Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-31 / 25. szám

Egycsöves fűtések Lapunk figyelmes olvasói már többször is találtak írást az átkötő szalagos egycsöves fűtés előnyeiről. Az Építőipa­ri Tudományos Egyesület Mis­kolci Csoportja február 4-én fél 3 órakor megtartásra ke­rülő épületgépészeti előadá­sán és konzultációján ezt a szakmai körökben nagy ér­deklődésre számot tartó té­mát tűzte napirendre. Az elő­adás helye az MTESZ Szeme­re utca 4. szám alatti előadó­terme. Előadók: Botár And­rás, Antal Péter és Talpas Jó­zsef. Kertbarátoknak Már a tavasz érkezése előtt élénken foglalkoztatta a kis­kerttulajdonosokat, hogy mi­lyen lesz a műtrágya-, nö­­vényvédőszer- és kisgépellá­tás. A mezőgazdasági könyv­hónap keretén belül a legille­tékesebb, az Agroker osztály­vezetője tájékoztatja az ér­deklődőket. Hétfőn délután 5 órakor a városi tanács 3-as számú udvara I. emeleti ta­nácstermében tart előadást A házikert műtrágya-, nö­vény fedőszer- és kisgépellá­­tása címmel. a Az OTSH kiemelt sport­egyesületei közül az első a DVTK, ahol MHSZ Honvé­delmi Klub létesült. A ki­emelt sportegyesületnél lét­rehozott honvédelmi klub működése illeszkedik az OTSH elnöke és az MHSZ főtitkára által kötött .Együtt­működési megállapodás”­­ban rögzítettekhez Az említett megállapodás kimondja, hogy „az OTSH és az MHSZ céljai hasonló­ak, mindkét szervezet fon­tos társadalmi funkciója az ifjúság hazafias nevelésé­nek segítése, honvédelmi készségének és képességének fejlesztése. E közös feladat eredményes teljesítése mind­inkább egymásra utalják a testnevelés és sport, vala­mint a honvédelmi szövet­ség országos és területi szer­veit.” Ennek szellemében döntött úgy a DVTK párt- és egye­sületi vezetése, hogy a hon­védelmi jellegű sportok mű­velőinek is lehetőséget biz­tosít az egyesületnél, illetve kiegészítő sporttevékenység­re nyújt lehetőséget a hon­védelmi klub útján. Az összetett honvédelmi verseny (ÖHV) például jól illeszkedik a tájékozódási futók és atléták (közép- és gátfutók) tevékenységéhez. A biatlonosoknak módjuk nyí­lik lövészeteik intenzívebb gyakorlására. A Honvédelmi Kupa lövészversenyen (HKL) pedig valamennyi DVTK-s tömegversenyeztetésére ad lehetőséget a lövészsportban, sportági szakosztályuktól függetlenül. Mód nyílik a tartalékosok úgynevezett tá­jékoztató oktatására is, az egyesület tagjainak igénye szerint. A DVTK MHSZ Honvédelmi Klubjának el­nöke felkérés alapján Svid­­ró János létesítmény­vezető lett, a klub titkárának pedig — az illetékes párt- és gaz­dasági vezetők javaslatát fi­gyelembe véve — Major Ár­pád főkönyvelőt nevezte ki az MHSZ Miskolc városi ve­zetőségének titkára. Mint ismeretes, az MHSZ- nél ,,egyszemélyi” vezetés van, az elnököt felkérik tisztségének ellátására, a titkárt viszont kinevezik. A demokratizmust a választott klubtanács testesíti meg, mely a vezetőség szerepét tölti be, tanácsadási joggal. Emlékezve a régi mondásra, mely szerint a jó bornak is kell a cégér, az újm­ódi regula csak legyintésre, nosztalgiás múltidézésre készteti az embert. Egy jó ötlet kapcsán is le­het kesernyés megjegyzéseket tenni. Nekem például kifeje­zetten tetszik a húsáruház tehénfejes cégére. Igaz, később került a helyére, mint ahogy az avatás volt, de azóta, és az előzményektől függetlenül csábít. A múzeumban egy kiállításra elegendő cégtáblát őriznek. Akad köztük, ami már csak emlék. De van olyan is, amely használható lenne, s javára válna Miskolc — finoman szólva — eklektikus városképének. A város hajdan patinás vendég­­fogadó helye volt a Vörös rák... Csak a cégér maradt meg és porosodik a múzeumban. És nem lenne-e jó a Széchenyi út, s talán Miskolc legjobb élelmiszerüzletét hivatalosan is Weidiichnek nevezni és a márkát jelentő fekete kutyával megkülönböztetni? A sok egyforma felirat unalmas és nem­ differenciál. Pe­dig a vásárló minősít. Óriási különbség lehet ABC és ABC között, a Hoffmann Ottó utcai szuperét­ és az avas­ szövet­kezeti élelmiszeráruház között. Hiába azonos a cégér, s hiába jegyzi ugyanaz a cég a boltokat. A különbözőségnek, a minő­ségnek ebben a formális jegyben is kifejezésre kellene jut­nia: akár a régi Vörös rákról, akár a mostani, tehénfejes emb­lémáról van szó. B. I. Még nincs 30 éves... Január 1-től új igazgatóhe­­ettese van a Miskolci Ved­­églátóipari Vállalatnak. Ba­ns Bertalan noha már 12 re dolgozik a szakmában, még fiatalember, nem töltöt­­t be a 30. életévét. Fél éve megbízottként végezte a ke­reskedelmi igazgatóhelyettesi tevékenységet Előtte az áru­forgalmi