Déli Hírlap, 1995. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
A Bökik elnökségi ülésén meghatározták a kamarai tagdíjakat Az elvégzendő feladatok számbavételét követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bökik) elnöksége a február 21-i ülésen meghatározta az idei tagdíjak mértékét. A testület a régió helyzetének figyelembe vételével az országos küldöttgyűlés által javasoltaknál alacsonyabb mértéket tartott helyesnek. A kamara idei tervei között szerepel az is, hogy év végére átfogó megyei gazdaságfejlesztési stratégiát dolgoznak ki. Tisztában vagyunk a térség gazdasági állapotával — mondta Bihall Tamás elnök, s igyekeztünk ennek megfelelően megtalálni a megfelelő tagdíjtételeket. Ám azt is tudomásul kell venni, hogy a kamarának feladatai vannak — többek között a szakképzésben, állami alapok kezelésében —, amelyek ellátásához pénzre van szükség és a legfőbb bevételi forrása a tagdíj. A Bökik azt szeretné, ha a tagok nem valami hatalmi szervezetként értékelnék a kamarát, hanem partnerként jönnének el tanácsért, szolgáltatásokért. A feladatok között szerepel az is, hogy összegyűjtik és a tagokhoz továbbítják a gazdasági, jogi, műszaki információkat, segítséget nyújtanak az iparjogvédelem, szabványosítás, minőségügy kérdéseiben, rendszeres tanácsadást vezetnek be. A tagdíjbevétel egy részét a gazdasági élet infrastruktúrájának fejlesztésére, a műszaki fejlesztés, az innováció, a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítására szánják. Végül is a döntés szerint a 10 millió forintnál nagyobb nettó árbevételű vállalkozások a javasolt 1 ezrelékkel szemben iparvállalkozások esetében csak 0,5 ezreléket, egyéb vállalkozók esetében pedig 0,75 ezreléket fizetnek Borsodban. A Bökik elnöksége azt is eldöntötte, hogy a tagdíjat egymillió forintban maximálja. A díjat egyébként két részletben kell fizetni, az alaptagdíjat és a kiegészítő tagdíj felét március 15-ig, a maradékot pedig szeptember 15-ig. A törvény szerint a be nem fizetett tagdíj adók módjára hajtható be, de bíznak abban, hogy erre nem lesz szükség Borsodban. Sz. B. FÓRUM A MISKOLCI IPARI PARKRÓL Küzdeni kell a preferenciákért A Miskolci Ipari Parkról rendeztek fórumot tegnap a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának olvasótermében, amelyen részt vett Kobold Tamás miskolci polgármester is. Szó került a beruházás eddigi előkészületeiről, a város és az egyetem részvételéről, elképzeléseiről. Mint Kobold Tamás polgármester elmondta, a tervet még 1991 végén kezdték szorgalmazni a régió problémáit látva a helyi politikai tényezők, s a későbbiekben szakmai körök is bekapcsolódtak a munkába, hogy megvalósítsák a Nyugat- Európában már jól bevált létesítményt, amellyel könnyíthetőek a nehézipar, a vegyipar, a kohászat gondjai. 1992-ben egy kormányhatározat is a létrehozás mellett döntött, és 1994-ben elkészült az a megvalósítási tanulmány, amelynek kidolgozásában a Miskolci Egyetem szakemberei is részt vettek. Nagyon fontos — hangsúlyozta a polgármester —, hogy a jelenlegi kormányzat is áldását adta a tervre, tehát az ország egészének is fontos ugyanaz, ami ennek a nehéz helyzetű térségnek. A kohászati reorganizáció kapcsán 1993 februárjában olyan kormányhatározat született, melynek értelmében az érintettek munkahelyeit csak akkor szüntetik meg, ha már újak