Déli Hírlap, 1993. november (25. évfolyam, 252-277. szám)
1993-11-25 / 273. szám
Erő — egészség. (Szobán felv.) Változnak az illetékek Drágul a vagyonszerzés, ingyenes a haszonélvezet bejegyzése Az inflációhoz igazították az 1994. január 1-jétől életbe lépő, módosított illetéktörvényt és egyidejűleg néhány új szabályt is életbe léptettek. Ennek közérdeklődésre számot tartó, fontosabb részleteiről, illetve az augusztus 20-tól megváltozott rendelkezésekről szólva dr. Röschenthaler Mária, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a következőket hangsúlyozta: “ A parlament által most elfogadott új szabályok elsősorban a vagyonszerzéssel összefüggő illetékek mértékét növelik. Csak kisebb, az inflációval „lépést tartó” módosítások kerültek a hivatali eljárási illetékek sorába. A lakással és a termőfölddel kapcsolatban ma meglevő kedvezmények tovább élnek. Csupán emlékeztetőül: a parlament által most elfogadott törvény értelmében 1994-ben a vagyonszerzési illeték — az úgynevezett visszterhes szerződések (adásvétel, tartási megállapodás) esetén — az ingatlanok (kivéve lakás) és a törvényben meghatározott ingóságok (gépkocsi és pótkocsi kivételével) után a napi forgalmi érték 10 százaléka lesz. (Jelenleg ez csak 5 százalék). A vagyonszerzés az öröklés vagy az ajándékozás esetén a terhekkel csökkentett forgalmi érték után illetékköteles, a legszűkebb, azaz I. fokú rokonsági csoportban (szülő, gyermek, házastárs) 10 százalék (ma 5 százalék); a II. fokú rokonsági csoportban (unoka, nagyszülő, testvér) 14 százalék (ma 8 százalék); a III. fokú csoportban (mindenki más, az I—II-es rokoni körön kívül) 20 százalék (ma 10 százalék) lesz. — A törvény azonban kivételeket is említ. Milyen esetek tartoznak a kivételezettek körébe? — Ha valaki adás—vétellel, vagy tartási szerződéssel jut lakástulajdonhoz, akkor az illeték mértéke 4 millió forintos vagyoni értékig, akárcsak ma, a forgalmi érték 2 százaléka marad. Ha azonban a lakás értéke meghaladja ezt az összeget, akkor a 4 millió forint feletti rész után már 6 százalék illetéket kell fizetnie a vevőnek. Csere esetén csak a lakások forgalmi értékének különbözete az illeték kiszabásának alapja. Csak az értékkülönbözet illetékköteles abban az esetben is,ha valaki a régi lakását eladja, de egy éven belül a pénzből új lakást vásárol. Az önkormányzati bérlakások megvásárlása, a tulajdonjog megszerzése eddig illetékmentes volt, s jövőre is az marad. Új eleme a törvénynek, hogy ez a mentesség a haszonélvezeti jog megszerzésére is kiterjed abban az esetben, ha valaki az önkormányzati bérlakás tulajdonjogát a gyermeke, vagy az unokája számára vásárolja meg és a saját részére ,csak a haszonélvezeti jogot kívánja biztosítani. A megvásárolt lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szintén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Lakásöröklés esetén — akárcsak jelenleg — az örökhagyó és az örökös közötti rokonsági viszonytól függően — az I— II—III-as csoportban — 2,5 —4—5 százalék illetéket kell fizetni a tulajdoni hányad forgalmi értékének megfelelően. Ajándékozáskor szintén megmaradnak a mai illetékek, az I—II—m-as rokonsági viszonytól függően ezek mértéke azonban 5—8 —10 százalék. — Hogyan módosul a lakótelek örökösödési illetéke? — A lakóházépítés céljára felhasznált örökölt, vagy ajándékba kapott, netán megvett telek továbbra is feltételes illetékmentességet élvez akkor, ha a telken 4 éven belül lakóházat építenek. — A gépjármű átírásának illetékei is alapvetően megváltoznak? — A jármű kora szerint differenciált, köbcentiméterenkénti 3—4—6 forint helyett január 1-jétől egységesen 6 forint lesz minden köbcenti után a vagyonszerzési illeték. — A legtöbb illetéket a mindennapi életben a hivatali eljárásokért fizetjük. Hogyan alakulnak e tarifák jövőre? — Az államigazgatási eljárások illetékei a jogalkotók szerint kirívóan alacsonynak vélt díjtételeknél változnak. Az úgynevezett általános eljárási illeték 300 forintról 500 forintra emelkedik, a jogorvoslati kérelmek illetékének minimuma a mai 600 forintról 1000 forintra nő. Az