Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-08 / 134. szám

Amíg gyerek, Ra­jzok A kiállítás vendégkönyvének tanúsága szerint többnyire gyerekek látogatták e tárlatot, tanítói vezetéssel. Hadd hívjuk fel a felnőttek figyelmét is­­ a Rónai Sándor Művelődési Központ előcsarnokában a jö­vő hét végéig még látható ki­állításra, melyet a XI megyei gyermekrajzpályázatra beér­kezett munkákból válogattak. A díjazottakon kívül még nyolcvanhárom általános isko­lás rajzai, festményei szere­pelnek a paravánokon. Kilenc korcsoportban osz­tottak díjakat, az első he­lyezettek a következők: Ná­­t­er Erika (Miskolc, 1968.), Kassai Andrea (Szerencs, 1969.), Misurda László (Szo­­molya, 1970.), Ipacs Szilvia (Kazincbarcika, 1971.), Pető Gabriella (Miskolc, 1971.), Horváth Károly (Szomolya, 1972.), Pető Gáspár (Mező­kövesd, 1973.), Pávlik Gábor (Felsőzsolca, 1974.), Instito­ris Katalin (Kazincbarcika, 1975.). Természetesen a rajzoló gyerek nem művész, a zsűri „ítélete” szubjektív, és sem­mi garanciát nem ad a to­vábbiakra. A rajzok szépsé­gében, bájában, ötletességé­ben, harmóniájában benne van a rajztanárok munkája is, sokszor alaposabban, mint a gyerekeké. No, nem „belerajzolásra”­ gondolok, hanem a mester—tanítvány viszony jól érzékelhető meg­nyilvánulására. Persze, minek az okosko­dás „gyermekrajzügyben”? Az alkotók maguk sem hi­szik művésznek magukat, bár — nyilván — örültek, vagy elszontyolodtak, asze­rint, hogy kaptak-e — és milyen — díjat. Nemcsak jó móka, hanem a gyermek egyik fontos kifejezési esz­köze a rajzolás. Kár, hogy ezt a lelkesen teremtő ké­pességünket olyan hamar el­veszítjük, kezünk ügyetlen­­­né válik, legfel­jebb, ha ér­tekezleten firkálgatunk — mindig sikerélménnyel. A rajzok, festmények cso­dálatosak, „raffináltan egy­szerűek”, „szürrealisták”, „nem ilyen és olyanok”. A gyerekek pedig egytől egyig tehetségesek — gyereknek. Sz— lehetséges a Rónaiban . Egy elsődíjas rajz a kiállításról — N­agy Miklós em­lékezete ötvenéves lenne, de már csaknem egy évtizede nincs közöttünk. Mindössze negy­venkét éves volt, amikor meghalt. Az ország egyik legfiatalabb minisztere volt akkor. A művelődésügy mi­nisztereként csak rövid ideig dolgozhatott, de már 1954 óta részt vett a közéletben a Hajdú-Bihar megyei szü­letésű (Kaba, 1932) Nagy Miklós. Miskolci egyetemi társai tanúsíthatják, hogy már di­ákként felfigyeltek szervező­ készségére, politikus alkatá­ra, tehetségére. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, szerszámgépész szakon szer­zett 1954-ben mérnöki okle­velet. A tudományos munka mellett kora ifjúságától ér­deklődött a politikai munka iránt, tevékenyen részt vett az egyetem politikai munká­jában. Tanársegéd lett, s egyszerre DISZ-titkár ké­sőbb pártmunkás, egyetemi szervező titkár. A kohómér­nöki karon adjunktusként is dolgozott, az ellenforradalom után az egyetemi pártbizott­ság tagja lett. Nagy munkabírású, jó szervező, mindig tisztán lá­tó fiatalembernek ismerték akkori munkatársai. Pályája­­ — tehetsége és szorgalma eredményeként — egyre fel­­j­jebb vert. Mindig feladatokat vállalt és nem funkciót. 1963-tól az MSZMP KB munkatársa, s két esztendő múlva a tudo­mányos, közoktatási és kul­turális oszt­ál­ vezetőié lett ’z­’erény, de nagyon igé­nyes vezetőnek ismerték meg közvetlen munkatársai. Az ifjúság, az egyetemi élet, a tudományszervezés alapos ismerőjeként a pártközpont­ban eltöltött évtized alatt egyik előkészítője volt a tu­dományos és a kulturális élet, a közműve­lődé­s, az if­júságpolitika akkor megala­pozott, s azóta végbement reformjainak. E területek m­a is az akkor előkészített programok alapján tevékeny­kednek. Nagy Miklós mun­kája is benne van szinte minden azóta megvalósult eredményünkben. 