Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-14 / 85. szám

• Megyen a hegyen a turista... 60 éves a természetjárás Szombaton: ünnepi szakosztálygyűlés a DVTK-ban Néhány nappal ezelőtt, áp­­­­rilis 3-án volt 60 esztendeje annak, hogy fizikai és szel­­­­lemi dolgozókból megalakult­­ Diósgyőrvasgyárban a Ma­gyar Turista Egyesület diós­győri osztálya. A jeles al­kalomból szombaton délelőtt 10 órától ünnepi szakosz­­tálygyűlést tartanak a DVTK természetjárói a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban. A­ diósgyőri természetjárás egyidős a diósgyőri munkás­­mozgalom kezdetével. Első szervezett művelői az 1913- ban megalakult Diósgyőr- Vasgyári Tisztviselők Sport Egyesületének tagjai voltak, ám a hivatalos alapítást 1929-re datálják. Az alakuló közgyűlésen ugyan csak fél­­százan voltak, de néhány év­vel később már több, mint háromszázas taglétszámot re­gisztráltak. A turisták szak­osztálya évente — előre el­készített program alapján — 25—30 kirándulást szervezett. Ezeknek leggyakoribb kiin­duló- vagy pihenőpontja a bánkúti menedékház volt, ahol közgyűléseit is tartotta a szakosztály tagsága. Persze ahhoz, hogy itt megpihen­hessenek a turisták, az is kellett: 1930 nyarán a Bál­vány és a Borovnyák nyer­gében, 880 méter tengerszint feletti magasságban Potenga Gyula. ■ építőmester tervei alapján megkezdődhessen a m­­enedékház építése, amelyet a lelkes turistaközösség még abban az évben október 26- án kis osztályközi ünnepség­gel át is adott rendeltetésé­nek. A menedékházat 1935- ben bővítették. Az akkori cserkészekkel karöltve a fia­talok körében is mind nép­szerűbb lett a túrázás, a téli sítúrázás, s a versenyzés is. Az II. világháború idősza­kában sokan nemcsak a ter­mészet szeretetétől vezérelve, de menedéket keresve is jár­ták a hegyeket... Már a fel­­szabadulás utáni napokban megkezdődött a DVTK, s ez­zel együtt a természetjáró­szakosztály újjászervezése. Forrásokat tisztítottak, uta­kat rendeztek, felújították a bánkúti turistaházat s a Bükk útjelzéseit, 1948-ban pedig a Bálvány csúcsán ki­látótornyot avattak, amelyet Petőfi Sándorról neveztek el. Egyre szebb eredményekkel büszkélkedhettek a termé­szetjáró-szakosztályok orszá­gos versenyében is. 1952-ben elévülhetetlen érdemeket sze­reztek a garadnai őskohó építésében. 1959 a változások éve, ugyanis a felsőbb sportveze­tés rendeletére a természet­­járás önállóvá tett, szűkebb pátriánkban is kivált a­­ DVTK kebeléből. Egy évti­zed szükségeltetett ahhoz, hogy belássák e rendelkezés hibáit, hátrányait, s a termé­szetbarátok ismét visszatér­hettek a piros-fehér egyesü­letbe. * 1959 azért is jelentős év­szám, mert ekkor került a szakosztály élére Lendeczky László, aki mind a mai na­pig betölti ezt a funkciót. Az utóbbi esztendők eseményei­ről vele beszélgettünk. — Az önállóság éveiben is igyekeztünk a már megszo­kott lendülettel dolgozni. Még az önállósodás évében örvényben emlékművet ál­lítottunk fel Jókai Mórnak, két évvel később a nagyon elhanyagolt Szinva-forrást hosszú hetekig tartó munká­val építettük ki. Ezt követte az Andó-kútnál a forrás ki­építése. Amikor visszakerül­tünk a DVTK-hoz, a Borov­­nyák hegy aljában foglal­tunk forrást volt elnökünk, Erdei Gyula emlékére. Ki­építettük