Déli Hírlap, 1997. augusztus (29. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

1997. augusztus 29., péntek Balesetek nélkül induljon a tanév Rendőrök az iskolák környékén Néhány évvel ezelőtt a tanév­kezdéskor gyakori volt a gyer­­mekbaleset. Ennek megelőzése érdekében az elmúlt esztendők­ben kiemelt figyelmet fordítot­tak erre az időszakra a rendő­rök, és az iskolák környékét a szokásosnál is jobban ellenőriz­ték, így lesz ez a jövő héten indu­ló iskolakezdéskor is. Sándor László alezredes, a Mis­kolci Városi Rendőrkapitányság közlekedési osztályának vezetője el­mondta, hogy a korábbi erőfeszíté­sek eredménnyel jártak, hiszen pél­dául tavaly a tanévkezdéskor egyet­len gyermekbaleset sem történt. Ez nem volt elmondható az előző évek­ről, amikor sajnos tragédiák is elő­fordultak, autósok halálra gázoltak iskolás gyerekeket. Ebben az idő­szakban a gyerekek még vakációs hangulatban vannak, nehezen rázód­­nak vissza a szigorúbb iskolai életbe. Ekkor még a szokásosnál szertele­nebbek, figyelmetlenebbek, és ez igaz a közlekedésükre is. Ugyanak­kor az autósok számára is szokatlan az iskolák környékén felduzzadó gyalogos forgalom, nem számítanak a gyerekek olykor meggondolatlan „manővereire”. Mindezek megelőzése érdekében hétfőtől kezdve két héten keresztül a baleseti szempontból veszélyes mis­kolci iskolák környékén rendőrök teljesítenek majd szolgálatot, segítve például a gyerekek zebrán történő áthaladását, illetve az átlagosnál job­ban ellenőrizve az itteni forgalmat. A szülőknek azonban érdemes lenne néhány percre leülniük gyermekeik­kel, elmagyarázni mindazokat a ve­szélyeket, amelyek leselkednek rájuk útközben, és elmondaniuk, ho­gyan viselkedjenek iskolába menet. Az sem árt, ha egy-két napig elkísé­rik őket, esetleg úgy, hogy csak a távolból követik, figyelik, hogyan viselkedik önállóan a gyerek. Az autósok figyelmét mindenképpen fel kell hívni arra, hogy számolja­nak a gyerekek feltűnésével az is­kolák környékén, lehetőleg lassít­sanak, felkészülve az esetleges vá­ratlan eseményekre, így ha a diá­kok hirtelen lépnek le például az útra, akkor is elkerülhető a tragédia. A rendőrök munkáját segítik az is­kolákban működő, iskolásokból álló ifjú közlekedési rendőr cso­portok, akik leginkább a intézmé­nyek előtti zebrán teljesítenek majd szolgálatot. H. Sz. Ki látta a balesetet? Augusztus 13-án 17.10 órakor Miskolc, Győri kapu és a József út útkereszteződésében, a „Julius Meinl” előtti kijelölt gyalogos-át­kelőhelyen, H. J. kerékpáros elü­tötte a bal keze felől érkező és előt­te áthaladni szándékozó T. P. gya­logost. A baleset következtében a gyalogos kórházi kezelése ellenére elhalálozott. A rendőrség kéri, hogy aki a bal­esetet látta, illetve azzal kapcsolat­ban érdemleges információval ren­delkezik, jelentkezzen a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr­főkapitányság közlekedésrendé­szeti osztályán (Miskolc, Zsolcai kapu 32.) személyesen, vagy tele­fonon a 06-46/329-611, illetve a 107-es segélykérő számon. Szeretne egy autót nyerni? Ha igen, akkor vegyen részt az Országos Balesetmegelőzési Bi­zottság által szervezett felmenő rendszerű Közlekedik a család című versenyen. A jelentkezési ha­táridő: 1997. szeptember 22-e, és több fordulón keresztül lehet eljut­ni az áhított autóig, amely az orszá­gos döntőn első