Déli Hírlap, 1997. december (29. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-02 / 281. szám

1997. december 2., kedd DFC KONTRA TB Várják az ajánlatot... Szombati lapunkban látott napvilágot az az értesülés, amelynek értelmében a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár három évre előre lefoglalja azt az önkormányzati támogatást, amelyet a Diósgyőri FC Miskolc várostól kap(na). Kövy Zoltán egyesületi elnök megdöbbenésének adott kifeje­zést, s elmondta, hogy a DFC jog­tanácsosa tanulmányozza a dön­tésről szóló értesítést. Természete­sen kíváncsiak voltunk a másik oldal véleményére is, ezért tegnap megkerestük dr. Inokai Józsefnél. Az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettese készségesen adott felvilágosítást. - Röviden összefoglalva: a Di­ósgyőri FC nem teljesítette a fize­tési határidőt, ezért kényszerültünk erre a lépésre - mondta. - Meglepően drasztikusnak tűnik a döntés - vetettük közbe. - Volt egy konkrét megállapo­dás a felek között, de a DFC olda­láról eddig mindössze felvillaná­sokra futotta. Nyáron egy-két befi­zetés történt, azóta viszont semmi. A klub úgy osztotta el a számlájára befutó összeget, hogy abból egyet­len fillér sem maradt a társadalom­­biztosításnak. - Nem történt közeledés? - Jó ideje vártuk a fizetési aján­latot, ezt azonban a mai napig nem kaptuk meg a klubtól. - Elnézést a közbevetésért, de más egyesületek lényegesen na­gyobb összegekkel tartoznak, mint a DFC, mégsem hallani ilyen kemény fellépésről velük szemben... - Nem tudom, hogy kinek mennyi az adóssága, ezért más me­gyék nevében sem nyilatkozha­­tom. Elképzelhető, hogy az érintet­tek megállapodtak egymással, s részletekben fizetnek az egyesüle­tek. Egy biztos: mi minden megol­dásra nyitottak voltunk és va­gyunk, ám ha a másik oldalról semmiféle pozitív lépést, kezde­ményezést nem tapasztalunk, vala­mit tennünk kell. I­. L. Nincsenek AIDS-veszélyben a kórházi dolgozók Nem érnek vérhez Sokan megijedtek egy veszp­rémi kórház dolgozói közül, ami­kor egyik betegükről - akit októ­berben kórházukban műtöttek - csak a műtét után pár nappal derült ki, hogy AIDS-es. A eset kapcsán kérdeztünk rá a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén Megyei, va­lamint a miskolci Semmelweis kórházakban, hogy milyen óvin­tézkedéseket alkalmaznak az in­tézményben dolgozók egészsége védelmének érdekében, előfor­­dulhat-e az, hogy HIV vírussal fertőzött beteget kezelve a sze­mélyzet is megszerezhesse a fer­tőzést. Szerencsére a betegek kezelése miatt még senki sem fertő­ző­dött meg a kórházban, főleg nem HIV vírussal - tudtuk meg dr. Katona Zoltántól, a megyei kórház főigaz­gatójától. Mindez annak köszön­hető, hogy dolgozóik védelmében betartják a szükséges óvintézkedé­seket, melyeket általános rendel­kezések írnak elő. Minden olyan esetben, amikor a betegtől vért kell venni, egyszer használatos, zárt vérvételi szettet alkalmaz­nak, így gyakorlatilag hozzá sem érhet a vérhez a személyzet. Mű­tétkor minden esetben maszkot, védőruhát, eldobható védőkesz­tyűt használnak a beteg környe­zetében, mely megakadályozza, hogy a kórokozó a szervezetbe jusson. A miskolci Semmelweis kór­házban is alkalmazzák ezeket a vé­delmi technikákat, de tekintettel arra, hogy a kórház II. Belgyógyá­szatának hematológiai osztályát nevezték ki a megyében előforduló HIV pozitív betegek kezelésére, itt fokozottan figyelni kell a fertőzés veszélyének elhárítására. Mint