Déli Hírlap, 1985. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1985-03-15 / 63. szám
Ketyeg már a színházi toronyban is Pontosan • rár az óratelepítés A korábbi években gyakori panasz volt, hogy kevés az utcai óra városunkban. Végül is 1983-ban egyszerre négy köztéri órát szereltek fel. A városgondnokság a TSZKER-től rendelte meg ezeket az időmérő szerkezeteket az Ady-hídhoz, az avasi Platán étterem elé, a villanyrendőr-sarokra, valamint a Diófa étteremhez. Kertész Béla, a városgondnokság üzemeltetési osztályvezetője elmondotta, hogy az Ady-hídi volt a legolcsóbb; a kétlapos, csehszlovák gyártmányú kronométer mindössze 30 ezer forintba került. A villanyrendőri négylapos óráért, amely egyébként most sem működik, ezért leszerelték, 40 ezer forintot fizettek. Valószínű, hogy ezt most külsőleg is átalakítják; a fém számlapot üvegre cserélik ki, hogy a sötétben megvilágíthassák. A legdrágább köztéri óra a Diófa étterem mellett található, több mint 60 ezer forintot adtak ki érte. "Ifj. Pátria-ház digitális falióráját a Medicor kollektívája trásadalmi munkában készítette, és ami dicséretes, kezdettől gondosan karbantartják. A Szinva ABC előtti órát a MECHVILL műszerészei szerelték össze, felajánlásként a városnak. Sajnos, ez a szerkezet kevésbé jól sikerült, az óra pontatlan, ezért sürgős felújításra szorul. Valószínű, hogy Kavrán Ferenc Győri kapui elektroműszerész kisiparos javítja majd meg. Egyébként a kisiparos felajánlotta, hogy készít a városnak egy másik köztéri órát, társadalmi munkában. Ismét működik az avasi harangtorony, valamint a színház toronyórája. A két esztendővel ezelőtti versenytárgyaláson mindkét munkát Kacsándy Miklós, az ÉMÁSZ dolgozója, másodállású kisiparos nyerte el. Mindössze 50 ezer forintért újította fel a két óra öreg szerkezetét, amelyért más szövetkezetek, kisvállalatok 200—300 ezer forintot kértek volna. Kacsándy Miklós havi 800 forintért karbantartja, ápolja is őket. A TSZKER sajnos felszámolta az óragyártó ágazatát, így aztán a korábban felszerelt szerkezetek garanciális javítására nem mindig találnak vállalkozót. Valószínű, hogy ezeknek a karbantartására is valamelyik vállalkozó kedvű miskolci iparost kérik fel. A jövőben újabb órákkal gazdagodik a város. Többek között helyreállítják a tapolcai autóbusz-végállomás négynapos óráját. Az ÉSZAKTERV elképzelései alapján állványos időmérő díszíti majd a népkerti sportcsarnok előtti teret. A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói pedig a Búza téri autóbuszvégállomás irányítótornyának a tetejére akarnak időmérőt felszerelni. (szántó) jó Áramkimaradás esetén akkumulátorról üzemel az avasi harangtorony óraszerkezete a szépen felújított MÁV-igazgatóság épületének dísze a képünkön látható óra Készül az új borsodi telefonköny Előreláthatólag még ebben az esztendőben megjelentetik az új, Borsod megyei telefonkönyvet. Ezért a Posta értesítette a vidéki telefontulajdonosokat, hogy amennyiben a jelenleg érvényben lévő telefonkönyvben szereplő adatok megváltoztak, ezt március végéig közöljék a telefonszámlát kiküldő postahivatallal. Miskolcon a Grombay együttes Ismét Magyarországra látogat a világhírű Goombdy Dance Band. A budapesti koncerten kívül a vidéki közönség is megismerheti Aliciát, Dorothyt, Olivért és Rolandot. Március 30-án, szombaton este 8 órakor Miskolcra is ellátogat a négy zenész, és nem kétséges, hogy megtelnek a városi sportcsarnok lelátói. Másnap Debrecenben, április 2-án pedig Pécsett szórakoztatják a közönséget. Salamoni döntés született 99 lejtős” lapos tető Országosan krónikus épületbetegséggé lett a — szakkifejezéssel élve — lejtésmentes, vagyis lapos tetejű házak beázása. Eddigi becslések szerint milliárdokat költöttünk toldozásra, javításra, s a tetőszerkezetek ismételt szigetelésére. E tetőköltségeket még tetézték, illetve tetézik