Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

Miskolci ifjúsági napok Vetélkedő volt a javából (Folytatás az 1. oldalról) Az első kör végén — ek­kor az ügyességi feladatok sorában még csak a csasz­­tuskákat értékelték, no és természetesen a villámkérdé­­sekre adott válaszokat — a pedagógusokból, középiskolá­sokból, AFIT-osokból és er­dészekből álló vegyescsapat vezetett, de szorosan mögöt­tük voltak az egyetemisták és az építőipariak. A követ­kező kör végén az említett három csapat már egyformán 74 ponttal állt, így holtver­seny alakult ki az élen. Ek­kor jártunk a pedagógusok vezette legénységnél, ahol az igen jó hangulat közben Bá­nyai Lajosné csapatkapitány, a pedagógus KISZ-bizottság titkára mondotta: — A vetélkedő kezdete előtt tartottunk tőle, hogy a tanulók nehezen oldódnak majd­ fel, hiszen tanáraik egy része is részt vesz a vetél­kedőben. Azt hittük, emiatt hátrányba kerülünk. Szeren­csére nem így történt, pilla­natok alatt összekovácsoló­­dott a gárda, s jobbnál jobb ötletek sokaságával segítettek valamennyien. Azután — egyre élesedő küzdelemben — következett az utolsó forduló. Aki csak tehette, ezúttal már a leg­magasabb pontszámot jelentő bábukkal lépkedett, hogy si­keres válasz esetén jócskán növelhesse pontjainak szá­mát. Igen ám, de ekkor meg az ügyességi versenyek egy része jelentett gondot. A Ru­­bik-féle bűvös kockát egy 12 éves kisfiú — összekeverés után — 1 perc 15 másodperc alatt rakta ki. A hasonló fel­adattal a csapatok tagjai kö­zül az egyetemisták birkóz­tak meg leggyorsabban, ám a kisfiút ők sem tudták le­győzni, hiszen a sikerig 1 perc 45 másodperc alatt jutottak el. Később lefejezett kerti törpét kellett előkeríteni, majd MIN-koktélt készíteni, s még háromféle ügyességi feladatot megoldani. Közben természetesen a sakktáblán is kialakult a kép, erről Gönci István mondotta: — Jól játszottak az ellen­felek, így három csapat dön­tetlen ajánlatát — amelyért 5 plusz pontot kaptak — el kellett fogadnom. Talán csak az építők és az egyetemisták játszottak gyengébben ... • S este 7 óra 3 perckor meg­született a végeredmény. A remekül hajrázó egyetemista gárda 154 ponttal nyerte a vetélkedést, megelőzve a 138 pontot gyűjtött építőiparia­kat, s a 132 pontot szerzett ÉMÁSZ-székházbelieket. S milyen a sors? Az utolsó, a hatodik helyen éppen az a csapat — a postások, a volá­­nosok és a vasutasok — vé­geztek, amelyiknek köszön­hető, hogy megrendezhették e versenyt... A vetélkedés befejeztével a városban levőket autóbuszok vitték az egyetemre, amely­nek éttermében 700 fiatal je­lenlétében Homolya Gizella, a KISZ Miskolc városi Bi­zottságának titkára rövid ér­tékelést adott a több mint egy hónapig tartó, 72 ese­ményt magába foglaló ren­dezvénysorozatról, majd Var­ga Zoltán, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első tit­kára adta át a különböző versenyek, vetélkedők leg­jobbjainak a díjakat és a KISZ városi bizottságának ajándékait. A rádiós vetélke­dő résztvevői s a záróünnep­ség résztvevői ezt követően fogadáson vettek részt, ugyan­is a rádiós vetélkedő csapa­tait — helyezésük szerint — jobbnál jobb falatokkal ju­talmazták a szervezők. A záróünnepség késő estig tartó disco-műsorral