Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-21 / 119. szám
« Villamos kontra autóbusz A holnap tömegközlekedése r A régi miskolciak még emlékezhetnek rá, hogy valamikor egy vágányon járt a villamos a Tiszai és Diósgyőr között, s kitérőkön kellett várakoznia az utasokkal megrakott szerelvénynek, míg szembe jött a másik. Ma 130 kilométer hosszú a tömegközlekedés hálózata Miskolcon, s naponta 248 jármű szállítja az utazókat, akik elég sűrűn indulnak útnak: képletesen szólva majdnem minden miskolci terül naponta háromszor a buszokra, villamosokra. De vajon milyen lesz a holnap tömegközlekedése városunkban? Erre próbáltak a Miskolci Közlekedési Vállalat szakemberei választ keresni, amikor kidolgozták távlati hálózatfejlesztési tervüket. ’ I A HOSSZANTI TENGELYEN A miskolci tömegközlekedésről jelenleg is jó bizonyítványt lehet kiállítani. Villamosaink, autóbuszaink gyorsabban haladnak a forgalomban, mint a budapesti járművek, s városunk területének több mint háromnegyedében öt perc gyaloglással elérhető valamelyik megállóhely. A felmérések azt is tanúsítják, hogy jobban kedveljük az autóbuszt, mint a jelenleg lassúbb villamost: a villamosjáratok ezért jelenleg nincsenek megfelelően kihasználva, s ez egyben ráfizetést is jelent. Miskolc speciális helyzetben van, hiszen a város hosszanti tengelyére koncentrálódik az utasforgalom nagy része, s ezt a terhet most főleg az autóbuszpark viseli. Ezen az aránytalanságon változtatni kell... LESZ TROLINK? A közlekedési szakemberek a villamost és a trolit tartják jó megoldásnak. Rekonstruálni kell a villamospályát, amelyen több mint száz, gyors és kényelmes Tátra villamos motorkocsi szállíthatná az utasokat. A villamosok nemcsak nagy teherbíróképességűek, hanem halkak is, s nem szennyezik a levegőt. A kieső autóbuszjáratokkal pedig tetemes mennyiségű gázolajat takaríthatnak meg! Hasonló a helyzet a trolibusszal is, melyet észak-déli irányban közlekedtetnének: a Szentpéteri kapu, illetve Tapolca és Hejőcsaba között. A troli helyettesíthetné a 2-es, 12-es, 14-es, 24-es autóbuszokat, s a csendesen surranó kocsik kímélnék a városlakók idegeit és tüdejét is. Az autóbuszvonalak hossza több lenne 50 kilométerrel az ezredfordulóra, s némileg változnának a járatok útvonalai is. A tervek szerint 2000-ben 458 új jármű szolgálná a tömegközlekedést, s a jelenlegi 9 helyett 15 forgalomirányító végállomást építenének. A terv természetesen alkalmazkodik az úthálózat fejlesztéséhez: maradéktalanul csak úgy lehet megvalósítani, ha megépülnek a tervezett utak, befejeződik az északi és a déli tehermentesítő út. A PÁLYA KÉNYSZERPÁLYÁJA A villamospálya rekonstrukciója, a villamoskocsik beszerzése, valamint a trolibuszhálózat kiépítése meglehetősen költséges vállalkozás. A villamosok ügye azonban képletesen, s valójában is kényszerpályán mozog: a jelenlegi villamospálya már olyan állapotba került, hogy a rekonstrukció tovább nem halasztható. Az új sínpárokat pedig olyan távolságra fektetik már le, hogy elfér majd rajtuk bármelyik korszerű típusú villamoszerelvény. Kétségtelenül problémát jelent, hogy leendő sétálóutcánkon, a Széchenyin így megmarad a villamosforgalom. Igaz, ezt is meg lehet oldani biztonságosan, és esztétikusan, mintául szolgálhatnak rá az NDK-ban már megvalósított ötletek. A közlekedési szakemberek terve egyelőre csak javaslat: városunk vezető testületei még nem döntöttek róla. A tervezők azért ismertették elgondolásaikat most a borsodi műszaki és közgazdasági hetek egyik rendezvényén, hogy a szűkebb szakmai, s a tágabb közvélemény javaslataival megerősítve, vagy módosítva alakulhasson ki a végleges változat. KISS LÁSZLÓ 11 t .címe: a közelmúlt villamoskocsi-típusai, vitrinbe zárva. Reméljük, hogy 2000-ben unokájukkal a miskolci utcákon találkozhatunk. Az új tömegközlekedési