azt dr. Koteszár Lajostól, a Semmel­weis Kórház igazgató-főorvosától megtudtuk, az osztályon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy testnedvekkel, váladékokkal lehe­tőleg ne érintkezzenek, s ha mégis, azt az általános szabályok betartá­sával tegyék. Sokszor problémát okoz, hogy a jelenleg érvényes jogszabály sze­rint a betegek nem kötelesek a kór­házban dolgozókkal kezelni más, fertőző betegségüket. Ezt megold­hatja a parlament által most tár­gyalt egészségügyi törvény, amely - abból az alapelvből kiindulva, hogy nemcsak a betegnek lehet­nek jogai, hanem az egészségügy­ben dolgozóknak is - bár ingye­nessé teszi az AIDS-tesztet, köte­­­lezi az egészségügyi ellátásra szo­ruló személyt, hogy tájékoztassa orvosát fertőző betegségéről. Eze­ket az információkat persze a meg­felelő jogi előírásokban foglaltak (orvosi titoktartás, Adatvédelmi Törvény) szerint kell a beavatott­nak kezelnie. P. G. Közbiztonsági fórum Miskolcon Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolc Városi Rendőrka­pitányság december 4-én 16 órakor közbiztonsági fó­rumot tart a Miskolci Rend­őrkapitányság II. emeleti Tanácstermében (Miskolc, Fábián kapu 4. sz.). A fórum célja: a lakosságot leginkább foglalkoztató közbiztonsági gondok és problémák megis­merése és feltárása, az együttműködés lehetőségei­nek mind szélesebb felvázo­lása, az ez ideig tett intézke­dések ismertetése és a jövő feladatainak meghatározása. A fórum résztvevői: Kobold Tamás, Miskolc Megyei Jo­gú Város polgármestere és dr. Tuza László rendőr ez­redes, rendőrségi főtaná­csos, kapitányságvezető. Minden érdeklődőt tiszte­lettel várnak. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA Fórum a világbanki hitelek hatásairól A világbanki hitelek gazdasági és társadalmi hatásairól tartanak fórumot december 2-án, délelőtt 11 órakor a miskolci Tudomány és Technika Háza nagytermében. A rendezvény célja, hogy a résztve­vők megismerhessék: a Világbank miért kívánja felülvizsgálni eddig folytatott politikáját. A fómmon ismertető előadást tart Hoós János, a budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanára, a vitave­zetői teendőket Szűcs Erika, a Rá­kóczi Regionális Bank Rt. vezér­­igazgatója látja el. A háttér megértéséhez tartozik, hogy a Világbank és a Development GAP nevű washingtoni civil szerve­zet a magyar kormány egyetértésével kezdeményezte, hogy a hazánkban működő civil szervezetek összehan­golt hatásvizsgálatokat folytassanak a nemzetközi pénzügyi szervezet által finanszírozott struktúra-átalakí­tó programok gazdasági és társadal­mi hatásairól. Ennek a vizsgálódás­nak a nyitó eseménye lesz a fórum, amelyet a Társadalmi Egyesülések Szövetségének Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megyei Szervezete rendez meg. Kiút a meleg helyzetből Vezetnek a húszévesek A panellakásokkal egy időben épült Miskolcon a távhőszolgálta­tást két ellentétes irányú, ugyan­akkor egymás hatását fokozó folyamat jellemzi. Miközben az önkormányzat évről évre na­gyobb mértékben támogatja a távhőszolgáltató társaságot, és az energia áremelkedések hatá­saként kénytelen folytonosan emelni a távhőszolgáltatás díjait, ezzel egyidőben csökken a szol­gáltatást igénybe vevők fizetőké­pessége, nő a díjfizetési hátralék. Nyilvánvaló, hogy a fenti folya­mat csak határozott, és igen költ­séges intézkedésekkel állítható meg. Kérdés azonban, hogy mi­ként. Erről készült most tanul­mány, melyet legutóbbi ülésén megtárgyalt a miskolci képvise­lő-testület. A távfűtési bajok Miskolc laká­sainak felét (32.165-öt) és 1234 közületi fogyasztót érintik. A szol­gáltatást a város tulajdonában lévő MIHŐ Kft. látja el, hőenergia-szükségletének 83 %-át az ugyan­csak önkormányzati tulajdonú Fű­tőmű Kft.