, alapítójának, Mitrofan Pjatnyickij híres orosz muzsikusnak és népzenegyűjtőnek nyomdokain halad. Pjatnyickij először 1911-ben vezényelte a moszkvai műértők előtt az „orosz parasztkórust”, Oroszország első hivatásos népi énekkarát. Olyan művészek őszinte csodálatát vívta ki, mint Fjodor Saljapin és Szergej Rahrrranyinov. A kórus nemcsak közvetlenségével és őszinteségével hódította meg hallgatóit, hanem hallatlan improvizációs készségével is, mely a folklórnak szerves alkotóeleme. A Pjatnyickij kórus most új műsorral mutatkozik be, „Szeretlek Oroszországot” címmel. Az orosz népzenei hagyományok legszebb kincseit mutatják be, ugyanakkor szovjet zeneszerzők dalai is felcsendülnek. Az orosz dalművészet elképzelhetetlen táncbetétek nélkül — ebben a műsorban sincs ez másképp. Az új koncert premierje a XXII. moszkvai nyári olimpiai játékokon lesz. 11 Kiállítás és konferencia Fafaragók rendezik Mint tegnap hírül adtuk, országos amatőr fafaragó-kiállítás és -konferencia színhelye lesz Miskolc, pontosabban a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház. Nézzük részletesebben a programot: A Népművelési Intézet, a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Miskolc városi Művelődési Központ rendezi a II. országos amatőr fafaragó-konferenciát — az elsőnek, js városunk adott otthont két éve — és az 1. országos amatőr fafaragókiállítást. Az eseményhez kapcsolódik az Észak-Magyarország pásztorművészete című kiállítás, ezt az ifjúsági ház galériájában láthatják majd. A pásztorművészeti kiállítást dr. Zólyomi József, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója nyitja meg csütörtökön, délután 4 órakor. Ugyancsak csütörtökön — 5 órakor — nyitja meg Csótai János, városunk tanácselnök-helyettese a fafaragók kiállítását az ifjúsági ház nagytermében, a megnyitón közreműködik a görömbölyi Páva-kör. A konferencia 6 órakor kezdődik, a résztvevők este Gyömrőpusztán rendeznek baráti találkozót. Másnap délelőtt az I. országos amatőr fafaragó-konferencia 1978. évi határozatának végrehajtásáról szóló beszámolót hallgatnak meg a vendégek, az úttörőház nagytermében, délután Vas megye, Hajdú megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldötteinek képviselői tartanak tájékoztatót a megyéikben folyó fafaragó munkáról. Jelrendszerek a népművészetben a címe a pénteken este 8 órakor kezdődő előadásnak. A szombati előadások címei, témái: A népművészet művelődéspolitikai jelentősége: A népművészet szerepe a XX. század művészetének alakulásában. Este a kiállítás tapasztalatait vitatják meg a küldöttek, és megfogalmazzák a konferencia határozatát. Vasárnap zárul a rendezvénysorozat, de a két kiállítás még természetesen tovább nyitva áll az érdeklődők előtt. de Nem röpül, de páva.. Rock-koncert a Gárdonyiban Remélhetőleg elkerülik a mostanában oly gyakori zivatarok ma délután a Gárdonyi Rock parkot: tél 6-tól négy együttes, az Új Skorpió, az Edda, a Mini (Závodi Jánossal) és a Tandem lép a közönség elé. Jegyek a helyszínen, illetve délután 4 óráig a Molnár Béla Ifjúsági Házban válthatók. Kirándulók a kupolában Az Uránia csillagvizsgáló programjai — különösen a távcsöves bemutatók — eddig is szép számú érdeklődőt vonzottak, de mióta az első magyar az űrben járt, egyre többen érdeklődnek a csillagos ég titkai iránt. Ugyancsak megnövelte a csillagvizsgáló forgalmát a kisvasút új végállomásának szomszédsága is: sokan — csoportok _is — a kupolában töltik az időt, míg nem indul a kisvonat. Szavak kurtulása Hizlalt magánhangzók és nyelvünk más rémségei „Nyelvében él a nemzet !