a perköltségek, hiszen a beázástól szenvedők rendszerint a bíróságon keresik az igazukat. A megyei gazdasági bíróság a hibák okait, s a hibák okozóit deríti fel. Szinte tudományos igényű oknyomozást kíván, hogy megállapítsák: milyen arányban vétkes a tervező, a kivitelező és a felhasznált anyagokat gyártó válalatok. A szakértők például héjakra szedve, majd együttes viselkedésük alapján vizsgálták a Mátyás király utcai bölcsőde és iskola, az avasi húsztantermes, 3. sz. iskola és a Kiss tábornok utca 4—6. szám alatti szolgáltatóház tetőszerkezetének anyagait. AZ ÓRA MINDIG ÚJBÓL INDULT... Dr. Vilusz Lászlóné, a gazdasági bíróság elnöke szerint e vizsgálatok rendkívüli feladatok elé állították az ügybe bevont szakértőket. Mert nemcsak a tervezés, a kivitelezés minőségéről kellett véleményt mondani, hanem a felhasznált anyagok kémiai és fizikai viselkedéséről is. A ragasztó-, a víz- és hőszigetelő anyagokat nem találták hibásnak, ezek jól tűrték a kiképzést fagyban és hőségben. Mulasztásokat fedeztek fel viszont a tervezésben és a kivitelezésben. Valamennyi intézményt, illetve a szolgáltatóházat 1977-ben adták át rendeltetésének. Az azóta eltelt idő elegendő is lenne a garanciális kötelmek elévülésére, ám a megújuló panaszok miatt az „óra mindig újból indult”. Szerencsére ilyen helyzetben jogpolitikai irányelveink méltányosak, hiszen senki sem kérte a rossz tetőt a feje fölé. Annak kell tehát a hibát véglegesen megszüntetnie, akinek a mulasztás a számlájára írható. FIZET A TERVEZŐ ÉS AZ ÉPÍTŐ IS A bírósági döntés első fokon jogerőre emelkedett az iskolák és a bölcsőde beázása miatt indított perekben. Eszerint a Mátyás király utcai iskola esetében a költségek 20 százalékát, a bölcsőde és a Középszer utcai iskola tetőszerkezetének javításánál az összeg 5 százalékát kell az Észak-magyarországi Tervező Vállalatnak megfizetnie. Az összes többi költség a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatot terheli. A Legfelsőbb Bíróság döntött viszont a Kiss tábornok utcai szolgáltatóház ügyében, mert ott évekig ázott az áru is, ezért külön kártérítést követeltek. Ebben az esetben nem tudták egyértelműen megállapítani a felelősséget, ezért a tervezőnek és a kivitelezőnek fele-fele arányban kell megosztoznia a javítási és a kártérítési összegen. KIHÚZTAK A LISTÁRÓL Miután igencsak elszaporodtak a lejtésmentes, azaz a lapos tetejű épületek — hiszen az ajánlott tervek listáján szerepelt ez az építési mód, a beázások nyilván nem kerülnek le egyhamar a napirendről. Az illetékesek szerencsére már belátták: valami oknál fogva nem sikeredik nekünk ez a technológia (noha a szomszédos Ausztriában hasonló anyagok és eljárások alkalmazásával jól szuperálnak). Megszületett hát a salamoni döntés: az ajánlott tervek listájáról kihúzták a letésmentes megoldást. Azaz: a már jelenleg is hatályos szabvány csak olyan lapos tetőt enged meg, ami kellő lejtéssel készül ... O. E, üsztöndíj és adókedvezmény adható Kihalófélben levő szakmák Csökkent az országban a főállású kisiparosok száma. Miskolcon más a helyzet: míg 1980-ban 1879-en, tavaly már 2676-an rendelkeztek iparigazolvánnyal. Igaz, majdcsak a felük csupán mellékfoglalkozásként űzte az ipart. A gond itt inkább az, hogy egyes szakmák képviselői lassan kihalnak. Erről beszélgettünk Kertész Mártonnal, a KIOSZ miskolci titkárával és Kovács Istvánnal, a vezetőség elnökével. — Sokan váltják ki alapos megfontolás nélkül az ipart, ami a KIOSZ-nak is nagy teher — mondta Kertész Márton. — Négy év alatt 1778 új iparigazolványt adtunk ki, 1079-et viszont megszüntettünk. Kisiparosaink túlnyomó többsége becsületes dolgozó, de akadnak, akik a gyors meggazdagodás reményében kérnek iparengedélyt. Nem számolnak a nagy közteherrel, a beszerzési nehézségekkel és azzal, hogy az olcsó lakossági szolgáltatásból nehéz fényűzően