fejező­dött be. T. 7.: + Jó lesz, ha ezt lépjük? se Munkában az ügyességi zsűri . .. (Sólymos László felvételei) A kislakás- és társasházépítés jogi kérdései Folytatódnak a Lakásépítés 19H0 kiállítás előadásai a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Tegnap a korszerű társasházépítésről hangzott el előadás, csütörtökön 18 óra­kor pedig a kislakás- és tár­sasházépítés jogi kérdéseit ismerteti dr. Jámbor Kál­mán, a megyei tanács építési osztályának csoportvezetője. A kiállítás Hejőcsabán na­ponta 1ü-től 20 óráig tekint­hető meg. Vérebek és vizslák versenye Az elmúlt hét végén a Bükkben, a pazsagi vadász­ház környékén véreb-munka­­vizsgát rendezett a MAVOSZ vérebszekciója. A megjelent 18 véreb sikeres vizsgát tett, ami azt jelenti, hogy indul­hatnak a november eleji or­szágos vérebvetélkedőn is. A legjobban Sebján Pál vérebe szerepelt. Ugyanitt a MEOE kedvezményes tenyészszem­­lét rendezett, amelyen 20 véreb kapott „tenyésztésre alkalmas" minősítést. Mezőcsáton a helyi vadász­társaság, valamint a megyei vadászszövetség vadászkutya­bizottsága megyei vizslaver­senyt és vizslamunkavizsgát rendezett. A 19 vizsla közül Jelenka György Hubertus Ragyogó nevű drótszőrű ma­gyar vizslája szerepelt a leg­jobban. E versenyen válogat­ták ki az országos vizslaver­senyen Borsodot képviselő vizslát is. Mivel Hubertus Ragyogó már szerepelt orszá­gos versenyen, s ezért most nem indulhat. Csillag Béla Tomi nevű magyar vizslája lett a „válogatott". Egy rendelet, amely úgy véli, hogy kárt okoz Miért a sok koraszülés? Kutatások kezdődnek Borsodban A gyermekvárás felelőssé­ge mellett. legokosabban és legcélratörőbben a szülész és a nőgyógyász szakorvosok érvelhetnének. De futja-e idejükből még erre is? A műtétek előtt van-e idő elgondolkodtatni a tizenéves leányzót a saját biológiai törvényeiről? Van-e­ mód szándékát megváltoztatni, amikor az abortuszbizottság pecsétes áldásával kész té­nyek elé állítja az orvoso­kat? A felvilágosító munkát nem itt, és nem ekkor kel­lene kezdeni. Tudjuk, hogy hol, de mégis prűdek va­gyunk az iskolai oktatásban, szégyenlősek a családi ne­velésben. Amit tehetnek, azt az egészségügyi felvilágosító munka szakemberei teszik. Ám ez még mind kevés. Biológia a gyakorlatban: elégtelen Dr. Argay István, a me­gyei kórház nőgyógyászati­szülészeti osztályának vezető főorvosa szigorúbban osztá­lyozná biológiánk gyakorla­ti jegyeit. S éppen a tizen­éves lányokkal szemben, akik egyre többen ebben a leg­veszélyesebb korban kerülnek a műtőasztalra. A rendelet úgy védi a megtévedt lányo­kat — ilyen az egyén és a társadalom szemlélete is —, hogy néha jóvátehetetlenül károsítja a leendő anyát és gyermekét. Valahogy még mindig il­letlenség azokról az újszülöt­tekről beszélni, akik vala­milyen egészségi károsodás­sal jönnek a világra. Mond­ván, ne irritáljuk fölöslege­sen a szülőket, van azoknak ilyenkor éppen elég bajuk. S orvosi segedelemmel kinő­het­i a koraszülés okozta ká­rosodásokat. Az anyukák, a szülök is néha valamilyen természetfölötti csapásnak, korunk ártalmainak tudják be, hogy fejletlen csecsemőt hoztak a világra. Pedig az okok legtöbbször kimutatha­tók­ az ő rovásukra is. S ép­pen a szomorú példából