-től vásárolja, 17 %-át pedig saját működtetésű kazánhá­zakból fedezi. A város a kft.-k tu­lajdonjogát 700 millió forintért vá­sárolta meg (ez mai áron 1,3 milli­­árdot jelent). A Fűtőmű Kft. va­gyona az alapításkor 432 millió fo­rint, a MIHŐ Kft. vagyona pedig 2,69 milliárd forint volt, a törzstő­ke pénzbeni része mindössze 19 millió forint volt. A Fűtőmű a panellakásokkal egy időben épült a kohászatban ke­letkező kohógáz hasznosítására, és mintegy 50 ezer lakás fűtésére. A lakásépítési program csak részben valósult meg, ezért a kapacitás ki­használása mindössze 60 %-os, a nyersvasgyártás megszűnésével pedig a kohógáz helyébe a drága földgáz lépett. A kapacitás kihasz­nálatlansága évi 280 millió, a ko­hógáz helyettesí­tése földgázzal évi 252 millió fo­rintos veszteséget jelent. A MIHŐ Kft. 693 lakóépületet lát el 12 kazán­házzal és 249 hő­központtal, 94,4 kilométer primer és 52 kilométer szekunder vezeté­ken keresztül. A vezetékhálózat át­lagéletkora 20 év, a hőveszteség mintegy 17,5 %, ami évi 180 millió forint értékű plusz energiát igényel. A kft. saját kazán­jai évente 75 mil­lió forintnyi gázt használnak fel (igen rossz, 45 %­­os hatásfokkal). A távfűtött panel épületek hővesztesége 15-20 %-os, ez évente 300 millió forint veszte­séget jelent. A távfűtés támogatásából az ál­lami költségvetés 1991 októberé­ben kiszállt, ráadásul a gázárak azóta állandóan növekednek (1992 óta 268 %-kal): a MIHŐ önköltsége ezalatt szinte ponto­san ennyivel, 258 %-kal nőtt. Te­kintettel a lakosság teherviselő képességére, a kiszámlázott díjak nem követték a szolgáltató költ­ségnövekedését, a díjemelés és a költségnövekedés különbsége 29,9 %. Mindezek hatására a MIHÓ vesztesége önkormányzati támogatás miatt mára közel 2,8 milliárd forintra rúgna. (Az írás befejező részét holnapi számunkban közöljük.) Csökken a szolgáltatást igénybe vevők fize­tőképessége, nő a díjfizetési hátralék. Az ápolás szakma és tudomány A miniszter ellenzi, az egyesület kitart A Magyar Ápolási Egyesület vidéken először az idén tartott országos gyűlést. A tegnapi nyol­cadik küldöttgyűlés szervezési jogát azért kapták meg a miskol­ciak, mert az egyesület B.-A.-Z. megyei tagjainak munkája ítél­tetett a legjobbnak - tudtuk meg Mucha Márkné, az egyesület el­nökének megnyitó beszédéből. A gyűlés résztvevőit köszöntöt­te Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. Me­gyei Önkormányzat elnöke és Ko­bold Tamás, Miskolc város polgár­­mestere. Dr. Kökény Mihály nép­jóléti miniszter a küldöttgyűlést üdvözlő levelében pedig többek között arra emlékeztetett, hogy az új egészségügyi törvényt a közel­jövőben fogadja el a parlament. A törvény nemcsak a betegjogokkal, hanem az ellátást nyújtó szakem­berek jogaival és kötelezettségei­vel is részletesen foglalkozik. A rendezvény központi témája az volt, hogy az hogyan és mikor alakulhat meg az egészségügyi szakdolgozók kamarája, e cél elé­rése érdekében milyen előkészüle­ti munkálatok folytak? Mucha Márkné előadásában szólt arról, hogy négy évvel ezelőtt kezdték az előkészületeket. Nyolc különféle egészségügyi szakmai szervezet írt alá a kamarává válásra vonatkozó