megélni. Ezért kevés általában a szolgáltató kisiparosok száma. Rohamos a növekedés ezzel szemben a személy- és árufuvarozás területén. — Melyik szakmákban kritikus a helyzet? — Hatszáz lehetségesből körülbelül 150 szakma létezik még. A szabó, a villanyszerelő és a lakatos szakmán kívül szinte az összes többi veszélyben van. Kőművesek, cipészek, bádogosok vannak még ugyan, de kevesen. A kimondott hiányszakmáknak azonban már csak az utolsó mohikánjai léteznek. Ilyen a bognár, látszerész, kútásó, reszelővágó, szaruműves-fésűkészítő, fóliahegesztő, szerszámkészítő, vegytisztító, autóhűtő-javító, épületüvegező, késes, köszörűs, hangszerész. Nagyon kevés az ács, a kovács, a háztartásigép-javító, a cukrász, a stílbútorasztalos, a kárpitos, a cserépkályhás, a kalapos. Van olyan szakma — például a tolltisztító —, amihez képesítés sem kell, mégsem vállalják! — Hogyan próbálják biztosítani az utánpótlást? — Évek óta ajánlott, s lassan beváló gyakorlatunk, hogy társadalmi ösztöndíjat adunk a hiányszakmákat tanulóknak. Az őket oktató kisiparosok pedig adókedvezményben részesülnek. Mégis, eddig csak a cipész és a kádár szakmákban éltek ezzel a lehetőséggel. A KIOSZ-on belül tanfolyamok vagy egyéni felkészülés alapján is indítunk szakmunkásképzést, s az átképzéseket ugyancsak támogatjuk. K. A. G. Paprikavirág, petúnia Virágok a vasútállomásokra A MÁV nem keveset áldoz az állomások, vasúti munkahelyek csinosítására, díszítésére, a fásításra, a parkosításra, a kertápolásra. Mindebben döntő szerep jut a vasút kertészeteinek. Ezek Szombathelytől Nyíregyházáig behálózzák az országot. Összesen 327 ezer négyzetméteren termesztik a szabadföldi növényeket, emellett 27 ezer négyzetméternyi területen üveg alatt — üvegházban, termesztőágyakban — folyik a termelés. Május közepén kezdődik meg az egynyári növények kiültetése a kertekbe. Mintegy másfél millió palánta kerül földbe, köztük 300 ezer paprikavirág, 250 ezer petúnia, 160 ezer bársonyvirág, ugyanennyi begónia. A kétnyári virágokat — körülbelül egymillió árvácskát, nefelejcset, százszorszépet — már az ősszel földbe tették; ezeknek azonban több mint a fele elpusztult a nagy hidegben. A pótlásról most kell majd gondoskodni. Mindezeken túl 40—50 ezer (kevésbé gondos törődést kívánó) évelő növényt, íriszt, lángvirágot, a faiskolákban pedig 60 ezer díszcserjét, 3000 díszfát nevelnek a MÁV kertészei. Ezek a virágok, bokrok, fák másfél ezernél több vasúti munkahely, lakótelep, állomás kertjébe, parkjába kerülnek, gyönyörködtetve az utazókat, kellemesebbé téve a környezetet. Fontos a szerepük környezetvédelmi szempontból is, hiszen megkötik a port, a füstöt, csökkentik a zajt és oxigént termelnek. fájdalom nélkül... Tanfolyam, szülő anyáknak A peteéréstől a megtermékenyítésig; az egészséges terhesség élettana; terhes-életmód, terhes-higiénia; a szülés lefolyása; az újszülött gondozása — ilyen és ehhez hasonló előadások várják mindazokat, akik mától részt vesznek az Ady Endre Művelődési Ház által szervezett tanfolyamon. A gyermek élete nem a születéssel kezdődik, a kisbaba jelenlétét már hónapokkal előbb apró külső jelek elárulják. A terhes anyával való törődés igen fontos, hiszen a gyermekvárással jelentősen megváltoznak életkörülményei. A tanfolyam szervezői a tíz előadásból álló sorozattal segítséget kívánnak adni a kismamáknak. A résztvevők tanácsot kapnak a fájdalommentes szüléshez és a szülés utáni teendőkhöz. Az egészséges családról és a családtervezésről külön is szó lesz. A nyitó előadást ma délután 5 órakor tartják a művelődési házban, címe: A peteéréstől a megtermékenyítésig. Dr. Sándor Csaba szülész-nőgyógyász szakorvos diavetítéssel illusztrálja mondandóját. Ezt követően július közepéig kéthetenként találkoznak a szülő anyák, akik a jövő hónap végétől terhestornán is részt vesznek. Kurus Csabáné gyógytornász se-