Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-01 / 27. szám

Mikorra készül el a műjégpálya? Szerdai számunkban fog­lalkoztunk a műjégpálya épí­tésével. Egyik olvasónk jog­gal tette fel a kérdést: nem cs­úsz tattuk-e egy évvel ké­sőbbre a pálya átadását, mint ahogy azt az építést irányító operatív bizottság tervezi? Korábban ugyanis azt olvas­ta lapunkban, hogy 1986 őszén — a koriszezon kezde­tekor — már birtokukba ve­hetik a második számú pá­lyát is a téli sport kedvelői. Így igaz. Tehát: 1985 őszére elkészül ugyan a második számú pálya, de akkor még csak természetes jégként használható — ha az időjá­rás megengedi. Magyarán szólva: felöntik a betontek­nőt vízzel, ami megfagy, ha megfagy. A következő tava­szon látnak hozzá a veze­tékrendszer kiépítéséhez, az­az a második pálya mint műjégpálya 1986 őszétől „üzemel”. Módosítják az egészségügyi törvényt Megyei vizsgálatok kezdődnek (Folytatás az 1. oldalról) A csecsemőhalálozás és a munkaképes korú lakosság elhalálozási aránya még mindig magas, és megyén­ként nagy eltéréseket mutat. Ezért az egészségtiszti kor­mányzat külön-külön vizs­gálat tárgyává akarja tenni — mert az okok csak rész­ben ismertek —, mi a nagy szélsőségek oka. Ha a szű­rés, az ellátás, a gondozás hiányosságaira derül fény, azt minél előbb fel kell szá­molni — erről is szólt az egészségügyi miniszter a bu­dapesti sajtótájékoztatón. Ami már ígéretes a kö­vetkező ötéves terv idejére: az újabb regionális közpon­tok életbe lépésével megkét­szerezhető a szívműtétek száma, s rövidül a várako­zási idő. Egyre inkább elő­­térbe kerülnek a koronária­­műtétek, amelyek nagymér­tékben csökkenthetik az in­farktusos halálozást. A mos­tani 2500-ról ötezerre növel­hető az úgynevezett rekonst­rukciós érműtétek száma is. Jó ütemben halad a művese­­program, s szép eredményei vannak a nyíregyházi kísér­letnek, melynek eredménye­ként sok beteg otthonában végezheti el a kezelést. Az egészségügy további munkájának javításában nagy szerepet szánnak az új szervezeti intézkedéseknek, a hatékonyabb munka számon­ kérésének. Megvizsgálják, hogy szükséges-e a jelenlegi ütemben folytatni az orvos­képzést. Kritika tárgyát ké­pezi mindkét fél — a tanu­lók és az őket fogadók — részéről is a szakdolgozók mostani oktatási rendszere, amelyen változtatni kell. Szólt a miniszter arról is, hogy a második félévben várható az egészségügyi tör­vény módosítása; ez ma még tisztázatlan kérdéseket fo­galmaz meg egyértelműen. Buszok, sűrűbben fsz avasi közlekedés változásai A Miskolci Közlekedési Vállalat február elsejétől vál­toztatott az avasi tömeg­­közlekedésen. A 35-ös bu­szok­­ munkanapokon, csúcs­­időszakban sűrűbben járnak, s­,a­ kilátói végállomástól in­dított 31-esnek a 3 óra 50- kor induló kocsija minden­nap 5 perccel korábban kez­di útját. Szilágyi Istvántól, az MKV forgalmi főosztályvezetőjétől érdeklődtünk a változások okáról: — A lakótelep III. építé­si ütemében egyre többen költöznek be új lakásukba, így innen több utazóra szá­míthatunk. A menetrend be­vezetésekor, tavaly június elsején még nem lett volna célszerű nagyobb kapacitást tervezni az avasi tömegköz­­lekedésben, ám mostanra a módosítás már időszerűvé vált. A 35-ös járat gyors for­dulót biztosít a lakótelep és a­­ belváros között, de külö­nben a délutáni csúcsidő­szakban igen zsúfolt volt. Újabb buszok