Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-04 / 157. szám
Rovatvezető: Nyikos Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 a miskolciaké a sző Hogyan lehetne tisztább városunk levegője? Nem mostanában kesergünk először Miskolc rossz levegője miatt. Sőt, talán azelőtt még többet panaszkodtunk, hiszen ma már — hála a központi intézkedéseknek és a vállalati erőfeszítéseknek! — korántsem szennyezi olyan mértékben levegőnket a cementgyár vagy az LKM, mint azelőtt. Ám az utóbbi időben megint szinte naponta okoz gondot és aggodalmat, legalábbis a Tízes honvéd utca környékén, a rossz, olykor már-rár elviselhetetlen levegő. Éjjel és hajnalban gázszagra riadunk fel, s rohanunk a konyhába, megnézni, nem ott ömlik-e a gáz. Miután meggyőződtünk róla, hogy nem sietünk a nyitott ablakot bezárni. Kintről ugyanis olyan fojtó levegő áramlik be, amit alig lehet elviselni, megszokni meg végképpen nem. Hangzottak, jelentek meg már nyilatkozatok, amelyek szerint nem sokáig lesz így, de kit nyugtat ez meg? Mi az egészségünket féltjük, s meggyőződésünk, hogy századunk sokat emlegetett „nyavalyáiban” feltétlenül szerepe van a szennyezett levegőnek is. Most már nem nyilatkozatokra, megnyugtatásra lenne szükség, hanem az eddiginél komolyabb ellenőrzésre, mérésekre, netán, ha kiderül a vétkes, vagy vétkesek kiléte, fegyelmezésre, büntetésre. Sürgős intézkedésekkel lehetne csak elejét venni a miskolci levegő további elszennyeződésének. Ez ügyben az átlagember vajmi keveset tehet, hiszen még a mostanság örvendetesen „divattá lett” fásítás haszna is csak legfeljebb évek múlva mutatkozik meg, s addig is kell lélegeznünk. Még odáig is elmegyünk, hogy tudomásul vesszük: Miskolc hatalmas ipari objektum, s levegője nem lehet olyan, mint például Debrecené. Ám lehetne a mostaninál jobb! Csak oda kellene figyelni erre az egyre növekvő veszélyre, amely már most sok gondot okoz a város egyes területein. Hogyan lehetne tisztább Miskolc levegője? Csakis úgy, ha még több pénzt költenek környezetvédelmi célokra a „bűnös” vállalatok, azok pedig, akiknek ez a feladata, még gyakrabban ellenőrzik őket, s nem riadnak vissza a felelősségre vonástól sem. F. É. Miskolc Olvasónk levelével megkerestük a városi tanács illetékes szakemberét, Jakab András mérnököt, aki egyebek között elmondotta: a Tízes honvéd utcaiak észrevételei egyébként nem csupán eme utca lakóinak gondjáról van szó — pillanatnyilag is sok embert foglalkoztat. Az eddigi vizsgálati anyagok szerint a térség levegőjét az Északmagyarországi Vegyiművek szennyezi. A szennyeződés megszüntetése érdekében Sajóbábonyban jelenleg mintegy 65 millió forint értékű beruházás folyik, az összegnek majdnem a felét a Megyei Környezetvédelmi Alapból fedezik. A beruházás befejezésének határideje 1984 vége. Amennyiben a beruházás nem hozza meg a várt eredményt, mód van az állami támogatás visszakérésére. Csakhogy van egy probléma. A szennyezőanyagok kibocsátásának mértékét, valamint ezeknek a levegőben megtűrhető mennyiségét normatívák szabályozzák. Az országos közegészségügyi hatóság (KÖJÁL) azonban az ÉMV által felhasznált, szóban forgó anyagot nem sorolja a normatívákkal behatárolt szennyezőanyagok közé... Tovább bonyolítja a helyzetet Miskolc szempontjából, hogy Sajóbábony nem tartozik a város hatáskörébe, s így az egész téma „megyei” jelleget ölt. Mindenesetre most nem lehet mást tenni, mint várni — és sürgetni! — a sajóbábonyi beruházás befejezését. S akkor dől el, hogy az ígéret — miszerint a légszennyeződés megszűnik — valósággá változik-e. Széket kérnek a bizományiba az idős emberek A miskolciak igazán örültek, amikor a Bizományi Áruház új otthonba költözhetet a Korvin Ottó utcában. Mi, ügyfelek is megnyugvással tapasztaltuk, hogy a korábbihoz képest milyen nagy változások következhettek be a bizományi tevékenységében. Egy dolog viszont, úgy érzem, sokakat jogosan bánt. Annál is inkább tudom ezt, mivel a minap magam is másfél órát kényszerültem várakozni, amíg a Korvin Ottó utcai felvételi irodában rám került a sor. Sokan voltunk, köztük idősek és nők. Az egész helyiségben viszont egyetlen szék akadt, amit természetesen csak egy ember vehetett igénybe. Mi, többiek pedig álltunk, köztük jómagam is a 81 évemmel. Javaslom a Bizományi Áruháznak, hogy helyezzenek el több ülőalkalmatosságot a felvételi helyen, s akkor a miskolciak még inkább fogják kedvelni a BÁV miskolci kereskedelmi egységét. Dr. Klétz Andor nyugdíjas Miskolc Hadd fizethessünk 15-én! Korábban — nemcsak mi, mások is — a hónap 15. napján fizettük a lakbért, mert akkor kaptunk fizetést. Most