Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-22 / 172. szám
Rovatvezetői Nyikos Imre — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 a miskolciaké a szó Több fa kell a lakótelepekre Megfigyeltem: a lakótelepekkel kapcsolatos, leghevesebb viták tárgya mindig a legújabb, az éppen épülő városrész. Mert ott az építés szakaszában valóban minden sivár, és kicsit olyan, mintha nem lenne gazdája. De halljuk-e például mostanában a Kilián-délt megrovóan emlegetni? Pedig bizony szidtuk valamikor. Semmivel sem kevésbé a maga idejében, mint a maiak az Avas-délt. Mi történt közben? Megszokták az ott lakók a lakótelepüket? Bizonyára közrejátszott ez is. De történt más is: eltelt húsz év, és felnőttek a fák, üde, zöld ligetek közé kerültek a sivár kőkockák, ahol mindenki kezdi jól vagy jobban érezni magát. Valóban ez a legkézenfekvőbb és az egyetlen megoldás. Fásítani, parkosítani. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérésem és egy javaslatom. Már az Avas-déli lakótelepen is örvendetesen sok fát telepített a kertészeti vállalat. Ezeknek egy része úgy 13—20 százaléka, az átültetés és a gyerekek rongálása következtében máris elpusztult. Kérnénk tehát ezek pótlását. Javaslatom pedig az lenne: ültessenek igaz, értéktelenebb, de gyorsan növő fafajokat, úgymint akác- és nyárfaféléket, amelyeket, ha az értékesebb parkfák felnőnek, mondjuk 15 év múlva, ki lehet vágni. De hiányolom az ültetett fák közül a hársakat, vadgesztenyéket, vadcseresznyéket, fenyőféléket is. Tudomásom szerint arról is szó volt, hogy futtassunk a házak falára borostyánt, vadszőlőt. A házakat körülfutó betonszegélyen ki is hagyták a borostyántövek helyét. Aztán az ültetés elmaradt, de bízom benne, hogy nem véglegesen. Hiszen magunknak szépítjük lakókörnyezetünket. Békés Gábor Miskolc Esetünk az Annában A minap váratlan vendégem érkezett az ország másik végéből. Népes családom lévén, a vacsorára való nem volt elegendő. Sebaj, úgyis Tapolcára készülünk, gondoltam, kellemes környezetben kedélyesen megvacsorázunk. De ember tervez, vendéglátó végez. A vacsora kellemetlen incidenssel kezdődött, a jókedély elszállt. Már a terítésnél kiderült, hogy a tányéron enyhén szólva nem a legtisztábbak. Vendégem, s családom többi tagja, megtörölte szalvétával, de az enyém olyan állapotban volt, hogy kénytelen voltam kicseréltetni a pincérrel. Ez volt a kezdet. A megrendelt párizsi szeletek szervírozásakor kiderült, hogy a pincér fogyókúrára ítélt bennünket, mivel öt személy részére h három felnőtt, két gyerek kihozott egy tálcán néhány kanál rizst és öt kis darab húst Ezt látva, dühbe jöttem, de mivel a szomszéd asztalnál külföldi vendégek ültek, nem akartam feltűnést kelteni azzal, hogy visszaküldöm, ily módon rossz hírét keltve Miskolc-Tapolcának ... Azt ugyan mondtam, hogy ide sem jövünk többet vacsorázni, de ez talán nem számít. A nagyobb baj az, ha ugyanezt egy külföldi vendég mondja. Piszkos tányér, figyelmetlen pincér — a turistaidény kellős közepén. Ahelyett, hogy az ellenkezőjével öregbítenék városunk, s nem utolsósorban Tapolca jó hírét. Történt pedig mindez az Anna-szálló kerthelyiségében. Oláhné P. Zsóka Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 22. sz. .. .Miskolc város tömegközlekedése és ezen belül is az autóbusz üzemág a 70-es évek elejétől kezdve robbanásszerűen fejlődött. Az utazási igények kielégítése érdekében az MKV folyamatosan növelte gépjárműparkját, ugyanakkor az egyéb feltételek biztosítása — többek között az autóbusz-végállomások kapacitása — nem követte az igényeket. A Tiszai pályaudvari autóbusz-végállomás jelenleg egy érkeztető, egy indító, és hat tároló álláshelyet biztosít az 1-es vonal (1, 101, 1/D-s) autóbuszai számára, ami a minimális követelményeket sem elégíti ki. A forgalom csak az állandó baleseti veszély, gyakori szabálytalanságok elnézése mellett bonyolítható le. Elsősorban ez az oka, hogy a végállomási forgalmi technológiát nem lehet