hálózatot elsősorban az úthálózat fejlesztése határozza meg: új útvonalaink egy része már el is készült. Balassagyarmat bemutatkozik Balassagyarmaton új szervezési módszereket alkalmaztak az elmúlt években a városigazgatásban. A város általános rendezési tervét az ÉSZAKTERV készíti. Balassagyarmaton magánlakás-építési tanácsadó irodát nyitottak, amelyet az ÉTK Északmagyarországi irodája együttműködési megállapodás alapján patronál. Mindezek után bizonyára nagy érdeklődésre tart számot az az MTESZ- rendezvény, amelynek keretében Balassagyarmat bemutatkozik május 27-én, csütörtökön délután 3 órakor a Technika Házában. A megnyitón dr. Vass Miklós, a Balassagyarmati városi Tanács elnöke ismerteti a város fejlődését. Utána levetítik a Balassagyarmatról készült filmet. Földgázt takarít meg A December 4. Drótművekben hengerhuzal-patentáló berendezést építenek. A beruházás mintegy 30 millió forintba kerül, s ha 1983-ban befejezik a munkát, a következő évben már üzemelő berendezéssel jelentős mennyiségű földgázt lehet megtakarítani. Fejlődésünk feltételei Aczél György beszéde az értelmiségi aktíván (Folytatás az 1. oldalról) A többi szocialista országról szólva, Aczél György Marx helyes értelmezését hangsúlyozta. A pontos fordítás úgy hangzik, hogy a világ (minden) országának proletárjai egyesüljenek, azaz valamennyi pártnak az illető ország történelmi tradícióihoz, gazdasági és társadalmi viszonyaihoz kell alkalmazkodnia. Ott keletkezik válság, ahol ez a megújulási készség hiányzik. A mi gondjaink annyival kellemesebbek, hogy ma már valóban aktuálissá váltak a hajdani vitapartner, Németh László gondolatai a minőségről. Természetesen ehhez előbb a létfeltételeket kellett megteremteni. A minőség igénye az élet minden területére érvényes, de hangsúlyozottan áll ez a mikrokörnyezetre és az emberi kapcsolatokra. Az ország hangulata valóban jónak mondható, de most azon a kritikus ponton vagyunk, hogy ha nem tudunk tovább fejlődni, visszazuhanhatunk. A magyar történeti fejlődésből hiányzik a polgári demokrácia. Néhány helyen sajnálatosan tovább élnek a feudális hagyományok. Az iskolai demokráciáról hozott 1978-as párthatározatot például nem tudtuk keresztülvinni. Csökkent néhány értelmiségi pályának a presztízse, nem tanítjuk meg (a családokban) a gyermekeket dolgozni. Olykor az sodródik veszélyhelyzetekbe, aki újítani akar, javítani a körülményeken. Sokat beszélünk a pedagógusok bérezéséről, ugyanakkor érthetetlen módon „bérmegtakarítás” van néhány megyében. (A mienkben is.) Ki akarja ezt? — kérdezte Aczél György. — A pénzügyminiszter, a társadalom? Megengedhetetlen az is, hogy részben a bérpolitikánk, részben a káderpolitikánk miatt a legnehezebb terepekre jut a leggyengébb munkaerő. Nem bagatellizálhatók el ezek a kérdések, hiszen például 1981-ben 130 ezer fiatal kezdte meg a munkát, miközben több, mint 150 ezren mentek nyugdíjba. Még nem volt arra példa, hogy egy vezetőt azért vontak felelősségre, mert rosszul gazdálkodott a rábízott tehetségekkel. Az emberi értékekkel való pazarlás éppúgy megengedhetetlen, mint az, hogy a kenyeret az áremelés előtt, tonnaszámra dobtuk ki a szemétbe. Végezetül Aczél György röviden válaszolt néhány kérdésre, mint például: az ellenzék szerepe, az egyház helyzete, a Művelődési Minisztérium összevonása, a kultúra decentralizálása, az eredményes munka megbecsülése. Mottóként is elfogadhatjuk azt a Lenintől idézett gondolatot, hogy „ami tegnap erény volt, az holnapra bűn lehet.” Grósz Károly zárszavában a szellemi konzervativizmus elleni harc szükségességére, s az értelmiség meghatározó szerepére hívta fel a figyelmet. * . H. S. Az aktívaülés után a Minisztertanács elnökhelyettese az épülő Gyermekegészségügyi Központba, ezt követően pedig a Herman Ottó Múzeumba látogatott el, végül pedig