Déli Hírlap, 1998. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

1998. január 27., kedd r It « 'í'1 * Tokaj népi diplomáciája ELSZIGETELŐDÉS HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS IS Magyarország EU-integrá­­ciójának a küszöbén nem közömbös, hogy a „hátország”, azaz az önkormányzatok milyen kapcsolatokat tartanak fenn az EU tagállamok helyhatósá­gaival, civil szervezeteivel. A szubjektív elem, a jobb ismert­ség - a gazdasági és jogi elemek mellett - fontos szerepet játsz­hat - különösen­­ a ratifikációs folyamatban. Arról kérdeztük Májer János tokaji polgár­­mestert, hogyan készülnek a csatlakozásra helyi szinten. - Tokaj a sajátos érdekei szem elő­tt tartása mellett - mint annyi más település is - fontosnak tartja a belépési folyamat fel­­gyorsítását. Ezeknek a céloknak alárendelve igyekszik a város megismerni az eurokonform eljárási formákat törvényi szabá­lyozást és nem utolsósorban a viselkedési formákat - jelentette ki Májer János. A város az intézményeinek irányítási rend­szerét a szerkezetátalakítási program keretében 1996-ban hozzáigazította az OECD-nor­­mákhoz, amely az eltelt másfél évben bizonyította létjogosult­ságát. A népi diplomácia területén is jelentkeztek eredmények. Szoros kapcsolatot alakított ki a város a németországi Oestrich-Winkel,az izraeli Binyamina városokkal. A testvérvárosi körbe tartozik az olaszországi Cormons is. Az önkormányzat fenntartásában lévő két középiskola számítástechnikai rendszerét döntően a PHARE- program keretei között tudtuk be­szerezni. Ide sorolhatom a környezetvédelmi laborfelszere­léseket is. Mindkét középiskolánk részt vesz a Szokratesz-program­­ban, amit szintén az EU hirdetett meg. E tekintetben a Keres­kedelmi és Marketing Szakkö­zépiskolánknak kiemelkedő sike­rei vannak. A városi intézmények vezetői tudatában vannak annak, hogy az intézményi szintű nem­zetközi kapcsolatok nélkül elszigetelődnének. Éppen ezért ösztönzik a szakemberek tovább­­képzését. Ennek egyik eleme többek között a nyelvi képzés is, amelyre egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, s adott esetben külföldi vendégtanárokat is alkalmazunk. A civil szervezetek szintjén is egyre jobban kiteljesedik az EU tagállamok hasonló szervezeteivel való kapcsolattartás - tudtuk meg Májer Jánostól. Utcakép a bor városából. Májer János polgármester. Szakmai felkészültség Rendszeresen visszatérő Itthon - Európában című oldalaikon a társadalom különböző rétegeinek képviselői szívesen nyilatkoznak arról, hogy európaiságunkat nem felfedezni, kitalálni kell, hanem feléleszteni, mégpedig önma­gunkban. Mindenféle rosszul ér­telmezhető túlértékelés nélkül mondhatjuk: rangja van külföldön a magyar oktatásnak, szakember­­képzésnek, élelmiszeripari termé­keinknek, borainknak, minden­nek, amiben magas színvonalú szakmai felkészültség, becsületes, gondos munka testesül meg. Is­mert a történet, amikor a hazai üzem nagyobb mennyiségű ex­portra kötött szerződést, megkap­ta a megrendelőtől a termék rész­letes, pontos minő­ségleírását is. Azt tüzetesen végigolvasva döb­bentek rá, ez azonos a magyar szabvánnyal, amit persze évtize­dek alatt sohasem alkalmaztak kellő szigorral. Európa itt van, vegyük komolyan a feladatainkat, magunkat és meglepő eredményre juthatunk. Európa bízik bennünk, mi is bízzunk magunkban! Szihalmi László mérnök Miskolc Esélyeink a felzárkózásra Itthon - Európában című össze­állításukban megszólalnak me­gyénk ismert személyiségei mel­lett országos hírű politikusok, szaktekintélyek is, mellettük szót kapnak az ide látogató nagyköve­tek, nyugati politikusok is. A vé­leménycsokrokból