Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-24 / 120. szám

Kedvezményt kapnak Nomád turisták Divatja van a kempinge­zésnek: a kényelmes hotel­szobák helyett sokan választ­ják a sátrat vagy a lakóko­csit. Hogy miért? — erről beszélgettünk Pallai Árpád­dal, a Magyar Camping és Caravanning Club elnöké­vel, amikor a héten Miskol­con járt. — Olcsóbb és romanti­kusabb ez a fajta nomád turizmus! A legtöbb család nem engedheti meg magá­nak, hogy szállodára költse a pénzét, amikor víkendez­­ni akar. Természetes, egy­szerű környezetben nemcsak egészségesebb, de talán han­gulatosabb is pihenni. Ép­pen ezért alakult meg húsz évvel ezelőtt a klub, hogy azokat gyűjtse össze, akik a szabad idejüket természet­közelben, kellemes körülmé­nyek között kívánják eltöl­teni. Jelenleg több ezer csa­lád a tagja, a legtöbben Komáromban és Baranyá­ban. Borsodban ötszáz csa­lád fizeti a tagsági díjat, ja­varészük miskolci. A klub­tagok hazánkban szinte egy nagy családot alkotnak. Egy­­egy kiránduláson, találko­zón emberi közösségek ala­kulnak ki, közösen főznek, szórakoznak felnőttek és gyerekek. A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát! — Hogyan kapcsolódhat­nak be a klubtagok a nem­zetközi kempingéletbe? — Aki 50 forint ellenében belép, és évente a családjá­ért 150 forint tagdíjat fizet, jelentős kedvezményeket él­vez a hazai kempingekben. A nemzetközi igazolvány kiváltásával pedig külföldön is megilleti az olcsóbb szál­láshely. Ezenkívül rendsze­resen képviselik hazánkat a világtalálkozókon, legköze­lebb például Portugáliában. Jövőre Debrecen mellett, a Wekeri-tónál rendezik meg a kemping-világtalálkozót, aho­vá tízezer résztvevőt vár­­tunk. Ennek előkészítésében tevékenyen részt vesznek a miskolciak is. • Természetes környezetben jobban esik a pihenés... Borsodban külön csoportokat akar szervezni a klub a váro­sokban, de üzemekben és int­ézményekben is. Az új jogszabályok szerint Garázsokra isi­d pályámi Miskolcon először, pályá­zatot hirdettek tanácsi bér­­garázsokra. Június 5-ig le­het az igényeket benyújtani. Miért volt szükség erre? Dr. Falvai László, a Miskolc Me­gyei Városi Tanács Hivata­lának elnöke: — Tulajdonképpen két rendelet, a helyiséggazdálko­dásról szóló minisztertaná­csi paragrafusok és a váro­si tanács által hozott 8/1984. számú rendelet alapján hir­detjük meg ezt a pályáza­tot. A lényeg az, hogy ezen­túl pályázni lehet a gará­zsok használati jogáért, s az nyerhet a pályázati tár­gyalásokon, aki a legmaga­sabb igénybevételi díjra tesz ajánlatot. A listán egyébként vannak új és régi, de meg­üresedett garázsok is. A használatbavételi díj kiala­kult összegének megfizetése után természetesen a gará­­zsok használói tartoznak megfizetni a rendes havi ga­rázsbért a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalatnak. Ha valaki visszaadja a garázst, az akkor hatályos jogszabá­lyok szerint kap érte kárté­rítést. A lakótelepeken Bérbe adott parkok iiles, melesüzemiek ♦ Mi a kötelességük? A Miskolci Kertészeti Vál­lalat 2 719 000 négyzetméter parkfelületet gondoz váro­sunkban. Néhány éve, hogy a létszámgondjaikon enyhít­senek, a lakótelepeken levő parkok gondozását bérbe adták. Bevált-e az elképze­lésük? — kérdeztük Prekop Erzsébetet, a parkfenntartási üzemág vezetőjét. — Amikor először meghir­dettük az újságban, hogy mellékfoglalkozású szerződést kötünk a parkok gondozásá­ra, sokan jelentkeztek. A területeket úgy osztottuk el, hogy mindenki a lakóhelyé­hez legközelebb kerüljön. Arra számítottunk, hogy a fiatal házasok kapnak majd leginkább a kiegészítő jöve­delem lehetőségén. Vártuk a gyesen levő kismamákat is, hisz ők naponta lejárnak. Az ablakuk alatt, a szabadban, a jó levegőn, kötetlen mun­kaidőben végzendő munka mégsem vonzotta őket. Az első évben sok gondunk volt a szerződéses munkaválla­lókk­al, sokan lemorzsolód­tak. — Folytatták azért a pró­bálkozást? — Igen, és ma már két­százezer négyzetméter par­kot gondoznak ilyen módon. Kialakult egy huszonöt fős gárda, ők már rendszeres bérlők. Érdekes, hogy zömük középkorú és nehézipari, me­legüzemi dolgozó. Elsősor­ban a Kilián-lakótelepen, a Győri kapuban, a Bulgár­­földön és Majláthon tevé­kenykednek. — Mi a feladata a „park­bérlőnek [UNK].”