Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-04 / 3. szám
..Csak a pipa, mnto egy pohár bor..." + Jól szelet a pipa ...iszerák István felvételei) Az ellenőrzés váratlan Leltár-járvány A két ünnep között nemegyszer tapasztaltuk, hogy néhány üzlet leltározás miatt zárva volt. Előfordult ez karácsony előtt is, s az ilyesmi különösen bosszantja a vásárlót. Stefán Mihálytól, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Borsod megyei vezetőjétől kérdeztük: milyen szabályok vonatkoznak a leltározásra? — A vállalatok egy évre előre elkészítik a leltározási ütemtervet. Sok szempontot kell figyelembe venniük. A legfontosabb: kerülni a forgalmasabb vásárlási időszakokat. Előfordulhatnak váratlan esetek is: hosszabb időre megbetegszik vagy szabadságra megy az üzletvezető, s a helyére új kerül, ilyenkor elkerülhetetlen a leltározás. Az ellenőrzés mindig váratlan, ezért a vállatókat nem tudják idejé>q j„ értesíteni róla. A bejágjon, különösen szaküzlettél, fel kell tüntetni a legközelebb található hasonló jellegű bolt címét. Ha egy-egy településen mindössze fitt hasonló árut kínáló szakiész van, ügyelni kell arra, hogy ne egyszerre leltározzanak. Ahol az ünnepek előtt leltároztak, ott bizonyára váatlan eset történt, hiszen a vállalatoknak éppen az az érdekük, hogy a forgalmasabb időszakban a vásárlók érdekeit szolgálják. Hozzánk egyébként az utóbbi években nem érkezett panasz a leltározás időpontjával kapcsolatban. A legtöbbet az élelmiszerüzletekbe járunk. Kíváncsiak voltunk, hogyan oldják meg ott a leltározást. Ambriskó Dezső, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője: — Figyelembe vesszük a vásárlói szokásokat, ezért lehetőleg kerüljük a csúcsforgalmi időszakokat. Többnyire januárban leltározunk, s ezt igyekszünk hétfőtől csütörtökig lebonyolítani, mert pénteken és szombaton sokan megfordulnak az üzletekben. Legalább egy évben egyszer ellenőrizni kell, de előfordulhat, hogy többször is, például a boltvezető és helyettese cseréjekor, vagy betörés után. A legtöbbször egy nap alatt befejezik a leltározást, de a nagyobb üzletekben tovább is tarthat. Úgy érzem, a vevők megértik ezt. Hozzátenném azonban, hogy ilyenkor a közeli boltokat jobban ellátjuk áruval. T. L. f olcsó mulatság, Nemmis a MtíMm Nem egy ember számára az italozás a kijózanító állomáson végződik. Különösen fizetéskor, amikor van miből költeni, és sajnos néhányan pár óra alatt elisszák a havi bérük jó részét. — Keserű az ébredés a kijózanítóban — mondja dr. Kadacsay Ferenc, a detoxikáló főorvosa. Szilveszterkor csupán három alkoholos beteget hoztak be, de karácsony előtt, főleg a fizetés napján telt ház volt. Nem olcsó mulatság a kvártély, minimum 500 forintot kell fizetni a „szállásért”. Ennél nagyobb is lehet az összeg, attól függ, kit milyen távolságról szállított be a rendőrség. Az injekció után kiadós alvás következik, és reggelre már kijózanodva mehetnek haza. A legnagyobb forgalmunk általában este van. Többnyire férfiak a „vendégeink”, elsősorban a 35— 45 év közötti korosztály, de az utóbbi években egyre több a fiatalkorú. Vannak visszajárók, néhányan évente négyszer-ötször is megfordulnak itt. Nők is kikötnek nálunk! igaz, ők inkább alkalmi ivók, nem úgy, mint a férfiak... A legszomorúbb, hogy míg bent tartózkodnak, senkinek sem hiányoznak — ugyanis nem érdeklődnek irántuk ... T. L. Próbaüzem a szennyvíztisztítóban A hét végén megkezdődik a próbaüzem a Sajó-parton a miskolci szennyvíztisztító műben. A rendszert előbb tiszta vízzel próbálják ki, majd fokozatosan engedik be a szennyvizet. Naponta mintegy 70 ezer köbméter szennyvíz tisztul meg mechanikailag. Jövőre a mű kapacitását a duplájára növelik. I A csordakorpasz — Piac, vásár, búcsú — így sorolja a most 63. évébe lépő Varga