állnak készen befogadásukra. Az Ipari Park tökéletesen beleillik ebbe az elképzelésbe, ám a tavaly őszi, ugyanezzel foglalkozó határozatból ez az egy passzus már kimaradt, ezért rá kell venni a kormányzatot az újrafoglalkoztatási feltételek megteremtésére. Miskolc, a társadalmi és a politikai mozgalmak térségi preferenciákat szorgalmaznak a befektetők ideáramlásának elősegítésére, ám a kormányzat a jelek szerint ezt egyelőre nem tartja kivitelezhetőnek. Ugyanolyan megítélés alá kívánják helyezni a Miskolci Ipari Parkot, mint például a győrit, ami lemaradásunkat tekintve hátrányosan érintene bennünket. Ezt meg kell akadályozni, ami bizony komoly küzdelmet jelent majd. A polgármester után dr. Cselényi József egyetemi dékán szólt a meghívottakhoz. Elmondta: már a ’80-as évek középső táján azt tapasztalták külföldi intézményekben tett útjaikon, hogy az ipari sarkok működésében hangsúlyozott szerepet játszanak az egyetemek. Az ijjari struktúraváltás egyik lehetséges iránya az, amikor nagy, világméretű cégek telepítenek egy-egy területre leányvállalatokat, amelyeknek igen komoly beszállítói rétegre van szükségük, s ezek leköthetik az egykori nagy, ám egyre nehezebb helyzetben lévő gyárak kapacitását. Ezek után Sashalmi László, a SEM Rt. elnök-vezérigazgatója szólt a megvalósításról. Mint elmondta, a legfontosabb propagandaanyagok előkészületeinél tartanak. Arculat-, illetve logotervekre írtak ki pályázatot, sokáig nem találtak megfelelőt, ám nemrégiben készült egy olyan, amit talán már mindenki el tud majd fogadni. A március végén elkészülő reklámanyagot a régióban működő cégekkel hozatják létre. A videofilmen kívül három prospektusról lesz szó, az egyik magát az Ipari Parkot, a másik a környezetet, Miskolcot, s annak például kulturális életét, a harmadik pedig a helyi gazdasági viszonyokat ismerteti magyar, angol, német és francia nyelven. Remélt siker a microCAD-en zésre utal. A jelentésnél is fontosabb azonban a microCAD jelentősége, hiszen több száz előadó — köztük szép számmal külföldi számítástechnikai szakemberek — konferenciája és versenyek teszik még rangosabbá a Miskolci Egyetem díszaulájában megrendezett kiállítást. Közel 30 cég képviselteti itt magát, bemutatva számítástechnikai, illetve informatikai újdonságait, négy napon át, délelőtt tíztől este hatig várva az érdeklődőket. Az érdeklődőket, akikből idén sincs hiány az eseményen, ami azt is jelenti, hogy az immáron kilencedik alkalommal megrendezett microCAD semmit semveszített népszerűségéből az eltelt évek során. Nemcsak a laikus nagyközönségnek tud újat mutatni, hanem a szakmabelieknek is. Az egyetem rektora kétnapos szünetet rendelt el az esemény idejére, hogy a diákok is megcsodálhassák a sok-sok technikai különlegességet. De nemcsak egyetemisták, hanem a partnercégek képviselői és középiskolások is ellátogatnak a díszaulába. Pénteken délután 6-ig várják az érdeklődőket. A belejtés díjtalan. Hogy mi a microCAD jelentése? A micro-t talán nem kell magyarázni, a CAD pedig a számítógépes terve A KINCSEM DŰLŐ KINCSE A szőlő 120 évig is elél A METSZŐ A SZÜRETET KÉSZÍTI ELŐ Báró Walbod Kelemen bizonyára elsírná magát, ha meglátná, mivé is lett az a kis kúria a tokaj-hegyaljai Kincsem hegyen. Az épület nem is oly rég még a borkombinátot szolgálta, illetőleg két oszlop között ott maradt egy