Déli Hírlap, 1995. november (27. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-11 / 265. szám

1995. november 11., szombat Közhasznú munka keretében Rendbe tették Nagybarca közterületeit Közhasznú környezetrehabi­­litációs munka végzésére kapott anyagi támogatást nemrég a nagy­barcai önkormányzat a me­gyei munkaügyi központtól. A pályázat útján elnyert pénzen augusztustól novemberig tíz jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülő helyi munkást foglalkoz­tattak. A részletekről Szatmári Istvánt, Nagybarca polgármes­terét kérdeztük. - A megyei munkaügyi központ céljellegű feladatok ellátására írt ki pályázatot, s a részvétel feltétele a környezet, a falu rendbe tétele volt. Miután elfogadták a pályázatun­kat, a munkások hozzáfoghattak a kiírt feladatok elvégzéséhez. Két csapadékelvezető átereszt alakítot­tak ki, kitisztították a malomárkot, és összeszedték a parlagfüvet a közterületekről. A legnagyobb munka a temető rendbetétele volt, ahol a gaztalanítás mellett a rava­talozó fásítását is elvégezték. Ehhez a helyi református egyház is mintegy 500 ezer forintos támoga­tást nyújtott. A munkák a hónap végén értek véget, amikor a kör­nyezetvédelmi felügyelőség jegy­zőkönyvben rögzítette a gépi és a kézi munkákat, amelyek összesen 1 millió 200 ezer forint költséget jelentettek az önkormányzatunk­nak. A munkaügyi központ csupán kéthónapos késéssel tudja rendez­ni a munkások fizetését, ami nem kis terhet jelent az önkormányzat számára. Mindezek ellenére igen hasznosnak tartottam ezt a mun­kát, hiszen amellett, hogy rendbe tették a falut, s elvégezték a régó­ta szükséges munkákat, az embe­rek ismét hozzászoktak ahhoz, hogy munkával keressék meg a megélhetésüket. Bízom benne, hogy az elkövetkezendőkben is adódik majd olyan pályázati le­hetőség, amely megmozgatja a faluban élő munkanélkülieket. Egyébként a közelmúltban to­vábbi 15 ember közhasznú fog­lalkoztatására nyílt lehetőség, melynek során a község járdáit újították fel, s építettek további­akat a munkások. Mezőcsáti nyílt nap Szülői tájékoztató és nyílt nap lesz a mezőcsáti Kiss Jó­zsef Gimnázium és Közgazda­­sági Szakközépiskolában. A tehetséggondozó hatosz­tályos gimnáziumi képzés iránt érdeklődő hatodikos ta­nulók szülei számára tájékoz­tató szülői értekezletet tartunk a gimnáziumban november 14-én (kedden), 17 órakor. Szeretettel várjuk a szülőket és az érdeklődő kisdiákokat is. Nyílt napra várjuk novem­ber 21 -én (kedden), 9 órakor a közgazdasági képzés iránt ér­deklődő nyolcadikos tanuló­kat, 1995. november 28-án (kedden) órára a négyosztá­lyos gimnáziumba jelentkező diákokat hívjuk. DÉLI HÍRLAP • ORSZÁGRÉSZÜNK Az aszály is, a fagy is kárt okoz a kukoricásban A háztájit főleg kézzel művelik A vége felé közeledik a kukori­cabetakarítás, már jóformán csak a megye északi részében áll még néhány táblán a tengeri. A me­gyei földművelési hivatal infor­mációi szerint a vetésterület 75- 80 százalékán betakarították a termést, amelynek mennyisége elég szűkös, 3,5-3,6 tonnás átla­got ad hektáronként, de óriási eltérések vannak a kisebb régiók között. A betakarítás előrehaladásának nyomonkövetését és a termés fel­mérésének nyilvántartását nehezí­ti, hogy a kukoricaágazatban a kis­termelők a meghatározók, mintegy 60 százalékkal részesedik a háztá­ji, s 40 százalékkal a nagyterme­lők. A parasztemberről pedig tudni kell, hogy az elmúlt évtizedek ke­serű tapasztalatai még a zsigerek­­ben vannak, s eleve bizalmatlanok a vasalt nadrágos érdeklődőkkel szemben, nem szívesen mondanak pontos adatokat a termésről. Ráadá­sul a gazdák többsége a saját állatai számára termeli a kukoricát, tehát nem méricskéli a tengerit, csak az érdekli, kitart-e az újig vagy sem. Ezért általában a szekérderék vagy a pótkocsi számukra a mértékegy­ség, s nem a mázsa, tonna - ami