? — A szerződéseket min­den évben, április else­je és október harmincegye­dike közötti időszakra köt­jük. A pontosan körülhatá­rolt területen kész parkot vesz át kezelésre­ a bérlő. Az ültetés és a fűnyírás, vala­mint a kaszálék és a szemét elszállítása a vállalat felada­ta. Emellett természetesen a szakmai irányítást, a felügye­letet és a munkaeszközöket is biztosítjuk. A bérlő fel­adata a kaszálás után a fű összegereblyézése, egy alka­lommal zsinór melletti gyep­szélvágás a cserjék és a talaj­takaró növények szükség szerinti kapálása, a víztá­nyérok gyomtalanítása, a gaz és szemét folyamatos el­takarítása. Ha játszótér is van a bérelt területen, an­nak és a kerti utaknak a sarabolása, a homokgödör fellazítása is az ő gondjuk. — A bérbe adott vagy a sajnt kezelésben levő par­kok a gondozottabbak? — A bérlők pankjai általá­ban szépen rendben vannak tartva. Többen már a ma­gukénak érzik, s nemcsak állatják, de védik is a ron­gálástól. Teljesítménybérben dolgoznak, a jó munka így nekik is érdekük. Tavaly fél­millió forint munkabért fi­zettünk ki részükre. A lel­kiismeretes bérlők kezelésé­ben levő parkok sokszor bi­zony szebbek a többinél. Ezért jövőre is meghirdetjük az akciót, és reméljük, hogy az Avason kínálkozó park­jainkra is több vállalkozót találunk az ott élők között... K. A. G. Arcképcsarnok Esztergályosok párttitkára — Az ember életében há­rom tényező is meghatározó lehet — kezdte a beszélge­tést Bárány Géza esztergá­lyos, alapszervezeti párttit­kár. — Az első a neveltetés. Bükkszentlászlón születtem, apám, sajnos már elhunyt, az LKM homokbányájában dolgozott. Hárman vagyunk testvérek, fiúk. Ketten a DIGÉP lakatosai, én pedig itt vagyok esztergályos. Gye­rekkorunk maradandó élmé­nye a munka, ezt láttuk a szüleinktől. A 100-as ipari­­tanuló-intézetben olyan kitű­nő mestereim voltak, mint Varga Lajos, akkor még ma­ga is fiatal szakoktató. A második döntő momentum az, hogy miként dolgozik az ember. Amikor az iskola után ide kerültem, az idő­sebb szakik segítettek min­denben. Már korábban KISZ- tag voltam, itt két­ idősebb munkatársam ajánlott párt­tagnak, de csak azután, hogy meggyőződtek róla, érde­mes-e kezességet vállalniuk értem. Ekkor már túl vol­tam a katonaságon is. Két év alatt, 1964—65-ben na­gyot fordult az életem. Meg­nősültem, párttag lettem, és felvettek a munkásőrségbe is. Nem volt könnyű az ak­kori albérleti élet. Felesé­gem is a gyárban dolgozott akkor, megszületett a kislá­nyunk, Éva, aki most 20 éve­sen, az érettségi után szin­tén ebben a gyárban dolgo­zik, mint ahogy a férje is. A harmadik fontos és elen­gedhetetlen alap: a hátor­szág, a család. Saját laká­sunkba 1969-ben költöztünk, a Chlepkó Ede utcába. Ott­hont teremtettünk. Úgy ér­zem, szinte újjászülettem. Ez meglátszott a munkámon is. Elvtársaim bizalmából 1977-ben lettem alapszerve­zeti párttitkár. Elvégeztem a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, s emellett köte­lességemnek tartom az ál­landó önképzést, szakmai és politikai vonalon egyaránt. Nemrégen még forgattyú­­üzemnek nevezték ezt a munkaterületet, most is itt gyártják a görbített tenge­lyeket, a forganytűs hajtó­művek forgóelemét. Ez a gyár egyik fontos export­cikke. Bárány Géza sokáig itt dolgozott, most, marós beosztásában is tagja a 14 tagú, Kovács Ernő vezette, Forgattyús szocialista brigád­nak. Ma is úgy áll meg az NDK gyártmányú, félauto­mata köszörűgép mellett, mint régen az esztergagép­nél. Kék munkásruhát visel, ha