betartani. Az említett kettős megálló hátsó álláshelyét a Volán 3. sz. Vállalat használja, és így gyakori, hogy más lehetőség hiányában ténylegesen az útra kénytelenek leszállni a vonathoz siető és ezért a szabályszerű leszállóhely kiürítésére várni nem tudó utasok. A vállalat igyekszik a mostoha feltételek között is szabályosan üzemeltetni a végállomást (ennek ellenőrzését a továbbiakban megszigorítja), de a Zala tér rendezéséig, az autóbusz-végállomás kiépítéséig ez csak minimálisan csökkenti a balesetveszélyt. (A választ a lapunk június 21-i számában ésszerűbb forgalmi rendet a Tiszainál!” címmel megjelent olvasói levélre kaptuk a Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi osztályvezetőjétől, Szilágyi Istvántól.) Ne a más körere... A Fényes-völgyi utca lakóinak nevében teszem szóvá az alábbiakat: Az utcában építkeznek. Ez természetes dolog. Az már viszont kevésbé, ahogyan! A különböző gépeket éjjel üzemeltetik, az aludni, pihenni vágyók legnagyobb bosszúságára. Nappal viszont a gépek állnak, akkor végzik a „kézi munkát". Nem lehetne fordítva? Valószínű, hogy anyagi háttere van a dolognak; az éjszakai áramfogyasztás kevesebbe kerül. De még ez sem indokolja, hogy mások fáradtan, kialvatlanul kezdjenek minden reggel a munkájukhoz. Szép, szép a takarékosság, de nem mindenáron! Farkas Ferdinand Miskolc, Fényes-völgyi u. 18. Hanyag lakók A környezetvédelemről sok szó esik mostanában. Mi, állampolgárok is hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy környezetünk tisztább legyen. Igen gyakoriak a lakásokban a dugulások, s ilyenkor a pincéket elönti a szennyvíz, ami nagy kárt okoz. Emellett feljön a bűz a lépcsőházba, s környezetünket fertőzi. Gyakran kell hívni a MIK gyors hibaelhárító részlegét, akik ki is jönnek, s akkor látszik, mi mindennel van eltömítve a cső. Van abban minden, ami a W. C.-kagylón lemegy. Akadnak lakók, akik nem törődnek azzal, hogy ez milyen következményekkel jár, nem beszélve arról, hogy kárt is okoznak vele. Ne okozzunk bosszúságot a közösségnek, mert az emberek többsége szereti a tisztaságot, a rendet! S ha valaki ezt jószántából nem érti meg, akár szigorral kell rászoktatni arra. Magyar Ferenc Miskolc, Augusztus 20. u. 18. SZ'. volt... Hajdan tó ste A Bükköt járók ismerik azt a helyet Ómassa fölött, ahol a turistaút kettéágazik Szentlélek, illetve Bánkút felé. Nos, valamikor ott egy gyönyörű kis tó bűvölte el a természet szerelmeseit. És most? Mocsár, szemét, eldobott régi szék, lavór, és még sok minden csúfítja a hajdani tó medrét. Pedig valahová ez is tartozik... Ki a gazda? A tanács, vagy Bükki Nemzeti Park? Kár az enyészetnek átengedni a Bükk eme kis gyöngyszemét! S. L. Bokaficamító 1 K. L. jjc A Zsolcai kapu 13. szám előtt található ez a bokaficamító lyuk. Egy ismeretlen tehergépkocsi hetekkel ezelőtt a járdán összetörte az aknatetőt, ami azóta is ott éktelenkedik, veszélyeztetve a járókelők testi épségét. Valószínű, hogy kábelek húzódnak a mélyben, ami talán nem is veszélytelen ilyen megrongált tetőszerkezettel. A szomszédos, hasonló aknatetőn a Vilati felirat olvasható. Ha övék a helyreállítás kötelessége, jó volna azt mielőbb elvégezni. Ha nem az övék, akkor az illetékesek figyelmébe ajánljuk a szeméttartónak előléptetett, hibás tetőt. Városunkban mostohagyerek az úszósport A Déli Hírlap július 12-i számában „Úszni akarok, nem versenyt nézni” címmel megjelent olvasói levélhez szeretnék néhány kiegészítést tenni. Az új fedett uszoda június óta zárva van. Egyébként sem a DVTK-é, így azzal nem rendelkezik. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy komolyabb versenyeket 50 m-es uszodában lehet rendezni, és a városi uszoda csak 25 m-es. A Szabadság fürdő uszodája pedig 25 yardos. Mindkét fedett uszoda méreteinél fogva vízilabdamérkőzésekre alkalmatlan. Ennyi szakmai tájékoztatást az olvasói levél azon kérdésére, hogy miért nem a fedett uszodában bonyolítják le a versenyeket. Az olvasói levél hosszabb — bevezető — fejtegetéseivel kapcsolatosan a következőket kívánom megjegyezni: sajnos, városunkban nem megszokott, hogy a tapolcai strandon vasárnaponként úszóversenyt rendeznek. Az idén ezen a strandon még egyetlen úszóverseny sem volt, ami a korábbi évekhez viszonyítva komoly visszaesést jelent. Úgy érzem, hogy a versenyek elmaradása hátráltatja városunk úszósportjának fejlődését. A vízilabda-mérkőzések sem rendszeresek, pedig más városokban tömegeket vonzanak, és még némi anyagi bevételt is jelentenek. A tapolcai strand helyzetével kapcsolatosan még annyit szeretnék megjegyezni, hogy az 50 méteres medence méreteinél fogva, pontosan versenyek rendezésére létesült. Ezenkívül még két medence üzemel. Ha zsúfolt a strand — amint az olvasói levél is megállapítja —, az úszás egyre reménytelenebb. Ajánlatos volna, hogy a versenymedencében csak a folyamatos úszást engedjék meg — esetleg a kötelek állandó kihúzásával —, és a lubickolni vágyók a másik két medencét használják, netán tömegsportversenyeket is rendezzenek itt a strandolóknak. S akik mindezektől távol kívánják tartani magukat, azoknak egyéb szórakozást biztosítsanak az esetleges versenyek idejére. Miskolc úszósportja sem elég propagandát nem kap, sem a kellő tárgyi feltételeket nem biztosítják. Legalább annyi uszoda kellene, mint amennyi a fejlett úszósporttal rendelkező városokban van. Dr. Fázold Ádám Miskolc, Hunyadi u. 8. sz. iféént én Ambrus Péter. Miskolc, Széchenyi út 115. sz.: Beküldött levelét ilyen formában — általánosítva — nem tudjuk közölni. Egyetértünk azzal, hogy gyakorta találkozunk vásárlásaink során azokkal a jelenségekkel, amiről ír. Nem mennek húsbolti eladóink a szomszédba egy kis — enyhén szólva — rafinériáért. De módunkban áll ott, a helyszínen meggyőződni erről, és szóvá tenni kifogásunkat, esetleg igénybe venni a vásárlók könyvét is. N. M. Miskolc, Hoffmann Ottó utca: Bizonyára elkerülte figyelmét, hogy lapunk július 13-i, keddi számában írtunk észrevételéről, miért nem lehet kapni autoszifon-patront. A cikkből röviden: 1983-ban fejlesztik a patronok ólomhüvelyének a gyártását. Addig pedig kérik a lakosságot — főleg most a nagy nyári melegben —, hogy ne tároljanak otthon dobozszámra patronokat, hanem gyors cserével biztosítsák azok újratöltését, mert csak így tudják a megnövekedett igényeket kielégíteni. A téma az utcán hever... Mármint a Vologda utcában, a 18. számú bérház mellett ... Egy jelzőtábláról van szó, amely az itt levő általános iskolára hívja fel a figyelmet. Illetve: csak hívta. Mert néhány hete a fémrúdon álló jelzőtáblát kidöntötték ismeretlen „Toldi Miklósok”. Azóta pedig a fekvő tábla csupán arra figyelmeztet, hogy ezen a lakótelepen is vannak garázdálkodók, ugyanakkor nincsenek illetékesek, akik helyreállítanák a táblát. Legalábbis eddig senki sem törődött vele. Pedig bizonyára nem a senki földje ez az útszakasz, ahol a járművezetőknek jó tudni, hogy itt iskola van, s gyerekek szaladhatnak ki az úttestre. Igaz, hogy még tart a szünet — bár a napközisek most is benépesítik az iskolaudvart —, de mi attól tartunk, hogy „témánk” még esetleg szeptemberben is az utcán hever. R. A. Miskolc (Lapzártakor észleltük, hogy a kidöntött oszlopnak már csak a helye éktelenkedik a betonon — egy kb. 10 centis átmérőjű lyuk. Az oszlopot és a jelzőtáblát az ismeretlen tettesek eltüntették. Mindenesetre most már még csak ledöntve sem jelzi, hogy itt iskola van.) Szögekkel a törzsében * A vágnivaló csirke fontos eledel, az ésszerű hirdetés pedig manapság szinte nélkülözhetetlen. De hogy ez a DOMUS Áruház mellett álldogáló fa mit szólna a reklám eme formájához, négy szöggel a törzsében, az már más kérdés. A hegyeinkben már évek óta megtiltották a turistajelzések fára szögezését, inkább festik azokat. Úgy tűnik, egy kis időnek el kell még telni, míg Miskolcon is tudatosodik az, hogy a fáknak ez árt. Törvény is védi a fákat, ezt persze érvényesíteni is kellene... S. L.