megnehezíti az átszámolást. A háztáji gazdaságokban még mindig a kézi művelés dominál a kukoricásban, hiszen kevés a pénz, nincs miből gépesíteni, modernizálni, kevés jut a növény­védő szerre is. Akinek meg van gépe, a jelenlegi üzemanyagárak mellett meggondolja, érdemes-e használnia. A pénzhiánytól nem mentes a nagyban gazdálkodók többsége sem. Az emelkedő árak­ból származó jövedelem pedig csak később fog befolyni. A rendelkezésre álló statisztikák szerint a hagyományosan jó kuko­ricatermelő Szerencsen és környé­kén a korábbinál jóval gyengébb, mintegy öttonnás hektáronkénti termést takarítottak be, míg a gyengébb adottságú Sárospata­kon valamivel többet, a Bodrog­közben pedig hasonlót. A belső Taktaközben is jól fizet a kukorica, míg Dél-Borsodban az aszály je­lentős veszteségeket okozott. Ezen a vidéken a kukoricánál érdemesebb búzát, napraforgót termelni. A korai érésű hibrideket már be­takarították, de ezek gyengébb eredményeket produkálnak, mint a közép- és késői érésűek. Ez utób­biak betakarítását viszont nehezíti a hó, a fagy, ami végső soron a szemveszteséget is növeli. Sok bi­zonytalansági tényezővel kell szá­molnia annak, aki kukoricázásra adja a fejét. (csontos) A kukoricatörést követően jön a szárítás, majd a hosszú téli estéken lehet morzsolni a szemeket. (Varga Bea felvétele) Ifjúsági klub Tiszaújvárosban Szeszmentes szórakozóhely Egy ifúsági klub létrehozására írt ki nemrég pályázatot a tisza­­új­városi önkormányzat oktatási, közművelődési és sportbizottsá­ga. A városban igen nagy a 14 éven felüli fiatalok száma, s nincs színvonalas szórakozóhelyük. Az önkormányzat saját anyagi támogatásával kívánja pótolni ezt a hiányosságot. A klub célja, hogy a fiatalok hét­végenként kulturált körülmények között találkozhassanak, s külön­féle rendezvények, koncert, diszkó és tanfolyamok várják őket. Hét közben az iskolai órákhoz kapcso­lódva irodalmi estek és irodalmi színpad várnák a diákokat. Mindez egyelőre még csak a kulturális bi­zottság elképzelése, akik szeret­nék, hogy a fiatalok minél sokol­dalúbb tematikájú rendezvénye­ken szórakozzanak. Éppen ezért a pályázónak mellékelnie kell az éves szakmai működési tervet, a szórakoztatóág üzleti elképzelé­seit, valamint a foglalkoztatottak személyi és szakmai összetételét. Előnyt élveznek azok, akik a mű­velődési tevékenységek szerve­zésében referenciával rendelkez­nek. A klubot működtető vállal­kozó nem forgalmazhat majd szeszes italt, s kikötés az is, hogy legalább négyszer 6 órás munka­rendben kell nyitva tartania. A pályázatokat november 21-ig lehet benyújtani az önkormány­zathoz. Hőforrások és karsztvizek faluja Szögliget az aggteleki karszt egyik páratlan szépségű települése. A védett növény- és állatvi­lága mellett nevezetes még kis patakjairól, forrásairól, barlangjairól. A falu templomterén már évtizedek óta csordogál az a forrás, amely nemcsak a helyiek, de a kirándulók kedvelt ivóvize is. A Csörgő tőszomszédságában fakad a Tapioca nevű hőforrás, amely arról nevezetes, hogy még télen sem fagy be. Még ma is láthatóak itt sulykoló asszonyok, akik itt öblítik tisztára a kimosott ruhát. (Varga Bea felvétele) 5 Támogatás a céltartalék terhére Patakon Kevesebb a vagyon elleni­­­ bűncselekmény Ülést tartott csütörtök délután a sárospataki önkormányzat képviselő-testülete. Hét témát vi­tattak meg a képviselők, többek között terítékre került a város közbiztonsága, és több intéz­ménynek ítéltek oda támogatást a céltartalék terhére. Először a városi rendőrkapitány beszámolóját hallgatták meg­­ és fogadták el­­ a képviselők. Az is­mertté vált bűncselekmények száma 210, ami pontosan mege­gyezik az egy évvel korábban rög­zítettel. Ezen belül csökkent a va­gyon elleni bűncselekmények száma, amit egyesek azzal a keser­nyés megjegyzéssel kísértek: olyan szegények az