Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-18 / 270. szám
Nyitott hetek Mostantól december 20-ig — a korábbi évekhez hasonlóan — „nyitott hetek” lesznek a fővárosi egyetemeken, főiskolákon. Újdonság, hogy az ország más felsőoktatási intézményei is bekapcsolódtak az akcióba. November 25-én a Kőbányai Élelmiszeripari Szakközépiskolában a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola tanárai választóinak a fiatalok kérdéseire. Másnap Angyalföldön, a Dózsa György út 51. szám alatt a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tart .,fogadónapot”, ad tájékoztatást a főiskolai képzésről. A Budapesti Műszaki Egyetem — ahol november 26. és december 2. között valamennyi karon megtartják a ,,nyitott hetet" — november 26-án otthont ad a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki, biológus és gépészmérnöki karán oktató tanároknak, KISZ-eseknek is, hogy találkozzanak, beszélgessenek a középiskolásokkal. Új aszfaltburkolatot kapott a Tiszai pályaudvar előtti ,,körforgó". A Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói két héttel ezelőtt kezdtél az aszfaltszőnyeg leterítését az alaposan elhasználódott úttestre, s a munkával tegnap délutánra végezték. (Sólymos László felvétele) Viert őszinték... Nyugdíjba vonult a doktor bácsi A pöttöm páciensek semmit sem vettek észre abból, hogy a doktor bácsi tegnap délelőtt hivatalos rendelési idejének utolsó óráit töltötte. A maga megszokott stílusában, tréfálkozva szerelte le a vizsgálat ellen tiltakozókat. A szülőknek, akik tegnap idejöttek, legnagyobb gondjuk volt gyerekük betegsége. S talán kevesen tudják, hogy körzetük kedves, közismert doktor bácsija nyugdíjba megy. A doktor bácsinak sem volt ideje morfondírozni azon, hogy ebben a rendelőben már utoljára használja a fonendoszkópot, s az utolsó recepteket írja. Minden ment a hétköznapok sodrásában, amíg a rendelési idő le nem telt, s a munkatársai — védőnők és asszisztensek — hatalmas szegfűcsokorral, s egy Éljen Feri bácsi! Feliratú kis minitortával nem köszöntötték. Ezen a kis ceremónián, az elérzékenyülést palástolandó, jobb volt mindjárt túl lenni, a marcipánokat meg a tortaszeleteket szétosztani. Dr. Földes Ferencet nagyon sokan ismerik és nagyon sokan szeretik Miskolcon. Az utóbbi években már zömmel azok az anyukák hozzák vissza hozzá gyermekeiket, akiket ő csecsemőként kezelt. Több mint 40 éves orvosi pályafutás áll mögötte... Munkásságának kezdete akár példázata lehetne a mai egyetemistáknak. Budapesten született, ott végezte tanulmányait. De a fővárosba csak tanulni járt vissza. Praxisának első, meghatározó állomása a zirci kórház volt. Mint másodorvos, egy főorvossal kettesben egy 60 ágyas kórház betegeit gyógyították. Ez volt számára a hihetetlenül nagy gyakorlati iskola. Itt a gyógyító munka minden ágával — a szülészettől kezdve a sebészeten és a tüdőgyógyászaton át a belgyógyászatig — meg kellett ismerkedni, ha kellett, operálni. A háborús évek alatt, amikor éppen nem volt katona, a bakonyi falusi körzeti orvosok életét élte. Volt olyan éve, amikor 15 hegyvidéki kistelepülés lakói várták. S ő ment, ha hívták, lovas kocsival, kerékpárral, s ha kellett, sítalpat kötött. A gyermekgyógyászattal már Miskolcon jegyezte el magát. Amikor idekerült felülvizsgáló főorvosnak. Dr. Kostyál László neves orvosgondolkodó volt a tanítómestere, mellette szerezte szakképesítését. Munkássága legjavát áldozta a paralízises gyerekekre, mivel a légzés élettanával már korábban is foglalkozott. A budapesti László-kórházban e félelmetes betegség gépi gyógymódjait tanulva, őt bízták meg a miskolci 400 ágyas gyermekbénulási osztály vezetésével. Amint a gyerekeknek megváltó volt a Sabin-csepp, neki is megváltás volt újból legszeretetteb hivatásának élni, körzeti orvosnak lenni. Közben nyolc éven át tanított az egészségügyi szakiskolában. Tőle tanulta a szakmát Fajcsák Andrásné, Zsóka is, aki mint asszisztens, 1963 óta a munkatársa. Most humorral palástolja, hogy ennek a jó munkatársi kapcsolatnak vége szakad. Mi tartotta Miskolcon évtizedekig dr. Földes Ferencet? Még emlékszik, amikor az egy szál villamosvonalon a kitérőkkel egy óráig tartott az út Diósgyőrbe... A város fejlődése őt is magával ragadta. Éppen a dinamika hozta magával az egészségügy napi problémáit. Egy percig sem unatkozhatott. A lakótelepek orvosi ellátásának