beállításával megpróbáljuk a délutáni tu­multust csökkenteni. A 31-es esetében a lakosság kérésére 5 perccel korábban indítjuk a hajnali második fordulót. Így sokan időben elérnek majd a Tiszai pályaudvarra, vagy munkahelyükre. — Június 1-ig lesz-e újabb módosítás? — Az új menetrend beve­­zetéséig már nem tervezünk változtatást. Ehhez nem is volna sem autóbuszunk, sem gépkocsivezetőnk. Június 1- től viszont a 31-es járatán újabb kocsit szeretnénk be­állítani, a 32-est pedig az avasi kilátótól indítjuk, s a II. ütem érintésével, az ere­detileg tervezett útvonalon fog közlekedni. Szeretnénk, ha a 36-os idén végre már a Hidegh soron keresztül juthatna el a végállomásá­ra. Ez az útvonal a jelenle­ginél rövidebb, így a felsza­badult járművek másutt tudnák enyhíteni a zsúfolt­ságot. B. A. ije A közelmúltban adták át — egy beruházás részeként — a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében a kocsimosó csar­nokot, melynek kezelőpultját ábrázolja képünk. Ebben a 27 méter hosszú csarnokban a MÁV leghosszabb tehervagon­jait tudják fémtisztára mosni a 25 atmoszféra nyomású víz­zel, s így a kocsireparálók dolgát nagyban megkönnyítik. Korábban ugyanis a vagonokat úgy javították, hogy ben­nük megtalálható volt az előző szállítmány maradéka. Ez pedig gyakran károsította az egészséget... (Balogh fele.) A kereskedelmi kamara a kohászatban A Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarorszá­gi Bizottsága dr. Énekes Sán­dor elnökletével elnökségi ülést tartott tegnap a Lenin Kohászati Művekben. Az ülésen részt vett és előadást tartott Beck Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnöke, külgazdasági tevé­kenységünk tapasztalatairól szólt. Részletesen beszélt az Egyesült Államok és Ma­gyarország kereskedelmi kap­csolatainak jellemzőiről. Az ülést megelőzően Beck Ta­más tárgyalást folytatott az LKM-ben Drótos László ve­zérigazgatóval, a kohászat helyzetét érintő kérdésekről. Nívódíjat kaptak Nívódíjakat adtak át a Népművelési Intézetben. A diósgyőri Vasas Művelődési Központ két csoportja is ré­szesült az elismerésben: a Szinvavölgyi Vasas Néptánc­együttes — művészeti veze­tőjük Jóna István — és a Vasas Fúvószenekar — kar­mesterük Ujj Viktor Géza — kapta meg a Népművelési Intézet nívódíját. Hőségben, fü­stben a gyakorlótáróban Bányamentő-újoncok próbá­ja Szürke munkaruhában, fe­kete gumicsizmában, sárga színű védősisakkal sorakozik a raj a piros-fekete, meg­különböztetett jelzéssel ellá­tott riadókocsinál. A Ka­zincbarcikán levő központi bányamentő állomástól alig néhány kilométeres út vezet Herbolyára, ahol jól felsze­relt gyakorlótáróban sajátít­ja el a feladatokat 21 újonc bányamentő. A kéthetes el­méleti képzés után egy hétig itt gyakorlatoznak. Rajz Mátyás bányamér­nök, az állomás vezetője el­mondotta , s személyesen is meggyőződhettünk róla —, hogy igazi bányabeli körül­ményeket teremtettek a tá­róban. A gázolajjal működő motoros kályha, a Sirokkó, 30 Celsius-fokos hőt sugároz. A borsodi szénmedencében — sajnos — gyakori a bánya­tűz, ezért az ellene való vé­dekezést elsőrendű feladat­nak tekintik. A hő mellett a tárót valódi füsttel telí­tik, szennyezik. A párásító berendezéssel magas pára­­tartalmat is fejlesztenek. Az NDK gyártmányú, Medi men­tőkészülék négy órán át nyújt védelmet, súlya 14,5 kilogramm. Ezt a hátukra csatolva