Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-28 / 73. szám
Zebrafestők A zebra néven ismert szép, csíkos afrikai vadlovaknak nem sok félnivalójuk van a téltől, még az Európába szakadt állatkerti rokonaiknak sem: meleg téli szálláson vészelhetik át a zord napokat. A róluk elnevezett útburkolati jeleket annál inkább megviselik a fagyos napok: kevés éri meg közülük a következő tavaszt. Pedig nagy szükség van rájuk, legalább olyan fontosak, mint a közlekedési táblák: védik a gyalogosok elsőbbségét, figyelmeztetik az autósokat. A természettől elszakadt városi ember számára az útburkolatokat újrafestő munkások megjelenése biztosan jelzi a tavaszt, elő lehet venni a kiskabátot. A napokban városunkban is sorra újulnak meg a fehér sávok, nyilak, zebrák: előbb a legforgalmasabb útvonalakon, majd a többin is megjelenik a közúti igazgatóság holdautóra emlékeztető furcsa járműve, mely — szó szerint — elhúzza a csíkot... (Kiss József felvétele) Kertészkedőknek a janijuk Gyümölcsfaültetés, szőlőmetszés Március második felében Itt van az ideje a tavaszi gyümölcsfaültetésnek. A gödrök készítésekor megfordítjuk a felső és az alsó talajréteget. Ilyenkor szükséges a szerves trágya,valamint a káli és a szuperfoszfát műtrágya adagolása is. Rétegesen juttatjuk a trágyát a gödörbe, úgy, hogy a gyökerek közvetlenül ne érintkezzenek vele. Ültetés előtt a gyökereket elő kell készíteni, ami a vastagabb, vagy törött gyökérágak ollóval való visszametszéséből és a pépezésből áll. Visszametszéskor a vékony hajszálgyökereket érintetlenül hagyjuk. A metszés sima metszlapján gyorsabban megindul ültetés után a hegszövetképződés és ezzel együtt a járulékos gyökerek kialakulása. A megmetszés után következik a pépezés. A pép földből és vízből áll, de jó, ha teszünk hozzá a talajférgek elpusztítására megfelelő mennyiségű Basudint vagy Salitiont. Ültetéskor alaposan a fák gyökereihez tapossuk a talajt, hogy a gyökérágak és a talajszemcsék között levegő és hézagok ne maradjanak. Márciusban végzett telepítés után iszapoló öntözés szükséges, ez elősegíti a gyors gyökerezést. Most oltsuk át gyümölcsfáinkat. A február végén, március elején megszedett oltóvesszőket szabdaljuk háromrügyes darabokra. Idősebb fáknál a héj alá oltás vált be a legjobban, április elejéig el is végezhetjük. A frissen oltott ágat bekötözés után még fóliával is lazán beburkoljuk. A szőlőnél a nyitással és metszéssel egyidejűleg távolítsuk el a harmatgyökereket és a nyakból előtörő hajtásokat. A metszéseknél a szőlőtőkéken különböző hosszúságú termőrészeket hagyhatunk meg. Rövid csaposnak nevezzük a 2—3 rügyes vesszőrészeket: a hosszú csapos, 6—8 rügyes, a félszálvesszőkön 10 -1-12 rügy, a szálvesszőkön már ennél is több rügy helyezkedik el. Egyes szőlőfajták bőven termőek, ezért rövid csapon is kielégítő termést adnak, míg mások csak hosszú csapokon vagy szálvesszőn teremnek eleget. Ezért a telepített fajták termőképességével már idejében meg kell ismerkedni. Egy-egy tökén, erősségük szerint 10—50 rügyet hagyhatunk meg. Arra kell ügyelnünk, hogy a termőcsap a lehetőség szerint előző évben fejlődő, erőteljes vesszőn, ún. cseren legyen. Az idősebb tőkerészeken ugyanis kevésbé termékenyek, mint a cseren levők. A szőlőt éppen úgy váltómetszésben részesítjük, mint az őszibarackfát. Minden termőcsap alatt hagyunk egy rövid csapot, mely az ugar szerepét tölti be. Az ugarcsap a következő évben csercsappá vastagodik, a rajta levő két szemből fejlődött felső vesszőn, a termővessző, az alsó pedig az ugarvessző. Miután a felesleges vesszőket eltávolítottuk, arra törekedtünk, hogy a termő- és az ugarcsapok a tőkén vagy a lugaskaron egyenletesen helyezkedjenek el, nehogy a belőlük fejlődő vesszők és fürtök egymást akadályozzák, vagy beérésüket gátolják. Számos különféle szőlőművelési módot ismerünk. Bakművelésű szőlőtőkén egyenletes elosztásban 4—5 szarvon egy-egy termőcsapot és egyegy ugarcsapot hagyunk meg. A házikertekben gyakran alkalmazzák a legyezőművelést. Ez nem más, mint egy síkban kiterített bakművelési mód. A különböző magasságú kordontőkék karjait fokozatosan alakítjuk ki. Ha a kordonkarok , felkopaszodnak, akkor azokat leválthatjuk, ezért a metszésnél neveljünk egy tartalék hajtást, biztosító hajtást. A biztosító csapból nevelhetjük az elöregedett kordon pótlására az új termőrészt. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Időpontváltozások A tegnapi számunkban a labdarúgó NB II. mérkőzéseinek kezdési idejét 15 órában adtuk meg. Sajnos, így van a plakátokon is. Azonban a mérkőzések — a nyári időszámítás miatt — nem 15, hanem 16 órakor kezdődnek. Villantó Csukanevelő Megkezdődött a tavasz halkeltetés a halászati termelőszövetkezetek dinnyési ivadéknevelő tógazdaságában. Elsőként a legkorábban ívó halaink, a csukák mesterséges szaporításához láttak hozzá: temperált körülmények között hárommillió ikrát érlelnek a különleges keltetőedényekben. Az első ivadékok tíz nap múlva jönnek a világra, s többségüket már néhány napos korukban elszállítják az ország tógazdaságaiba, köztük Borsodba is. A csukakeltetést követően hozzálátnak a pontyok szaporításához, az idén előreláthatóan ötvenmillió pontyivadék kerül ki a dinnyési gazdaságból. Méltán kapnak megbecsülést kiváló miskolci kisiparosok Az elmúlt öt évben végzett munkáról adott számot tegnapi küldöttgyűlésén a KIOSZ miskolci körzeti csoportja. Városunkban és közvetlen környékén az elmúlt évben már 1879 kisiparos tevékenykedett a lakosság jobb ellátásáért. A városban előállított termelési értékhez több, mint 91, a fogyasztói szolgáltatásokhoz 87,9, a lakossági szolgáltatásokhoz 160 millió forint értékű munkával járultak hozzá. A közintézmények részére végzett városi társadalmi munka értéke 1980-ban megközelítette az 1,2 millió forintot. A miskolci kisiparosok is egyre inkább érzik munkájuk társadalmi megbecsülését — mondta Kertész Márton, a központi csoport titkára. — Jó példa erre, hogy a városi tanács nemcsak új műhelyek kialakításának lehetőségével segíti őket, hanem Hejőcsabán például családi házhelyek rendelkezésre bocsátásával, kisipari negyed kialakításával is. Vagy íme egy másik példa: az elmúlt évben 62 miskolci kisiparos, mintegy 3 millió forint OTP-kölcsönt kapott tevékenysége bővítéséhez, a szolgáltatási színvonal növeléséhez. Kedvező hangot váltott ki az új kisipari ár- és bérrendelet... A küldöttgyűlés javaslatokat fogadott el a megyei küldöttértekezlet beszámolójának kiegészítésére, s végül határozati javaslatot a megyei vezetőségnek az új KlOSZ-székház építését segítő felhívására. Ez utóbbi határozat értelmében a miskolci kisiparosok is vállalják, hogy 800 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik az építést. (Az egyik idős felszólaló javasolta, hogy aki már nem tud magas kora miatt társadalmi munkát vállalni, pénzt adhasson helyette.) Felszólalt a vitában Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi titkára, aki a párt- és HNF-bizottságok nevében köszöntötte a tanácskozókat, tolmácsolta a városépítő munkáért járó köszönetet. Csatári Ernő, a KIOSZ megyei titkára meleg szavakkal gratulált a miskolciaknak ahhoz, hogy másodszor is méltók lettek a KIOSZ Országos Vezetősége által adományozott ,Kiváló Alapszervezet kitüntetésre. A kitüntetést Fischer Pál, a KIOSZ országos elnökhelyettese adta át, nagy taps közepette Kertész Mártonnak. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az új alapszervezeti vezetőséget, valamint a középszervezeti küldöttértekezleten a miskolci kisiparosokat képviselő küldöttek. A KIOSZ miskolci körzeti csoportjának titkára ismét Kertész Márton lett. Ny. I. Kipróbálták: állja-e a földrengést? Moszkvai tudósok mesterséges földrengés segítségével ellenőrizték egy, Moldávia fővárosában felépítendő ház földrengésállóságát. Vibrációs berendezés segítségével olyan terhelésnek tették ki az épületet, ami nyolcas erősségű földrengésnél keletkezik. A kísérlet során az egyes szerkezeti elemek terheléséről nyert információkat a tervezők felhasználják a földrengésbiztos épületek tervezésem 1. Egy üldözött lap furfangjai A Népszava történetéből A Déli Hírlap röviden megemlékezett a Népszava történetét városunkban bemutató kiállításról. A kiállítás mondanivalójának kiegészítéséül érdemes felidézni: milyen is volt hajdan a polgári sajtószabadság? A lap a múlt század végén igen drasztikus elnyomásnak volt kitéve a hatalom részéről. Az ország az ezeréves jubileum megünneplésére készült, kellemetlen volt minden ellenzéki megnyilvánulás, mely a vezető osztály készülődését zavarta, szóljon az az aratósztrájkokról, a már csaknem félmillió kivándorlóról, vagy a Bánffy-kormány politikai elnyomásáról. A Népszava 1895—1896. évi számai bátran szembeszálltak a kormánnyal, aminek következtében a kormány a sajtótörvényre hivatkozva, a lapot már a kinyomtatás előtt az ügyeletes „éjjeli ügyésszel” lefoglaltatta, enyhébb esetben az egyes cikkek megjelenését nem engedélyezte. Az ilyen előzetes biztonság mellett is előfordult a kormányzat számára nem kívánatos sajtótermék, röplap megjelenése, ezeket érintette a kitiltási rendelet. A posta hivatalos lapjában jelent meg: „A budapesti sajtóügyi vizsgálóbíró végzése szerint Budapesten a Gutenberg nyomdából kikerült Munkások, Elvtársak felhívással, aláírás nélkül közzétett kiadvány alakú nyomtatványra a sajtóügyi vizsgálatot és egyidejűleg a nyomtatvány bárhol található példányszámainak lefoglalását rendelte el. Kitiltott sajtótermékek módjára ide terjessze fel.” A pesti postások nem nagyon igyekeztek észrevenni és felterjeszteni a maguk által is szívesen olvasott kitiltott, üldözött sajtótermékeket, hiszen maguk is a legdrasztikusabb elnyomás alatt álltak és egyedül a Népszava emelt szót érdekükben; a tizenhat órás munkaidő, a napi háromszori kézbesítés, ötszöri levélszekrény-ürítés, a nyakukban hordott számozott pléhtábla, a gyakori pénzbüntetés, megalázás megérlelték a pesti levélhordók és szolgák kétnapos sztrájkját, mely országos riadalmat keltett és a vezérigazgató nyugdíjazását, a pesti postaigazgató áthelyezését eredményezte. A kitiltás ellen az üldözött lapok két módon védekeztek. Vagy levélben adták fel a lapot az előfizetőnek, vagy a lap nevét változtatták meg. Az első esetben a küldemény a levéltitok védelmét élvezte és csak akkor lehetett lefoglalni, ha azt a címzett az odarendelt hatósági személy előtt elfogadta, mint gyanúsnak minősített küldeményt. Ha nem fogadta el, a feladónak visszaküldték. A másik védekezési módra a Népszavánál 1896-ban került sor. A budapesti büntető törvényszék 1896. november 15-én a magyarországi szociáldemokrata párt tulajdonát képező Gutenberg nyomdában előállított alábbi lapok példányainak lefoglalását rendelte el: 1896. szeptember 25-i és október 23-ai Népszabadság, október 2-i és 9-i Népjólét, illetve Népjog, október 15-i Új Népszava, október 30-i Népakarat. E lapok az őszi országgyűlési választás visszaéléseit és a milleneum árnyoldalait írták meg, kíméletlenül bíráló hangon. Ennyi ellenzéki lap volt akkor Magyarországon? Távolról sem, hanem a Népszava ennyi néven jelent meg egyidejűleg. Ebben az időben ugyanis a Népszava havi lap volt, nem volt pénz a lap heti megjelenéséhez megkívánt lapalapítási biztosíték letételére. (Ami, ha nem tetszőt írt, büntetés fejében elúszott; ha nem fedezte a büntetést, a lapot megszüntették.) A havilapokhoz nem kellett biztosítékot letenni, így jelent meg a Népszava ugyanazon negyedévi 60 krajcár előfizetési díjért minden hónap első péntekjén a Népjólét, másodikon a Népjog, harmadikon az Új Népszava, a negyediken a Népszabadság, ha öt péntek volt a hónapban, a Népakarat címen ... DR. KA.MODY MIKLÓS