emberek, hogy már betörni sem érdemes... Minden­esetre örvendetes tény a csökke­nés, s a patakiak bíznak benne, hogy folytatódik a tendencia. A személy elleni bűncselekmények száma viszont 4-ről 8-ra növeke­dett (mind súlyos testi sértést takar), a közlekedési ügyek száma is 18-ról 23-ra emelkedett, a köz­rend elleni bűncselekmények pedig ugyancsak megduplázódtak, mivel 9 helyett 18-at regisztráltak a­ vizsgált időszakban. Az utóbbi három kategóriának a növekedésé­ben komoly szerepet játszott az al­kohol, vagyis lehet, hogy egyre ke­vesebb az emberek pénze, de azért a kocsmára még marad. Persze ehhez nincs szükség a rendőrségi kimutatásokra, elég szétnézni a „műintézményekben” - s nem­csak Patakon. A vita során előke­rült egy örök téma: egyesek számá­ra zaklatásnak tűnik, ha fél órán belül háromszor állítják meg autó­vezetés közben a rendőrök. Ám nekik is tudomásul kell venniük, hogy a közbiztonságnak ára van. Ezt követően az idei költségve­tési előirányzat módosítását és a harmadik negyedévi beszámolót vitatták meg a képviselők. Az év indításakor 130 millió forintos hi­tellel kalkulált az önkormányzat, amelyet sikerült 21,7 millióra le­szorítani. A kemény gazdálkodás mellett ez elsősorban annak a 80 millió forintnak köszönhető, ame­lyet az önhibájukon kívül hát­rányos helyzetbe került önkor­mányzatok számára elkülönített alapból kap Sárospatak. Mivel az idei évet már sikerül konszoli­dált keretek között tartani, a cél­tartalék terhére 3 milliót ítélt oda a testület a Móricz Diákotthon­nak berendezéscserére, 1,5 milli­ót az Árpád Fejedelem Gimnázi­umnak eszközbeszerzésre, s az első lakáshoz jutók keretét is megfejelte a testület 3,7 millió­val. Igaz, a csatornatisztítási elő­irányzatot 1,1 millióval megkurtí­tották, mondván: egy évet még kihúz az eliszapolódott rész. A Zemplén Televízió szervezeti és működési szabályzatának a jó­váhagyását Sárospatak és Sátoral­jaújhely közös irányító bizottságá­nak adta át a testület. ■_________(cs. 1.) Kozma-tárlat Sajóbábonyban Kozma István festőművész al­kotásaiból nyílt kiállítás a sajóbá­­bonyi művelődési házban. A tárla­tot december 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Honismereti kiadvány Szülőföldünk Összevont számmal jelent meg nemrég a B.-A.-Z. Megyei Honismereti Bizottság kiadvá­nya, a Szülőföldünk. (A 23-24-es számot veheti kezébe az olvasó.) Ez az egyetlen megyei periodi­ka, amely közvetlenül is segíti a pedagógusok honismereti oktató munkáját, hiszen a megye minden tájegységéről jelennek meg benne írások, tanulmányok. E hasznos ki­advány a B.-A.-Z. Megyei Köz­gyűlés Mecénás Alapja támogatá­sával jelenik meg. Minden kiad­vány egy-egy tematikus blokkot tartalmaz. Ilyen témák voltak az előző számokban: megyénk­beli­­ek a Donnál, emlékek a 14-es há­borúból, hadifogolytáborokból. A Szülőföldünk legújabb szá­mának első írása - szerzője Szecs­­kó Károly - az irodalom terén te­vékenykedő mezőcsáti református lelkészekkel foglalkozik. További témák, címszavakban: Egy pataki költőnő, A Bódva-völgy széphistó­­riása, Tollas Tibor, akit igazából a börtön tett költővé, Husziták a Sajó-völgyben, Ungvártól a Don­­kanyarig. Ünnepek, jeles napok, vallási szokások Múcsonyban, Kendertermesztés és -feldolgozás Bőcsön a háború előtti időkben, Falusorolók Ózd környékén... és lehetne tovább sorolni az írások címeit. A Tallózó rovat az 1993. október 1.-1995. április 1. között megjelent megyei vonatkozású honismereti írásokból közöl fontos tudnivalókat. A 120 oldalas kiadvány utolsó oldalain dr. Kováts Dánielnek és Nagy Károlynak, megyénk honis­merete két kiválóságának a portré­ja látható és olvasható, abból az alkalomból, hogy mindketten Al­kotói díjat kaptak. A Szülőföldünk nyomdai mun­kálatai, az igényes, szép kivitel az ózdi Polip Nyomdát dicsérik. -kerékgyártó-

Next