Déli Hírlap, 1995. október (27. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-13 / 241. szám
A munkaadói és gazdasági közösség alelnöke lemondott Egy vállalkozó elköltözik Lemondott tisztségéről Vékony Sándor, a régió kis- és középvállalkozói érdekeit képviselő Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség alelnöke. Az ebből az alkalomból megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megyében a vállalkozói szféra működését nem hogy segítik, hanem megnehezítik, sőt olykor lehetetlenné teszik. Éppen ezért vállalkozását az ország más részein kívánja tovább működtetni. Dr. Barkóczi István, a munkaadói közösség elnöke elmondta, hogy a munkaadói és gazdasági közösség a megszűnt Észak-magyarországi Gazdasági Kamara jogutódjaként jött létre és elsődlegesen a térség -hangsúlyozottan - termelő kis- és középvállalkozásainak próbál szakmai érdekvédelmet nyújtani. Ma 40-50 vállalkozás tagja az ÉMGK-nak. Dr. Barkóczi István arról is beszélt, hogy az ÉMGK korábban jelezte, hogy kész részt venni a megyei válságkezelő program kidolgozásában, ám erre az illetékesek nem tartottak igényt. Később fórumok segítségével próbálták egy asztalhoz ültetni azokat, akik aktív részesei lehetnek és érdekeltek is a program eredményes végrehajtásában. Összességében a gondot az jelenti, - mondta - hogy nem egy irányba húzzák a szekeret. Az ÉMGK az ajánlatait továbbra is fenntartja, kezdve a kohászatból elbocsátandó 800 fő foglalkoztatásától a kockázati tőketársaság létrehozásáig. Vékony Sándor neve a közelmúltban összeforrott a sokszögeszterga hasznosításával. Miskolcon működő vállalkozása a szerkezet alkalmazását világszínvonalra emelte. Most azonban a megyében kialakult körülményekre tekintettel a Dunántúlra és Szabolcs megyébe kívánja átvinni vállalkozásait. Mint elmondta, a saját vállalkozásának a sikertelensége sajnos sok tekintetben általános érvényű ebben a régióban. Sokszor hangoztatták, hogy a kis- és középvállalkozások lesznek a gazdaság mozgatórugói, ám az ehhez szükséges segítség a gyakorlatban sohasem érvényesült. Az állami vállalatok felszámolása Vékony Sándor véleménye szerint megyénkben igen hosszadalmas, sok esetben nélkülözi a korrektséget is. Úgy véli: a munkahelyteremtést támogatni hivatott állami pénzeket nem az eredményesség szempontjai szerint osztják szét. Ugyanez a gond a különböző pályázati rendszerekkel is. Igen nagy probléma az is - hangsúlyozta -, hogy hiába gyártunk a válságból kivezető elképzeléseket, terveket, azok nem jutnak ki a régióból döntéshozó helyre. Vékony Sándor összehasonlításként elmondta: Szabolcs megyében a PHARE kísérleti program megkezdése előtt deklarálták, hogy a pénzek 80 százalékát termelő vállalkozásoknak kell kapniuk. Hangsúlyozta azt is, hogy amikor jelentkezett Mátészalkán, hogy oda vinné vállalkozását, azonnal ingyenesen kapott használatba ingatlant, kamatmentes hitelt a forgótőke biztosítására és a dolgozók béréhez is sikerrel pályázott támogatásért. Mindez sajnos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még elképzelhetetlen -jelentette ki. BORSOS LEHET AZ ÁRA Veszélyesek az engedély nélküli gázrendszerek Ez év júniusában a gázvezetékek lefektetésével megkezdődött Zemplén és Abaúj településein a térség földgázzal történő ellátásának munkálatai. Azóta folyamatosan dolgoznak a kivitelezők és építik a Nemesbikk és Szerencs közötti 37 kilométer hosszúságú nagynyomású vezetéket A MOL Rt. által kiírt pályázatra hat cég jelentkezett, amelyek közül a Mátra Energia-Trans Kft. ajánlatát találták a legkedvezőbbnek, így ezzel a céggel kötöttek szerződést. Janik Kálmán, a Zemplén-Abaúj Kft. főmérnöke érdeklődésünkre elmondotta, hogy a munkálatok a tervek szerint haladnak, a középnyomású gázellátási tervek jóváhagyását végzik. Eddig 76 település dokumentumait küldték meg a Tigáz Rt. Miskolci Üzemigazgatósága részére, amelyeket szolgálati szempontból felülvizsgálnak, majd a fővállalkozók továbbítják ezeket a Miskolci Bányaműszaki Felügyelőségnek. A főmérnök hangsúlyozta azt is, hogy már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a pluszköltségek elkerülése érdekében a lakossági belső