Déli Hírlap, 1997. december (29. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-02 / 281. szám
1997. december 2., kedd DFC KONTRA TB Várják az ajánlatot... Szombati lapunkban látott napvilágot az az értesülés, amelynek értelmében a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár három évre előre lefoglalja azt az önkormányzati támogatást, amelyet a Diósgyőri FC Miskolc várostól kap(na). Kövy Zoltán egyesületi elnök megdöbbenésének adott kifejezést, s elmondta, hogy a DFC jogtanácsosa tanulmányozza a döntésről szóló értesítést. Természetesen kíváncsiak voltunk a másik oldal véleményére is, ezért tegnap megkerestük dr. Inokai Józsefnél. Az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettese készségesen adott felvilágosítást. - Röviden összefoglalva: a Diósgyőri FC nem teljesítette a fizetési határidőt, ezért kényszerültünk erre a lépésre - mondta. - Meglepően drasztikusnak tűnik a döntés - vetettük közbe. - Volt egy konkrét megállapodás a felek között, de a DFC oldaláról eddig mindössze felvillanásokra futotta. Nyáron egy-két befizetés történt, azóta viszont semmi. A klub úgy osztotta el a számlájára befutó összeget, hogy abból egyetlen fillér sem maradt a társadalombiztosításnak. - Nem történt közeledés? - Jó ideje vártuk a fizetési ajánlatot, ezt azonban a mai napig nem kaptuk meg a klubtól. - Elnézést a közbevetésért, de más egyesületek lényegesen nagyobb összegekkel tartoznak, mint a DFC, mégsem hallani ilyen kemény fellépésről velük szemben... - Nem tudom, hogy kinek mennyi az adóssága, ezért más megyék nevében sem nyilatkozhatom. Elképzelhető, hogy az érintettek megállapodtak egymással, s részletekben fizetnek az egyesületek. Egy biztos: mi minden megoldásra nyitottak voltunk és vagyunk, ám ha a másik oldalról semmiféle pozitív lépést, kezdeményezést nem tapasztalunk, valamit tennünk kell. I. L. Nincsenek AIDS-veszélyben a kórházi dolgozók Nem érnek vérhez Sokan megijedtek egy veszprémi kórház dolgozói közül, amikor egyik betegükről - akit októberben kórházukban műtöttek - csak a műtét után pár nappal derült ki, hogy AIDS-es. A eset kapcsán kérdeztünk rá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, valamint a miskolci Semmelweis kórházakban, hogy milyen óvintézkedéseket alkalmaznak az intézményben dolgozók egészsége védelmének érdekében, előfordulhat-e az, hogy HIV vírussal fertőzött beteget kezelve a személyzet is megszerezhesse a fertőzést. Szerencsére a betegek kezelése miatt még senki sem fertőződött meg a kórházban, főleg nem HIV vírussal - tudtuk meg dr. Katona Zoltántól, a megyei kórház főigazgatójától. Mindez annak köszönhető, hogy dolgozóik védelmében betartják a szükséges óvintézkedéseket, melyeket általános rendelkezések írnak elő. Minden olyan esetben, amikor a betegtől vért kell venni, egyszer használatos, zárt vérvételi szettet alkalmaznak, így gyakorlatilag hozzá sem érhet a vérhez a személyzet. Műtétkor minden esetben maszkot, védőruhát, eldobható védőkesztyűt használnak a beteg környezetében, mely megakadályozza, hogy a kórokozó a szervezetbe jusson. A miskolci Semmelweis kórházban is alkalmazzák ezeket a védelmi technikákat, de tekintettel arra, hogy a kórház II. Belgyógyászatának hematológiai osztályát nevezték ki a megyében előforduló HIV pozitív betegek kezelésére, itt fokozottan figyelni kell a fertőzés veszélyének elhárítására. Mint azt