osztály vezetője volt. Új feladatköréhez a beszerzés, a értékesítés és a szolgáltatás tartozik. Oriásbébit szült Egy 6400 gramm súlyú, 53 centiméter hosszú gyermeket szült az argentínai Mendozá­­ban egy 40 éves asszony. Az orvosok mindent megtesznek a „normálisnak” számító új­szülötteknél több kilóval sú­lyosabb óriásbébi életben tar­tására, s szérummal táplálják. Kiemelkedő eredmények a BVK-ban Termékei világszerte keresettek Minden korábbinál na­gyobb fejlődésen ment ke­resztül az utóbbi években a Borsodi Vegyikombinát. S ez meglátszik a gyáróriás termelési eredményein is. Az­­ ötéves tervidőszak­ban a gyár vezetői olyan termelésfejlesztési ütemet terveztek, amely legalább megduplázza a korábbi terv­ciklusban elért eredménye­ket. Nos, a terveket túl is teljesítették, hiszen több, mint kétszeresére növelték a termelési értéket az elmúlt öt esztendő alatt. Míg a IV. ötéves tervidőszak záróévé­ben 3­3 milliárd forintot re­gisztrálhattak termelési ér­tékben, addig az elmúlt esz­tendőben már a 8 milliárdot is meghaladta az összeg. A fejlődés ütemére jellemző: 1976—80. között a termelési érték összességében megha­ladta a 26,4 milliárd forin­tot, ami több, mint 5 száza­lékkal magasabb a vártnál. Nem véletlen, hogy a vi­lágpiacon is versenyképesek, jó áron értékesíthetők a BVK termékei. A PVC­ III. termelésének döntő többségét például a határainkon túli piacokon értékesítik, s a ter­mék versenyképes a világ legjobbjainak tartott gyárak által előállított pvc-vel. Már csaknem félszáz ország pvc­­feldolgozó vállalatával áll­nak üzleti kapcsolatban. En­nek is köszönhető: a Borso­di Vegyikombinát tőkés ex­portja elérte a 67 millió dol­lárt. A kiemelkedően jó terme­lési és értékesítési eredmé­nyek természetes következ­ményeként­ vastagabb a dol­gozók borítékja is Barcikán Az elmúlt esztendőben 8,3 százalékos bérszínvonal-nö­vekedést értek el. Az 1980 évi eredmények alapján már biztos: csaknem egyhavi munkabérnek megfelelő nye­reséget fizet az idén a Bor­sodi Vegyikombinát. Mindezekről az eredmé­nyekről szerdán, a Borsodi Vegyikombinát gazdasági aktívaértekezletén hallhat­tunk, amelyen részt vett Mé­hes Lajos az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, ipari miniszter. Grósz Ká­roly az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Körtvélyes István, a vállalat állami díjas volt vezérigazgatója, ipari minisz­terhelyettes. Méhes Lajos ez alkalommal jelentette be: a minisztérium — az illetékes párt- és állami szervekkel egyetértésben — dr. Tolnai Lajost nevezte ki a BVK ve­zérigazgatójává. jfc A műanyag már az építőiparba is betört, ezekből a szel­­vényekből ajtók, ablakok keretei készülnek Ifjúsági Ruházati Áruházunkat ár 2-án de. 1Q órakor a Korvin Ottó utcában V . Minden kedves vásárlójukat várják a BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT IFJÚSÁGI RUHÁZATI ÁRUHÁZÁNAK DOLGOZÓI Villantó Halak hatodik érzéke Az élőlények bioenergeti­kájával foglalkozó szovjet tudósok kutatásai nyomán feltételezhető, hogy a halak hatodik érzékkel is rendel­keznek. A Szovjet Tudományos Akadémia az állatok evolú­ciós morfológiájával és öko­lógiájával foglalkozó intéze­tében a halak tájékozódásá­nak problémáival foglalkozó laboratórium vezetője, dr. V. Protaszov kijelentette: „a halaknak az a képessége, hogy elektromos teret tud­nak kisugározni és érzékel­ni, információs forrásként szolgál környezetükről. A cá­pák és a ráják például a tér­erősség 0,01 század mikro­­voltos változását is képesek érzékelni. Más halaknál ez az érzékenység nem ennyire nagy, összességükben mégis »z úszó radarkészülékeknek"­­ lehet őket nevezni.” Navigációs képességük kö­vetkeztében a halak megle­hetősen vastag iszap- vagy homokréteg alatt is képesek megtalálni a táplálékot, és a lesben álló ellenséget idején­ben észrevenni, elrejtett tár­­gyakat felismerni. Bebizonyították továbbá, hogy a halak egymással elektromos jelek segítségével „értekeznek”. A rablóhalak lehetséges zsákmányukat az általuk kisugárzott impulzu­sok fajtájáról ismerik fel. A halak tartózkodási helyüket elektromos jelek segítségével védelmezik, elűzik ellenségei­ket, odacsalogatják partne­reiket. De hát hogyan állítanak elő a halak elektromos ára­mot? Nos, ezt eddig ponto­san még nem tudtuk, mert a halaknál (kivéve az „elek­tromos” halakat) egy erre szolgáló különleges szervet még nem fedeztek fel. Felté­­telezik, hogy a nem „elektro­mos” halaknál a bioelektroi­mos áramok előállítása az izom- és idegsejtek töré­kenységével függ össze.

Next