Déli Hírlap, 1994. november (26. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-29 / 280. szám
Martintelep—Szirma rendezési tervéről Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízása alapján elkészült a Martintelep—Szirma részletes rendezési terve. A rendezési tervet a városi közgyűlés jóváhagyását megelőzően november 30-án (szerdán), du. fél öt órakor a szirmai Bem József Általános Iskolában a tervező ismerteti a lakossággal. Kérik a lakossági fórumon való megjelenésükkel, az ott elhangzott észrevételeikkel a további tervezési munka segítését. Szigorúan Essen A közép-kelet-európai országoknak, köztük hazánknak az eddiginél hidegebb nemzetközi atmoszférával kell számolniuk. A Nyugat segítőkészsége, sőt érdeklődése irántunk csökken. Az amerikai republikánus előretörés — azoknak a hivatalos nyilatkozatoknak ellenére, amelyek erről napvilágot láttak — ezt a tendenciát fogja erősíteni. Állítólag erről szólnak egyelőre napvilágot nem látott értékelések is, amelyek a Külügyminisztériumhoz közelálló tudományos kutatóintézetekben készültek. A legújabb példa: nem kapnak meghívót az Európai Unió december 9-i esseni csúcsértekezletére a kelet-közép- európai társult államok, köztük Magyarország vezetői, jóllehet részvételüket — a soros elnök Németország szándékának megfelelően — már a nyáron lehetőségként említette a csúcs napirendjén szereplő új kelet-európai UE- stratégia szövegtervezete. Az EU-tagországok egy része azonban ez ellen éppúgy berzenkedett, mint az Unió viszonylag gyors keleti bővítése ellen. Pedig Horn Gyula miniszterelnök, az ígéretekben bízva, már beiktatta programjába az esseni látogatást. Fel kívánt szólalni a résztvevő kormányfők előtt, hogy kifejtse: a Nyugat nem szívességet tesz, ha Közép- Kelet-Európát gondjai megoldásában segíti, sokkal inkább saját érdekeit is szolgálja. Keménydrogos vezetők Két laptársunkban a köztisztviselők kötelező narkológiai szűrését szabályozó törvény megalkotását sürgette dr. Opál Sándor, nyugállományú rendőr-alezredes, kandidátus. A Magyar Hadtudományi Társaság elnök-helyettese kifejtette: a hazánkban élő, mintegy nyolc-tízezer keménydrogos nagyobb biztonsági kockázatot jelent, mint az Egyesült Államokban számon tartott hatszázezer. A magyar keménydrogosok többsége ugyanis — szerinte — a vezetői értelmiségiek, elit üzletemberek és más befolyásos személyek közül kerül ki. Munkatársunk több szakemberrel beszélt, akik csodálkozásukat fejezték ki a javaslat kapcsán. Ilyen törvényre szerintük nincs precedens. Megkérdőjelezhető a nyolc-tízezres, keménydrogosokra vonatkozó szám, kiváltképpen az, ami a vezető értelmiségiekre, elit üzletemberekre vonatkozik. Ezt semmilyen általuk ismert adat nem támasztja alá. Az sem világos — ettől függetlenül —, hogy miután a vezető értelmiségiek általában nem állnak közszolgálatban, milyen összefügő bizalmas rés van a vitatható helyzetkép és a javasolt közalkalmazotti szűrés között. Forró december Előzetes, nem hivatalos számítások szerint százezret is elérheti a tüntetők száma a Parlament előtt december 17-én, szombaton. A Pedagógus Szakszervezet kezdeményezését a többi érintett is magáévá tette, elfogadta a KIÉT munkavállalói oldala. Gazdasági következményeit tekintve ennél komolyabb hatása lehet egy decemberi vasutas-sztrájknak, kiváltképp, ha nem figyelmeztető jellegű, hanem tartós lesz. (Erről november utolsó napján döntenek.) A személy és áruforgalomnak hosszabb ideig tartó kiesése jelentős vállalati, anyagi veszteségeket okozhat, és végső kihatásában — egy