Déli Hírlap, 1996. augusztus (28. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

2 MISKOLCI PROMENÁD ÉLED A FŐUTCA A Magyar Rádió Miskolci Körzeti Szerkesztősége és a Déli Hírlap azt a polgárvárosi hangulatot szeretné feleleveníteni, amikor a boltok bezárása után korzózó hölgyek és urak lepték el a miskolci faucát, sétálgattak, kirakatokat nézegettek, s ha kedvük szottyant, beültek egy frissítő italra a kávéházba, elbeszélgettek ország-világ dolgairól. Július 28-ától vasárnap délutánonként hívjuk a promenádra a mis­kolciakat, kedves olvasóinkat, hallgatóinkat. Tegnap ismét a Pannónia Szálló terasza volt a Miskolci Promenád helyszíne. A Szinva-völgyi Nép­táncegyüttes kísérőzenekara, a Bo­rókás együttes szolgáltatta a zenét, a nem is olyan régmúltról pedig Dézsi János Ybl-díjas építésszel a Miskolci Rádió riportere, Monos Márta beszélgetett. A közös emlé­kezésből megtudhattuk, hogy a há­ború előtt és után különösen nagy tömegeket vonzott a hétvégeken a Széchenyi utca, hiszen ez volt az a hely, ahol az emberek megbeszél­hették mindennapi ügyeiket. A neves építész szerint már csak pár évnek kell eltelnie, hogy a miskol­ci főutca újból visszanyerje régi varázsát... A diósgyőri stadion, a B.-A.-Z. Megyei Könyvtár és a Sajtóház épületei mellett Dézsi János nevé­hez fűződik az avasi lakótelep Ili­as ütemének tervezése, amikor is, mint elmondta, az volt a cél, hogy minél rövidebb idő alatt minél több lakóházat felépítsenek, még akkor is, ha a gyors munkatempló miatt a házak minősége kívánnivalót hagy maga után. Ő úgy látja, hogy az esti szürkületben Miskolc egyik látvá­nyossága az Avas, hiszen akik Bu­dapest felől érkeznek, azok számá­ra olyan ez a lakótelep, mint egy csodálatos erdő, amelyben renge­teg szentjánosbogár világít. A három éve nyugdíjba vonult épí­tész a riporter kérdésére elárulta azt is, hogy a diósgyőri stadion tervezésekor az ötletet a finnorszá­gi futballpályák adták. A miskolci rádió riportere, Monos Márta Dézsi János Ybl-díjas építésszel beszélgetett tegnap a miskolci promenádon. (Szabán Gabriella felvétele) Hírek röviden A magyarság 1100 éves történe­tében számos példa volt arra, hogy a legnagyobb csapások után ismét talpra tudott állni a nemzet. Ezt Hegedűs Lóránt püspök mondta a balatonszárszói református értel­miségi találkozót záró beszédében. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az agónia népének nevezte a ma­gyarokat és elítélte a meg nem szü­lető­ életekért felelős szülőket és orvosokat egyaránt. • A daytoni egyezmény szerint a Boszniában szeptember 14-re kitűzött válasz­tásokra azok is leadhatják voksai­­kat, akik nem tartózkodnak hazá­jukban, így vasárnap mintegy 250-300 bosnyák állampolgár szavaz Nagyatádon. • Pomogáts Béla szerint a magyar irodalom a rendszerváltozással megszabadult a cenzúrától, de elveszítette külön­leges státuszát. A Magyar Írószö­vetség elnöke a hévízi irodalmi na­pokon elmondta, a ’90-es évek elején működő ezer kiadó közül 400-500 jelentetett meg szépiro­dalmat. Mára 70 alá csökkent ezen vállalkozások száma, s ősszel újabb könyvkiadók összeomlása várható. • Záródokumentum elfo­gadásával ért véget vasárnap Bala­­tonfü­reden a Szamaritánus Közép­európai Piknik. A dokumentum szerint Budapesten alakítják ki a szamaritánusok közép-európai ko­ordinációs és informatikai köz­pontját, a cseh és magyar szerveze­tek pedig közös továbbképző kur­zusokat tartanak a volt szocialista országokbeli tagtársaiknak. • Be­csületzászlóval tüntette ki Mohá­csot az Európa Tanács. A 12 arany­­csillaggal ékesített, aranyszegélyű kék lobogót vasárnap vette át a város polgármestere a mohácsi csata 470. évfordulója alkalmából tartott önkormányzati ülésen. Horn Gyula ma találkozik Markó Bélával Kolozsváron az aláírásra váró magyar-román alapszerződésről tárgyalt tegnap az RMDSZ külpo­litikai tanácsadó testü­lete. Horn Gyula ma fogadja a szervezet elnö­két, Markó Bélát, hogy elmondja: milyen törekvések és célok hatá­rozzák meg a budapesti kormány álláspontját az alapszerződés aláí­rásánál. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben többen is megkérdő­jelezik a mostani tárgyalások értel­mét, de a legtöbben mégis úgy lát­ják, hogy egészen az aláírásig nyi­tott a kérdés. A kolozsvári tanács­kozás úgy foglalt állást: akarja az alapszerződést, de ragaszkodik a romániai magyarság problémájá­nak megoldásához is. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Kárpátia Park Letették az alapkövét a Fejér megyei Tácon az államalapítás ezredik évfordulójára elkészülő Kárpátia Parknak. A 60 hektáros létesítmény a Kárpát-medence földrajzi sajátosságait, továbbá az egyes tájegységek jelentősebb műemlékeit, építészeti, néprajzi nevezetességeit fogja bemu­tatni. 1996. augusztus 26., hétfő Kellemes környezetben Sajóbábonyban ÖREGEK OTTHONA, VÁLLALKOZÁSBAN Magyarországon eddig nagyon kevesen fektették tőkéjüket szoci­ális szolgáltatást végző intézmé­nyekbe, vállalkozásokba, mert ebben az ágazatban nem számít­hatnak gyors meggazdagodásra. Ráadásul a türelem mellett nagy szakértelemre és empátiára van szükség. Dr. Kerekes Ferenc nagy fába vágta a fejszéjét, amikor el­kezdte szervezni a 60 férőhelyes, Holland kert névre keresztelt öre­gek otthonát, amelyet szeptember végén nyitnak meg Sajóbábony­ban. - Mint orvos, tapasztalom az idős emberek félelmét az egyedül­léttől. Ez igaz, egzisztenciálisan és szó szerint is, mivel sok idős ember retteg a megszaporodott betöré­sektől, rablásoktól, gyilkosságok­tól, s ezért altatóval alszik. Ezen kívül édesanyám révén személyes tapasztalatokat is gyűjthettem: Borsod-Abaúj-Zemplénben na­gyon korlátozott számú olyan ott­hon van, ahová szívesen elhelyez­tem volna - elevenítette fel az ötlet születését dr. Kerekes Ferenc. - Kiemelt színvonalú intézményt hozunk létre, amelyet park vesz körül, belső berendezése korszerű. Hajdanán az EMV munkásszállója volt az épületben, amelyben 21 négyzetméteres, kétágyas szobá­kat alakítottunk ki. Mindegyikben van telefon, hideg-meleg vizes mosdó, 10 csatornás televíziós csatlakozási lehetőség. Hozhatják saját bútorukat, televíziójukat a lakók. Aki nem él ezzel a lehető­séggel, az természetesen kap be­rendezést. Maximum hatvan főt tud befogadni az otthon. Mivel vállalkozásról van szó, nem mellékesek az anyagiak. Az élet végéig szóló bérleti jog meg­váltása egy személy részére 500 000 forint a fürdőszoba nélküli lak­részek esetében, a fürdőszobás pedig 600 000 forint. Ehhez jön a havi egységes 15 000 forintos hoz­zájárulás, amiből a lakók ellátását biztosítják. Hogy ez sok vagy kevés? Kerekes doktor szerint méltányos ár, hiszen a fővárosban hasonló szintű szolgáltatásért 3 millió forintot kérnek, Debrecen­ben pedig 2,5 milliót. Ennek meg­felelően az egész országból érdek­lődnek idős emberek a beköltözés iránt. Nem árulnak zsákbamacs­kát, vagyis csak az egyhónapos próbaidő után kell befizetni a belé­pési díjat, közben mind a két fél meggondolhatja magát. Az egészségügyi ellátásról Ke­rekes doktor és neje gondoskodik majd, mivel egyikőjük háziorvos, a másik belgyógyász. Éjjel-nappa­li nővérszolgálatot biztosítanak. Az 1600 négyzetméteres saját park pedig biztosítja a mozgási lehető­séget, az otthonosságot.­­ Nyugaton már nem ragasz­kodnak az idős emberek a három­szobás, kertes családi házukhoz, amelynek fenntartása sok pénzt, fáradságot igényel. Inkább elad­ják, a tőkét beteszik a bankba, be­költöznek egy nyugdíjasházba, s még a nyaralásra is futja a hozam­ból. Jó lenne ezt a szemléletet meg­honosítani nálunk is - elmélkedett el a lehetőségen dr. Kerekes Fe­renc. Fofiiji. fecuL... Suchman A hazai energiaiparban tulaj­dont szerzett külföldi befektetők - természetszerűleg - nem a leg­­illedelmesebb szavakkal illették a kormány múlt csütörtöki dön­tését, amellyel jövőre halasztotta az októberre már beígért energia­áremelést. Valamennyien azt mondják: ezzel tovább nő az amúgy sem csekély veszteség, to­vább húzódnak a tervezett fej­lesztések és egyesek szerint a be­fektetői