okulva kellene irritálni a ti­zenéveseket a gyermekvárás felelősségéért. Rossz a szinkron Borsodban évek óta orszá­gosa­n elismert eredményeket érnek el az egészségügy dol­gozói az anya- és csecsemő­védelem területén. Csak saj­nos, mintha ebbeli törekvé­sükkel nem lenne szinkron­ban az anyák, a szülők szán­déka. — Miben látja az ellent­mondás okát a főorvos? — Véleményem szerint még nem fogtunk hozzá, hogy erőinket folyamatosan kon­centrálva keressük a megol­dást. Megyénkben az első fél évben tovább csökkent a szü­lések száma, és tetőzött a koraszülések statisztikája. So­kak előtt érthetetlen, miképp lehet az, hogy kulturáltabban élünk, gazdasági körülmén­ye­ink javultak, az egészségügy is sokat fejlődött, a ma szü­­lőkorban levő generációt már korszerű gyermekgyó­gyászat gondozta, a nők ter­hesgondozásra járnak, s pa­radox módon ez idő alatt a koraszülések száma megkét­szereződött? Nagy gyermek­­gyógyászaink azt vallják, hogy a koraszülés okai nem importálódnak, nem is káros örökségünk, de nem is husza­dik századbeli szükségszerű­ség. Sajnos a mi tudtunkkal, szervezésünkkel és segédle­tünkkel fordulnak elő újra és újra. Társadalmi megelő­zésük még nem tud hatéko­nyan elérni a népességnek arra a peremére, ahol ezek a problémák élnek és újra­termelődnek. Orvosgondolko­­dóink fogalmazták meg, hogy kevés betegség gyökerezik ilyen mélyen a társadalom szociális és higiénés állapo­tában. Csak mondjuk és mondjuk, az első terhesség megszakításának beláthatat­lan következményei vannak. Tulajdonképpen szakmai hit­tételünk ellen vétünk, ami­kor a jelenleg érvényben le­­­vő rendeletnek eleget te­szünk. De most újból re­ménykedünk. Az Egészség­­ügyi Minisztérium az Orszá­gos Szülészeti Intézettel kö­zös programot dolgozott ki a koraszülés elleni harc takti­kájára. Ennek keretében a megyei tanács egészségügyi osztálya és kórházunk szü­lészete komoly, több éves ku­tatóprogramot kapott. A té­ma a fenyegető koraszülés felismerése, gyógykezelése, a progresszív (megelőző) ellá­tás jegyében. Kezdetben népszerűtlen lenne . Amint egy előadást hal­lottam, ön ezzel kapcsolat­ban drasztikus változtatást szorgalmaz. Persze mondan­dóját igen finoman fűzte cso­korba, amit, ha úgy tetszik, még politikailag is alátá­masztott. Egyszóval nem úgy beszélt a gyerekekről, mint apukák, anyukák kedvencé­ről, hanem mint leendő ter­melőerőkről, azaz új értékek létrehozóiról. — Nem véletlenül adap­táltam Kádár elvtárs győri beszédét a mi szakmánkra: vannak olyan intézkedések, melyek eleinte népszerűtle­­nek, de azután mindenki be­látja és egyetért jelentősé­gükkel. Talán így lenne ez egy új abortusztörvénnyel is. Magyarán: az első terhessé­gek megszakítását revideálni kellene. Enélkü­l minden erőlködés illuzórikus. Ennek jegyében folyik hát a kuta­tómunka, az élet lényegéért, az egészséges gyermekért. OLÁH ERZSI Törődni kellene egymással... Választási­­yíílés a Szentpéteri kapuban Sokan gyűltek össze teg­nap kora este az I 5-ös párt­­alapszervezet helyiségében, majdhogynem kicsinek bizo­nyult­ a terem. Itt tartotta választási gyűlését a Hazafi­as Népfront I 5-ös körzeti bi­zottsága. Karaba Tiborné tit­kár számolt be az eltelt 4 év­ben végzett munkáról, majd