helyezést elért csa­ládé lesz. A versenyen olyan négytagú családok vehetnek részt, ahol mi­nimum az egyik szülő rendelke­zik érvényes B-kategóriájú veze­tői engedéllyel, és legalább egy gyermek 1997. december 6-ig nem tölti be a 18. életévét. Továb­bá valamennyi családtag ismeri a KRESZ-t és nem riadnak meg az ügyességi és szabályossági felada­toktól sem. A verseny folyamán előnyben részesülnek a „háromge­nerációs” családok. Már a területi és megyei versenyeken is értékes nyeremények várják a játékos kedvű családokat! Kérdéseikkel és jelentkezési szándékukkal fordul­janak bizalommal a városi rendőr­­kapitányságok közlekedésrendé­szeti osztályához. Borsod Megyei Balesetmege­lőzési Bizottság Lassabban az átjáróban A kormány rendelettel módosította a KRESZ egyes sza­bályait. Ezek között van az az előírás, amely szerint szep­tember 15-étől a vasúti átjárókat lakott területeken belül legfeljebb 30, azon kívül pedig 40 kilométer/órás sebes­séggel közelíthetik meg, a síneken pedig legalább 5 kilo­méter/órás sebességgel, folyamatosan haladva kell áthaj­tani. A szabálymódosítás célja egyértelműen az, hogy kevesebb baleset történjen a vasúti átjárókban. (Képünk egy korábbi ilyen ütközésnél készült.) DÉLI HÍRLAP • BŰNÜGYEK Rendőrtábornok a levegőben „ Csúszott az út” Budapesttől Miskolcig A 3-as számú főúton tegnap közlekedő autósok két dologra fi­gyelhettek fel. Az egyik, hogy a sofőrök egy része vadul villogtatja reflektorát, a másik pedig az a fel­tűnő óvatos és lassú haladás, amely szinte valamennyi jármű­vezetőt jellemzett. A tapasztaltabb gépkocsi-tulajdonosok valószínű­leg már kitalálták, hogy­ minden­nek hátterében sebességellenőr­­zés, traffipaxok álltak, de valószí­nűleg fogalmuk sem volt arról, mi­lyen átfogó ellenőrzést hajtott végre a rendőrség. Tehát ahogy autós berkekben szokták monda­ni, tegnap Budapesttől Miskolcig „csúszott az út”. Minden évben legalább egyszer hajtanak végre a rendőrök olyan ak­ciót, amilyet tegnap. A pontos és hivatalos elnevezése szerint az M3- as autópálya és a 3-as számú főút szervezett, koncentrált sebességellen­őrzése zajlott Pest, Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelentette, hogy Budapest és Miskolc között tíz traffipax állt lesben gyors­­hajtó-prédára várva. Az akció célja az volt, hogy megelőzzék a sebes­ségtúllépésekből adódó baleseteket, illetve hogy a forgalomból kiszűrjék a gyorshajtókat. A Miskolctól a megyehatárig terjedő útszakaszon négy sebesség­ellenőrző gépkocsi teljesített szol­gálatot, amelyek időről időre változ­tatták helyüket. A lefényképezett és leállított gyorshajtóknak kisebb súlyú szabálysértés esetén helyszíni bírságot kellett fizetniük, jelentősebb sebességtúllépés esetén azonban a rendőrök nem tekinthettek el a felje­lentéstől. Ez azt jelentette, hogy lakott területen belül 75 km/óra felett, azon kívül pedig 106 km/órásnál nagyobb sebességnél az utóbbi szankciót al­kalmazták. Az akciót egy számítógé­pes rendszer is segítette, amely azon­nal jelezte, ha a leállított autót koráb­ban már lefényképezték, ilyenkor persze a büntetés is súlyosabb lett. A Vatta községnél dolgozó rend­őrök igazán nem unatkoztak, hi­szen két-három percenként szólalt meg a rádió, és a traffipaxos autó­ból már jelezték is, melyik jármű­vet kell kiemelni a forgalomból, és mennyivel lépte