Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
Kedvezményt kapnak Nomád turisták Divatja van a kempingezésnek: a kényelmes hotelszobák helyett sokan választják a sátrat vagy a lakókocsit. Hogy miért? — erről beszélgettünk Pallai Árpáddal, a Magyar Camping és Caravanning Club elnökével, amikor a héten Miskolcon járt. — Olcsóbb és romantikusabb ez a fajta nomád turizmus! A legtöbb család nem engedheti meg magának, hogy szállodára költse a pénzét, amikor víkendezni akar. Természetes, egyszerű környezetben nemcsak egészségesebb, de talán hangulatosabb is pihenni. Éppen ezért alakult meg húsz évvel ezelőtt a klub, hogy azokat gyűjtse össze, akik a szabad idejüket természetközelben, kellemes körülmények között kívánják eltölteni. Jelenleg több ezer család a tagja, a legtöbben Komáromban és Baranyában. Borsodban ötszáz család fizeti a tagsági díjat, javarészük miskolci. A klubtagok hazánkban szinte egy nagy családot alkotnak. Egyegy kiránduláson, találkozón emberi közösségek alakulnak ki, közösen főznek, szórakoznak felnőttek és gyerekek. A lényeg, hogy mindenki jól érezze magát! — Hogyan kapcsolódhatnak be a klubtagok a nemzetközi kempingéletbe? — Aki 50 forint ellenében belép, és évente a családjáért 150 forint tagdíjat fizet, jelentős kedvezményeket élvez a hazai kempingekben. A nemzetközi igazolvány kiváltásával pedig külföldön is megilleti az olcsóbb szálláshely. Ezenkívül rendszeresen képviselik hazánkat a világtalálkozókon, legközelebb például Portugáliában. Jövőre Debrecen mellett, a Wekeri-tónál rendezik meg a kemping-világtalálkozót, ahová tízezer résztvevőt vártunk. Ennek előkészítésében tevékenyen részt vesznek a miskolciak is. • Természetes környezetben jobban esik a pihenés... Borsodban külön csoportokat akar szervezni a klub a városokban, de üzemekben és intézményekben is. Az új jogszabályok szerint Garázsokra isid pályámi Miskolcon először, pályázatot hirdettek tanácsi bérgarázsokra. Június 5-ig lehet az igényeket benyújtani. Miért volt szükség erre? Dr. Falvai László, a Miskolc Megyei Városi Tanács Hivatalának elnöke: — Tulajdonképpen két rendelet, a helyiséggazdálkodásról szóló minisztertanácsi paragrafusok és a városi tanács által hozott 8/1984. számú rendelet alapján hirdetjük meg ezt a pályázatot. A lényeg az, hogy ezentúl pályázni lehet a garázsok használati jogáért, s az nyerhet a pályázati tárgyalásokon, aki a legmagasabb igénybevételi díjra tesz ajánlatot. A listán egyébként vannak új és régi, de megüresedett garázsok is. A használatbavételi díj kialakult összegének megfizetése után természetesen a garázsok használói tartoznak megfizetni a rendes havi garázsbért a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnak. Ha valaki visszaadja a garázst, az akkor hatályos jogszabályok szerint kap érte kártérítést. A lakótelepeken Bérbe adott parkok iiles, melesüzemiek ♦ Mi a kötelességük? A Miskolci Kertészeti Vállalat 2 719 000 négyzetméter parkfelületet gondoz városunkban. Néhány éve, hogy a létszámgondjaikon enyhítsenek, a lakótelepeken levő parkok gondozását bérbe adták. Bevált-e az elképzelésük? — kérdeztük Prekop Erzsébetet, a parkfenntartási üzemág vezetőjét. — Amikor először meghirdettük az újságban, hogy mellékfoglalkozású szerződést kötünk a parkok gondozására, sokan jelentkeztek. A területeket úgy osztottuk el, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebb kerüljön. Arra számítottunk, hogy a fiatal házasok kapnak majd leginkább a kiegészítő jövedelem lehetőségén. Vártuk a gyesen levő kismamákat is, hisz ők naponta lejárnak. Az ablakuk alatt, a szabadban, a jó levegőn, kötetlen munkaidőben végzendő munka mégsem vonzotta őket. Az első évben sok gondunk volt a szerződéses munkavállalókkal, sokan lemorzsolódtak. — Folytatták azért a próbálkozást? — Igen, és ma már kétszázezer négyzetméter parkot gondoznak ilyen módon. Kialakult egy huszonöt fős gárda, ők már rendszeres bérlők. Érdekes, hogy zömük középkorú és nehézipari, melegüzemi dolgozó. Elsősorban a Kilián-lakótelepen, a Győri kapuban, a Bulgárföldön és Majláthon tevékenykednek. — Mi a feladata a „parkbérlőnek [UNK].”