megszervezésében szinte úttörőként vett részt, s ez az életforma a gyógyító és a megelőző munka új feladatait adta. A város urbanizációs ártalmai, a városi levegő a gyerekeket is károsítják. Mondja: ragyogó műtéteket publikálunk, de egészségügyünknek csak igen szűk keresztmetszete foglalkozik a mindennapi élet problémáival. Indíttatásánál fogva szakmája számtalan ágát választhatta volna. Egyszavas a válasza, hogy miért a gyerekekhez húzott a szíve: mert őszinték. Érteni kell a nyelvükön, s akkor még a fájdalmas beavatkozások miatti tiltakozás is elmarad. E jól bevált taktikával nyugdíjasévei alatt is minden bizonnyal talpra állít, majd jó néhány gyengélkedő nebulót. Mert mint mondja, nem olyan hivatás ez, hogy egyik napról a másikra szekrénybe zárhatná az orvosi táskát. OLÁH ERZSI : Őket kell majd megtanítani szépen és okosan élni... (Herényi László felvétele) Előadás az MTESZ-ben Az MTESZ-székház 5-ös számú előadójában ma délután fél háromkor az MTESZ megyei szervezetének kommunális bizottsága és az Építőipari Tudományos Egyesület szervezésében előadásra kerül sor, a kommunális és városgazdasági szervezetek szabályozórendszere és annak korszerűsítése címmel. Ezután a HVDSZ VIII. kongresszusa utáni feladatokról lesz szó. ilággazdaság és világpolitika A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT)megyei szervezete rendezésében holnap délután két órakor az MSZMP Tízes honvéd utcai oktatási igazgatóságán lesz előadás. Ezúttal dr. Kádár Béla: A világgazdaság és a világpolitika kilátásai címmel tart értekezést. Sorházak pótlóiból Azt még nem tudni, hogy a miskolci és a Borsod megyei lakásépítők mikor kaphatnak, vásárolhatnak a nyékládházi Mezőpanel sorházas paneljeiből, de Budapesten a közeljövőben már elkezdik építeni az ilyen technológiával készülő házakat. A vállalat 75 és 120 négyzetméteres lakásokhoz gyárt panelt, egyelőre kísérleti jelleggel ám minden bizonnyal — ha beválik — megyénkbe is jut belőle. Vizsga és vizsgálat Divatosak manapság a tesztek. Azokra a raffinált, többekévé, de tudományos, de gyakran vitatható eredményű minősítő módszerekre és eljárásokra gondolok, amelyek összehasonlítanak és rangsorolnak. A sommás ítéletek szerint ez jobb, mint a másik, amaz viszont valamely rejtett értékénél fogva praktikusabb. Könnyen belátható, hogy a viszonylagos árubőség és az új, egymást helyettesítő cikkek dömpingszerű megjelenését nett időszakában a termékminősítő leírásoknak nagy a népszerűsége és orientáló hatása. A fogyasztónak aligha van oka keletkezni a vizsgálati eredményeiben, hiszen nálunk törvény a tisztesség. Ám a jószándék dacára is előfordulhatnak fordítva elsülő teszteredmények. Egy évekkel ezelőtti szigorúan tudományos felmérés például egyenlőségjelet tett egy , a fogyasztói vélemény szerint nagyon is gyengécske a hazai fogkrém, s egy világmárkaként jegyzett és tisztelt fogpaszta közé. Én nem is a honi iparral szembeni kritikátlan elfogultságra gyanakszom ebben az esetben, hanem a vizsgálati módszerek és eljárások helytelenségére. Azaz: a rossz teszt rossz eredményt hozott, s helytelen következtetések levonására adott lehetőséget. Ám nemcsak a tárgyakat, használati eszközöket tesztelik ma már, hanem az embereket is. Teljesítmény-orientált társadalmunkban ez nem is meglepő. S egyre inkább nem lesz szokatlan. A téma egyik jeles ismerője, egy pszichológus mondotta, hogy nem engedhetjük meg magunknak az utólagos bölcsességet. Gyerekeknél, de felnőtt korban is nagy biztonsággal megállapítható, hogy az illető alkalmas-e bizonyos feladatok elvégzésére. Így — állítja a pszichológus teljes joggal — a társadalmat felesleges kiadásoktól, az egyént kínos kudarcoktól óvhatjuk meg. A szándék helyessége vitathatatlan, de az úgynevezett intelligencia-mérés eredményei nagyon is vitathatók. Egyik folyóiratunk között nemrég egy önvizsgálatra ingerlő, hatvan kérdést tartalmazó listát. Megtudhatom a végeredményből, hogy mennyi az intelligencia-hányadosom, sőt azt is, hogy a felnőtt lakosság hány százaléka rendelkezik az enyémnél alacsonyabb mutatóval. (Az előbbi adat örömmel tölthet el vagy elkeseríthet, az utóbbi mindenképpen vigasztal: nem én vagyok a legbutább ebben az országban.) A sok kérdés közül néhány, találomra. A következő szavak közül melyik illik legkevésbé a többi közé? Szputynik, Nap, bolygó, üstökös, csillag. Aztán: melyik szám