Déli Hírlap, 1981. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
1981-07-22 / 169. szám
j seprű jól informál? Megkérdezi a Tour informot ♦ Menyasszonnyal a hálókocsiban ♦ Mi lesz a benzinjeggyel? ♦ Tipp: nudistáknak Jjlius 1-én kezdte meg működését a turisták naprakész tájékozottságát biztosító telefonos idegenforgalmi információs szolgálat, a Tourinform. Az előzetes hírei közölték a telefonszámot (179-800), s azt a tényt, hogy a szolgálat munkatársai 40 ezres adatbankból választhatnak és válaszolhatnak a világlátók praktikus kérdéseire. Mi sem természetesebb: telefonon kértünk tájékoztatást. A választ természetesen telexen kaptuk, egy héttel később. ♦ Mi a cég szerepe, helye a tömegkommunikációs rendszerben? — Az Országos Idegenforgalmi Hivatal megbízásából, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, valamint a Magyar Posta közös szolgáltatásáról van szó. A felvilágosítást és ajánlattételt magyar, német, angol, francia és orosz nyelven adjuk meg. Hétköznap 7—21 óráig, szombaton 7—20 óráig, vasárnap 8—13 óráig. Milyen az érdeklődés és a forgalom? — Nagy. Az első három héten (pontosabban 17 nap alatt) 9540 hívás érkezett. Érdekes, hogy minden tizedik telefonáló külföldi volt..* ♦ Mi érdekli az embereket leginkább? — A kíváncsiskodók húsz százaléka a szálláshelyekről érdeklődik. Mennyibe kerül egy szoba, mit kell fizetni a kempingben? A közlekedés a jelentkezők 17 százalékát érdekli. A vámrendeletek a telefonálók 15 százalékának jelentenek gondot. De ennyi embert érdekel a meglátogatandó ország kulturális programja is, szeretnének jól választani. A sport a jelentkezők nyolc százalékát, a gyógyfürdő pedig a hét százalékát érdekli. Az időjárás öt közül egy telefonálót ingerel kérdésre. ♦ Hol váltják vissza a Romániában fel nem használt benzinjegyet? — A kiváltás helyén, a határátkelőhelyeken. (Megjegyzésünk: a válasz nem teljesen pontos, jobban mondva csak a fele igaz... A benzinjegyet nem a határátkelőhelyen adják, hanem a nagyvárosok szállodáiban... A visszaváltásról a helyi illetékesek — enyhén szólva — szkeptikusan nyilatkoztak. Saját tapasztalaton épülve állítjuk: időt, fáradságot és bosszúságot kímél meg az, aki nem kísérletezik a visszaváltással.) + Háromhetes külföldi túrára utazik a család. Vihet-e kilenc kilogramm súlyú konzervet, s egy 5 kilogrammos sonkát? — A rendeletek szerint a magyar állampolgár három napra vihet ki úti élelmet. Azonban a húskészítményekből csak fajtánként fél kilogramm vihető a határon túlra ... így egy öt kilogrammos sonka csak akkor bajmentes, ha a család tíztagú... ♦ Utazhat-e, mondjuk Bulgáriába, menyasszonyával, barátnőjével egy fiatalember, hálókocsiban? — Csak abban az esetben, ha első osztályú jegyet vesz, mert a másodosztályú kocsikban három személy fér el, s ebben az esetben külön vannak a nők és a férfiak. Az első osztályú fülkékben viszont ketten vannak. (Megjegyzésünk: aligha tartható az az álláspont, hogy a MÁV legyen a legfőbb erkölcsőr hazánkban. És különben sem hisszük, hogy az erény — vagy az erénytelenség — a két osztály közötti árkülönbségen múlik.) ♦ A környező országokban hol találunk nudista strandokat? i . r . Jugoszláviában Vrsar „Koversada”. Porec: Ulika. Umag: Kotoro. Rovinj: Monsena. Hvar-Starigrág: Helios. Az NDK-ban, ahol nagy kultusza van a pőre napfürdőnek, Rostocktól harminc kilométerrel északra, Szaal- Muritzot kell keresni. Egyébként a meztelen fürdőzés szabályairól, illetve szabálytalanságairól a magyar napi- és hetilapok részletesen tájékoztatták az olvasót ... (brackó) A MIK következő öt éve IRH-val hívják a szerelőt A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat jelenleg több mint 32 ezer lakás gazdája, de ez a szint öt év múlva 35 ezer fölé emelkedik. A növekvő szolgáltatási igények mellett más jelentős feladat is kínálkozik: az elöregedett lakásállomány felújítása, korszerűsítése. 