** Az Arany Jánosnak tulajdonított szállóige napjaink nyelvtudósait is foglalkoztatja. A nyelvünk jövőjét firtató legfrissebb töprengéseket épp az ünnepi könyvhétre megjelent kis könyvecske, az „Új anyanyelvi kaleidoszkóp” gyűjtötte össze. A végső következtetés nem valami szívderítő a szaktudomány művelőinek, a szó embereinek, hanem valamennyiünknek résen kell lennünk, hogy életünk 2010-ben ne olyan legyen, amilyen következtetéseket a nyelvészek nyelvünk jövőbeli állapotáról — a mai tapasztalatok alapján — levontak. Kelecsényi Gábor bár nyíltan bevallja, hogy nem csapott fel futurológusnak, együtt gondolkodott a jövőt fürkészőkkel. Első súlyos megállapítása: az ezredfordulóig „európaiul fogunk beszélni, összezagyválva különféle nyelveknek a magyartól elütő sajátosságait”. Az egyik ilyen veszélyes változás, hogy a mondatvégi mássalhangzóra tesszük a hangsúlyt, francia mintára! Az angolból a szótagrövidítés rossz szokásait ,.menekítjük át”. A szakíró néhány hatásos példát is felvillant: ... a szakmai zsargonban • az általános iskola 7 szótagja már 3 szótagú átiska fokra érkezett.. . s hasonlóan kurtulnak más szavaink, egyre jobban megközelítvén az egyszótagos társaikat: a termelőszövetkezetből már napjainkban is sok helyütt természet, a vállalati szavunkból pedig váti lett. Számolni kell a hosszú mássalhangzók elvékonyodásával is. Ehhez talán az angolt vagy a nemetet vesszük követendőnek. E jelenség máris nyakon ragadható a foradalom, az uzsona, a komunizmus szavaknak De nem mindenben érjük be a sovanyitassal. Míg a hosszú mássalhangzókat karcsúsítjuk, addig a magánhangzók némelyikét hizlaljuk. így született a kormány, a kör, az öv, a dícsér, a bíz. tat, a hizlal, az iroda, a Tibor, a Mónika — ez utóbbi már hivatalosan is hosszú formában az elfogadott. Stílusunk eldurvulásának rémeit vetíti az olvasó elé Ferenczy Géza. Többen panaszkodnak, hogy egyre szabadosabb az írók szóhasználata. ..eljasszosodik a magyar nyelv”. Tévedés azonban azt hinni, hogy „nyelvünk bárdolatlanná, nyerssé aláásódik’. A kor egyik fő jellemzője a nyers őszinteség: ennek lecsapódása az irodalomban, a közízlésben a kevésbé válogatós stílus. „Nyelvünk angyali finomsággal zendül, ízléses választékossággal kényeskedik — vagy gátlástalan szemérmetlenséggel hányja-veti magát, bűzhödt ocsmánysággal vartyog, aszerint, hogy kit, s milyen célt szolgál” — nyugtatja meg az aggódók népes táborát a nyelvész. Rohanó napjaink nem adnak időt a kerek, ép mondatok megfogalmazására? — teszi fel a kérdést Koltói Ádám, aki hüm-hüm nyelvnek keresztelte a következőkhöz hasonló nyegle beszédcsonkításokat : K. M. ..— Üdv. — Cső! — Mizujs? — Kösz. — Nej? — Hm. — Meló? — Hát...” És így tovább mintegy bizonyságul arra, hogy jogos a kérdés: Hát miben is élünk? KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Olimpiai híradó. — 12.55: Törvénykönyv. — 13.10: Hervé operettjeiből. — 13.43: Arcképek a német irodalomból. — 14.00: Halló, itt Moszkva! — 15.00: Hírek.. — 15.10: Olimpiai hírek. — 15.15: Grabócz Miklós—Várnai Zseni: Világok mozgatója — kantáta. — 15.28: Sirius kapitány és a Csillaglány. — 16.00: Útközben. — 16.05: Örkény István: Novellák. — 16.15: Népdalfeldolgozások. — 16.44: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Fiatalok stúdiója. — 17.37: A herceg farmer- nadrágot visel. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, írói nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Halló, itt Moszkva! — 21.30: Évszázadok mesterművei. — 22.00: Hírek. — 22.15: Moszkva ’80. — 22.35: Tíz perc külpolitika. — 22.45: A fegyverkovács. Operarészletek. — 23.29: A Tátrai-vonósnégyes játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiakoktél. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 16.00: Hulló, itt Moszkva! — 19.10: Beszélni » nehéz. — 19.22: Suppe: Reggel, délben, este Bécsben — nyitány. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Kígyóbűvölő. — 20.58: Tip-top parádé. — 21.28: Parfümök és gyógyszerek — 21.38: Fekete Mária nótákat énekel, Raduly Árpád gordonkázik. — 22.00: Zeneközelben 9 hallgató. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Slágermúzeum. Szerkesztő: Regős Zsolt. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A B.-A.-Z. megyei Tanács VB. a tankötelezettségről szóló jogszabályi rendelkezések végrehajtásáról tárgyalt. — Ár- és belvízvédelmi helyzet Borsodban.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 14.55: Hírek. — 15.00: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. — 19.10: Tévétorna. — 19.15:Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Menekülés az arany földesről. — 21.00: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük.— Kb. 23.00: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.20: Weiner-verseny. — 18.40: Az aranyszarvú zerge birodalma. — 19.05: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.25: Televíziós mesék felnőtteknek. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Csomózott indiai, kelet-turkesztáni, kínai, tibeti és európai szőnyegek. — Andrej Dobos festményei és grafikái. —Turaj Bartusz szobrai. — Vasas Galéria (14—19) : Népművészeti és háziipari kiállítás és vásár. —• Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Pannónia művészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18) : A vizuális nevelés műhelyei II. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár története. — Péntek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—19): A miskolci színészet története. Kimszínházak: Beke (f4, hnfi. 8) : Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? (mb. szí. amerikai—NSZK film. 14 éven alul nem ajánljuk. II. helyár!). — Kossuth (f3) : Hintó géppuskával (mb. szí. szovjet film). — rhnő. 7): Ulzana (mb. szí. NDK film). — Hevesy Iván Filmklub (f5. l T): Picasso kalandjai (szí. svéd film. 14 éven alul nem ajánljuk!) — Táncsics (5. 7): Egy egészen kicsi kispolgár (mb. szí. olasz film. 16 éven felülieknek!). — Táncsics kamaramozi (6): Onibaba (japán film. 16 éven felülieknek!) — Szikra (5): A saska napja I—II. (mb. szí. amerikai film. 16 éven felülieknek, dupla helyár.!). Fáklya (15. 17): Az utolsó vérbosszú (szovjet film). — Petőfi (15. s7) : Zelengora csúcsai (mb. szí. jugoszláv film). — Tapolca, kertmozi (9) : Halálos tévedés (mb. szí. NDK film) — Tokaj vendéglátóház (8) : Robert és Robert (mb. szí. francia film. 14 éven alul nem ajánljuk!) — Vasas kertmozi (19). Ezüstnyereg (szí. olasz film, II. helyár!). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Fűtől fáig. — 8.45: Beszélni nehéz. — 9.06: Szirmai Albert operettjeiből. — 9.41: Kis magyar nép— 9.46: Tarka mese kis mese — 10.00: Hírek. — 10.05: Olimpiai híradó. — 10.20: Fecskék és fruskák. — 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak — 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az Altbranner együttes cseh népdalokat játszik. — S.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán — 9.28: Bágya András szerzeményeiből. — 10.00: Mene délelőtt. 11.17: Olimpiai híradó. — 11.27: Orosz nyelvű hírek. — 11.30: A Szabó család. Televízió. 1. műsor: 8.00: Tévétorna — 8.05: Óvodások filmműsora — 8.25: Idesüss! —9.#: Lehet egy kérdéssel több? — 10.10: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentje. — 11.40: Menekülés az arany földjéről. műsor