? — A szerződéseket minden évben, április elseje és október harmincegyedike közötti időszakra kötjük. A pontosan körülhatárolt területen kész parkot vesz át kezelésre a bérlő. Az ültetés és a fűnyírás, valamint a kaszálék és a szemét elszállítása a vállalat feladata. Emellett természetesen a szakmai irányítást, a felügyeletet és a munkaeszközöket is biztosítjuk. A bérlő feladata a kaszálás után a fű összegereblyézése, egy alkalommal zsinór melletti gyepszélvágás a cserjék és a talajtakaró növények szükség szerinti kapálása, a víztányérok gyomtalanítása, a gaz és szemét folyamatos eltakarítása. Ha játszótér is van a bérelt területen, annak és a kerti utaknak a sarabolása, a homokgödör fellazítása is az ő gondjuk. — A bérbe adott vagy a sajnt kezelésben levő parkok a gondozottabbak? — A bérlők pankjai általában szépen rendben vannak tartva. Többen már a magukénak érzik, s nemcsak állatják, de védik is a rongálástól. Teljesítménybérben dolgoznak, a jó munka így nekik is érdekük. Tavaly félmillió forint munkabért fizettünk ki részükre. A lelkiismeretes bérlők kezelésében levő parkok sokszor bizony szebbek a többinél. Ezért jövőre is meghirdetjük az akciót, és reméljük, hogy az Avason kínálkozó parkjainkra is több vállalkozót találunk az ott élők között... K. A. G. Arcképcsarnok Esztergályosok párttitkára — Az ember életében három tényező is meghatározó lehet — kezdte a beszélgetést Bárány Géza esztergályos, alapszervezeti párttitkár. — Az első a neveltetés. Bükkszentlászlón születtem, apám, sajnos már elhunyt, az LKM homokbányájában dolgozott. Hárman vagyunk testvérek, fiúk. Ketten a DIGÉP lakatosai, én pedig itt vagyok esztergályos. Gyerekkorunk maradandó élménye a munka, ezt láttuk a szüleinktől. A 100-as iparitanuló-intézetben olyan kitűnő mestereim voltak, mint Varga Lajos, akkor még maga is fiatal szakoktató. A második döntő momentum az, hogy miként dolgozik az ember. Amikor az iskola után ide kerültem, az idősebb szakik segítettek mindenben. Már korábban KISZ- tag voltam, itt két idősebb munkatársam ajánlott párttagnak, de csak azután, hogy meggyőződtek róla, érdemes-e kezességet vállalniuk értem. Ekkor már túl voltam a katonaságon is. Két év alatt, 1964—65-ben nagyot fordult az életem. Megnősültem, párttag lettem, és felvettek a munkásőrségbe is. Nem volt könnyű az akkori albérleti élet. Feleségem is a gyárban dolgozott akkor, megszületett a kislányunk, Éva, aki most 20 évesen, az érettségi után szintén ebben a gyárban dolgozik, mint ahogy a férje is. A harmadik fontos és elengedhetetlen alap: a hátország, a család. Saját lakásunkba 1969-ben költöztünk, a Chlepkó Ede utcába. Otthont teremtettünk. Úgy érzem, szinte újjászülettem. Ez meglátszott a munkámon is. Elvtársaim bizalmából 1977-ben lettem alapszervezeti párttitkár. Elvégeztem a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, s emellett kötelességemnek tartom az állandó önképzést, szakmai és politikai vonalon egyaránt. Nemrégen még forgattyúüzemnek nevezték ezt a munkaterületet, most is itt gyártják a görbített tengelyeket, a forganytűs hajtóművek forgóelemét. Ez a gyár egyik fontos exportcikke. Bárány Géza sokáig itt dolgozott, most, marós beosztásában is tagja a 14 tagú, Kovács Ernő vezette, Forgattyús szocialista brigádnak. Ma is úgy áll meg az NDK gyártmányú, félautomata köszörűgép mellett, mint régen az esztergagépnél. Kék munkásruhát visel, ha