rendelkezésünkre bocsátott tanulmány szerint — 1—2 tizedponttal növelheti az idei inflációt. Szigetköz: valami változik? A szigetközi vízpótlás megoldásának valamennyi lehetséges változatára kért kormányzati javaslatot a múlt héten a parlament környezetvédelmi bizottsága, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a már évek óta kész dunakiliti duzzasztóművet — az előző Országgyűlés határozatával ellentétben — a hágai nemzetközi bíróság határozatáig, ideiglenes vízpótlási célra üzembe helyezzék. A szivattyúzást tavasszal épp ennek elkerülésére írta elő a parlament, s a környezetvédelmi bizottság albizottságot hozott létre, amelynek eredetileg a határozat végrehajtását kellett volna ellenőriznie. Az albizottság elnöke azonban feladatát a vízpótlási javaslat megtételére is kiterjesztette, majd koalíciós társától eltérően — végső esetre, —, ha más megoldást a szlovák fél nem támogatna, a zöld mozgalmak véleményével szemben, a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezését javasolta. Izsó Mihály kisgazda képviselő, egyébként keddi interpellációjában a nagymarosi körtöltés elbontása helyett a vízlépcső felépítését kérte. Magáról a pénzről nem lehet megtudni, hogy honnan származik. Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy az eredetét eltüntessék. A pénzmosás folyamán tehát — la gazdálkodásban” bizonyos idő elteltével, mintegy a gazdálkodás által kitermelt — legális jövedelemként jelenik meg újra a pénz. Dr. Erdélyi László alezredessel, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályvezetőjével és szakértő munkatársával arról beszélgettünk, hogy a magyar vadkapitalizmus időszakában, azaz manapság, miféle pénzcsinálási trükkökkel, bűvészmutatványokkal találkozik a rendőrség, illetve milyen, a nagyközönség léprecsalására szánt újfajta, még kevésbé elterjedt pénzügyi szabálytalanságokat ismer. — Óriási pénzeket lehet szakítani az áruhitelezéses csalásokkal. — mondja Erdélyi alezredes. — A gazdaságra 1990 előtt többek között az volt a jellemző, hogy állami vállalatok állami vállalatokkal voltak kapcsolatban, tehát legalizált, szabályozott, törvényes, hivatalos útja volt a kereskedelemnek, a gazdálkodásnak, ahol megbíztak egymásban a partnerek. Ezen állami vállalatok nem készültek fel arra, hogy a magánszférával, a piacgazdasággal bejönnek a csalók, szélhámosok is, magánvállalkozónak feltüntetve magukat, velük lépnek majd üzleti kapcsolatba. Ezt a rutintalanságot használták ki az élősködők, akik egyszerű, vagyontalan, egzisztencia nélküli személyekkel vállalkozói igazolványokat váltottak, vállalkozásokat alapítottak, és a nevükben, vállalkozásaik részére különböző termelőktől árukat rendeltek meg. Ezt indirekt módon a piaci helyzet is elősegítette, mivel nehéz volt eladni a megtermelt árut emiatt a termelők minden lehetőségen kaptak, ha vevők jelentkeztek. A beiktatott vállalkozóval megvetették az árut, amelyet az elszállítás után féláron, legális, vagy illegális csatornákon, soron kívül értékesítettek, természetesen a visszafizetés szándéka nélkül. A beszerzett jövedelmet felélték, felhasználták, vagy egymás között felosztották. A Borsod megyei rendőrség jó eredményességgel derítette fel az ilyen eseteket, olykor az ország más részein nyomozva a szövevényes üzletek után. — Később finomodtak az elkövetés módszerei. Mivel — részben a rendőrség propagandájának hatására — a sértett cégek szigorítottak a kiszolgáláson. Csak akkor adtak árut, ha megbízható partnerrel álltak szemben, akik készpénzzel fizettek. A csalók