azonban a házfelügyelőnek már 10-e után értesítést kell bedobnia azokhoz a lakókhoz, akik addig nem fizették ki a lakbérüket. Az én férjem például az MKV- nál 14-én kap fizetést, s három gyerek mellett nehéz megoldani a hónap eleji lakbérrendezést. Vajon nem lehetne visszatérni a régi rendszerhez? Sok lakótársam is szívesen venné. Révész Józsefné Miskolc, Testvérvárosok u. 36. IT/6. ICszáradt gesztenyefák A Csabai kapuban, a Semmelweis Kórháztól a Népkertig, a zöldben pompázó fák között több, kiszáradt gesztenyefaóriás sorakozik. Földmunkák során sérülhettek meg, egy-két évvel ezelőtt. A teljesen kiszáradt fák nem csupán csúnyák, hanem veszélyesek is. Ha jön egy szélvihar, bizony könnyen letörheti a száradt ágakat, s ha éppen akkor halad el ott valaki — márpedig a kórház környéke nagyforgalmú hely —, ráeshet. Mivel ezeket a fákat megmenteni már úgysem lehet, legjobb lenne kivágni valamennyit, s a helyükre újakat ültetni. Cz. G. Miskolc Pavilonház a belvárosban 3 c Városunk legfiatalabb lakótelepe érdekes színfolttal gyarapodott. A Vörösmarty utcán, az ABC-áruházzal szemközti oldalon épültek ezek az érdekes megoldású pavilonok. Már megnyílt a sport- és ajándékbolt, s őszre tervezik a zöldség-, divatáru- és a vadhús- (Miskolcon az egyetlen ilyen jellegű) bolt megnyitását. A sok — helyenként nem a legjobb ízlésre valló — bódé helyére ajánljuk hasonló, ötletes megoldású magánboltok építését. (Szabados György felvétele) „Bár a levélben említett füstszűrös Symphonia cigarettáról nem derül ki, hogy a mi termékünk lett volna, a Sophiane pedig egyértelműen a Pécsi Dohánygyár terméke, úgy érzem, hogy a társ-dohánygyárak nevében is tájékoztathatom önöket a következőkről. A négy dohánygyár naponta körülbelül 100 tonna dohányanyagot dolgoz fel, az előállított cigaretta mennyisége több mint 100 millió. A feldolgozás során semmi olyan anyagot nem használunk fel, ami a cigaretták robbanásszerű égését előidézné. Ennek ellenkezőjével viszont sajnos elég gyakran találkozunk — esetenként az átlagosnál rosszabb égőképességű fermentált dohányt vagy cigarettapapírt vagyunk kénytelenek felhasználni. Vállalatunk minőségellenőrző osztálya naponta ellenőrzi a legyártott késztermék-tételeket, az érvényes szabványok szerint. Sem az égőképesség-vizsgálatnál, sem az érzékszervi (degusztációs) vizsgálatnál az ön által észlelt jelenséggel nem találkoztunk. Észervételét köszönjük, egyben kérjük, hogy az említett vagy más minőségi probléma észlelése esetén szíveskedjen címünkre vagy az illetékes dohánygyár címére a hibás terméket megküldeni. (A választ a rovatunkban megjelent olvasói észrevételre kaptuk Szabó Leventétől, a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár termelési osztályvezetőjétől.) „Alaptevékenységünkön kívül, szolgáltatási tevékenységünkhöz kapcsolódóan, a lakosság és közületek jobb ellátása érdekében foglalkozunk a különböző hulladéktároló és -szállító edények értékesítésével is. A cikkben jelzett kukaedények beszerzése vállalatiunknak is több éve komoly gondot jelent. A nagykereskedelmi vállalatok a megrendeléseinket csak részben, vagy egyáltalán nem elégítik ki. Ehhez társul még az a gondunk is, hogy nagyobb mennyiségű edényt raktárkapacitás hiányában, valamint korlátozott anyagi lehetőségeink miatt nem tárolhatunk. Az év folyamán beszerzett kukaedények értékesítését azokon a területeken kezdtük meg, ahol a pormentes szemétszállítás beindítását tervezzük. Ezekre a területekre előzetes értesítés után az edényeket kiszállítjuk, és a helyszínen értékesítjük. A miskolci Centrum Áruház és az Unió Áfész vezetőivel folytatott megbeszélés alapján reményünk van rá, hogy kishatármenti forgalomban bizonyos mennyiségű kukát beszereznek részünkre.” (A választ a Lehet-e kukát kapni? címmel megjelent olvasói levélre kaptuk Farkas Györgytől, a Miskolci Köztisztasági Vállalat igazgatójától.) Ifj. Stefáni Lászlóné (Miskolc, Kalapács u. 12.): Az üdítő italokról irt versén jót derültünk. Közölni sajnos nem , tudjuk. Azért hadd idézzünk néhány sort a sokféle üdítőt felsoroló verséből: „Elég, elégis kiáltanék, de mint a tenger / az üditők árja engem szinte elnyel. / Szomjas voltam, az igaz, de azért ennyire mégsem! / Szabadna tán egy pohár tiszta VIZET kérnem?!)” P. Sándor (Miskolc): A mi címünket nagyon pontosan leírták, az önökét viszont nem .. . Kérjük, közöljék azt is, sőt, akkor lenne igazán szép, ha több lakó is aláírná a levelet. Nyolc családnak egy kukája A Gizella u. 11. szám alatti házban nyolc család, mintegy negyven ember él, köztük tizenhat kisgyerek. Sajnos, házunknak mindössze egyetlen