konszenzusos megállapodást. A kamara létrehozásának lehetőségét külön törvény adhatja meg. Csak­hogy dr. Kökény Mihály népjóléti miniszternek az ápolási egyesület elnökéhez címzett szeptemberi le­velében - melynek másolatát min­den küldött megkapta - a követke­ző áll: „jelenleg nem tervezzük a szakmai kamarák növelését”. Az indokok között a következők sze­repelnek: a szakmai egyesületek­nek - és nem a kamarának - kíván­ják az eddigi szerepét a jövőben tovább erősíteni. A mintegy 130 ezres számú egészségügyi szak­dolgozói csoport - eltérően az or­vosoktól, gyógyszerészektől - nem homogén. Ezzel kapcsolatban az egyesület elnöke a következőket mondta la­punknak: az ápolás tudománnyá nőtt. A szakdolgozók a saját szak­területükön ma már önálló döntés­hozásra képes emberek. Míg az egyesület jogai és lehetőségei a szakminisztérium és más hata­lomtól függ, addig a kamara - köz­testület -jogosítványát kizárólag a törvény, a parlament határozná meg. Az egészségügyi hivatás gya­korlása közben jelentkező gazda­sági természetű célért való harc közvetlenül nem a kamara, hanem a szakszervezet érdekkép­viseletének köréhez tartozik. Vagy­is szakszervezet és a kamara kö­zött nincs (nem lenne) érdekel­lentét. Az elnök véleménye sze­rint az orvosok közül azok nem támogatják a kamarává válást, akik saját rétegük kivételezettsé­­gét és hatalmi pozícióját féltik. Az ápolási egyesület még 1994- ben úgy tervezte, hogy a kamara 1998-ban meg is alakul. A határidő ugyan tolódhat, de az eredeti céltól el nem állnak. Az ápolás önálló tudománnyá nőtt. (Felvételünk illusztráció) Előrejelzések 2001-re Az 1997-es árakat 100 %-nak véve 2001-ben a prognózisok 137 %-os fűtőolaj árat, 172 %-os lakossági és 149 %-os erőmű­vi gázárat, valamint 150 %-os villamos energia árat jeleznek, a helyzet tehát nem javul. A szükséges fejlesztések megvalósítá­sáig a MIHŐ működőképessége csak jelentős önkormányzati támogatással, évenkénti díjemeléssel és állami támogatással tart­ható fenn. Vetélkedünk Különös változásokon mentek át az utóbbi években a televíziós vetélkedők. A békeidők Egri János-os Elmebajnoksága mellett akkor is megvolt a Rózsa György-ös Kapcsoltam, de mára az arányok eltolódása mellett a színvonal is vészes mélységeket kö­zelít. Az egyik műholdas adó kedves, fiatalos és végtelenül laza vetélkedőjén - egyébként megdöbbentően komoly nyereményekért - például feltették a kérdést: ki volt az ördög hegedűse? A lehet­séges válaszok között ott volt Stradivari, Paganini és Belzebub neve. Ha hiszik, ha nem, volt, aki Belzebubra tippelt és nem esett azonnal ki. Nos, ha ilyenek a vetélkedők, nem tudunk mit tenni, be kell látni: a szponzorok igenis azt akarják: könnyen, vidáman mindenki nyerjen. Nincs ez másként a rádiós játékoknál sem, a műsorvezetők a legtöbb esetben vagy hangosabban, jelentőségtel­jesen hangsúlyozva ejtik ki a lehetséges válaszok közül a nyerőt, vagy egyszerűen nem fogadják el a rossz megoldást. Igen ám, csak ez így már nem játék. Ha ennyire nem vagyunk partiképesek mi, magyar nézők és hallgatók, akkor inkább egyszerűsítsünk még egyet a játékok menetén. Ha valaki telefonál, vagy bemegy a stúdióba, automatikusan nyerjen, így nem lesz vita, a szponzor örül, a játékos örül, minket meg nem idegesít, hogy előbb-utóbb majd ilyen kérdések hangzanak el: Mi Magyarország fővárosa? (a lehetséges válaszok:) a, Budapest b, ... minden vízbe mártott test... c, szerecsendió B.G.O. 3

Next