eleve bankgaranciával jelentek meg, ez viszont hamis valtt. Több esetben megtörtént, hogy a befizetett csekk náluk maradó szelvényét mutatták be —, lám, ők befizették a megrendelt áru ellenértékét! — de mindig a postai zárást követően jelentek meg az áruért, amikor már lehetetlen volt ellenőrizni a tényleges befizetést. A meghamisított feladóvénnyel aztán könnyedén elvitték a portékát. Ez a fajta, úgynevezett áruhitelezéses csalás korábban volt elterjedt, ma már kifutóban van. A kereskedelembe lassacskán beépült az egészséges bizalmatlanság, az önvédelmi reflex. — Az országban egyébként információszolgáltató cégek is működnek — például a Credit Reform Inter Info nemzetközileg ismert és Miskolcon is van kirendeltsége —, amelyek megbízható adatokkal szolgálnak a leendő üzleti partnerről : mennyire tőkeerős, milyen a fizetési készsége. — Pénz nélkül persze nem megy semmilyen üzlet sem... — Pénzéhséges a gazdaság. Kevés a forgatható, úgynevezett mobil tőke. A hitelfelvétel lehetősége is behatárolt, mert részben bizonyos feltételeknek kell megfelelni, részben pedig meglehetősen magas kamatok mellett adnak hitelt a pénzintézetek. Aki a 28—32 százalék körüli kamatot ki tudja termelni gazdálkodása során, az művész. De még ha ki is termeli, nem sok haszna marad. Tehát kevés a pénz a gazdaságban, és itt lépnek be az ezt kihasználó bűnelkövetők. Több ügyünk is folyamatban van, amelyek arról szólnak, hogy kedvező — 8 —10—15 százalékos, irreálisan alacsony — kamatok mellett, netán kamatmentesen nyugati hitelt ígérnek. Ráadásul szemérmetlen módon, újságokon keresztül hirdetik magukat. Nem is eredmény nélkül, mert bőven akad jelentkező. A pénzcsalogatók intellektuális személyek és óriási szöveggel rendelkeznek, 30—40—50 bankkal is meglévő, működő kapcsolataikra hivatkoznak. Az ügyfelet elviszik a pénzintézetbe, felvezetik a megfelelő szintre, leültetik az előtérben, megváratják, eljátsszák előtte a bennfentes szerepét, „várjon, mert meg kell keresni a kapcsolatot”, és a többi. Sejtetik vele, hogy itt nem teljesen legális minden, de ő el tudja intézni, hisz olyan a kapcsolatrendszere. Az ügyfél persze azt sem tudja, hogy hivatalos ügyfélfogadáson van. Sok rászedett ember még azzal sincs tisztában, hogy milyen hitellehetőségek vannak. Ilyenkor lehet sikerrel előadni, hogy „én magának el tudom intézni”, még egy-két beépített öltönyös segítségével a folyosón is tárgyalnak: „igen, az ön kondíciója megfelel, az ön által kínált fedezet alkalmas arra, hogy ...” Ilyen altató közjáték után elvonulnak megtárgyalni a dolgot a banki kapcsolattal, ám lehet, hogy csak a vécében, a büfében, vagy egy másik folyosón időzik a csaló, a lényeg az, hogy kisvártatva kitöltendő nyomtatványokkal érkezik vissza az ügyfélhez. A variációk tovább sorolhatók, számtalan trükk van az ügyfelek bizalmának megnyerésére. Miután a páciens kellően megpuhult, közlik vele, hogy az ügyintézésnek alapfeltétele: a megszerzendő hitel tíz százalékát előre meg kell fizetni. Jelenleg is letartóztatásban van egy „üzletember”, F. Gy., aki tíz százalékot kötött ki, de hogy a bizalmat erősítse, csak a felét kérte előre. S mivel az igényelt hitelek nagysága számottevő volt, az 5 százalék is több milliós hasznot, illetve kárértéket jelentett. Ezek a tranzakciók működnek és sorra érkeznek a károsultak feljelentései. — A privatizáció is kiváló terep lehet a pénzcsináláshoz... — Az is. A harmadik módszer a magánosításból ered. A hatalmas mennyiségű állami vagyon magánkézbe adása folyamatban van, jelenleg az országban