kukája van, amiben nem fér el a szemét. Így annak egy része az udvarra kerül. Kértük már illetékes helyen, hadd kaphassunk egy szemétgyűjtő konténert, abban elférne a ház összes szemete. Sajnos, eddig nem sikerült hozzájutni. A ház lakói nevében kérünk segítséget az illetékesektől, hogy higiénikus körülmények között tárolhassuk a szemetet. (hét aláírás) Miskolc, Gizella u. 11. Későn érkezett a Füles Sok miskolci kedvenc lapja a Füles. Elsősorban a keresztrejtvényfejtőké. Sajnos, az utóbbi időben gyakorta késve érkezik a lap városunkba. Ez gondot okoz a megfejtések beküldésekor. Hasonlóképpen bosszankodunk sokszor az Útitárs miatt is. Az újságárusok a megmondhatói, milyen gyakran kell azt válaszolniuk a rejtvényekkel teli újságok iránt érdeklődőknek: sajnos, nincs, még nem érkezett meg. Igaz viszont az is, hogy esetenként viszont annyit kapnak, amit el sem tudnak adni. Nincs valami probléma az elosztás körül? Érdemes lenne utánanézniük az illetékeseknek, hiszen sok miskolci keresztrejtvényfejtőről van szó. I. Laura Miskolc KI JOGOSULT ROKKANTSÁGI NYUGDÍJRA? A rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki rokkant, a törvényben előírt szolgálati időt megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanása előtti kereseténél. A törvény szerint rokkant az, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható. Ebben a kérdésben az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának a véleménye az irányadó. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság másik előfeltételét képező szolgálati időt illetően a követelmény az igénylő kora és munkaköre szerint eltérő. Az utóbbinak akkor van jelentősége, ha a nyugdíjigénylő korkedvezményre jogosító munkakörben vagy abban is dolgozott. A korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál ugyanis a követelmény kisebb. Ezek figyelembevételével a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő a következő: 22 éves életkor betöltése előtt 2 év; 22—24 éves életkorban, 4 év, korkedvezményes munkakörben 3 év; éves életkorban 6 év; korkedvezményes munkakörben 4 év; 35-34 éves életkorban 8 év; korkedvezményes munkakörben 6 év; 35 éves életkor betöltése után 10 év, korkedvezményes munkakörben 8 év. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt az elmondottak szerint, tehát nemcsak az életkor befolyásolja, hanem az is, hogy a dolgozó milyen körülmények között végzi a munkáját. A különösen nehéz vagy egészségre ártalmas körülmények között végzett munkát a jogszabály külön értékeli, ezért a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozók kevesebb szolgálati idő alapján is jogosultak nyugdjra, mint az egyéb munkakörben dolgozók. A fiatal korban megrokkantak érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy 2 évnél kevesebb szolgálati idő alapján is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki iskolai tanulmányainak megszűnését követően 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és 22 éves kora előtt megrokkant. Abból a szempontból egyébként, hogy az igénylő a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte-e, nem az igény bejelentésekor, hanem a megrokkanás időpontjában betöltött életkor a mérvadó. Annak vizsgálatakor pedig, hogy az igénylő a megrokkanás idején betöltött életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik-e, a megrokkanást követően szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni. A megrokkanás időpontjához fűződő ezen kezdvezményes szabály csak annál nem alkalmazható, aki szolgálati idejének a kezdetétől, gyakorlatilag az első munkába lépést megelőző időtől rokkant. Ebben az esetben ugyanis nem a megrokkanáskori, hanem mindig az igénybejelentés időpontjában betöltött életkorra előírt szolgálati idő alapján lehet csak a jogosultságot elismerni. Egy másik indokolt kedvezmény szerint az a dolgozó, aki az alacsonyabb korcsoportban a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében 30 napnál hosszabb megszakítás nincs, megrokkanása esetén nyugdíjra akkor is jogosult, ha az életkorának megfelelő korcsoportban megkívánt szolgálati időt még nem szerezte meg. Ilyen esetben tehát a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időn az alacsonyabb korcsoportra előírt szolgálati időt kell érteni. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénylő korkedvezményes munkakörben is dolgozott, de az erre előírt szolgálati időt nem szerezte meg, nyugdíjra jogosultságát az általános követelmények alapján kell elbírálni. Ilyen esetben azonban a korkedvezményes munkakörben eltöltött minden év egy és egynegyed évnek számít.