tervek csak az utcai gázelosztó vezetékek kiviteli terveinek elkészítése után kezdhetők meg, melynek időpontjáról a ZAB Kft. időben értesíteni fogja az érintetteket. Ennek ellenére több településen elkezdték ezeket a munkálatokat, és már előfordultak olyan esetek is, hogy szerződéseket kötöttek a lakáson belüli gázrendszerek kivitelezésére. A Tigáz Rt. Területi Igazgatóságának munkatársai Csobaj, Olaszliszka, Szegilong, Erdőbénye településeken helyszíni ellenőrzéseket végeztek és azt tapasztalták, hogy a családi házak belső gázrendszerei folyamatosan készülnek, annak ellenére, hogy a belső gázellátási terveket még nem hagyták jóvá. Egyes esetekben a kivitelezések olyan utcai hálózatra „csatlakoznak” , amelyek még meg sem épültek. A főmérnök arra is figyelmeztet, hogy a gáztörvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján a fogyasztói rendszer megépítéséhez a gázszolgáltató által jóváhagyott kiviteli terv szükséges, amely munkáknak a megkezdését előzetesen be kell jelenteni. Ellenkező esetben gondot jelenthet - különösen ha a megrendelő már a számlát is kifizette -, hogy az alkalmazott megoldások nem szabályosak, az ezekből következő átalakítások a leendő fogyasztóknak jelentős többletköltséget jelentenek. A Zemplén-Abaúj Kft. ezúton is felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy ha a gázelosztó vezeték kivitelezése nem alkalmazkodik majd a belső tervekhez és a már megépült gázvezeték-rendszerhez, az ebből eredő többletköltséget nem vállalja. Ezért kérik a lakosokat: egyelőre ne adjanak megbízásokat ilyen munkára az őket megkereső cégeknek, vállalkozóknak. (sárkány) Görög katolikus búcsú Templombúcsút tartottak az ózdi görög katolikus hívek a Lomb úti kápolnában. A szent liturgiát dr. Baán István, miskolc-avasi parókus püspöki tanácsos, egyetemi magántanár végezte. Szentbeszédében buzdította a híveket, forduljunk bizalommal az égi édesanyához, Szűz Máriához, aki láthatatlanul ma is oltalmaz. A liturgia végén olajkenet és antidor (megáldott kenyér) osztás volt, majd minden jelenlévőt szeretetvendégségben részesítettek. (kerékgyártó) 4 Dél# Hír lan Sz. B. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszíroz csak 100 ágyat Kórházi Derült égből villámcsapásként érte a családtagokat a hír, miszerint e hét végén, minisztériumi döntésre, azonnali hatállyal haza kell vinniük beteg hozzátartozóikat az izsófalvi kórházból. Utána jártunk a hírnek. Bár dr. Harbula Zsuzsanna kórházigazgató főorvost tegnap délután már nem tudtuk utolérni, ügyeletes orvoskollégájától viszont megtudtuk, hogy strukturális átalakítás miatt a 240 ágyból 140 ágyat meg kell szüntetni, és erre állítólag a kórháznak három nap áll rendelkezésére: szerda, csütörtök, péntek. Mint mondta, élesben mennek a dolgok, de mivel a döntést fent hozták meg, ott kérdezősködjünk. Azonnali ágymegszüntetésről értesültünk csütörtökön délután: az izsófalvi kórházban fekvő betegek nagy részét azonnal haza kell szállítaniuk a családoknak. Telefonon érdeklődtünk a gyorsított intézkedésről a Népjóléti Minisztérium sajtóosztályán, ahonnan az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz irányítottak bennünket. Dr. Illés Béla főigazgató helyettest viszont nem találtuk, miként dr. Mersány Géza osztályvezető helyettest sem, aki részt vett a koordinálásban. A gyógyító-megelőző főosztály főnökével, Csaba Károllyal sem sikerült beszélnünk, titkársága azonban azt tanácsolta, hogy a döntésről kérdezzük meg a megyei egészségbiztosítási pénztárat. A Borsod-AbaújZemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, Ráczné Bodnár Lenke megnyugtatott, hogy nem azonnali döntésről van szó, hónapok óta tárgyalnak a kórházi ágyak megszüntetéséről. A struktúraváltást négyes bizottság döntötte el, a Népjóléti Minisztériumból két résztvevő, az Egészségbiztosítási Önkormányzattól egy, és szintén egy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A megyei pénztár a bizottság döntése szerint csak 100 ágy finanszírozására kapott pénzt az OEP-től, 140 ágyat szociális, vagyis pszichiátriai-elmeszociális osztályként kell működtetni, és ezt - későbbi döntése alapján - a megyei önkormányzat vállalhatja magára. Ami az izsófalvi struktúraváltást illeti, a megyei pénztár sem úgy foglalt állást, hogy azt azonnal végre kell hajtani. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat illetékes alelnökét, dr. Sója Szabolcsot és munkatársát Szent Etelkát szintén nem sikerült megtalálnunk. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna főjegyzőt viszont igen, aki elmondta, hogy október 26-án dönt majd a közgyűlés a fekvőbeteg-ellátás szerkezeti változásairól. A napokban kaptuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végleges számadatsorát, amely a népjóléti miniszter úr döntése alapján azt tartalmazza, hogy a megye a kórházi ágylétszámváltozás után mennyi OEP-támogatást kap, - közölte a főjegyző asszony. - Ennek értelmében a döntés 100 kórházi ágy finanszírozásáról szól, hétfőn kell aláírni az erről készült szerződést. Izsófalva kórháza egyébként is problematikus, hiszen a 100 finanszírozott ágy, illetve a 140 pszichiátriai-elmeszociális férőhely a három épületből álló egészségügyi komplexumban nehezen különíthető el egymástól, márpedig a kettőt együtt, még részben sem lehet egyazon épületben fenntartani. Az október 26-ai közgyűlésen bizonyosan módosítani kell a Népjóléti Minisztérium által jóváhagyott döntést és az ebből fakadó finanszírozást is, hiszen a 140 megyei fenntartásba átutalandó ágy OEP-finanszírozás nélkül kérdésessé válhat. * A hirtelen született (vagy csak helyben felgyorsított?) kórházi ágymegszüntetés rejtett titkairól nincsenek bővebb információink. Az oknyomozást holnap folytatjuk, pánik Izsófalván 1995. október 13., péntek Feldarabolva, összehajtogatva adják el Kámforrá vált KRESZ-táblák idén, az év első nyolc hónapjában 734 közúti jelzőtáblát és tartozékait lopták el Borsodban, melynek értéke összesen 3 141 986 forint volt. Az adatokból kiderül, hogy az év első öt hónapjában ezekből többet vittek el, mint júniusban és júliusban. Az emelkedés az előző évekhez képest ugrásszerű, a legfertőzöttebb terület pedig Ózd és Miskolc, illetve a nagyobb városok. A tolvajokat egyértelműen az anyagi haszonszerzés motiválja. Az így ellopott alumíniumtáblákat ugyanis a hulladékfém-átvevő telepekre viszik, ahol pénzt kapnak értük. Egészben persze nem tudnak túladni rajtuk, ezért feldarabolják, összehajtogatják azokat, bár sokszor arra sem veszik a fáradságot, hogy a fóliát leégessék a táblákról. A KRESZ-táblák hiányában akár súlyos balesetek is bekövetkezhetnek. Elég csak arra gondolni, ha nincs a helyén egy elsőbbségadás kötelező tábla, és az abból az irányból érkező autós megállás nélkül hajt be a kereszteződésbe. Éppen ezért a Közúti Igazgatóság igyekszik a lehető legrövidebb időn belül pótolni a közúti jelzéseket, ám sajnos erre is egyre kevesebb a pénz. Az ügynek persze van rendőrségi vetülete is. Az idei bűnügyi statisztikákban jelentős romlást okozott a színesfémlopások elszaporodása. Az állomány nehezen birkózik meg ezzel, hiszen minden tábla mellé nem lehet rendőrt állítani, ám az ilyen ügyek elkövetőit mégis ki kell nyomozni. A rendőrségi vezetők többször hangot adtak azon véleményüknek, hogy ez elsősorban nem bűnüldözési kérdés. Amíg ugyanis nem szabályozzák megfelelően a hulladékfém átvételét, azaz nem akadályozzák meg, hogy például a KRESZ-táblákat gond nélkül el lehessen adni, addig ez a probléma nem oldódhat meg. H. Sz. Rendőrségi híreinkben többször foglalkoztunk már a színesfémlopásokkal. Ez a jelenség különösen az idei esztendőben vált aggasztóvá, hiszen vittek mindent, aknafedlaptól kezdve, kukás konténerig, de nem kímélték a KRESZ-táblákat sem. Ez utóbbi azonban nemcsak anyagi kárral jár, hanem komoly baleseti helyzeteket is okozhat A B.-A.-Z. Megyei Közúti Igazgatóságon megtudtuk, hogy az Lopják a KRESZ-táblákat, mert jó pénzért tudják eladni azokat. (Jakubik László felvétele) p- Alpolgármesteri fogadóóra Káli Sándor, Miskolc megyei jogú város alpolgármestere október 18-án 14 órától fogadóórát tart a polgármesteri hivatalban Miskolc, Városház tér 8. sz. alatt. Előzetes bejelentkezés 20 fő részére - személyesen - 1995. október 16-án 13-15 óráig az alpolgármesteri titkárságon.