1973-ban — tehát negy­venegy évesen — lett mű­velőd­é­sü­gyi miniszter. S ek­kor szólt közbe a betegség. Sokat vállalt a fiatal poli­tikus. Egyet nem tudott vál­lalni: a gyógyíthatatlannak tekintett kórt. Tevékeny, sok reményre jogosító pálya tört ketté. Azok közé tartozott, akik társadalmunk történelmét napi elmélyült munkával formálták. Az ő munkája is benne van mindennapjaink eredményeiben; tehetségét, szorgalmát, emberségét ma is nélkülözzük. F. M. / c A felnőtt magyar állampol­gár a Thurzó Gábor regénye nyomán készült tévéfilm cí­méből is következtethet: Ví­­kendszerterem. Tehát nem hol­tomiglan, holtodiglan tartó, többet, kevesebbet érő kötés, hanem olyan kapcsolat a té­mája, amely tizenhat éven felül meglehetősen gyakori. A Mihályi­ Imre rendezte tévé­játék azonban nemcsak ezért szól tizenhat éven felülieknek Nem a szabvány háromszög­­történet az idestova húszéves házasság után, tehát a közép­korosztályhoz tartozó felek közé belépő ifjabb hölggyel. Itt a hölgy egyszerűen leszó­lítja a férfit, és hölgynek se nagyon lehet nevezni. A tavalyi veszprémi té­vétalálkozón láttam először a filmet, amelynek többnyi­re szakmai közönsége (tehát gyakorlott nézők és műbírá­lók) a vetítés után így nyug­tázta a hősnő életét megne­hezítő problematikáját, illet­ve azt, hogy számára­ miért nehéz az élet, hiszen ez egy kis... Hát igen, a nagy­menőtől tényleg messze van az a fiatal lány, aki a bel­városi maszek tanúsága sze­rint egy-két doboz külföldi cigarettáért, néhány darab illatos szappanért egy táv­iratra házhoz megy. De mi­ért megy el vele a negy­vennégy éves, szakmájában jó hírnévnek örvendő, de­koratív, okos feleséggel, majdnem felnőtt lánnyal, elegáns pesti lakással, ko­csival és balatoni villával endelkező mérnök? A Bács Ferenc által disz­­tingváltra, vonzóra, kiegyen­súlyozott Réti Gáborról, az egyébként rokonszenves tí­pushoz tartozó férfiről ne­héz lenne a felsoroltaknál többet mondani. Tizenkettő egy tucat sajnos az a kevés társadalmi izgalom is, amely az életében előfordul: a há­zasság ennyi idő után kissé megfakul, nála tehetségte­lenebb főnöke többször jár külföldre, mint ő. Kicsi ré­sek ezek egy egyébként tu­datosan épített élet falán, és újra építkezni itt senki nem akar. Még az Aninak, Nusinak hívott, becézett le­ány sem — Pap Vera játs­­­sza —, pedig az ő életére határozottan ráférne. Ma csöveseknek nevezik az aluljárókban, presszók­ban, kölcsönlakásokban lé­zengő fiatalokat, pár éve még galerikban, jártak azok a fiúk, lányok, akik úgy döntöttek, hogy ez az ön­megvalósításuk útja. A dísz­letek nem változtak, a lé­nyeg sem, és sajnos, nem változik semmit a férfiakat „cigit!” felkiálltással üdvöz­lő Ani, akinek láttán ös­­­szefacsarodik azért a néző szíve: a zárókép drámai a kiszolgáltatott fiatal nőről. A kiszolgáltatottság min­dig drámai, de azért még­sem érti az ember. A lányt senki nem űzi el otthonról, még szintén fiatal anyja, ki­szolgálja. Szép, okos is, tud­ja, hogy amit művel, nem tiszta ügy, többször elhatá­rozza, hogy dolgozni fog. Van magához való esze, fel­nőtt. Annyira, hogy valóban szerelmes, mint ahogy va­lóban szerelem köti hozzá a mérnököt­ is. A szerelemre nincs ma­gyarázat, a szerelem logi­kátlansága az egyetlen logi­kus dramaturgiai vonal eb­ben a tévéjátékban, mert egyébként a két embernek semmi keresnivalója a má­siknál. A történetet látva, a néző sem sokat keresgél például a saját lelkiismere­tében, a látottakat könnyen letudhatja: ízlések és pofo­nok (a filmben is van egy hatalmas) nem egyformák. M— Víkendszerelem KEDD Kossuth rádió. 