kell, védőkesztyűt is hasz­nál. Régi íróasztal áll a gép mellett, melyet lemezzel bo­rítottak. Rajta műszaki raj­zok, újságok, ezek tetején kék svájci sapkája, mellet­te pedig aktatáskája. A kö­zelben zöldre festett lemez­­szekrény őrzi nélkülözhetet­len szerszámait, mérőeszkö­zeit. A gép mellett speciá­lis fap­adra telepszik, ha a daru segítségével már fel­fogta a hatalmas munkada­rabot. A biztonságos befo­gás, rögzítés igen fontos, ezt kétszer is ellenőrzi. Ezután a több mint félszáz gombos, műszeres, ellenőrzőlámpás kezelőtábla felé fordul. Meg­nyomja a gombokat, ránéz a forgó munkadarabra, meg­igazítja fölötte az erősen égő izzólámpát, aztán mindent leállít. Mikrométerrel mér. Nem egészen fél milliméter­rel kell csökkenteni a hatal­mas munkadarab átmérő­jét. Újra indítja a gépet, az­tán figyelmesen nézi, ahogy a hűtőfolyadék és a szikrák tömkelege egymással perel, felesel. Megigazítja őszbe forduló, féloldalra fésült ha­ját, és csak azután pihen meg kissé. A legutóbbi taggyűlésen a vállalati gazdasági munka­­közösségek — a gyárrészleg­ben 29-en tagjai, közöttük Bárány Géza is — helyzete, szerepe volt napirenden. Ha­vonta 60—80 órát dolgoznak munkaidő után, esetleg szombaton, vasárnap, amivel 3000—4000 forint többlet jö­vedelemre tesznek szert. A legjobb szakmunkások vál­lalkoztak erre a feladatra, amellyel a havi 6000—6500 forint munkabérüket­ kiegé­szíthetik. Kezdetben idegen­kedtek ettől a munkaválla­lási formától, ma már tud­ják: ami az egyénnek jó, az a vállalatnak, a népgazda­ságnak is hasznot hoz. Ez pedig nemcsak gazdasági, ha­nem elsősorban politikai kérdés. A Lyukó-völgyben 270 négyszögöl területet birtokol Bárány Géza. A kis hétvé­gi ház körül maga ültette gyümölcsfák és szőlőtőkék hoznak termést az idén is. Telekszomszédjai azt mond­ják, hogy éppen olyan jó gazda idekint, mint a gyár mikrométeres világában .. . O. J. Borsodi vízből több készül Pepsi és Coca­ módjával Lesz-e elegendő szénsa­vas üdítőital és ásványvíz a miskolci üzletekben a nyá­ron? — kérdeztük Kohár Endrét, a Miskolci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat igazgatóhelyettesét. —­ A szénsavas üdítőita­lokból meglehetősen nagy a választékunk, mivel egyre többen gyártják ezeket Mis­kolcra öt-hat vállalat szállít üdítőitalokat; ígéretük sze­rint a nyáron elsősorban a hazai alapanyagból készült üdítőkből számíthatunk jó ellátásra. Az importalapanyag felhasználásával készült ita­lokból valamivel gyengébb kínálatot ígérnek. Kevesebb lesz tehát a Pepsi-Cola és a Coca-Cola, de a citrom- és narancsízű üdítő is. Az utób­bi időben közkedveltté vált a már Magyarországon gyártott Schweppes, de sokáig nem volt belőle elegendő. Idén nyártól a Zöldért szállítja a mi boltjainkba is, így lénye­gesen több üzletben lesz kapható ez a jó minőségű, ízletes üdítő. A szénsavas termékek mellett igen kere­settek a gyümölcslevek, az irántuk megnőtt igényt jó kínálattal tudjuk kielégíteni. Az ásványvizek közül a ko­rábbinál több Borsodi víz kerül üzleteinkbe, ugyanis már működik Edelényben a nagy teljesítményű palacko­zógép. A Zempléni vízből a tavalyihoz hasonló mennyi­ség áll majd a vásárlóki rendelkezésére. A Tapolcai vízzel az a legnagyobb gon­dunk, hogy literes és kétde­­cis palackokban kapjuk, a fogyasztók viszont félliteres­ben keresik.­ ­ Nem lesz gond a nyáron a szénsavas üdítőitalok válasz­tékával: a Miskolcra szállító vállalatok termékei közt ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Külföldi nimródokat fogadnak Megyénk vadásztársaságai minden szezonban fogadják a külföldi nimródokat; a társaságok bevételének csak­nem a fele ebből ered. A vadászok megyei intéző bi­zottságának megállapítása szerint további lehetőségek kínálkoznak a külföldiek fo­gadására. Elsősorban a nagy­vadas vadásztársaságok nem használják ki kellőképpen az ebből származó üzleti le­hetőséget

Next