ingatlan-tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzésének illetéke a mai 1000 forintról a duplájára emelkedik. — Szociális indokból lehet-e a jövőben is méltányos elbírálást,netán illetékmentességet kérni? — Az erre vonatkozó szabályok nem változnak. Aki szociális körülményei, alacsony jövedelme miatt nem képes a megállapított vagyonszerzési illetéket megfizetni, az részletfizetést, halasztást, vagy illetékelengedést kérhet. Ilyenkor az illetékhivatal egyedi eljárás keretében környezettanulmányt készít és ez alapján dönt. Az eljárási illetékek esetében is lehetőség van a méltányos elbírálásra, akár a költségmentességre is. A bírósági eljárások esetében a költségmentesítés lehetősége éppen azt biztosítja, hogy anyagi okok miatt senki számára ne váljon lehetetlenné a jogérvényesítés. — Milyen kedvezményeket kapnak a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági kistermelők? — Bármely ingatlant apportként illetékmentesen lehet a vállalkozásokba bevinni. Az ingatlanforgalmazók illetékmentességet élveznek, ha újraértékesítési céllal vásárolják ezeket. Ám január 1-jétől a mentesség feltétele, hogy az adott ingatlan egy éven belül értékesítésre kerüljön. A mezőgazdaságban kiemelt szerepet kap a külterületi termőföld. Ajándékozás, öröklés és adás—vétel esetén ezek után is csak az érvényes illetékek felét kell megfizetni. N. Zs. Az ország második csontvelő-átültetést végző intézménye Miskolcon Áprilisban kezdődnek a mitek 32 millió forintos segítség Észak-Rajna- Vesztfáliából Csontvelő-átültetést is végeznek a közeljövőben a Szentpéteri kapui megyei kórházban. Az ország második ilyen jellegű, transzplantációs beavatkozásra alkalmas intézményének nem készül külön épület, hanem a gyermekegészségügyi központ részleges átalakításával, ezen belül helyezik el a beruházás nagy részét jelentő steril bokszokat. Ezek biztosítják majd a megfelelő körülményeket, és adnak helyet a szükséges berendezéseknek, amelyeket a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével szereznek meg. Mint dr. Csiba Gábortól, a Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának vezetőjétől megtudtuk, a személyi feltételeket már sikerült házon belül megteremteni, hiszen szakmailag magasan képzett csapat állt készen, hogy dr. Nagy Kálmán főorvos vezetésével minél hamarabb hozzákezdhessenek a beavatkozásokhoz. Gondosan kidolgozott szakmai programot kell még elküldeniük az észak-rajna-vesztfáliai segítőknek, hogy a közel 32 millió forintnyi segítséget megkaphassák. December 10-én érkeznek a kórházba az adományozók képviselői, hogy az előreláthatóan jövő év áprilisában kezdődő műtétek további feltételeit is tisztázhassák. A Budapesten kívül eddig példa nélkül álló tervről megkérdeztük a Magyarországon elsőként csontvelőátültetést végző budapesti László Kórház részlegének vezetőjét, dr. Tímár László főorvost: hogyan fogadták a miskolci osztály létesítésének hírét? Mint hallhattuk, már a tervek megszületése óta folyamatos kapcsolatban vannak dr. Nagy Kálmán főorvossal, s minden kérdéses ponton konzultáltak a lehetséges megoldásokról. Budapesten 1991. december 12-e, a nyitás óta 15 gyermek és 3 felnőtt csontvelő-átültetését végezték el, tehát meglehetős tapasztalattal rendelkeznek ez ügyben. Mivel az orvosi munka teljesen új területe ez, s új műszaki feltételeket igényel, minden tudásukkal segítik a miskolci osztály létesítését, hogy ezzel is elősegítsék zavartalan indulásukat, eredményes működésüket. Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e pácienscsere a két osztály között, dr. Tímár László elmondta: ez kevéssé valószínű. Biztosat csak az első hónapok után tudnak mondani, hiszen valószínűleg egészen más típusú átültetéseket végeznek majd a két intézményben. A kapcsolat azonban továbbra sem szakad majd meg a miskolci és a budapesti kórház között, tapasztalataikkal segítik a problémák áthidalását. A miskolci megyei kórházban nyíló csontvelőtranszplantációs osztályról bővebb információval a hamarosan megtartott hivatalos sajtótájékoztató után szolgálunk olvasóinknak. B. G. O. Bálterem a társalgó helyén A Miskolci Nemzeti Színház megújult , megszépült épületét az elmúlt hét végén már birtokába vehette a közönség. A belsőépítészek a műemlék színházat eredeti formában hagyták, maradt a klasszicista előcsarnok és a neobarokk nézőtér. Az emeleten báltermet alakítottak ki a tervezők (képünkön), ahol nagyobb rendezvények is helyet kapnak majd. (Czakó Lajos felvétele) Orbán Viktor a térség vállalkozóinál A jövendő kormánynak tárgyalni kell a munkaadókkal Országjáró körútja utolsó állomásaként Miskolcon találkozott vállalkozókkal Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének elnöke. A Vállalkozás és növekedés című fórum egyik célja az volt, hogy a jövő évi költségvetésről megkezdődött országgyűlési vita kapcsán a vállalkozói réteg számára is nyilvánvalóan körvonalazódjon a Fidesz álláspontja. A fórumon néhány száz vállalkozóval szemben Orbán Viktoron kívül Wachsler Tamás, a Fidesz megyei elnöke, Orbán László gazdasági kabinetvezető, valamint Glattfelder Béla, a mezőgazdasági kabinet vezetője ült le. A pártelnök a költségvetési problémakörből kiemelte a legfontosabb tényezőiket, az inflációt, a külkereskedelmi mérleg alakulását, a nemzeti összterméket, illetve a sokat emlegetett költségvetési hiány kérdését. Ez utóbbiról elmondta, hogy 1990-ben még gyakorlatilag nulla hiányt örökölt a kormány, ám 1992-ben már 197 milliárdos mínuszban voltak. Ezt az évet előreláthatólag 250 milliárdos deficittel zárják, míg jövőre átlagosan 350 milliárd várható. Ez utóbbi adat még változhat 330 és 380 között, attól függően, hogy a szavazás miként alakul a parlamentben. Óriási terhet jelentenek a költségvetés számára az adósságállomány kapcsán keletkező fizetési kötelezettségek, amelyek mértéke 220 milliárd forint körül alakulhat. Ha ezzel szembeállítjuk a csaknem ugyanannyira kalkulált személyi jövedelemadó-bevételt, akkor ez a bevétel máris elveszett. * — A kormányzatban meglévő félelem, hogy a vállalkozókat nem partnerként, hanem eszközként kell kezelni, mert később túl sokat akarnak majd, véleményem szerint téves — értékelte országjáró körútját a Fidesz elnöke. — A gazdaságpolitikai fórumsorozat pontosan arra kellett, hogy a Fidesz kifejtse véleményét a jelenleg folyó költségvetési vitával kapcsolatban annak a rétegnek, amely aktív szereplője a gazdaságnak. Ezzel kétoldalú kommunikáció alakult ki a párt és a vállalkozók között, amelyből a Fidesz is profitálni kíván. A körút döntő tanulsága Orbán Viktor számára az, hogy a következő kormánynak mindenképpen le kell ülni a munkaadói oldallal és meghallgatni véleményüket nagyon sok gazdaságpolitikai kérdésben, sőt az adók kérdésében egyenesen megállapodást kell kötni velük akár több évre is. A pártelnök véleménye szerint az elmúlt három évben azért működött egy rossz gazdaságpolitika, mert csak egyoldalú hatások érték. Szinte kizárólag a szakszervezeti, munkavállalói oldalról volt erős nyomásgyakorlás, a másik oldal ebből a szempontból gyengének bizonyult. Ezáltal az érdekek szempontjából teljesen elbillent a magyar gazdaságpolitika. Ennek a politikának a következménye, hogy a magát polgári kormánynak nevező hatalom elosztó szerepe nemhogy csökkent volna, hanem növekedett. Orbán Viktor egy vállalkozónak a keleti országokkal való kapcsolat hiányát firtató kérdésére válaszolva elmondta, hogy ez a kormány számlájára is írható. A keleti kereskedelem nehézségei ismertek, ám ezt legalább diplomáciai úton enyhíteni lehetett volna. A fő problémát az jelenti, hogy a magyar kormány — nyugati országoktól eltérően — nem tud garanciát vállalni a keleten kereskedő magyar vállalatok behajthatatlan bevételeire. Mint mondotta: az EBRD-nél sem aratott nagy sikert a nemzetközi garanciaszervezet létrehozására előterjesztett elképzelés. A hazai magánpiacon viszont valami elmozdulás érzékelhető, hiszen magánvállalkozók egymás közöitt kialakították egy ilyen szervezet körvonalait. Sz. B. Véradók napja A Vöröskereszt Miskolc városi szervezete pénteken délután fél 3-tól rendezi meg a véradók napját a diósgyőri Vasas Művelődési Központban.