hatalmas tábla, mely azt hirdeti, hogy hajdanán Kincsem ifjúsági tábor működött itt. Érthetően, hiszen a táj csodálatos, a szőlő pedig Tokaj-Hegyalja egyik legjobb termője. A borház tetejéről — ez egy kis melléképület — bizony már lelopdosták a cserepeket, s ha nem sikerül megtalálni a valós tulajdonost, aki védelmébe veheti a pusztuló épületeket, bizony itt minden ebek harmincadjára juthat. Csorna Károly és fia, Zoltán nagy munkában vannak, metszik a hagyományos szőlőjüket. — Az önök szőlője miért nincs felkordonozva? — Isten őrizz! — mondja az idősebb Csorna. — Így adja ki igazán magát a szőlő. Az ősi hagyományos művelésnél legalább két fokkal melegebb a tőke, mint a felkötött drótosnál. — S ez a hőfokkülönbség ekkora különbséget jelent a minőségben? — Ó, hogyne. Hinné, hogy ez a szőlő már 90—100 éves? — Ezek a tőkék? — Bizony, bizony. Furmint és hárslevelű. Ezek a tőkék már több generációt kiszolgáltak. Nekünk 800 ölünk van, a fiammal ketten műveljük. — Nem bízzák másra? — Nem, nem — tiltakozik a fiatalember. — A metszésnél dől el minden, azt én nem bízom másra, mert tönkreteheti nekem a szüretet. Hagyományosan kapáljuk, egy kicsit műtrágyázzuk, de legjobb az istállótrágya. Ebben minden van, ló, disznó ürüléke, leghasznosabb a tyúké és a juhé. — Mennyi műtrágyát tesznek egy tőkére? — Nem sokat. A kombinált szájferfoszfátot használjuk. 10 dekát rakunk tőkénként. — És a permetezés, azt is önök csinálják? — Természetesen! — vágja rá Csora Károly. — Ezek a szőlők lisztharmat-veszélyesek. Ha mi nem kapjuk el időben, a fertőzés pillanatok alatt elterjedhet. — A laikus számára nehezen követhető, miért pont így metszik ezt a szőlőt... — Ez is egy tudomány. Apáról fiúra száll, mégjjedig úgy, hogy gyerekkorában már ott botladozik az ember a tőkék között. Egyébként nincs ebben semmi ördöngösség — nevet a fiatalabb Csorna —, ugyanis a tőkés szőlőt mindig lefelé kell szorítani. Mutatja az magát, hogy melyik a termőcsap, melyik az ugarcsap, hány szemet kell hagyni. — Mennyi szőlő terem ezen a 800 ölön? — Mi ezt úgy mérjük, hogy van rajta 250—300 kiló aszú, olyan 25—30 hektó must. — Megéri? — Nem könnyű — mondják mindketten, szinte egyszerre. — Minden nagyon drága. Ha a munkánkat nem számítjuk, akkor van egy kis nyereség. — Én mozdonyvezető vagyok — büszkélkedik a fiatalabb Csorna. — Itt járok ezen a tájon, föllátok a szőlőbe. — És látott valakit dolgozni? — kérdem huncutkodva. — Hogyne. Azt látom, hogy mi vagyunk benne, s megint görnyedünk a tőkéknél. — Meddig adják még ezek a tőkék a termést? — A szőlő 120 évig is elél, ha gondos a gazda. De ide tartozik még egy mondás, amit Tokaj-Hegyalján mindenki ismer, hogy a jó borász keze alatt a bor sose romlik meg. (karosi) A tőkés szőlőt lefelé kell szorítani a metszéssel. Tokaj-Hegyalja egyik legértékesebb szőlőjében, a sajátjában dolgozik Csorna Zoltán (balról) és édesapja Csorna Károly. (Krisztián Anett felvételei) Elárvult Walbod báró hajdani kúriája Crossbar telefon Mórán Néhány napot csúszik a mérai automatizált telefonközpont átadása — tudtuk meg a Miskolci Távközlési Centrum vezetőjétől, Kiss Lászlótól. A február 15-ére tervezett központátadás legkésőbb február 28-án megtörténik. Az előfizetőket március 15-ig bekapcsolja a Matáv az automatizált hálózatba. 1995. február 23., csütörtök Déli Hír lan 1 * itii