a Szövetség-forrást, majd a pisztrángos telep fö­lötti elhanyagolt Hárskút­­forrást, ahová 1981-ben tere­bélyes tölgyet telepítettünk az elhunyt természetjárók emlékére. Utolsó nagyobb munkánk a farkasnyaki völgyben elhanyagolt forrás kiépítése volt, amit hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójára végeztünk el, s ezért Jubileumi­ forrás néven foglaltuk le. — Mennyien járják a he­gyeket napjainkban? — Szakosztályunk 330 fő­vel működik. Minden hétvé­gén megtartjuk a túrakönyv alapján meghirdetett túrákat, szép számmal jönnek el ezekre a természetkedvelők. Csütörtökön délutánonként a DVTK Ifjúsági Klubjában jövünk össze, ahol 80—90 természetjárónak tartunk előadásokat Gondot okoz, hogy a DVTK elnöksége je­lentős mértékben, 180 forint­ra emelte a tagsági díjat, ezért mind kevesebb fiatal jelentkezik szakosztályunkba. — Milyen rendezvényekkel készültek a jubileumra? — A hat évtizedes jubile­um tiszteletére összes léte­sítményeinket forrásainkat rendbehoztuk, kitakarítottuk. Emellett sikeres túravezetői tanfolyamot fejeztünk be S szombaton lesz az ünnepi szakosztálygyűlésünk, amely­re szeretettel várjuk egykori és mai tagjainkat, a társ­szakosztályok képviselőit, a természet minden szerelme­­sét! Tóth Zoltán ★ Épül a bálványosi Petőfi­­kilátó * A­ negyvenéves jubileumról Bánkúton emlékeztek meg a turisták. Eredményeikről Lendeczky László szakosztályve­zető adott számot. A B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörökbe ♦ gyors- és gépíró, közgazdasági érettségivel: ♦ húsipari raktáros, ♦ vízvezeték- és csőszerelő, ♦ targoncavezető Kereseti lehetőség: végzettségtől és gyakorlati időtől füg­gően. Jelenkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál, 8-as a­utóbusz-végál­lomás. VT 110 PC/XT 128 000 Ft (turbó alapegység 360 KB-os floppy 20 MB-os winchester Monochrom monitor Herkules vezérlő Valós idejű óra, RS-232C Egér és játék illesztő) Leányvállalat MISKOLCI TERÜLETI IGAZGATÓSÁG Az angol Walters International Ltd.-vel kooperációban gyártott IBM kompatibilis számítógépeink árát 20%-kal csökkentettük Két lehetőség kedvező áraink közül. Hardware szolgáltatások, software fejlesztés, PC és jogtiszta NOVELL termékek. VIDEOTON-COMPUTER a NOVELL első hivatalos dealere. Címünk: Miskolc, Mars Károly u. 96. 3534 Telefon: 52-551 Telex: 62-653 VT 160 PC/AT 238 150 Ft (turbó alapegység 1,2 MB-os floppy 80 MB-os winchester Monochrom monitor) Herkules vezérlő) Családi körben Egy honatya hétköznapjai Mindennap gyárrészleg ve­zetői poszton megfelelni, emellett több ezer ember képviseletében a parlamenti ülésszakokon dönteni — nem könnyű és nem kis energiát igénylő feladat. Ha pedig mindezek mellé még néhány igazán időigényes hobbi is társul, bizony már kevés a nap huszonnégy órája. Si­mon Bélának is jó néhány dologról le kellett monda­nia, amikor négy évvel ez­előtt a diósgyőri választó­­kerület képviselője lett. A honatyák interpellációi­­ról, döntéseikről, tervekről sok szó esik a sajtóban, a képviselői beszámolókon. Arról azonban­­ kevesebbet tudunk, hogy két ülésszak között, a "hétköznapokon mi­re jut — illetve a legtöbb esetben mire nem jut — idejük. A Simon családban sem telik el úgy egy nap, hogy szóba ne kerülnének a képviselői