számomra az derül ki, hogy jó eséllyel vághat neki a magyar gazdaság az ezred­fordulónak, az ezredforduló válto­zásainak, kihívásainak. Megyénk és a térség lemaradása a külső szemlélők szerint is megszüntet­hető, van esélyünk a felzárkózás­ra. Európa nem a nyugati ország­rész fejlett megyéinek jelenlétével számol, hanem velünk is. Azzal, hogy mielőbb behozzuk a lemara­dásunkat, amire megvan az esé­lyünk itt, északkeleten is. Fekete Jánosné Sály EU-HÍREK - Évenként 500 millió forintos fejlesztést tervez hosszabb távon a nyékládházi kavicsbányájában az osztrák Lasselsberger cég, amelyik Nyéken kívül Veszprémben és Bugyi községben tart fenn üzemeket Magyarországon. * - A felsőzsolcai Nyugdíjas Férfi Népdalkórus a hazai fel­lépéseken kívül rendszeresen szerepel külföldön is, így jártak már Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Ukrajna kárpátaljai területein. DÉLI HÍRLAP ERŐSÖDIK MEGYÉNK HÍD-SZEREPE Elsőbbséget a gazdaságnak B­orsod - Ab­aúj-Zemplén megye ugyan az ország egyik legtöbb gonddal küzdő­ régiója, ám már itt is nyomon követhető a gazdasági szerkezet áta­lakulása, az Európai Unió elvárásainak is megfelelő területfejlesztési elvek alkal- A saját eszközrendszerével a megyei önkormányzat is mindent megtesz a gaz­dasági kapcsola­tok élénkítése ér­dekében - jelen­tette ki Gyárfás Ildikó, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei önkor­mányzat elnöke. Az integrált szerkezetátalakítá­si és válságkezelő program eredmé­nyessége érdeké­ben tovább kíván­ják erősíteni a gaz­dasági együttmű­ködést mind a négy partnermegyével, az orosz Vologda régióval, a lengyel Katowice vajdasággal, a német Rheingau-Taunus-Kreises-szel, s nem utolsósorban a Dél-Holland tartománnyal egyaránt.­­ Nagyon örülök annak, hogy a Vologda régió a közelmúltban Miskolcon nyitotta meg első magyarországi önálló képvise­letét. Ennek köszönhetően mind a két térség vállalkozói első kézből juthatnak információhoz a leendő partnerekről. Változatlan cél a gazdasági együttműködés bő­vítése, amelyet jól szolgál az egymás nemzetközi kiállításain, vásárain való részvétel is. Ezzel kapcsolatban Vologda régió jelezte részvé­teli szándékát, s a napokban me­gyénkben járt katowicei dele­gáció elfogadta meghívásunkat a tavaszi Bor­­sodindusztria kiállításra és vásárra. Ezen túlmenően tár­gy­a­lásokat kezdtünk arról, hogy a lengye­lek is keres­kedelmi képviseletet nyitnának Miskolcon, s a brüsszeli irodánk­ból származó információkat, pá­lyázati lehetőségeket is meg­osztjuk velük. Amennyiben lehet­séges, akkor közösen pályázunk majd. A közelmúltban az erdélyi Hargita megyével elkezdett kapcsolatépítést is folytatni kívánjuk. - Nagyon remélem, hogy eredményes lesz hazánk ta­vasszal kezdődő uniós csat­lakozási tárgyalása, bár arról nem szabad megfeledkezni, a tényleges csatlakozás még több év távlatában van - jelentette ki Gyárfás Ildikó. Brüsszel: az Európai Bizottság tagjai Gyárfás Ildikó, a megyei önkormányzat elnöke. A szakmák visszanyerik rangjukat igényesebb lesz a piac Egy bükkaljai falu jószerivel manufakturális műhelyéből ki­nőtt üzeméből exportra termelni szinte hihetetlen vállalkozás. Pedig ha jobb feltételek egyelőre nem adottak, abból kell kihozni a lehető legtöbbet, amivel ebben a pillanatban rendelkezünk. Ezt vallja Markó István, a tibolddaróci Forrásőív Kft. ügy­vezető igazgatója. - Mit vár az 1998-as évtől? - Azt remélem az Európai Unióhoz való csatlakozástól, részben már 1998-tól is, hogy visszaadja a szakmák rangját. Nem külsőségekre hagyatkozva dönt majd egy foglalkozás mel­lett a pályaválasztó fiatal, és nem keserűen tekint