Déli Hírlap, 1981. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1981-02-03 / 27. szám

Erkélyek, rácsok, kapuk Mikrokörnyezetünk tárgyai Olvasóinknak bemutattuk már — fényképek segítségével — azokat a szép, régi cégéreket, melyeket a Herman Ottó Múzeumban őriznek. A kecskeméti sétálóutca példájára hivatkozva javasoltuk, hogy ha nem is az eredeti példányokat, de legalább a másolataikat érdemes lenne kitenni a régi helyükre, különösen, ha ott mindmáig olyan bolt, patika vagy vendéglő működik, mint amilyet annak idején a Zöld Citrom, a Vörösrák, az Aranyszarvas és a többi cégér díszített. Bár büszkén vallanánk magunkénak az ötletet, töredelmesen be kell ismernünk, hogy szüleit nem szerkesztőségünkben, hanem a városi tanácsnál és az ÉSZAKTERV-nél kell keresni. Mint ahogy az sem az alulírott szerző agyából pattant ki, hogy a Széchenyi út házait díszítő sok, apró tárgyat — vasrács, díszes erkély, faragott kapu stb. — érdemes lenne megőrizni az Utókor számára. A közölt képeket az ÉSZAKTERV bocsátotta rendelkezésünkre, de válogathattunk volna a városi tanács építési osztályának, konkrétabban a főépítésznek a hasonló kollekciójából is. A tervező vállalat szakemberei tervet készítenek a Széchenyi út villamosvágányainak, közműveinek felújításához, és ennek kapcsán — ahogy ők fogalmaztak — megvizsgálták azt az építészeti környezetet is, mely keretbe foglalja a jelenlegi tervidőszakban kezdődő felújítási munkát. De számba vettek minden arra érdemes épületet, épületdíszt akkor is, amikor a belváros nagy lakótömbjének a rehabilitációjához végeztek vizsgálatokat. Sokszor leírtuk, de talán e téma kapcsán is érdemes megemlíteni, hogy Miskolcon kevés a műemlék, sőt, a műemlék jellegű épület is. Eleink — itt nem részletezendő okok miatt — nem hagytak ránk annyi szép építészeti alkotást, mint amennyivel Győr, Sopron, Kőszeg, Eger, Szeged, Debrecen és sok más vidéki város dicsekedhet. Annál nagyobb becsben kell tartanunk mindent, ami a régi Miskolc hangulatát őrzi. Igaz, hogy egy-egy kapu vagy erkélyrács önmagában nem sokat mond. Ám. a ..sok kicsi sokra megy"’ mondás a városképre is érvényes: a díszítőelemek együttesen már meghatározóvá válnak. Karbantartva, felújítva díszítik, de elhanyagolt állapotban, rozsdamartán, rogyadozva csúfítják a főutcát. Úgy tűnhet, hogy nyitott kapukat döngetünk, hiszen — az országos irányelveknek megfelelően — tekintélyes summát költött az utóbbi években a városi tanács a Széchenyi úti házak tatarozására, és ez a munka — nem csökkenő lendülettel — a VI. ötéves terv időszakában is folytatódik. Kétségkívül így van, ám a „mikrokörnyezet” elemei mintha nem kaptak volna annyi figyelmet eddig, mint amennyit megiérdemelnek. Az egriek büszkék a Fazola Műhelyben készült Gulyás kapura. Mert kiállítási tárgyként is szép egy művészien kovácsolt vaskapu, de több örömet okozna eredeti környezetében, mint az utcán. Számos olyan kapu- és erkélyrács van a Széchenyi úton, mely stílusában őrzi a Fazoláék teremtette iskolát. De a díszes fakapukért is kár lenne! Hogy milyen konzerválási eljárást kellene alkalmazni, azt nálunk jobban tudják a szakemberek. E cikk mondandója csupán annyi, hogy a számbavétel után most már remélhetőleg a tettek következnek. Tudjuk, hogy nem olcsó az ilyen apró, részletekre kiterjedő rehabilitáció, de ki vitathatja, hogy megéri, hisz’ a Széchenyi út előbb vagy utóbb a város sétálóutcája lesz. B. D. sjr A Széchenyi út a századforduló táján * a felújítás Erre a kapura is ráférne Felújítva, garant elánt ! Alkatrész az autóba Mivel hazánkban csak autóbuszt gyártanak, a személygépkocsik és a teherautók alkatrészeit importálni kell. A szállítás azonban gyakran akadozik, s előfordul, hogy emiatt hónapokig is üzemképtelen a gépjármű, au e*ír új rendelet... A megoldás pofon egyszerűnek tűnik: nem kell mást tenni, mint a hibás alkatrészt felújítani. Az AFIT Autójavító Tröszt vállalatai már évek óta foglalkoznak ezzel. Jakó József, a XVI. sz. AFIT főmérnöke mondotta: Az alkatrészek egy része állandó hiánycikk, ezért érdemes egy kis munkával újra használhatóvá tenni őket. Míg 1979-ben több mint tízmillió forint értékben újítottunk fel tehergépkocsi- és autóbusz-alkatrészeket, idei terveinkben már tizenhétmillió forint értéket szerepeltetünk. A jelentős növekedés elsősorban abból adódik, hogy növelni kívánjuk a személygépkocsikba beszerelhető felújított alkatrészek körét. Korábban csak a felújítási időt, a felhasznált anyagot és a minimális hasznot számíthatták fel, s gyakran kedvezőtlen áron értékesíthették a felújított alkatrészeket. Most rendelet szabályozza, hogy az újhoz viszonyított műszaki állapotnak megfelelően, maximálisan akár az új ár 80 százalékát is elkérhetik, így már érdemes — nagyobb anyagi ráfordítással is — megteremteni a felújítás műszaki hátterét. A miskolciak már törik a fejüket a forgattyastengelyek és a különféle, kopásnak