túl a megengedett sebességet. Az egyik fiatalember, aki Mitsubishi kisteherautóval sza­ladt bele egy fotóba, panaszkodott is az őt leállító rendőröknek, hogy soha nem fog Miskolcra érni, ha állandóan az út szélére intik. Kide­rült ugyanis, hogy Budapestről in­dulva ez már nem az első esete volt, így neki mélyebben kellett a zsebébe nyúlnia. A legtöbb autós megadással viselte sorsát, mások azonban vitatták a gyorshajtás té­nyét, sőt olyan is akadt, aki vissza­fordult megnézni, tényleg állt-e traffipaxos kocsi az­ út szélén. Az egész napos akciót Bánfi Fe­renc dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság közbizton­sági főigazgatója is ellenőrizte, aki helikopterről figyelte a főút forgal­mát, il­letve az akcióban résztvevők munkáját, majd visszatért Buda­pestre. Az el­lenőrzés során szerzett tapasztalatokra holnapi számunk­ban visszatérünk. H. Sz. Jó néhány külföldi autósról is készült „drága” fénykép. (Jakubik László felvétele) Fekete Volvo a határon Csak semmi faxni! Az új bordó Citroenből három bolgár kászálódott ki. A bereg­­surányi határőrizeti kirendelt­ség járőre ellenőrizte a Bulgári­ában kiállított úti okmányokat, majd a gépjármű papírjait. Min­den hivatalosnak, eredetinek tűnt. Mégis... A surányi átkelőről kapott infor­mációt a kirendeltség ügyeletese a faluban várakozó bolgárokról. Egy honfitársuk ugyanis lopott 850-es fekete Volvo gépkocsival s annak sofőrjével együtt kifelé igyekezett. A svéd rendszámú jármű kormá­nyosa az ellenőrzés során faxon kinyomtatott forgalmi engedélyt mutatott fel. - Komolyan gondolja, hogy ezt elfogadjuk érvényes forgalmi en­gedélynek? - kérdezte a határőr a jó ötvenes gépkocsivezetőtől. - Kié egyáltalán a kocsi? - Az egyik barátomtól kértem, annak az ismerőséé. Az ő nevére is van kiállítva az eredeti forgalmi engedély - állította határozottan a svéd férfiú. - Magyarországon mindeneset­re inkább unikális, mint törvényes ez a megoldás - csóválta a fejét az útlevélkezelő. - Hová menne az autóval? - Lvovban vár az egyik ukrán ismerősöm - hallatszott a válasz most már nem olyan magabizto­san. - Svéd szivattyút vásárolt, és most bedöglött neki. Telefonon arra kért, hogy javítsam meg. - Hogyan érintett az ügyben a bolgár utasa? - mutatott a tiszthe­lyettes a zavartan mosolygó, fész­­kelődő fiatalember felé. - Ő az én bolgár feleségem uno­kaöccse, Bulgáriában dolgozik a feleségem alkalmazásában. Cé­günk bolgár részlegét vezeti. - Járműkereskedelemmel is foglalkozik a felesége? - Nem. Olyan mindenes bol­tunk van műszaki cikkekkel, já­tékokkal, miegymással, amit el lehet adni - hadarta a férfiú. - A feleségem unokaöccse csak nem­rég csatlakozott hozzám. Ha nem hiszik, kérdezzék meg a bolgár barátait. Ők egy bordó Citroen­nel talán még mindig itt vannak valahol mögöttünk, a települé­sen... A nyilvántartás adatai szerint a fekete Volvo egy biztosító tulajdo­na volt. A biztosító pedig egy svéd céget kártalanított, amelytől vala­mikor május 16. és 21. között lop­ták el a járművet. -A szivattyú alighanem pihenni fog még egy ideig, mert most nem mehetnek tovább. Az autó lopott - közölte a priorálás eredményét a svéd és a bolgár állampolgárral a határőr. De hogy a többi bolgárnak mi­lyen szerepe volt az akcióban, azt alighanem csak az ügyet kivizsgá­ló vásárosnaményi rendőrkapi­tányság munkatársai