dr. Koteszár Lajostól, a Semmelweis Kórház igazgató-főorvosától megtudtuk, az osztályon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy testnedvekkel, váladékokkal lehetőleg ne érintkezzenek, s ha mégis, azt az általános szabályok betartásával tegyék. Sokszor problémát okoz, hogy a jelenleg érvényes jogszabály szerint a betegek nem kötelesek a kórházban dolgozókkal kezelni más, fertőző betegségüket. Ezt megoldhatja a parlament által most tárgyalt egészségügyi törvény, amely - abból az alapelvből kiindulva, hogy nemcsak a betegnek lehetnek jogai, hanem az egészségügyben dolgozóknak is - bár ingyenessé teszi az AIDS-tesztet, kötelezi az egészségügyi ellátásra szoruló személyt, hogy tájékoztassa orvosát fertőző betegségéről. Ezeket az információkat persze a megfelelő jogi előírásokban foglaltak (orvosi titoktartás, Adatvédelmi Törvény) szerint kell a beavatottnak kezelnie. P. G. Közbiztonsági fórum Miskolcon Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolc Városi Rendőrkapitányság december 4-én 16 órakor közbiztonsági fórumot tart a Miskolci Rendőrkapitányság II. emeleti Tanácstermében (Miskolc, Fábián kapu 4. sz.). A fórum célja: a lakosságot leginkább foglalkoztató közbiztonsági gondok és problémák megismerése és feltárása, az együttműködés lehetőségeinek mind szélesebb felvázolása, az ez ideig tett intézkedések ismertetése és a jövő feladatainak meghatározása. A fórum résztvevői: Kobold Tamás, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere és dr. Tuza László rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető. Minden érdeklődőt tisztelettel várnak. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA Fórum a világbanki hitelek hatásairól A világbanki hitelek gazdasági és társadalmi hatásairól tartanak fórumot december 2-án, délelőtt 11 órakor a miskolci Tudomány és Technika Háza nagytermében. A rendezvény célja, hogy a résztvevők megismerhessék: a Világbank miért kívánja felülvizsgálni eddig folytatott politikáját. A fómmon ismertető előadást tart Hoós János, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, a vitavezetői teendőket Szűcs Erika, a Rákóczi Regionális Bank Rt. vezérigazgatója látja el. A háttér megértéséhez tartozik, hogy a Világbank és a Development GAP nevű washingtoni civil szervezet a magyar kormány egyetértésével kezdeményezte, hogy a hazánkban működő civil szervezetek összehangolt hatásvizsgálatokat folytassanak a nemzetközi pénzügyi szervezet által finanszírozott struktúra-átalakító programok gazdasági és társadalmi hatásairól. Ennek a vizsgálódásnak a nyitó eseménye lesz a fórum, amelyet a Társadalmi Egyesülések Szövetségének Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete rendez meg. Kiút a meleg helyzetből Vezetnek a húszévesek A panellakásokkal egy időben épült Miskolcon a távhőszolgáltatást két ellentétes irányú, ugyanakkor egymás hatását fokozó folyamat jellemzi. Miközben az önkormányzat évről évre nagyobb mértékben támogatja a távhőszolgáltató társaságot, és az energia áremelkedések hatásaként kénytelen folytonosan emelni a távhőszolgáltatás díjait, ezzel egyidőben csökken a szolgáltatást igénybe vevők fizetőképessége, nő a díjfizetési hátralék. Nyilvánvaló, hogy a fenti folyamat csak határozott, és igen költséges intézkedésekkel állítható meg. Kérdés azonban, hogy miként. Erről készült most tanulmány, melyet legutóbbi ülésén megtárgyalt a miskolci képviselő-testület. A távfűtési bajok Miskolc lakásainak felét (32.165-öt) és 1234 közületi fogyasztót érintik. A szolgáltatást a város tulajdonában lévő MIHŐ Kft. látja el, hőenergia-szükségletének 83 %-át az ugyancsak önkormányzati tulajdonú Fűtőmű Kft.