kell, védőkesztyűt is használ. Régi íróasztal áll a gép mellett, melyet lemezzel borítottak. Rajta műszaki rajzok, újságok, ezek tetején kék svájci sapkája, mellette pedig aktatáskája. A közelben zöldre festett lemezszekrény őrzi nélkülözhetetlen szerszámait, mérőeszközeit. A gép mellett speciális fapadra telepszik, ha a daru segítségével már felfogta a hatalmas munkadarabot. A biztonságos befogás, rögzítés igen fontos, ezt kétszer is ellenőrzi. Ezután a több mint félszáz gombos, műszeres, ellenőrzőlámpás kezelőtábla felé fordul. Megnyomja a gombokat, ránéz a forgó munkadarabra, megigazítja fölötte az erősen égő izzólámpát, aztán mindent leállít. Mikrométerrel mér. Nem egészen fél milliméterrel kell csökkenteni a hatalmas munkadarab átmérőjét. Újra indítja a gépet, aztán figyelmesen nézi, ahogy a hűtőfolyadék és a szikrák tömkelege egymással perel, felesel. Megigazítja őszbe forduló, féloldalra fésült haját, és csak azután pihen meg kissé. A legutóbbi taggyűlésen a vállalati gazdasági munkaközösségek — a gyárrészlegben 29-en tagjai, közöttük Bárány Géza is — helyzete, szerepe volt napirenden. Havonta 60—80 órát dolgoznak munkaidő után, esetleg szombaton, vasárnap, amivel 3000—4000 forint többlet jövedelemre tesznek szert. A legjobb szakmunkások vállalkoztak erre a feladatra, amellyel a havi 6000—6500 forint munkabérüket kiegészíthetik. Kezdetben idegenkedtek ettől a munkavállalási formától, ma már tudják: ami az egyénnek jó, az a vállalatnak, a népgazdaságnak is hasznot hoz. Ez pedig nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai kérdés. A Lyukó-völgyben 270 négyszögöl területet birtokol Bárány Géza. A kis hétvégi ház körül maga ültette gyümölcsfák és szőlőtőkék hoznak termést az idén is. Telekszomszédjai azt mondják, hogy éppen olyan jó gazda idekint, mint a gyár mikrométeres világában .. . O. J. Borsodi vízből több készül Pepsi és Coca módjával Lesz-e elegendő szénsavas üdítőital és ásványvíz a miskolci üzletekben a nyáron? — kérdeztük Kohár Endrét, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesét. — A szénsavas üdítőitalokból meglehetősen nagy a választékunk, mivel egyre többen gyártják ezeket Miskolcra öt-hat vállalat szállít üdítőitalokat; ígéretük szerint a nyáron elsősorban a hazai alapanyagból készült üdítőkből számíthatunk jó ellátásra. Az importalapanyag felhasználásával készült italokból valamivel gyengébb kínálatot ígérnek. Kevesebb lesz tehát a Pepsi-Cola és a Coca-Cola, de a citrom- és narancsízű üdítő is. Az utóbbi időben közkedveltté vált a már Magyarországon gyártott Schweppes, de sokáig nem volt belőle elegendő. Idén nyártól a Zöldért szállítja a mi boltjainkba is, így lényegesen több üzletben lesz kapható ez a jó minőségű, ízletes üdítő. A szénsavas termékek mellett igen keresettek a gyümölcslevek, az irántuk megnőtt igényt jó kínálattal tudjuk kielégíteni. Az ásványvizek közül a korábbinál több Borsodi víz kerül üzleteinkbe, ugyanis már működik Edelényben a nagy teljesítményű palackozógép. A Zempléni vízből a tavalyihoz hasonló mennyiség áll majd a vásárlóki rendelkezésére. A Tapolcai vízzel az a legnagyobb gondunk, hogy literes és kétdecis palackokban kapjuk, a fogyasztók viszont félliteresben keresik. Nem lesz gond a nyáron a szénsavas üdítőitalok választékával: a Miskolcra szállító vállalatok termékei közt ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Külföldi nimródokat fogadnak Megyénk vadásztársaságai minden szezonban fogadják a külföldi nimródokat; a társaságok bevételének csaknem a fele ebből ered. A vadászok megyei intéző bizottságának megállapítása szerint további lehetőségek kínálkoznak a külföldiek fogadására. Elsősorban a nagyvadas vadásztársaságok nem használják ki kellőképpen az ebből származó üzleti lehetőséget