vissza egy élet munkájára a szakmunkás, hanem annak értelmére, hasznosságára gondolhat megelégedetten. Eb­ben persze megfogalmazódik majd az is, hogy mennyit ért - forintban számolva - ez a munka, ez az élet. - Úgy véli, hogy van esélyük a most induló, erősödőben lévő vállalkozásoknak is? - Feltétlenül van. Ennek ára a korrekt szállítás, a kiváló és állandó minőség, amit a nyugati piac magától értetődőnek tekint. Ezért úgy tetszik, minden egyes darabbal, minden műszakban, valamennyi szállítással bizonyí­tani kell. - Sokan féltik a hazai vál­lalkozásokat a csatlakozással já­ró nyílt, éles verseny követ­kezményeitől. - Az önmaguk erejében, fel­készültségében bízó cégek bátran vállalhatják a megmérettetést, amelyik a kockázatokat is magában hordozza. Ez kihívást, további haj­tóerőt jelent, és jó marketing mun­kával elő tudják teremteni a fejlesz­tésekhez szükséges anyagiakat is. Ha mindehhez valódi vállalkozásba­rát politika segítsége is társul, a kis cégek megerősödését előmozdítha­tó hitelformák jelennek meg, akkor 1998. valóban az elmozdulás éve lehet, s egyben fontos szakasza az Európai Unióhoz való csatlakozás felzárkózási folyamatának. Az összeállítás a DH szerkesztésében, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával készült. Megjelenik minden hónap utolsó keddjén, írta: Csontos László és Nagy József. Szerkeszti: Paulovits Ágoston. 9 A mezőgazdaság is készül a csatlakozásra A beruházók az Unióra gondolnak Tekintettel a magyar gaz­daság szerkezeti felépítésére előre látszik, hogy a csatlakozási tárgyalások egyik legkeményebb kérdéscsoportja az agrárium integrálása lesz. Az Európai Unió nagy kihívást jelent ter­meléskorszerűsítési, minőségi oldalon a tőkehiánnyal küzdő magyar mezőgazdaságnak. Biztató viszont, hogy a beruházói oldalán kedvező jeleket is fel lehet fedezni.­ ­ Amennyiben minden az előzetes várakozás szerint alakul, 2002-ben, 2003-ban válhatunk az unió teljes jogú tagjává. Annyi biz­tos, tennivaló van bőven, különö­sen a mezőgazdaság versenyké­pességének javítása terén - jelen­tette ki Zsiga Gábor, a Bor­­sod-Abaúj- Zemplén me­gyei Földmű­ve­l­é­s­ü­g­y­i Hivatal veze­tője. - Olyan eszköz- és cél­rendszerre van szükség, amely hozzájárul a mezőgazdaság stabilizációjához, illetve modernizációjához, elő­segítve ezzel a csatlakozásra való felkészülést. Jelenleg is vannak olyan gazdaságok, amelyek ön­erőből is meg tudnak felelni az integráció kihívásainak. Ahhoz azonban, hogy a tőlük lemaradt gazdálkodók is eséllyel szálljanak versenybe, az uniós piacon elengedhetetlen a kormányzati támogatás. Ami megyénket illeti: a szövetkezetek, gazdasági társasá­gok, gazdálkodók már a ter­vezéskor törekednek arra, hogy megfeleljenek az Európai Unión belüli követelményeknek. A szakemberek szerint is a kistermelők vannak pillanatnyilag a leghátrányosabb helyzetben. Ennek oldása érdekében az újabb 50 milliárd forintos középlejáratú forgóeszköz­hi­tel-csomagból például 10 milliárd forintot különítenek el a számukra. Amennyiben a felkészülés ered­ményes lesz, s a tárgyalások során sikerül összhangba hozni a magyar mezőgazdaságra háruló köte­lezettségeket és az ágazatot meg­illető jogokat, akkor az agrárium­­nak több előnye, mint hátránya származhat az uniós tagságból - vélekedett a hivatalvezető. A pon­tos és részletes tájékoztatás érdekében az FM létrehozott egy olyan dokumentációt amely­ben naprakészen hozzáférhető az Európai Unió dokumentá­ciója. Külföldi szaktanácsadók szerint az FM-hivataloknak, mint intézményeknek kulcsszerepük lesz a csatlakozás előkészítésében, bonyolításában - vélekedett Zsiga Gábor.

Next