-től vásárolja, 17 %-át pedig saját működtetésű kazánházakból fedezi. A város a kft.-k tulajdonjogát 700 millió forintért vásárolta meg (ez mai áron 1,3 milliárdot jelent). A Fűtőmű Kft. vagyona az alapításkor 432 millió forint, a MIHŐ Kft. vagyona pedig 2,69 milliárd forint volt, a törzstőke pénzbeni része mindössze 19 millió forint volt. A Fűtőmű a panellakásokkal egy időben épült a kohászatban keletkező kohógáz hasznosítására, és mintegy 50 ezer lakás fűtésére. A lakásépítési program csak részben valósult meg, ezért a kapacitás kihasználása mindössze 60 %-os, a nyersvasgyártás megszűnésével pedig a kohógáz helyébe a drága földgáz lépett. A kapacitás kihasználatlansága évi 280 millió, a kohógáz helyettesítése földgázzal évi 252 millió forintos veszteséget jelent. A MIHŐ Kft. 693 lakóépületet lát el 12 kazánházzal és 249 hőközponttal, 94,4 kilométer primer és 52 kilométer szekunder vezetéken keresztül. A vezetékhálózat átlagéletkora 20 év, a hőveszteség mintegy 17,5 %, ami évi 180 millió forint értékű plusz energiát igényel. A kft. saját kazánjai évente 75 millió forintnyi gázt használnak fel (igen rossz, 45 %os hatásfokkal). A távfűtött panel épületek hővesztesége 15-20 %-os, ez évente 300 millió forint veszteséget jelent. A távfűtés támogatásából az állami költségvetés 1991 októberében kiszállt, ráadásul a gázárak azóta állandóan növekednek (1992 óta 268 %-kal): a MIHŐ önköltsége ezalatt szinte pontosan ennyivel, 258 %-kal nőtt. Tekintettel a lakosság teherviselő képességére, a kiszámlázott díjak nem követték a szolgáltató költségnövekedését, a díjemelés és a költségnövekedés különbsége 29,9 %. Mindezek hatására a MIHÓ vesztesége önkormányzati támogatás miatt mára közel 2,8 milliárd forintra rúgna. (Az írás befejező részét holnapi számunkban közöljük.) Csökken a szolgáltatást igénybe vevők fizetőképessége, nő a díjfizetési hátralék. Az ápolás szakma és tudomány A miniszter ellenzi, az egyesület kitart A Magyar Ápolási Egyesület vidéken először az idén tartott országos gyűlést. A tegnapi nyolcadik küldöttgyűlés szervezési jogát azért kapták meg a miskolciak, mert az egyesület B.-A.-Z. megyei tagjainak munkája ítéltetett a legjobbnak - tudtuk meg Mucha Márkné, az egyesület elnökének megnyitó beszédéből. A gyűlés résztvevőit köszöntötte Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat elnöke és Kobold Tamás, Miskolc város polgármestere. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter a küldöttgyűlést üdvözlő levelében pedig többek között arra emlékeztetett, hogy az új egészségügyi törvényt a közeljövőben fogadja el a parlament. A törvény nemcsak a betegjogokkal, hanem az ellátást nyújtó szakemberek jogaival és kötelezettségeivel is részletesen foglalkozik. A rendezvény központi témája az volt, hogy az hogyan és mikor alakulhat meg az egészségügyi szakdolgozók kamarája, e cél elérése érdekében milyen előkészületi munkálatok folytak? Mucha Márkné előadásában szólt arról, hogy négy évvel ezelőtt kezdték az előkészületeket. Nyolc különféle egészségügyi szakmai szervezet írt alá a kamarává válásra vonatkozó konszenzusos