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma! — Szombathelyen. — 12.45: Tör­vénykönyv. — 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. — 14.05: Kóruspódium. — 14.24: Bilmdalok. — 14.40: Élő világ­irodalom. — 15.00: Hírek. — 15.05: Nyitnik­ék. — 15.35: Nóták. — 16.09: Rádiószínház. A kutya. — 17.00: Hírek. — 17.05: Mozgás­terek. — 17.30: Sass Sylvia ope­rettdalokat énekel. — 17.45: A Szabó család. — 18­.15: Esti me­se. — 18.30- Esti Magazin. — 19.15: Évszázadok mesterművei. — 20.01: Lélek és test. — 20.31: Lovass Lajos népdalokat éne­kel. — 20.46: A Rádiószínház be­mutatója. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bach-művek. — 23.21: Új Meló­dia-lemezeinkből. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Toronyzene. Petőfi rádió: 12.25: Gyermekek könyvespolca. —­ 12.30: Hírek. Útközben. — 12.35: Melódiákok­tól — 13.24: Látószög. — 13.29: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Disputa. — 18.30: Hírek. Útközben. — 18.35: Daloló, muzsikáló tájak. — 13.55: Zenei Tükör. — 19.25: Csillagá­szattörténeti ábécé. — 19.35: Csak fiataloknak! — 20.30: Hí­rek. Útközben. — 20.35: Egy éne­kes — több­­ szerep. — 21.25: Gra­ c­m­ mofonalbum. — 21.55: Barátság slágerexpressz. — 22.45: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás jelentés, tartalomismer­tetés. — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek . . . Dr. Gyárfás Ágnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin. — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (A Sárospataki városi Ta­nács V. B. a háztáji és a kisgazda­sági termelés helyzetéről­ tartott tájékoztatót. — Nógrád megyei mezőgazdasági körkép.) — 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor. 16.25: Hí­rek. — 16.30: Három férfi és a lány. . Bolgár film. — 16.55: Övö­dé­sök műsora. — 17.35: Táncról táncra. — 18.05: Sportmúzeum. — 18.30: Improvizáció. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: San Francisco utcáin. — 20.45: Élő népdal. — 20.50: Stúdió ’82. — 21.50: Francia menekültek. — 22.40: Tv-híradó . 3. Nézze meg, hallgassa meg... Gazdaságpolitika és Vfi-nyitány Megkezdődik hát vasárnap a­z árva-várt foci-VB. Le kell-e itt most írni, hogy 7 óra 20 perckor jelentkezik a Telesport, mely elvisz min­ket a megnyitóünnepségre, majd házhoz szállítja az el­ső meccset, az Argentína— Belgium találkozót? Nyil­ván azt is minden labdarú­gó-rajongó­­ tudja, hogy va­sárnap délután 3 óra 20 perctől közelebbről is meg­ismerkedhet néhány sztárral a VB-ről. Hogy aztán az el­következőkben ez az isme­retség még jobban elmélyül­jön! A magyar csapatnak már annyi mindent kíván­tak, hogy mi inkább a té­véért és a rádióért szurko­lunk, természetesen önös ér­dekből. Tehát: hajrá közve­títések ! Holnap este 10-kor a Koc­kázatban a műsorvezető­szerkesztő Gubcsi Lajos, és a nézők vendégei lesznek gazdaságpolitikánk irányítói közül: Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Bognár József aka­démikus, az MTA Világgaz­dasági Kutató Intézetének igazgatója, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos ta­nácsadója. A téma, természe­tesen gazdasági életünk idő­szerű kérdései. Ugyanez a rádióban, csü­törtökön délután 4-től, a Kossuthon. Persze, csak a lényeg a változatlan, ha­zánk gazdasági helyzete, a megközelítés más. És még egy azonosság a tévéműsor­ral: Nyers Rezső a Rádió­naplóban is kifejti vélemé­­­nyét. Ez is gazdaságpolitika: a Felkínálom. Pomezanski György műsorvezető-szer­kesztő ez alkalommal is ké­sőn este — csütörtökön fél U után 5 perces kezdettel — „kínálja fel” sokszor kri­­miizgalmú műsorát. Ha várospolitika (a tele­vízióban), akkor: Ráday Mi­hály. Városvédő sorozata, az Unokáink ... pénteken este 10 óra előtt 10 perccel kez­dődik. Még egy ajánlat péntekre (bár rendezője Rajnai And­rás, a Televíziós mesék cí­mű kudarcsorozat gazdája): a 2. programon láthatjuk az 1936 óta Párizsban élő, vi­lághírű, magyar származású Nicolas Schöffer fény-, idő-, térplasztikáit, hallhatjuk ze­neműveit. A műsor három­negyed 10-kor kezdődik. Befejeződik a Horváth Ádám rendezte ötrészes