József tólápai csordás — nem lehet meg nélkülem. Különösen a havas hónapokban, amikor a tehenek az istállóban kérődzenek, így tanultam apámtól, aki Disznóshorváton — most Izsófalva — volt pásztor. Mert én még abban a cselédfaluban születtem, tizenhétben, húsvét előtt... Cifra bőrtarisznyáját Balatonban csinálták — így mondja —, ötszáz forint pénzt fizetett érte. Acélfejű fokosát a farkaslyuki bányakovácstól kapta, amikor a nagy háború után ott dolgozott. Sátán lakott akkor „legényül”, csak később vett asszonyt maga mellé. Most miatta jött a városi patikába, mert betegeskedik. Ahogy mondja, „székkel megy a sparhelthez is”. Míg beszélgetünk, pipát húz elő a lajbi belső zsebéből. „Szőlőtőkéből faragtam” — mutatja büszkén. Komótosan megtörni a cifra bőrzacskóból 2,90-es Magyar dohánnyal, miközben arról filozofál, hogy a pipa munkaigényes jószág. Aztán gázöngyújtóval vesz tüzet. Int a komájának és elindulnak a borkóstoló felé. Hirtelen visszafordul, az alacsony ember magasra emeli tornyos kucsmáját, s kissé rekedt hangján csendesen elmondja a dalt: „Deres már a határ ...” O. J. Megmarad, átépül, bontják Véget vetettek a butikok, pavilonok építésében uralkodó zűrzavarnak Miskolcon. A múlt év augusztusában megtiltották az újabb házikók építését, decemberben pedig rákerült a jóváhagyó pecsét az új rendszabályok gyűjteményére. Igen ám, csakhogy mire megálljt mondtak, addigra a belváros 160 hektáros területén 57 magán- és állami pavilont hoztak tető alá. — Mi legyen a sorsuk? A szakemberek három kategóriába sorolták az 57 pavilont: a területek rekonstrukciója, átépítése során megszüntetendő, a megtartható, de fokozatosan átépítendő, és jelenlegi formájában meghagyható címkével látva el mindegyiket. ♦ A „LILA HÁZ" MELLETT Kezdjük ott, ahol a legkevésbé sikerült a környezetbe illeszteni a butikokat. A Gyöngy cukrászda előtt, és szemközt, a másik oldalon sorakozó pavilonokat a két utcasarok végleges beépítéséig lehet meghagyni a jelenlegi formában. Ha megépül az Ady Endre utca 18. számú ház déli tűzfalához csatlakozó épület, annak földszintjén üzlethelyiségek nyílnak, és oda áttelepülhetnek a kiskereskedők. A Széchenyi út—Szemere utca kereszteződését, a „villanyrendőrt” a városépítők a belváros szívéhez méltó, hangulatos korzóvá szeretnék formálni. Ehhez itt meg kell változnia mindennek: az ide települt pavilonokra szükség van, csak más formában, igényesebb külsővel. Hasonló döntés született a Tanácsház téri „lila ház” falához tapadó pavilonok sorsáról is: szebb házikók kellenek. Ide helyeznék a megyei tanács melletti trafikot és a Hunyadi utcai virágboltot is. A Centrum Áruház környékén jó néhány pavilon található elszórva. Ez a terület a belvárosi rekonstrukció egyik tömbje. + SZEBB KÖRNYEZETET! Ha sor kerül a tömbök átépítésére, eldől a pavilonok sorsa is. A Tanácsköztársaság városrészben, a Szemere és a Vörösmarty utca kereszteződésében levő virág- és bazárpavilont a megszüntetendő kategóriába sorolták. A Vándor Sándor utca és a Vörösmarty utca északi oldalán felépült butikokról építésük idején sok szó esett, mert nagyon közel kerültek a lakóház falához. A tanácsiak szerint a házikók maradhatnak, de kötelezni kell a tulajdonosokat a környezet gondozására, szebbé tételére. Megszüntetendőnek javasolták a Mátyás király utcai pavilonokat, de a megtartandó kategóriába került a vologdai fő gyalogút melletti zöldséges- és fagylaltospavilon. Visszatérve még a belvárosba : a Tanácsköztársaság városrészben a BÁÉV felvonulási területe mellett és a Szinva Áruház szomszédságában levő két Zöldért-pavilont is lebontásra ítélték. * KÁR LENNE A VERSENYÉRT ... Új pavilonok telepítésére is tettek javaslatot: összesen 31 építhető a tanulmányterv szerint a jövőben. De egy pavilon nemcsak építmény, négy fal és tető. Ezeket a kis üzleteket, büféket a kereslet élteti: ha nem lenne rájuk szükség, már rég lehúzhatták volna a redőnyt...’ Ezen azért érdemes meditálni, mert az új előírások szerint a kereskedelmi szakigazgatás határozza meg, és rangsorolja majd a funkciókat, azaz eldöntik, hogy kell-e valahova lángossütő, avagy sem. Ha egy hiányszakma művelője — például egy suszter — fut versenyt a pavilonért a sokadik divatárussal, kell a megkülönböztetés. De igen nagy kár lenne, ha épp a kisvállalkozások lételemét, a versenyt szüntetné meg a korlátozás. Ugyanis arról, hogy hány pecsenyésre van igény valahol, aligha lehet íróasztal mellől dönteni. Majd a piac, a vevők ítéletet mondanak. Emlékezzünk csak, hányszor változott a garázsból bolttá lett lakótelepi kis üzletek felett a cégtábla, amíg sikerült eltalálni, mi kell ott a vevőknek. (kiss) >jó A „villanyrendőr” környékének át kell alakulnia, s meg kell változniuk a pavilonoknak is. Az ide települt szolgáltatásokra, árusítóhelyekre nagy szükség van, csak a jelenleginél jóval hangulatosabb, esztétikusabb formában. társaságok, gépjárművek Adózási változások Január elsejével módosultak a társasági adózás szabályai, és emelkedtek a magánszemélyek által fizetendő gépjármű-adótételek. A vállalati jövedelemszabályozás mértékrendszerének változásaival párhuzamosan a belföldi társaságok meghatározott körének — az önálló és a vállalati gazdasági munkaközösségek, az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok és egyes polgári jogi társaságok — adóterhe növekedett. 1985-től a véség után fizetendő társasági adó 3-ról 6 százalékra emelkedett. Ennél nagyobb mértékben, 12 százalékra nő azoknak a kisvállalkozásoknak adója, amelyeknél az egy főre eső évi nyereség meghaladja a 200 ezer forintot. Egyúttal egyértelműbbé, áttekinthetőbbé váltak a társasági adózásra vonatkozó előírások. Január 1-től a magánszemélyek által fizetendő gépjármű adótételei emelkedtek. A dízel, illetve az 1500 köbcentiméter feletti hengerűrtartalmú, benzinüzemű személygépkocsik adója átlagosan 25 százalékkal, a tehergépjárművek, pótkocsik és utánfutók adója pedig átlagosan 30 százalékkal emelkedett. Mi lesz a rossz taxaméterekke Január 1-től kötelező a tarifaóra a magántaxikban. Városunkban valamennyi taxis idejében eleget tett a rendeletnek. De ahány gyár, szövetkezet, annyiféle óra található a kocsikban. Valamennyit a beszerelés előtt hitelesíteni kell. Mindezzel nem is lenne probléma: nagyobb gond az, hogy időnként elromlanak. A legtöbb taxiórakészítő üzem megfeledkezett a szervizszolgáltatásról, a készülékek javításáról, s garanciaidőben cserekészülék adásáról, így aztán most is több olyan magántaxis található Miskolcon, akinek rossz a taxiórája, s emiatt hetekig nem vehet részt a forgalomban. Egy olyan városban, ahol a magántaxisok száma már megközelíti a háromszázat, érdemes lenne valamelyik taxiórát gyártó cégnek helyi kirendeltséget létesíteni. Itt gondoskodhatnának az órák gyors javításáról, s a karbantartás idejére hitelesített taxiórákat adnának ügyfeleiknek. Remélhetőleg valamelyik cég mielőbb felismeri az ebben rejlő üzleti lehetőséget! Sz. I. Mikor lesz a nyári időszámítás? Az 1985. évi nyári időszámítás bevezetéséről szóló együttes rendeletében az ipari és a közlekedési miniszter előírta: március 31. napjától szeptember 29. napjáig terjedő időszakra kell bevezetni a nyári időszámítást. Ennek életbe lépésekor, március 31 napján 2 órakor az órákat 3 órára előre kell igazítani, megszűnésekor, Lilát szeptember 29 napján 3 órakor pedig az órákat ? órára kell visszaigazítani. A nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésnek időpontjában munkát végző — nem havi béres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számolják el.