megállapodást. A kamara létrehozásának lehetőségét külön törvény adhatja meg. Csakhogy dr. Kökény Mihály népjóléti miniszternek az ápolási egyesület elnökéhez címzett szeptemberi levelében - melynek másolatát minden küldött megkapta - a következő áll: „jelenleg nem tervezzük a szakmai kamarák növelését”. Az indokok között a következők szerepelnek: a szakmai egyesületeknek - és nem a kamarának - kívánják az eddigi szerepét a jövőben tovább erősíteni. A mintegy 130 ezres számú egészségügyi szakdolgozói csoport - eltérően az orvosoktól, gyógyszerészektől - nem homogén. Ezzel kapcsolatban az egyesület elnöke a következőket mondta lapunknak: az ápolás tudománnyá nőtt. A szakdolgozók a saját szakterületükön ma már önálló döntéshozásra képes emberek. Míg az egyesület jogai és lehetőségei a szakminisztérium és más hatalomtól függ, addig a kamara - köztestület -jogosítványát kizárólag a törvény, a parlament határozná meg. Az egészségügyi hivatás gyakorlása közben jelentkező gazdasági természetű célért való harc közvetlenül nem a kamara, hanem a szakszervezet érdekképviseletének köréhez tartozik. Vagyis szakszervezet és a kamara között nincs (nem lenne) érdekellentét. Az elnök véleménye szerint az orvosok közül azok nem támogatják a kamarává válást, akik saját rétegük kivételezettségét és hatalmi pozícióját féltik. Az ápolási egyesület még 1994- ben úgy tervezte, hogy a kamara 1998-ban meg is alakul. A határidő ugyan tolódhat, de az eredeti céltól el nem állnak. Az ápolás önálló tudománnyá nőtt. (Felvételünk illusztráció) Előrejelzések 2001-re Az 1997-es árakat 100 %-nak véve 2001-ben a prognózisok 137 %-os fűtőolaj árat, 172 %-os lakossági és 149 %-os erőművi gázárat, valamint 150 %-os villamos energia árat jeleznek, a helyzet tehát nem javul. A szükséges fejlesztések megvalósításáig a MIHŐ működőképessége csak jelentős önkormányzati támogatással, évenkénti díjemeléssel és állami támogatással tartható fenn. Vetélkedünk Különös változásokon mentek át az utóbbi években a televíziós vetélkedők. A békeidők Egri János-os Elmebajnoksága mellett akkor is megvolt a Rózsa György-ös Kapcsoltam, de mára az arányok eltolódása mellett a színvonal is vészes mélységeket közelít. Az egyik műholdas adó kedves, fiatalos és végtelenül laza vetélkedőjén - egyébként megdöbbentően komoly nyereményekért - például feltették a kérdést: ki volt az ördög hegedűse? A lehetséges válaszok között ott volt Stradivari, Paganini és Belzebub neve. Ha hiszik, ha nem, volt, aki Belzebubra tippelt és nem esett azonnal ki. Nos, ha ilyenek a vetélkedők, nem tudunk mit tenni, be kell látni: a szponzorok igenis azt akarják: könnyen, vidáman mindenki nyerjen. Nincs ez másként a rádiós játékoknál sem, a műsorvezetők a legtöbb esetben vagy hangosabban, jelentőségteljesen hangsúlyozva ejtik ki a lehetséges válaszok közül a nyerőt, vagy egyszerűen nem fogadják el a rossz megoldást. Igen ám, csak ez így már nem játék. Ha ennyire nem vagyunk partiképesek mi, magyar nézők és hallgatók, akkor inkább egyszerűsítsünk még egyet a játékok menetén. Ha valaki telefonál, vagy bemegy a stúdióba, automatikusan nyerjen, így nem lesz vita, a szponzor örül, a játékos örül, minket meg nem idegesít, hogy előbb-utóbb majd ilyen kérdések hangzanak el: Mi Magyarország fővárosa? (a lehetséges válaszok:) a, Budapest b, ... minden vízbe mártott test... c, szerecsendió B.G.O. 3