1985-ig 3320 lakás tatarozására kerül sor, s ez majd’ 673 millió forintba kerül. .fc. karbantartás sem olcsó mulatság, hiszen ezekre a feladatokra a MIK az elkövetkendő öt évben 461 milliót fog költeni. De nemcsak mennyiségi változások várhatók. A vállalt a házkezelősági rendszer módosításával, a diszpécserszolgálat kialakításával igyekszik szolgáltatásainak színvonalát emelni. A hibaelhárítás munka gyorsaságát növeli majd, hogy 1982—83- ban URH-rendszert vezetnek be. Mi történik a kulisszák mögött? Megújul a Tiszai Naponta átlagosan 80 ezer ember fordul meg a Tiszai pályaudvaron, s 200 személyvonat indul és érkezik ide. Az ötnapos munkahét bevezetésével a hétvégeken soha nem látott forgalomra számítanak ... Közben — stílusosan szólva — teljes gőzzel folyik a nyolcvanesztendős pályaudvar rekonstrukciója. Mi történik a ponyvával eltakart területeken, a kulisszák mögött? — kérdeztük Koncz Zoltánt, a Tiszai pályaudvar állomásfőnökét. — 1979-ben kezdtük el az állomásépület megfiatalítását. Idáig felújítottuk a bal oldali pénztársort, a várótermet és az Utasellátó éttermet. Egy hónapon belül elkészül a jobb oldali pénztársor, s rövid időn belül átadják az új mosdókat. A több ütemben megújuló Tiszai a jobb szárnyán még egy dohányzó- és egy kultúrváróteremmel gazdagodik, 1982 végéig. Külsőre nem sokat változik majd az épület képe, ám belülről zöld, fehér s világos tempera színekben fognak pompázni a várócsarnokok. Mindezért némi kényelmetlenséggel kell fizetniük az utasoknak, ugyanis a következő lépcsőben az utasforgalmat a hajdani poggyászfolyosóra terelik át... (sz. i.) jfc Világosabb lett a főcsarnok jfc Csempesor a pénztársoron Egy ország orvosa Buga László önmagáról „Leülök az írógépem mellé, úgy, ahogyan ötven esztendővel ezelőtt az orgona mellé ültem. Ijjaím a billentyűkön a c-moll lágy akkordjainak betűit keresik, hogy az orvos—író írógéporgonáján felcsendüljön az egészség csodálatos muzsikája ..• (Idézet dr. Buga László naplójából) Egy egész országot lát el orvosi tanácsokkal az éter hullámain és a nyomtatott betűn keresztül. Nem mond le arról sem, hogy személyesen találkozzon az okos, jó írót igénylő hallgatósággal. Tavaly például — az év háromszázhatvan-egynéhány napjából — 2>7 alkalommal, az ország legkülönbözőbb helyein tartott előadást, leggyakrabban falun. Az idén 75 esztendős, de lendületéből nem enged. — Elmegyek én a pokol fenekére is, ha hívnak. Nem a honoráriumért, hanem azért, mert ott jobban rászorulnak. A lényeg az, hogy a közös nyelvet megtaláljuk. Ennek érdekében, én például az Alföldön — Kecskeméttől lefelé — szegedi dialektusban beszélek. Ott megrágom a beszédet, és úgy mondom ki a szót — ha lelöm az ottanit —, ahogyan azok az emberek mondják. Így aztán azok az emberek jobban megértik és meg is becsülik az én szavam. — Lőrincze Lajos, az „Orvosnaplóm” megjelenése kapcsán írta a szerzőnek: „Nagy élvezettel olvasom szellemes, bölcs, humánus