bizalom is megrendült Magyarország iránt... Mind a vállalatok, mind a befek­tetők állítják: az idei cégmérlege­ken igencsak meglátszik majd a három hónapos kiesés - tudniillik, hogy csak januártól lesz piaci szin­tű az energia fogyasztói ára. A Ti­szai Erőmű Rt. tulajdonosa, az a- egyeztet merikai AES például közleményé­ben egyenesen azt állítja, hogy: ,,a lépés után Magyarországot immár kevésbé tartják kedvező befekteté­si területnek, hiszen a döntéssel megrendült az amúgy is kritikus helyzetű erőművi társaságok gaz­dálkodása.” Az amerikaiak ennek ellenére a Magyar Energia Hivatal munkáját jónak tartják. Hasonlóan szkeptikus a Mátrai Erőmű Rt-ben és az Észak-magya­rországi Áramszolgáltató Rt-ben tulajdonnal rendelkező német RWE. Szerintük ,,a magyar kor­mány ugyan nem szegte meg a pri­vatizációs szerződést, de eltért a pályázati kiírás feltételeitől, ami­kor úgy döntött, hogy október he­lyett csak januárban emeli az ener­giaárakat. Az eredmény az, hogy a cégek később lesznek nyeresége­sek, ami bizony hatással lehet a tervezett és szükséges fejleszté­sekre is.” Mint megtudtuk, a befektetők és Suchman Tamás privatizációs mi­niszter kezdeményezésére csütör­tökön egyeztető megbeszélések kezdődnek a helyzet átértékelé­sére. Sz. B. Óvodai nevelés Országos alapprogram A kormány a művelődési és köz­­oktatási miniszter előterjesztésére a közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi törvény alapján rendel­kezett az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. Jelenleg a nevelőmunka a mű­velődési és közoktatási miniszter által kiadott óvodai nevelési prog­ram alapján folyik, melynek fel­váltása fokozatosan történik. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 123. paragrafusa (3) bekezdésének a) pontjában foglalt előírás értelmében az óvo­dák - az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadását köve­tő harmadik év szeptember 1. napjától - azaz 1999. szeptember 1-től - az óvodai nevelés orszá­gos alapprogramja alapján ké­szített terv alapján végzik mun­kájukat. Az alapprogram a ma­gyarországi óvodákban érvénye­sítendő kívánalmak elveit fogal­mazza meg. Rossz fogban jók vagyunk Hazánk a legrosszabb helyek egyikén áll Európában, ami a fogszuvasodásos betegségeket illeti. Különösen aggasztó a helyzet a gyermekeknél. Az 5-6 évesek 70 százalékának van már rossz foga, a serdülőknél és a kamaszoknál pedig legalább három-négy fog szorul kezelés­re. A Magyar Fogorvosok vasárnap befejeződött világkongresszusán az is elhangzott, hogy a lakosság fele nem jár rendszeresen fogor­voshoz. Többségük azt sem tudja, hogy jövő évtől bizonyos kezelé­sekhez várhatóan csak azok kap­hatnak tb-hozzájárulást, akik min­den évben felülvizsgálaton vesz­nek részt. Beiratkozás levelező gimnáziumba A miskolci Földes Ferenc Gim­názium augusztus 27-én 14 órától 17 óráig beiratkozást szervez az iskola levelező tagozatára. A bei­ratkozáshoz szükséges a nyolcadi­kos bizonyítvány, vagy a szak­munkásbizonyítvány és oklevél. Hídavatás Szegeden közművek fogadására. Szeptem­ber végére a még hátralévő ap­róbb javításokat is elvégzik, ez azonban a forgalmat nem zavar­ja. Az 1883-ban épült első szegedi híd külső képe az eredeti formát őrzi, ugyanis a 113 éves pilléreket a rekonstrukció során megtartót­ Az egy éve tartó felújítás befe­jeztével vasárnap ünnepélyes kere­tek között átadták a forgalomnak a Szegedet és Újszegedet összekötő tiszai régi hidat. A munkálatok során 800 köb­méternyi vasbetonszerkezetet építettek be, felújították az útbur­kolatot, a gyalogjárdát, és új szerkezet készült a híd alatt a ták. MDF-TÜNTETÉS Általános kormányellenes tüntetéssé bővül az MDF október 5-ére tervezett demonstrációja - közölte a párt megyei elnökeinek érsekcsanádi tanácskozása után Lezsák Sándor. A demokrata fórum elnöke elmondta, hogy"az önkormányzatok melletti megmozdulásra számos vidéken meg­szüntetett intézmény - iskolák, kórházak, szülőotthonok - képviselői jelezték részvételi szándékukat.

Next