együtt él az állami vagyon — akár a társasági, akár a régi formájában —, illetve a magántulajdon. E két forma közötti üzletkötéseknél sok esetben megjelenik a korrupció, annak csiszolt formája. Nehezen bizonyítható elkövetési módokkal találkozunk. Például valaki az állami cég részéről a magántőkének kedvező üzletkötést bonyolít le (az adott cég részére pénzügyi, vagy más gazdasági tanácsot ad, stb.), de nem adminisztrálják le, csak a kifizetés tényét rögzítik. Hogy az ezen a címen kifizetett százezrek mögött valójában volt-e tanácsadás, vagy sem, az az emberek fantáziájára van bízva Ugyanakkor a tanácsadás forintértéke is nehezen meghatározható. Az üzletfélnek akár tízmilliót is érhet, ha általa olyan hasznot tudott elérni. De lehet, hogy semmiféle tanácsadás nem történt. A két dolog időbeni egybeesése viszont felhívja a szakember figyelmét a gyanús ügyletre. Az esetek egy részénél a vesztegetés, a korrupció alapos gyanúja megállapítható. Hogy milyen bírósági ítéletek születnek, arra mi is kíváncsiak vagyunk. (Folytatjuk) HOGYAN DOLGOZNAK A GAZDASÁGI HIÉNÁK? A pénznek nincs szaga Vagyongyarapító trükkök, módszerek — rendőrségi szemmel VÁLLALKOZÁS — Apád azt mondta, addig megy, amíg az ukrán maffiát meg nem találja, mert ez a jövő ... i LEVÉLBONTÁS DECEMBER 5-ÉN Keletre már exportál a húskombinát OLCSÓBB TERMÉKEK VÁRHATÓK Megelőlegeztük a Miskolci Húskombinátnak a nyugat-európai exportot, hiszen nemrégiben azt írtuk, hogy a sikeres közös piaci szemle után immáron exportál Nyugatra. A hír annyiban igaz, hogy a húskombinát megfelelő kapacitással rendelkezik, a technikai színvonala minden követelménynek eleget tesz, az emberek szakmailag is kellőképpen felkészültek. Jó ideje segítőleg foglalkozunk már a húskombinát ügyeivel, hiszen nem közömbös számunkra több száz ember sorsa, ugyanakkor az sem mellékes a megye, illetve a megyeközpont szempontjából, hogy egy esetleges összeomló húskombinát helyére betörjenek a konkurensek, és felemeljék az árakat. Mint ismeretes, a húskombinát az Augusztus 20. strand mellett a Bajcsy-Zsilinszky utcai húsboltban diszkont áron kínálja termékeit, éppen azért, hogy a kiskereskedők is állhassák a versenyt, ugyanakkor a kiskereskedők, a nyugdíjasok is kedvező áron juthassanak hozzá a fokozódó versenyben az egyre jobb minőségű termékekhez, például a pizza sonkához, vagy a csülökhús sonkáihoz. Ezek a termékek 500 forinton belül kaphatók kilónként nagykereskedelmi áron. A korábbi, igen kedvelt csemegesonkánál ízletesebbbek és olcsóbbak. A gyártmányfejlesztési terület kidolgozott egy új bélcsomagolási módszert, ennek révén a termékek sokkal impozánsabbak lesznek. Visszatérve az exportra. Ha nem is nyugatra pillanatnyilag, de az ukránoknak már szállítanak húskészítményeket heti egy kamion mennyiségben, s előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a románokkal, valamint érdeklődés mutatkozik a szlovének részéről is. Úgyhogy egyre nagyobb az érdeklődés a húskombinát termékei iránt. Kérdés persze, miként sikerül megküzdeni a forgóeszközhiánnyal, várhatóan erre is gyógyírt hoz majd a privatizáció. A levélbomlás december 5-én lesz, s csak remélni lehet, hogy az egyre jobb pozícióba kerülő húskombinát megtalálja valós tulajdonosát, aki nemcsak a forgóeszközhiányt tünteti el, hanem fejlesztéseket is tud végrehajtani, hogy idehaza és külhonban is állja a versenyt ez a nagymúltú, jobb sorsra érdemes cég. K. I. 1994. november 29., kedd hivigno) PanÁA, hello) Miskolc, Hunyadi út 2. (a Városház tér mellett) Déli Dirat» 7