cikkeidet. Írásaid stílusát tanítani kellene. Hogyan lehet egyszerűen, világosan és vonzóan, szellemesen ismereteket terjeszteni.” Gondoom, Buda doktornál a művészi hajlam, kifejezésvágy és az orvosi hivatástudat szerencsés találkozásáról van szó .. • — Talán! Előadásaim során valóban nagy hasznát érzem annak, hogy a színészi pályába is belekóstoltam. Ez még gimnazista koromban történt, Komáromban. Az irodalom szeretete — és az írás kényszere — pedig végigkíséri egész életem. Még nem voltam érettségis ember, amikor 1924-ben egy tanítóval közös első könyvem megjelent. Aztán sok verset, és egy színdarabot is írtam. A szegedi egyetem elvégzése után sokáig több helyen dolgoztam gyógyító orvosként. Eközben bőségesen tapasztaltam, milyen nagy szüksége van a „gyógyító szónak”. Hát — valahogy így jött össze ... — „Buga doktort”, „Laci bácsit”, a „főorvos urat” az egész ország ismeri. Milliók hallgatgatják a rádióban, havonta levelek százaival keresik fel. Úgy tudom, mégis sok gáncs érte .. • — A támadásokkal kapcsolatban hadd idézzek „Orvosnaplóm” című könyvemből: „Higgyék el a kutatók és gyógyítók, a kicsik és a nagyok, hogy az egészség szószólói ugyanazt a szekeret tolják, amit ők, és nem csökkentértékűségük, hanem rátermettségük vitte őket erre a ma még kissé hínáros talajra.” — Nos, előadásaim alkalmával is mindig hangsúlyozom: kérem, én nem vagyok kutató, én nem vagyok tudós! Nekem az a mesterségem, hogy amit ellesek a nagyoktól, azt az igazságot el tudjam mondani magyarán. Úgy, hogy mindenki megértse! A. Gy. ^ Buga doktor a mikrofon előtt Ránk csapják, a sarat Nem védtelenek a gyalogosok Borús, esős időben egymást érik a pocsolyával teli kátyúk a miskolci utcákon. Gépkocsivezető legyen a talpán, illetve a kormánya mellett, aki úgy tud szlalomozni ilyenkor, hogy ne csapja fel a gyalogosokat. Útkereszteződésekben, a jelzőlámpák előtt, vagy a villamos-járdaszigeteken legfeljebb az esernyők mögé bújva úszhatjuk meg a robogó autók fröccskölését. No, de mit tehetünk, ha egy-egy gépjármű akkora vizet csap maga körül, hogy ezzel beszennyezi a ruhánkat? Mint jogi szakemberektől megtudtuk, nem is vagyunk annyira védtelenek ilyen esetekben. Ha a felcsapott sár beszennyezte az öltözékünket, írjuk fel a jármű rendszámát, a helyszínen szerezzünk két szemtanút, s így polgári pert indíthatunk a vétkes vezető ellen. Polgári per indításakor a kártérítési összeg hat százalékát kell fizetnünk illetékként. Egyszerű fizetési meghagyás alapján is követelhetünk kártérítést, akkor viszont csak 3 százalékos illetéket kérnek. Mindkét út járható, ám a legtöbb esetben a gépjárművezetők többsége visszapasszolja a labdát a KPM-nek, vagy tanácsi utak esetében a helyi tanácsi hivatalnak, ők ugyanis az utak egyenetlenségére hivatkoznak. Mi tagadás, nekik is van valami igazuk, bár ennek ismeretében még óvatosabb vezetést várunk el valamennyi autóvezetőtől, ha esős az időjárás. (szántó) Színes pvc csizma a gyerekeknek A martfűi Tisza Cipőgyár az augusztus 17-én és 18-án Budapesten megrendezésre kerülő börzén állítja ki a jövő év első felére szánt lábbeliket. A kollekcióban két új termék szerepel, a színes pvc fröccsöntött gyermekcsizma, valamint az ugyancsak pvc fröccsöntött, textil felsőrészű férfi szabadidőcipő. A két új lábbelitípus a pécsi ipari vásáron aranyérmet nyert Az első 100 ezer pár gyermekcsizma már ez év augusztus végétől megjelenik a hazai üzletekben.