a vita után megválasztották az új körzeti bizottságot, s a küldöttet a népfront városi k­ü­ld­öttértekezletére. Akik a Szentpéteri kapui lakóteleppel egyidősek, las­san betöltik huszadik évüket. A születése óta eltelt majd két évtized alatt sok vihart megélt ez a lakótelep is, de sok sikert is elkönyvelhettek. A viharok közül csak egy, de a legnagyobb: a termo­­forkémények ügye. Egy fel­szólaló így fogalmazott: te­rületpolitika volt, országos politika lett. A miniszter se­gítségével oldották meg az ügyet.. . Ma már más foglal­koztatja a telepieket: a kö­zelmúltban ötezer facsemetét ültettél el, ma jó, ha 1,5 ezer van belőlük. Kitörték, tönk­retették a fákat... Épül a honvédpálya, amely minden bizonnyal büszkesége lesz egyszer a környéknek. Csak éppen: az építők a kezdet elején szinte elsöpörték azt a játszóteret, ami a majdani pálya helyén állt. Azóta igaz, megcsinálták. Kiss Pál János azt fesze­gette, hogy a környezeten is kellene valamit tenni. Az is­kolákban tanítják a gyere­keknek , ne szemeteljenek, vigyázzanak a környezetre. És ezzel szemben? A felnőt­tek szemetelnek, a felnőttek rongálnak ... Hol vannak a lakók? — kérdezte. — A szomszédját sem ismeri az ember, törődni kellene egy­mással, a népfront ebben is segíthetne. A népfront segít. Ám ten­niük kell — s nem keveset —­ a szülői munkaközössé­geknek, a lakóbizottságoknak is. Ez utóbbiaknak azonban még programjuk sincs . .. Van feladat bőven: a Kato­wice étterem ismét szégyene a környéknek: mások alul­járót szeretnének, amely a vasúton való átkelést bal­esetmentessé, könnyebbé ten­né. A hat tanácstag, a 31 népfrontbizottsági tag, az egy országgyűlési képviselő ke­vés. Az egész Szentpéteri kapui lakótelepnek össze kell fognia... I. S. Miskolcon kezdi körútját a Munkavédelmi vándorkiállítás Egy csuklós autóbusz a színtere az építő- és építő­anyag-ipari munkavédelmi kiállításnak, amelyet a Csősze­relőipari Vállalat központjá­ban nyitottak meg. Ezzel a járművel országjáró útra, a legjobban érdekeltekhez, a dolgozókhoz viszik el a ki­állítást, amely az ágazat munkahelyein szükséges több mint 70 korszerű személyi védőeszközt, felszerelést mu­tat be, s nemcsak a legcél­szerűbb felhasználásról tájé­koztat, hanem az eszközök megvásárlásának lehetősé­geiről és a költségekről is. Ezzel a vállalatok, szövetke­zetek vezetőit segíti, hogy kevesebb utánjárással gon­doskodhassanak a dolgozók egészségét, életét ,­ testi ép­ségét védő eszközök beszer­zéséről, folyamatos pótlásá­ról. Sok még a tennivaló ab­ban, hogy a dolgozók hasz­nálják is ezeket a fölszerelé­seket. Éppen ezért az ÉVM és a szakszervezet kezdemé­nyezésére az országjáró kiál­lítás minden állomásán a bemutatóval együtt munka­­védelmi tanácskozást is tar­tanak, amelyen értékelik az adott vállalat dolgozóinak biztonságtechnikai helyzetét és meghatározzák a balese­tek megelőzésének újabb fel­adatait. Tavasszal Miskolcon kezdi vándordíját a kiállítás, s a jövő évben valamennyi me­gyeszékhelyre eljut, így vár­hatóan 70—80 ezren tekintik meg a bemutatót, amelynek tanulságait az építő- és épí­tőanyag-ipari ágazatban éven­te előforduló hét-nyolcezer baleset megelőzésében, csök­kentésében hasznosíthatják.

Next