feladatok. Mosta­nában például a képviselő nyílt levelére hozza, tucatjá­val a választók véleményét a postás. • JÖNNEK A LEVELEK — Nyugodtan mondhatom, hogy ez most a mindennapi olvasmányunk. Hiszen töb­bek között olyan kérdések­ben is várom a véleménye­ket, mint a bős—nagymaro­si beruházás, vagy a világki­állítás. Szeretném ezeket összegezni és az Országgyű­léseken felhasználni, ezek alapján dönteni. Igazuk van azoknak, akik úgy gondol­ják, hogy ez a státusz mel­lékállásként már nem tölt­hető be. De arról, hogy ez mit jelent a családom szá­mára, inkább a feleségem beszéljen — adja át a szót. — Most már ugye havon­ta, sőt gyakrabban is a par­lamentbe kell mennie — folytatja Ágnes asszony. — Mielőtt képviselő lett volna, nem fordulhatott elő a la­kásban olyan műszaki hi­ba, amit meg ne javított volna. Hogy most mennyi ideje jut erre, azt jól bizo­nyítja, hogy három éve rossz a fürdőszobai világí­tás. Az itthoni munka­ nagy része is rám hárul, hiszen az LKM-ből a napi munka, a beszámolók után este 6— 7 óra tájban ér haza. Egyéb­ként a telek szerelmesei va­gyunk, de mostanában erre is nagyon kevés ideje jut. — Az igazi élet valóban akkor kezdődik számunkra, ha a pingyomi kis házba ki­költözünk. Itthon csak a hűvösebb hónapokat tölt­jük — fűzi hozzá a képvi­selő. A Simon család egyébként nem kéttagú. A kiliáni laká­sukban évek óta üresen áll egy kis szoba ... — Rita lányunk mos már Pesten lakik — veszi át a szót az édesanya, miközben a régi képek között válogat. — Amikor jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, még’ mi sem gondoltuk, Hogy elsőre felveszik. .. ma pedig már grafikus. *•­ • A GRAFIKUS ÉS A RÉZMŰVES Minden rosszban van vala­mi jó is, — ez a mondás itt is igaz. Az édesanya leg­­­nagyobb öröme az lenne, ha­­ lányát mindennap maga mel­lett tudhatná, viszon­t így, hogy Rita egy pesti albér­letben lakik, az ülésszakok alatt megkönnyíti édesapja helyzetét. Hiszen közismert, hogy a vidéki képviselők­ legnagyobb gondja a szállás. Simonéknál egyébként nem­t Rita az egyetlen, aki érdek­lődik a képzőművészet iránt. A képviselő szívbéli hobbi­járól, a rézművességről azonban ma már csak az évekkel ezelőtt készített re­mekek árulkodnak. — Mi ezt csak úgy hívjuk, hogy rezezés — magyarázza Ágnes. — Hazajött, és ki­­kapcsolódásként a térdén formálta meg a tárgyakat. Lakásunk minden réztárgya az ő munkája, a csillár, a tárcák, domborművek .. . Iga­zán sajnálom, hogy abba kel­lett hagynia a munkái miatt. A régi szerszámok még megvannak, a mandátum pe­dig lassan lejár. Az elhatá­­rozást és a családdal is meg­beszéli­­ döntést pedig valószí­nűleg­­ ezt követi majd. Mint megtudtuk, Simon Béla vis­­­szatér a mindennapi munká­hoz, a családhoz. Nem kíván indulni a következő képvise­lőválasztáson. F. H. * Maszat kutya, nyolc évvel ezelőtt karácsonyi meglepetésként érkezett — ma már a család kedvence (Szabán Gabriella felvétele) Szociáldemokrata klubnapok A Magyarországi Szociál­­demokrata Párt miskolci szervezete értesíti a tagjait és az érdeklődőket, hogy a Hazafias Népfront­­ körzeti bizottságával megegyezve, ezután a HNF avasi, Hajós István utca 42. szám alatti helyiségében tartja összejö­veteleit. A rendezvények minden hétfőn délután 5 órakor kezdődnek.

Next