Feledy Gyula Kossuthdíjas grafikusművészt kereste fel, akivel művészeti életünk kérdéseiről, a képzőművészek életéről, munkájáról beszélgetett. Aczél György tegnap a délutáni órákban visszautazott a fővárosba. Feledy Gyula műtermében Lépéskényszer A sajtó és a televízió is hírt adott arról, hogy a benzinfaló tehergépkocsikba IFA-motort ültetnek át. Miskolcon is folynak a kísérletek annak az energiagazdálkodási tervnek a részeként, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára ez év januárjában hagyott jóvá. A program szerint az idén ezer ZIL-t kell dízelüzeműre átalakítani. A minisztérium jegyzéke által 27. pontban rögzített feladat végrehajtásának határideje: azonnal. Számtalan hasonló, leírt vagy írásban nem rögzített, s azonnali végrehajtást igénylő feladat határideje olvasható így a ma közkézen forgó dokumentumokban. A hatékonyság növeléséről és a takarékossági intézkedések fokozásáról van szó, mert ezt diktálja a kényszer, erre int a józan felismerés. A miskolci televíziós fesztivál dús programú eseményein olyan előadások is elhangzottak, amelyek pontosan a témába vágnak. illetve elébevágnak a dolgoknak. Az egyik neves pénzügyi szakember (nem idegen tőle a szocialista bankár titulus) arra figyelmeztetett, hogy a korábbi fegyelmezetlen munka, illetve a nemzetközi mércével mért pazarló anyagfelhasználás felszámolása még nem takarékosság. A mai korban a nyilvánvaló hibák megszüntetése már nem érdem, mert túllép azon az idő, aki erényt csinál korábbi mulasztásaiból. A piac dönt, az a piac, amelynek státusza, közgazdasági definíciója egyenrangúvá vált a népgazdasági tervezés fogalmával. Mert a terv és a piac nem egymást kizáró dolgok. Az árutermelő társadalmakban — s bizony, ez a felismerés csak későn nyert csatát a szocialista közgazdaságtanban — a piacnak meghatározó, orientáló, ösztönző és fékező szerepe van. Erről beszélt egyebek mellett szerdai interjújában (televízió, 2. műsor) Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Megállapította, hogy a roppantul külkereskedelem érzékeny magyar népgazdaság eredményeit megtartani és a a fejlődést biztosító lépéseket megtenni csak úgy tudja, ha „vigyázó szemét” a piacra veti, s kiszolgálja az igényeket. Éppen azért, hogy ne legyen kiszolgáltatott! (brackó) i Május 23-tól Új vasúti menetrend kolcról 7.30-kor indul, s Pesten van 9.53-kor. Visszafelé Pestről 19 órakor indul, s 21.20-kor van nálunk. A Rákóczi gyors menetidejében nem lesz ilyen jelentős változás. Kassáig mindennap megy, míg Poprádra szeptember 25-ig és december 10- től 1983. január 16-ig naponta, január 21-től csak hétvégeken közlekedik. A belföldi forgalomban több változás is lesz. Néhány ezek közül: Pestre új gyorsvonat indul reggel 6 órakor (8.23-ra ér fel), 9.30- kor és 12.30-kor. Ez utóbbiak 12.03-kor, illetve 14.53-kor vannak a fővárosban. Új gyorsvonatok Budapestről Miskolcra: reggel 6 óra (8.25-re ér ide), délután 3 óra (17.20) és este 8 óra (22.25) A Tokaj expressz útvonalát meghosszabbítják,ezentúl Debrecen—Miskolc— Budapest között jár. Továbbra is el lehet érni közvetlenül Miskolcról Sopronba, illetve Szombathelyre, nyáron pedig Keszthelyre és Tapolcára. Módosul több vonat indulási és érkezési ideje a Miskolc—Szerencs—Sátoraljaújhely, a Miskolc—Szerencs— Nyíregyháza, a Miskolc—Hidasnémeti, a Miskolc—Bánréve—Ózd, s a Miskolc—Tornanádaska vonalon is. Ezek felsorolására itt nem vállalkozhatunk, de a Tiszai pályaudvaron és a jegyirodában már kapható az új menetrendkönyv, amelyből minden megtudható. Vasárnaptól új menetrend lép érvénybe a vasútnál, amely 1983. május 28-ig érvényes. A szerkesztők figyelembe vették az ötnapos munkahetet, s a munkaidő-változásokat is bekalkulálták. Több a távolsági gyorsvonat. Május 23-tól újból közlekedik Krakkó és Budapest között a Cracovia-gyors. Mis