viselik, tömlője csutorában végződik, ezt erő­sítik a bányamentők a szá­jukba. A védősisakon van az elektromos fejlámpa, s a derékszíjra erősítik a csak­nem egy kilogramm súlyú akkumulátort. Talán ebből is kitűnik, hogy nem kön­­­nyű még a közlekedés sem a táróban kialakított ácso­­latok között, a szűk járato­kon, létrákon. A bánya­mentő azonban nemcsak közlekedik, hanem dolgozik is. Tűz esetén gátat, falat épít, levegőztető csöveket hord és szerel, menti az ér­­tékes berendezéseket, s ha kell, az emberi életeket is ... Szigorúan önkéntes jelent­kezés után kerül sor a még szigorúbb orvosi vizs­gálatokra. Csak ezt köve­tően kezdődhet meg a ki­képzés. A bányamentők szakemberek: vájárok, la­katosok, műszerészek, kő­művesek, hegesztők. Az új bányamentők tíztagú rajában együtt gyakorolt Szeles-aknáról Pólfi Tibor, Pálfi János és Pál Emil vá­jár. Ormosbányáról Szálk­ai Ferenc vájár és Mészáros György föld alatti műsze­rész, Putnokról Petrák Sán­dor föld alatti kőműves, Al­­berttelepről Hargittai Zol­tán vájár, Tóth Tibor föld alatti hegesztő, Lyukóbá­­nyáról Szász Béla és U­rbán Zoltán föld alatti lakatos. Az úgynevezett szoktató gya­korlat nem könnyű a hő­ségben és a füstben. Teljes felszerelésben létrát mász­nak, szűk helyen kúsznak. Emellett a súlyozó berende­zéssel mérhető erőgyakorla­tokat hajtanak végre. Ezek az egészséges fiatal­emberek életük egyharmadát a föld alatt töltik. Egy sincs közülük, aki ne emlékezne keserűen valamelyik bá­nyászcimbora balesetére. Azt szokták mondani, a bányá­­ban egy ember nem ember. Egymásra utalva és vigyáz­va dolgoznak. Bányamentő­nek lenni nem jár előnyök­kel. Csak munkával, tanu­lással, felelősséggel... Oravec János (Tamás István felvételei) * Ez a kályha 30 fokos hőséget áraszt Jlc A szűk járatban nehéz az előrejutás ifjúgárdistáknak! Honvédelmi A Miskolc városi Ifjú Gár­da-parancsnokság a 13. váro­si IG-szemle előkészítéseként mozgósítási parancsot hirdet meg a munkásőr-szakalegy­­ségek számára. Az időpont: 1985. február­­ 1., szombat 10 kirándulás óra. Helye: Szentlélek, Barát­ság-kert, ÉMV-üdülő. Kérik a szakalegységhez tartozó ál­lomány tagjait, hogy a jelzett időpontban a kijelölt helyszí­nen jelenjenek meg. P ígérik a videót Színes tévét is kölcsönöznek A televízió betűreklámjá­ban hirdetik, hogy Budapes­ten az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat el­kezdte a VHS-rendszerű képmagnók k"’"»önzését, Miskolcon is lesz ilyen szol­gáltatás? Kiss Lászlóné, az X miskolci boltjának vezetőhe­lyettese: — Egyelőre még csak ígé­retet kaptunk a budapesti központunktól, így nem ál­líthatom biztosra, hogy mi is kölcsönözhetünk képmagnó­kat. Viszont számos újdon­ságot ajánlhatunk az érdek­lődőknek. A napokban pél­dául Orion gyártmányú kis­­képernyős, színes Kolibri tí­pusú televíziók érkeztek. Ezek kölcsönzéséhez még nem láttunk hozzá, várjuk ugyan­is az árjegyzéket. A tévé dí­ja egy hónapra valószínűleg 600 forint lesz, s talán már a jövő héten vihetik is az érdeklődők. Amit máris köl­­csönzünk: a zárt tetejű Pan­ni babakocsit. F*1 évre 900 forintba kerül, s nagy az ér­deklődés iránta, mivel hos­­­szú ideig hiánycikk volt Kaptunk elektromos festék­szórót is, ennek 24 órára 40 forint a díja. Szintén sokáig hiányzott pultjainkról a kvarclámpa. Most ebből is érkeztek újak, kölcsönzési díjuk egy hónapra 110 fo­rint

Next