fogják meg­tudni. (Megjelent az OrszágHatár 16. számában.) Gázrobbanás Budapesten Heten megsérültek, többen sú­lyosan, amikor csütörtök délután Budapesten, a IX. kerületi Viola utca egyik lakóházában felrobbant egy gázpalack. A háromemeletes épület egyik földszinti lakásában, valószínűleg gondatlan kezelés miatt robbant fel egy pb-palack. A detonáció akkora erejű volt, hogy kidöntötte az épü­let főfalát, és súlyos károkat oko­zott a két felső emeleten is. A men­tők ügyeletese elmondta, hogy a helyszínről négy embert szállítot­tak kórházba, egyikőjüket életve­szélyes állapotban. 7 Megnézik a telefonkészüléket is B­izonytalan bizonyítás A lapok szenzációként tálalták, hogy a Legfelsőbb Bíróság „prece­densértékű” ítéletet hozott egy Csongrád megyei ügy kapcsán: a távbeszélődíj kifogásolása esetén a szolgáltatónak kell bizonyítania a számla megállapításának he­lyességét. Az ügyről dr. Kövesi Gabriellával, a MATÁV üzletsza­bályzat-osztályának vezetőjével beszélgettünk. - Mint időközben kiderült, a nyári uborkaszezonban egy téli ítéletet vett elő a sajtó - mondta dr. Kövesi Gab­riella. - Mi a MATÁV álláspontja ezzel az üggyel kapcsolatban? - Az, hogy a lapok sokkal na­gyobb jelentőséget tulajdonítottak neki, mint amekkorát érdemel. Ez egy konkrét ügyben, konkrét előfize­tő számlapanaszában hozott ítélet, amely egyébként már január 9-én megszületett. A testület ebben az esetben a MATÁV által beterjesztett bizonyítékokat nem tartotta elegen­dőnek. Ennyi, és nem több. - Tehát nem helytálló a „prece­densértékű” jelző? - Semmiképpen nem lehet az, de egy másik esetben sem lenne prece­densértékű, hiszen a távközlésről szóló törvény tizenkettedik paragra­fusának ötödik bekezdésében ez áll: ha az előfizető a szolgáltató által kö­vetelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a díj számlázása, továbbá meg­állapítása helyes volt. Magyarán, nem a bíróság, hanem a törvény ren­delkezik a szolgáltató bizonyítási kö­telezettségéről. Azaz, ez nemcsak a MATÁV-ra vonatkozik, hanem va­lamennyi magyarországi távközlési szolgáltatóra. - Hogyan történik a gyakorlat­ban egy ilyen panasz rendezése a MATÁV-nál? - Amennyiben az ügyfél kifogá­solja a számla összegét, az a fizetésre vonatkozóan halasztó hatályú. Elő­ször ellenőrizzük a számláját, majd ha itt minden rendben van, akkor ké­szítünk az automata­ forgalomról egy hívásrészletezést. A fenti esetben erre még nem volt módunk, ugyanis a számlapanasz 1993 októberére és novemberére vonatkozott, és akkori­ban az illetékes központ még nem volt képes részletes listát adni a for­galomról. Ha az előfizető fenntartja reklamációját, akkor megkérjük, je­lölje meg a kifogásolt hívásokat. A reklamált összeget függőbe tesszük, a többitől pedig kap az ügyfél egy pótcsekket, és azt be kell fizetnie. Ezután megvizsgáljuk, hogy a kö­zelmúltban volt-e olyan esemény - kábelcsere, átterhelés stb. -, ami a hibát okozhatta. Átnézzük a vonal hibatörténetét is, mert abból kiderül, szóba jöhet-e az illegális vonalhasz­nálat. Megnézzük azt is, milyen ké­szüléket használ az előfizető, mert az engedély nélküli telefonok nem mindig bontják a vonalat a hívás be­fejezése után. Mindebből világosan kiderül, hogy több területen zajlik a szolgáltató bizonyítási eljárás. M. S. (Megjelent a Tele Fontos idei 16. számában.)

Next