sorozat, mely képeket, epizódokat villantott fel a 25 éves Magyar Televízió történetéből. Képünkön hárman e történet mai szereplői közül: Baló György, Déri János és Rózsa György. Az ötödik részt pénteken este fél 9 előtt 5 perces kezdettel vetítik. Televízió, 7. műsor: 20.01: Mes­terek és tanítványok. Közben kb. 21.00: Tv-híradó 2. Kiállítások: Mind Galéria (10— 18): Ligeti Erika szobrai. — Mis­kolci Galéria (10—18): Lukovszky László emlékkiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20): Faragó István és Orosz István plakátjai. — Vasas Galéria (14—19): Amfo­ra és kerámia. — Herman János montázsai és grafikái. — Könyv­es gyermekrajz-kiállítás. — Lé­­vay József Könyvtár (9—17): Tóth Sándor érmei. — Központi Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. Acél­gyártás. Kovácsolás. Hengerlés. — Massa Múzeum (9—15.30): A diósgyőri kohászat története 1870-ig. — A kohászatban hasz­nált kéziszerszámok. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A magyarországi fe­ketekerámia. — A természet há­rom országa. — Az 500 éves, fel­újított avasdi templom műkincsei a XVI. századtól a XIX. szá­zadig. — Herman Ottó-emlék­­ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Kép­tár (10—18): Két évszázad ma­gyar festészete. — Borsod—mis­kolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Megya­­szél festett asztalosmunkák 1735-ből. — Türelemüvegek. — A miskolci nyomdáik története. — Diósgyőri vár (9—15): A diósgyő­ri vár története. — Pénzek Diós­győr életéből. — Déryné-ház (9— 18) : Déryné-emlékszoba. — Üvegművészetünk emlékei a XVI. századtól a XIX. századig. Filmszínházak: Béke (14, 7); Keresztapa I—n. (rab. szí. ame­rikai film, 16 éven felülieknek, dupla és III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Egymillió zöld­hagymával (mb. román film). — (6): Agyő, haver! (mb. francia film, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (13. hn5. 7): A kobra náP­ia (mb. szi. olasz film, 16 éven felülieknek, III. hely ár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5. ti): Talán az ördög (szí. francia film, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (f5): Ördögbarlang (szí. szovjet film). — (f7): Mennyed napok (szí. amerikai film). — Táncsics kamaramozi (6): Éj­szaka (olasz film). — Szikra (hn4, n7): Szuperexpressz (mb. szí. japán film, 14 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Petőfi (15): Vigyázz, kígyó! (szí. szovjet film). — (f1): ABBA (szi. svéd— ausztrál film, II. helyár!) — To­kaj vendéglátóház (18) : Kaszka­dőrök (mb. amerikai film). — Tapolca, Ady (9): Egy elvált férfi ballépései (mb. szí. ameri­kai film. 14 éven felüli­ek­nek!) — Vasas Kertmozi (9): Alma (szi. amerikai film, 14 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Szirma (18) : Pukk! (szí. olasz film, 14 éven felülieknek!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 3.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Amikor én még... — 8.57: Tudomány és bűnüldözés. — Kutyaiskola. — 9.12: Régi hí­res énekesek műsorából. — 9.44: Kis magyar néprajz. — 9.49: Tarka mese, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: A kincses sziget. 7. rész. — 10.33: Nóták. — 10.59: Rádiószínház. Már csak öt per­cünk van. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Filmzene. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30- Hírek. Út­közben. — 8.35: Idősebbek hul­lámhosszán. — 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.45: Kecskés Sándor tárogatón játszik — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.27: Orosz nyelvű hírek. — 11.30: Hírek. Üt­­özben. — 11.35: A Szabó család. Televízió, 1. műsor; 9.00: Té­l Morna. — 9.05: Bélyegvilág. — 1.15: Delta. — 9.40: Komplexu­sok. Olasz—francia filmvígjá­­ték. — 11.25: Lehet egy kérdés­sel több?

Next