illik bele leginkább a következő analógiába: „12 — 21 , 28 — . . .” ? A számsor pedig: 23, 41, 49, 67, 95. Vannak huncutabb feladványok is. A sportkörnek 600 tagja van. A tagok 80 százaléka férfi. A tagok 70 százaléka úszik, 60 százaléka teniszezik. A teljes taglétszámnak mennyi az a minimálisan lehetséges százaléka, mely teniszezik és egyben terfiúszó is? Lehet találgatni, de nem a végeredmény a fontos. Sokszabályú — egyesek szerint agyonszabályozott — világunkban az ilyesfajta minősítő eljárásoknak nem lehet perdöntő szerepe. Jó játék ez semmi más. Ilyen alapon föltételezhető, hogy mondjuk a legötletesebb, legképzettebb gyakorló vagy kutató, mérnökből a legjobb (munkást, gépet, anyagot és technológiát legracionálisabban egymáshoz rendelő) főmérnök lesz. Föltételezhető, hogy a vállalat kiváló dolgozója a vállalatot is kiválóan igazgathatná. Föltételezhető, hogy a sprinter-bajnok helytállna a maratoni futásban is. Tudjuk, hogy ez nem így van. Az persze nyilvánvaló, hogy aki nem tud úszni, az megbukna azon a felvételi vizsgán, ahol az úszómestereket minősítik. (Bár ismert az immár klasszikus Hofiszöveg . .. Nem tudok úszni ... — És ha megfizetem?!) Számtantanárnak sem alkalmas az, aki a kétszer kettőt ötnek véli. És nem feltétlen jó orvos az, aki minden vizsgának eleget tett ugyan, s diplomáján a Summa cum laude díszeleg. Más, észérvekkel nehezebben alátámasztható indokok is vannak, hogy ki mire alkalmas és mire képes. Ez már nem fér bele egy pontokba foglalt tesztbe. Több is, mert túllép a ráción, kevesebb is, mert nélkülözi a sarkos előírások szabályainak sémarendszerét. Könnyű és boldog állapot lenne kizárólag egy új embert felvenni; művezetőt, igazgatót, minisztert választani, hogy a jelentkezők és a jelöltek közül az nyerné el a „hivatalt”, aki a leghelyesebben tölti ki a külön erre az alkalomra tudományos igénnyel összeállított tesztlapot. Hány érv, indok, a későbbiekben kamatozó erény vagy rosszfajta indulat maradna rejtve, ha a döntés csak így születne meg? Félreértés ne essék; nem a személytelen minősítési módszerek alkalmi hasznát, döntéskiegészítő voltát becsülöm le. Sokkal inkább az embert teljes mivoltában, árnyaival és erényeivel együtt mérlegelő értékelés mellett szállok síkra. És ne tessék most valami világtól elrugaszkodott, rózsaszín ködökben rejlő idealista elképzelésekre, megmásíthatatlanul egyetemes szándékra gondolni.. . Az elmúlt héten pályaválasztási kiállítás nyílt Miskolcon; azért, hogy a diákok megismerkedjenek a különböző szakmákkal, s azért, hogy a „mi leszek, ha nagy leszek?” dilemmája a társadalmi igényekkel egybeeső mederben oldódjon meg. A gyerekek láttak üllőt, hallottak kalapácscsattogást. Idősebb iskolatársak, a vasas szakmák tanulói voltak a kísérők. Az ő munkát, szerszámot becsülő félmondataik többet értek, jobban mozgósítottak minden hivatalos toborzónál, á jobban tesztelték leendő kollégáikat, mint a kézügyességet, a megfigyelőkészséget regisztráló okos, de szenvtelen műszerek. BRACKÓ ISTVÁN Biztonságtechnikai kiállítás Leninvárosban A vegyipar az egyik legveszélyesebb, tűz- és robbanásveszélyes iparág. Emlékezzünk csak a több mint tíz ember életét követelő sajóbábonyi robbanásra, vagy a kazincbarcikaira, ahol csal^ sérültek voltak. Talán épp ezért is fontos felhívni a dolgozók és a kívülállók figyelmét a veszélyre. Leninvárosban, a Tiszai Vegyikombinátban ma nyílik, és szombaton zárul az a biztonságtechnikai kiállítás, amelyen tizenkilenc vegyipari vállalat vesz részt. A kiállítás mottójának a „gazdaságos, biztonságos termelésért, a korszerű munkavédelmi, tűzvédelmi újításokkal” címet adták, s nem véletlenül, rablókon, maketteken, fotókon láthatunk újításokat, serveket, azt, hogy ezek bevezetése, használata mennyivel segíti a termelést, a biztonságos munkát. Az ötnapos zárlattal, (amelyet egyébként Szénási Tibor, a TVK vezérigazgató-helyettese nyit meg) újítók ankétja is kezdődik. Holnap: népfrontülés A Hazafias Népfront megyei bizottsága holnap délelőtt ülést tart. Amrcskó Gusztáv, a HNF megyei titkára tart előadást a népfront VI. kongresszusa óta érzett munkáról, majd a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, dr. Fövenyessy József számol be a bizottság ugyanezen idő alatt végzett tevékenységéről. Végül dr. Zádor Jenő, a megyei tanács osztályvezetője tart értekezést a lakóbizottságokról.