kitett felületek hegesztéses rendszerrel történő felújításának módján. Ehhez persze, tőkés importból származó, különleges gépekre is szükség van. Ám megéri a befektetést, hiszen egy-két éven belül megtérül. Ki mit vállal ? A személygépkocsi-alkatrészek felújításával már második éve foglalkozunk — folytatja a főmérnök. — Az érdekeltségi rendszer változása oda hat, hogy idővel a személygépkocsik hiányaikat, részeit is pótolni tudjuk majd. Tavaly felmértük a karbantartóüzemek technikai feltételeit, s meghatároztuk, hol, mivel érdemes foglalkozni. Hatvanban például olyan tengelykapcsolók készülnek, amelyeket a laikus az újtól sem igen tud megkülönböztetni. Sikeresen túl vagyunk a fényszórók felújításának próbáján is, ehhez megoldottuk a fényszóró üvegének ki- és beszerelését, s a betét foncsorozását. A felújított alkatrészekkel azután a saját költségünkön több kísérletet végzünk, különböző körülmények között üzemelő gépkocsikon, hogy lássuk, mihez értünk legjobban. Az AFIT vállalatai kooperálnak. Kétévenként adják ki füzet alakban az alkatrészfelújítási választékot, amelyben megtalálható, hogy például a pécsi AFIT melyik személygépkocsihoz, milyen alkatrész felújítását vállalja, s így, erre a célra már nem kell gépet beszerezniük a miskolciaknak. Ma már ott tartanak, hogy szinte minden felújítható alkatrészt újjá lehet varázsolni hazánkban. De sokan továbbra is idegenkednek — főleg a magángépjármű-tulajdonosok — az ilyen alkatrészek beszerelésétől. Ismét a főmérnöké a szó: Jóval olcsóbb — Mindezt bizonnyal bennünk van a hiba. Nemigen propagáltuk ugyanis, hogy ugyanolyan garanciát vállalunk ezekre az alkatrészekre, mint az újakra. Az áruk viszont mindenképpen olcsóbb. Hogy példát is említsek: egy Lada generátor új ára 1306 forint, felújítva csak 1044 forintba kerül. A Polski FIAT kuplunktárcsáját 417 forintért vehetik meg a boltban, felújítva 185 forintért kapják tőlünk. Ma már 118-féle alkatrész felújítását végezzük vállalatunknál, ám országos méretekben ez a szám már az ezerhez közelít. S a jövőben mindenképpen azon leszünk, hogy tovább bővítsük a kört. T. 7. : Még a műszeres vizsgálat sem mutatja ki, hogy új, vagy felújított alkatrész van-e a gépkocsiban. Tekernénk, ha vehetnénk Hétfőn újabb hírt kaptunk a bűvös kocka világhódító útjáról. Rubik Ernő szellemes találmányának hívei Japánban egyesületbe tömörültek, sőt megrendezték az első országos versenyt is. A kockázók népes mezőnyéből egy 16 esztendős diák került ki győztesen, aki jutalmul személygépkocsit nyert. A nagy sikerű vetélkedő után figyelemre méltó javaslat született: rendezzék meg az első bűvöskocka-világbajnokságot, mégpedig a találmány hazájában, Magyarországon. A magam részéről lelkesen támogatom a szigetországiak ötletét, sőt elhatároztam, hogy — az old boy kategóriában — magam is benevezek, hátha nyerek egy gépkocsit. No, persze nem Nissan Sunny típusút — mint a japán diák — megteszi nekem a Trabant is. Szándékom indoklására azt tudom felhozni, hogy érzek magamban képességet a kocka bűvöléséhez. Érzek — mondom —, mert a bennem szunnyadó tehetség kipróbálására eddig nem volt módom. Bűvös kocka ugyanis — mint ez köztudott — hazánkban csak elvétve is alig, pult alól kapható. Mielőtt tehát igent mondanánk a világbajnokság megrendezésére, kívánatos lenne megteremteni azt a — sokak számára lényegtelennek tűnő — feltételt, hogy hazánkban is árusítsák az elmét és kezet egyaránt próbára tevő játékszert. Ha pedig a gyártókapacitás szűkös volta miatt ez elképzelhetetlen, akkor nincs más hátra, mint importálni. Mondjuk Japánból. Ellenkező esetben ugyanis nem azok képviselik majd színeinket a világbajnokságon, akik a kocka tekergetésében, hanem, akik a beszerzésében tanúsítanak rendkívüli találékonyságot. fheken) Mit kell tudni az egycsöves fűtésekről? Elsősorban a témával foglalkozó szakembereket várják az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának szerdán délután fél 3 órakor kezdődő rendezvényére, melyen az egycsöves fűtések tervezéséről, kivitelezéséről lesz szó. Az MTESZ Szemere u. 4. sz. alatti 1. számú előadótermében az átkötőszakaszos egycsöves fűtés bevezetését elrendelő ME 109—80 műszaki előírást kidolgozó szakemberek tartanak tájékoztatást. Az előadók: Botár András, a TTI számítástechnikai szakosztályvezetője, Antal Péter, a Csőszer műszaki fejlesztési csoportvezetője és Talpag József, a Csőszer hőtechnikai laboratóriumának vezetője. több fat exportra is Csaknem 2000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot helyeztek üzembe — még decemberben — a Ládi Fűrészüzemben. Korszerű, szocialista országokból származó gépeket szereltek fel, a beruházás 35 millió forint volt. Ennek eredményeként évente 20 000 köbméterrel több fát tudnak feldolgozni, az 1981-es terv 120 000 köbméter. Ebből 5000 köbmétert tőkés exportra szánnak. Tervezik egy új szárítótelep létesítését.